Bfv.547/2019/13 – Kúria

(1), [2] [3] [4] [5]

(2)bekezdés c) pont, 299. §

(1),

(2)bekezdés

1. a)és
2. c)pont], 5 rendbeli társtettesként elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete [Btk. 367. §

(1),

(2)bekezdés

1. a)pont], 2 rendbeli felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntette [Btk. 305. §
2. c)pont] és társtettesként elkövetett önbíráskodás bűntettének kísérlete [Btk. 368. §

(1)bekezdés] miatt halmazati büntetésül 3 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 1.000.000 forint pénzbüntetésre, a mediátori tevékenységtől 5 év eltiltásra és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Ellenben az I. rendű terheltet az ellene bűnsegédként elkövetett önbíráskodás bűntettének kísérlete [Btk. 368. §

(1)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette. A II. rendű terheltet 2 rendbeli társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntette [Btk. 299. §

(1),

(2)bekezdés c) pont, 299. §

(1),

(2)bekezdés

1. a)és
2. c)pont], 5 rendbeli társtettesként elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete [Btk. 367. §

(1),

(2)bekezdés a) pont] és 2 rendbeli, egy esetben társtettesként elkövetett önbíráskodás bűntettének kísérlete [Btk. 368. §

(1)bekezdés] miatt halmazati büntetésül 3 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre, 1.000.000 forint pénzbüntetésre, a mediátori tevékenységtől 5 év eltiltásra és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A III. rendű terheltet felbujtóként elkövetett hivatali visszaélés bűntette [Btk. 305. §

1. c)pont] miatt 500.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A IV. rendű terheltet 2 rendbeli hivatali visszaélés bűntette [Btk. 305. §
2. c)pont] miatt halmazati büntetésül 10 hónap börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtása elrendelése esetén a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Ellenben a IV. rendű terheltet az ellene hivatali visszaélés bűntette [Btk. 305. §
3. c)pont] miatt emelt vád alól felmentette. A bíróság a IV. rendű terheltet előzetes mentesítésben részesítette. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a 2019. január 21. napján meghozott 5.Bf.230/2018/29. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a II. rendű terheltet az ellene 1 rendbeli társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntette [Btk. 299. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. c)pont] miatt emelt vád alól felmentette. Az I. rendű terhelt a 2 rendbeli befolyással üzérkedés bűntettéből 1 rendbelit követett el társtettesként, továbbá a vagyon elleni erőszakos bűncselekményeit 4 rendbeli társtettesként elkövetett önbíráskodás bűntette kísérletének [Btk. 368. §

(1)bekezdés] és 2 rendbeli társtettesként elkövetett zsarolás bűntette kísérletének [Btk. 367. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] minősítette, míg a II. rendű terhelt bűncselekményeit 1 rendbeli társtettesként elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének [Btk. 299. §

(1)bekezdés], 5 rendbeli, négy esetben társtettesként elkövetett önbíráskodás bűntette kísérletének [Btk. 368. §

(1)bekezdés] és 2 rendbeli társtettesként elkövetett zsarolás bűntette kísérletének [Btk. 367. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] minősítette. Az I. rendű és II. rendű terhelt mediátori tevékenységtől eltiltását végleges hatályúra súlyosította, egyúttal mindkettő terheltet végleges hatállyal a magánnyomozói tevékenységtől eltiltásra is ítélte. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II. [6] [7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. rendű és II. rendű terhelt védője az első- és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése érdekében, a III. rendű és a IV. rendű terhelt elsődlegesen felmentés, másodlagosan az első- és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezése érdekében terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Az I. rendű és II. rendű terhelt védője sérelmezte, hogy a bíróság nem vizsgálta megfelelően a tanúk szavahihetőségét (figyelemmel arra, hogy tanúkkal szemben más büntető-, illetve polgári eljárás volt folyamatban). Emellett a Be. 14. §

