A határozat elvi tartalma: A gyámhatóság kizárólag a végrehajtást elrendelő végzés kötelezett általi kézhezvételét követő kapcsolattartáshoz kapcsolódóan jogosult szankciók alkalmazására. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.38.268/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró,Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: I.rendű felperes neve Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: gyámhatósági bírósági felülvizsgálata ügyben hozott közigazgatási végzés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- szeptember 28-án kelt 1.K.27.346/2018/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.346/2018/
- számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályon kívül helyezi és a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra további 15.000.(tizenötezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A perben nem álló ... és a felperes élettársi kapcsolatából
- január 10-én I.rendű felperes neveVid nevű gyermekük született. Az élettársi kapcsolat megszakadását követően a gyermek a Győri Városi Bíróság P.20.808/2007/
- számú egyezséget jóváhagyó végzésével az anyánál került elhelyezésre. Az egyezségben a szülők szabályozták a felperest megillető kapcsolattartás rendjét is. [2] A felperesi kapcsolattartás több gyámhatósági eljárásban újraszabályozásra, illetve megváltoztatásra került. A kijelölés alapján eljárt alperes neveTatabányai Járási Hivatala a
- március 1-jén kelt KE-06/GYAM/54-19/
- iktatószámú határozatában oly módon változtatta meg az apai kapcsolattartást, hogy a személyes találkozást nélkülöző folyamatos kapcsolattartás keretében az apa jogosult a gyermekkel minden vasárnap este Skype útján 19 óra - 19 óra 30 perc között kapcsolatot tartani azzal, hogy az apa akadályoztatása miatt elmaradt Skype útján történő kapcsolattartás pótlására nincs lehetőség. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- május 2-án hozott KE/016/13011/
- számú határozatában az elsőfokú határozatot megváltoztatta, de a megváltoztatás nem érintette a Skype útján történő kapcsolattartást. A felperes keresete folytán eljárt Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 4.K.27.216/2016/
- számú ítéletében a keresetet elutasította. [3] A felperes a
- május 21-én kelt iratában az őt megillető kapcsolattartás végrehajtását kérte a
- május
- -
- május
- közötti időszakban elmaradt Skype útján történő kapcsolattartások körében. Az elsőfokú gyámhatóság a felperes kérelmét végzésével elutasította, a döntéssel szembeni felperesi fellebbezést elbíráló alperes a
- augusztus 31-én kelt KE/016/147-96/
- számú végzésével az elsőfokú döntést megváltoztatta, a kérelemnek részben helyt adva a
- május 14-én elmaradt Skype útján történő kapcsolattartás tekintetében a KE/016/130-11/
- számú alperesi határozattal megváltoztatott KE06/GYAM/54-19/
- számú elsőfokú határozat végrehajtását elrendelte. Az anya a fenti végrehajtást elrendelő másodfokú végzést
- szeptember 19-én vette át. [4] A felperes
- október 1-jén a
- szeptember
- -
- október 5., míg
- november 5-én a
- október
- -
- november
- közötti időszakra terjesztett elő kérelmet a Skype útján történő kapcsolattartás végrehajtása iránt. [5] Az elsőfokú hatóság a
- december 1-jén hozott KE-06/GYAM/54191/
- számú végzésében a fenti felperesi kérelmeket elutasította. Az indokolás szerint a végrehajtást elrendelő végzést az anya
- szeptember 19-én vette át, vagyis addig a napig a végrehajtás körébe eső intézkedés megtételére nem álltak fenn a jogszabályi feltételei, így a
- szeptember 3-án,
- szeptember 10-én és
- szeptember 17-én esedékes Skype útján történő kapcsolattartás elmaradása körében a kérelem nem foghat helyt. Az azt követő kapcsolattartások vonatkozásában az elsőfokú gyámhatóság nem állapította meg az anya részéről az önhiba fennállását. [6] Az elsőfokú végzéssel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, az alperes a
- április 3-án hozott KE/016/24- [7] 46/
- számú végzésében az elsőfokú végzést megváltoztatta, a felperes kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelmeinek részben helyt adott, megállapította, hogy az anya
- szeptember 24-én,
- október 1-jén, október 8-án, október 15-én, október 22-én és
- november 5-én esedékes Skype útján történő kapcsolattartás tekintetében az apai kapcsolattartást elrendelő végzésben foglalt kötelezettségének önhibájából ismételten nem tett eleget. A fentiek miatt az anyát az alperes végrehajtási intézkedésként 30.000.forint eljárási bírsággal sújtotta és kötelezte őt az elmaradt kapcsolattartások pótlására. Az alperes megállapította, hogy az egyéb időpontok (
- szeptember 3., szeptember 10., szeptember
- és
- október 29.) vonatkozásában az elsőfokú végzés rendelkezései változatlan tartalommal hatályban maradnak. Kifejtette, a végrehajtást elrendelő végzés kézhezvételét,
- szeptember 19-ét megelőzően a nem a szabályozásnak megfelelően megvalósult kapcsolattartások esetén akkor sem alkalmazható a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/
- (IX.10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.)