(1)bekezdés e) pontja szerinti kizárási okot jelentett be az első fokon eljárt bíróval szemben figyelemmel arra, hogy a III. tényállás vonatkozásában tanúként kihallgatott fővárosi törvényszéki bíró volt házastársa a sértett, így sérült a terhelteknek a független, pártatlan és tisztességes bírósági eljáráshoz való joga. [8] A III. rendű terhelt indítványában az elsőfokú ítéletet lényegében teljes körűen megalapozatlannak tartotta. Kifogásolta, hogy nem tisztázták megfelelően egy érdektelen személy személyét, emellett a IV. rendű terheltnek nem volt lehetősége a körözési rendszerben lekérdezést végrehajtani. A kiszabott büntetés pedig eltúlzott, nem vették figyelembe a mentő és enyhítő körülményeket. Kifogásolta a hatóságok elfogultságát, azt, hogy a vádat a nyomozás során is eljárt ügyész képviselte, és az indítványa ellenére nem hallgatta ki a bíróság a nyomozás során eljárt ügyészeket. Szintén hivatkozott az I. rendű és II. rendű terhelt védője által bejelentett elfogultsági kifogásra, amely álláspontja szerint az egész eljárásra kihatott. Sérelmezte továbbá az indokolási kötelezettség elmulasztását. [9] A IV. rendű terhelt indítványa szerint a bíróság nem indokolta megfelelően, hogy mi alapján minősítette hivatalos személynek, nem a munkaköri leírást vette figyelembe, melyben a munkakörének megnevezése ügykezelő, hanem azt a személyügyi tájékoztatást, melyben tévesen előadóként lett megjelölve. Tevékenysége sem a munkaköri leírása, sem a konkrét feladatai alapján nem tartozott a rendőrség rendeltetésszerű működéséhez. Ezért a bíróság tévesen minősítette hivatalos személynek. Hiányosnak tartotta a bizonyítást egy érdektelen személy személyét illetően, a körözési rendszerben nem volt lehetősége lekérdezni, és a kiszabott büntetést súlyosnak tartotta, mivel a cselekmény egyébként is csekély mértékben veszélyes a társadalomra. Az I. rendű és II. rendű terhelt védője által bejelentett elfogultsági kifogáshoz csatlakozott, az az egész eljárásra kihatott. [10] A Legfőbb Ügyészség BF.657/2019/

1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványokat részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a tényállás megalapozottságát támadó, a bíróság bizonyítékértékelő, mérlegelő tevékenységét, a bizonyítás hiányosságait kifogásoló indítványok a felülvizsgálatban irányadó tényállást támadják, ezért törvényben kizártak. [11] Az I. rendű és II. rendű terhelt védője által bejelentett elfogultsági kifogás kapcsán (melyhez a III. rendű és IV. rendű terhelt is csatlakozott) előadta, hogy a kizárás iránti bejelentést alapos és konkrét okokkal kell alátámasztani, az elfogultság általánosság szintjén történő megfogalmazása nem alkalmas kizárási ok megállapítására. Önmagában az a körülmény, hogy az eljáró bíróságon szolgálatot teljesítő bíró tanúként szerepel az eljárásban, az elfogultság megállapításához nem elégséges. Az Alkotmánybíróság 25/
2. (X. 4.) AB határozata szerint a felülvizsgálatot akkor alapozza meg ezen elfogultsági okra alapított felülvizsgálati indítvány, ha az előterjesztő első alkalommal kíván olyan körülményt érvényesíteni, amelyről bizonyítja, hogy arról a jogerős ítélet meghozatalát követően szerzett tudomást, azonban jelen esetben erről nem volt szó. [12] Ugyancsak nem alapos a kizárt ügyész részvételére való III. rendű terhelti hivatkozás, mivel az a körülmény, hogy a nyomozást folytató vagy egyes nyomozási cselekményeket végző ügyész képviseli a vádat a bírósági eljárás során, az ügyész elfogultságát nem alapozza meg. [13] A III. rendű, illetve a IV. rendű terhelt által vitatott körözési nyilvántartásban történő lekérdezés az ítéleti tényállásban (és a vádiratban) nem szerepel, a IV. rendű terhelt a Robotzsaru-Neo rendszerben végzett jogosulatlan lekérdezést, ekként a körözési nyilvántartáshoz való hozzáférés az ügy megítélését illetően irreleváns. [14] A IV. rendű terhelt hivatalos személykénti minősülésének kérdésében az ügyészség az eljárt bíróságok által kifejtettekkel egyetértett, ezért alaptalannak tartotta e részében az indítványt. [15] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványoknak ne adjon helyt, és az első- és másodfokú határozatokat az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű és IV. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. III. [16] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
3. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [17] Az I. rendű és II. rendű terhelt védője, a III. rendű terhelt és a IV. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [18] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 648. § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [19] A Be. 650. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §

(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [20] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések - így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának - helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [21] Ezzel szemben a felülvizsgálati indítványokban egyes tanúk szavahihetőségének vitatása, a nyomozás során eljárt ügyészek kihallgatása elmaradásának sérelmezése, a lekérdezett személyt illetően további bizonyítás elmaradásának kifogásolása és a lényegében teljes körű megalapozatlanságra hivatkozás a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét, a felülvizsgálatban irányadó jogerős ítéleti tényállást támadta és eltérő tényállás megállapítását célozta, amelynek lehetőségét azonban felülvizsgálatban a törvény kizárja. [22] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja alapján eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel (abszolút eljárási szabálysértés) hozta meg. Ezen eljárási szabálysértések között azonban a III. rendű terhelt által az indítványban hivatkozott és a korábbi Be. (1998. évi XIX. törvény) 373. §

(1)bekezdés III. pont a) pont szerinti indokolási kötelezettség megsértése már nem szerepel. A Be. 608. §

(1)bekezdés f) pontja értelmében abszolút hatályon kívül helyezési ok, amennyiben az elsőfokú ítélet indokolásával a rendelkező rész teljes mértékben ellentétes. Ezen ok azonban a támadott határozatok kapcsán nem merült fel, míg az indokolási kötelezettség megsértése a Be. 609. §

(2)bekezdés d) pontja szerint csupán relatív eljárási szabálysértés, felülvizsgálati okot már nem képez. [23] Megjegyzi a Kúria, hogy az indokolási kötelezettség megsértése azt jelenti, hogy az indokolásból nem állapítható meg, hogy a bíróság mit vett számba, mit értékelt következtetése, mérlegelése során. A III. rendű terhelt indítványában foglaltakkal szemben azonban a támadott első- és másodfokú határozatokban e kötelezettség teljesítése megtörtént, ezen a címen az indítvány valójában szintén a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét támadta, ez viszont törvényben kizárt. [24] Ugyancsak a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati okra alapított a kizárt bíró, illetve kizárt ügyész eljárására hivatkozás. [25] A Be. 608. §

(1)bekezdés b) pontja szerint abszolút eljárási szabálysértés, ha az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt. [26] A 25/2003. (X. 4.) AB határozatban írtak alapján a korábbi Be. 21. §

(1)bekezdés e) pontja, a hatályos Be. 14. §

(1)bekezdés e) pontja szerinti elfogultságra - miszerint bíróként nem járhat el, akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható - alapított felülvizsgálati indítvány is elbírálandó, ellenben az ilyen elfogultsági kifogás kizárólag akkor szolgálhat felülvizsgálati eljárás alapjául, amennyiben az elfogultságra okot adó körülményről csak a jogerős ítélet meghozatalát követően szereztek tudomást, illetve ugyanazt az okot nem ismételten jelentik be. A felülvizsgálati indítványok azonban új körülményre e körben nem hivatkoznak. [27] A Be. 14. §

(1)bekezdés c) pontja szerint bíróként nem járhat el, aki az ügyben tanúként vesz vagy vett részt, következésképpen e kizárási ok csak a tanúként kihallgatott személyt érinti, nem az egész törvényszéket. Ezen feltétlen kizárási okot kiterjesztően értelmezni, abból konkrétumok megjelölése nélkül levezetni a relatív, egyéb okra alapított elfogultságot nem lehetséges. [28] Önmagában az a körülmény, hogy az ügyben eljáró bíróságon szolgálatot teljesítő más bíró tanúként szerepel az eljárásban, elfogultságot nem alapoz meg. [29] A kizárt ügyész részvételére történt hivatkozás a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontján alapuló eljárási szabálysértésre utal, mely szerint a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. Ellenben az, hogy a nyomozást folytató vagy egyes nyomozási cselekményeket végző ügyész képviseli a vádat a bírósági eljárás során, az ügyész elfogultságát nem alapozza meg, ekként az erre való hivatkozás is alaptalan. [30] A III. rendű és a IV. rendű terhelt felülvizsgálati indítványában vitatta, hogy a IV. rendű terhelt a körözési nyilvántartásban lekérdezést hajthatott volna végre, azonban ilyet sem a vádirat, sem a jogerős tényállás nem rótt a IV. rendű terhelt terhére. Ekként ennek kifogásolása felülvizsgálati okot nem képez. [31] A IV. rendű terhelt szerint a bíróság tévesen minősítette hivatalos személynek, ennek kapcsán hivatkozott anyagi jogi szabálysértésre és törvénysértő elítélésre. [32] A Btk. 459. §

(1)bekezdés 11. pont

1. k)alpontja szerint hivatalos személy a rendvédelmi szervnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik. Azt, hogy a IV. rendű terhelt ezen személyi körbe tartozik, úgy az első-, mint a másodfokú bíróság részletesen indokolta, az elsőfokú ítélet a 109-111. oldalon, illetve a másodfokú ítélet az 55-56. oldalon. A jogerős ítéleti tényállás tartalmazza mindazon feladatokat, jogosultságokat és kötelezettségeket, amelyek alapján megalapozott következtetést vontak a bíróságok a IV. rendű terhelt hivatalos személy minőségére. [33] Következésképpen a IV. rendű terhelt terhére rótt 2 rendbeli hivatali visszaélés bűntette [Btk. 305. §
2. c)pont] minősítése törvényes, a helyes minősítéshez kapcsolódó törvényi keretek között kiszabott büntetés pedig megfelel a büntető anyagi jog szabályainak, így a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerinti okból sincs lehetőség a jogerős határozat megváltoztatására. [34] Ezen túlmenően a büntetéskiszabás önmagában felülvizsgálat tárgyát nem képezi, az a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy mit tekint enyhítő vagy súlyosító körülménynek, s azt miként értékeli. Ekként felülvizsgálatban az nem támadható, illetve az sem vizsgálható, hogy a bíróság miként vette figyelembe a büntetéskiszabás során irányadó szempontokat. [35] A fentiekre tekintettel a Kúria - miután nem észlelt olyan további eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványoknak nem adott helyt és a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján az I. rendű, a II. rendű, a III. rendű és a IV. rendű terhelt tekintetében a megtámadott határozatokat hatályában fenntartotta. IV. [36] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §

(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §

(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [37] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. október
2. Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