- §
(5)bekezdésében, valamint a közigazgatási hatóság eljárásról és szolgáltatásról szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
- §-ában szereplő szankció, ha az önhiba megállapítható, mert szankcionálásra, így azt megelőzően az önhiba vizsgálatára a Gyer. vonatkozó rendelkezései szerint csak a végrehajtást elrendelő végzés átvételét követő kapcsolattartás esetén van lehetőség. Az alperes az anya önhibáját összesen hat,
- szeptember 19-e után nem megvalósult Skype útján történő kapcsolattartás tekintetében megállapította. A kereseti kérelem [8] A felperes eljárásiés anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással keresettel támadta az alperes végzését kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú ítélet [9] A közigazgatási és munkaügyi bíróság az alperes támadott végzését a felperes
- szeptember 3-án,
- szeptember 10-én és
- szeptember 17-én esedékes Skype útján történő kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelme kapcsán hozott döntése körében megsemmisítette, és az alperest új eljárásra kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az indokolásban felhívta többek között a Gyer.
- §
(1)-
(5)bekezdéseit, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdését és 92. §
(1)bekezdés b) pontját. [10] Az elsőfokú bíróság ítélete felülvizsgálati kérelemmel érintett részében hangsúlyozta, a kapcsolattartás végrehajtásának elrendelésére nem csak akkor kerülhet sor, amikor a hatóság korábbi végzésében már a kapcsolattartás végrehajtását elrendelte, hanem akkor is, ha a kapcsolattartásra kötelezett a Gyer. 33. §
(1)bekezdés a) pontja szerint a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban előírt kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget. Az irányadó KE-06/GYAM/54-19/
- számú elsőfokú határozat akként rendelkezett, hogy a személyes találkozást nélkülöző folyamatos kapcsolattartást a felperes jogosult a gyermekkel minden vasárnap este Skype útján 19 óra és 19 óra 30 perc között kapcsolatot tartani. Ennek technikai hátteréről az anya köteles gondoskodni. Az anyát ez a kötelezettség a kapcsolattartást rendező határozat jogerőre emelkedésétől kezdve terheli, nem csak az alperes által hivatkozott, kapcsolattartás végrehajtását elrendelő végzés átvételét követően. Amennyiben tehát a kapcsolattartásra kötelezett a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban előírt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a Gyer.
- §
(1)bekezdés a) pontja és
(4)bekezdése alapján a kapcsolattartás végrehajtása elrendelhető, az önhiba fennállta megállapítható és annak nem előfeltétele, hogy a kapcsolattartás végrehajtására korábban már végzésben kötelezte a hatóság a kapcsolattartásra kötelezettet. [11] A bíróság szerint az alperes jogértelmezése a jogintézmény jellegét üresítené ki, mert például annak elfogadása esetén kizárt, hogy a kapcsolattartás első esetben történő elmaradásakor a végrehajtás elrendelhető legyen. [12] Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásra előírta, hogy a hatóság a felperes 2017. szeptember 3-ai, szeptember 10-ei és szeptember 17-ei időpontok kapcsán előterjesztett kérelmét a fellebbezés elbírálása körében érdemben köteles vizsgálni, és amennyiben a kapcsolattartás elmaradása tekintetében az anya önhibája megállapítható, úgy a Gyer. 33. §
(4)bekezdése alapján a kapcsolattartás végrehajtását kell elrendelni. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak a keresetnek helyt adó része hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása iránt. Érvelése szerint nem helytálló az elsőfokú bíróság azon okfejtése, hogy a kapcsolattartás végrehajtását elrendelő döntés átvételét megelőző időpontok tekintetében helye van a végrehajtás elrendelésének. Az ítélet sérti a Gyer. 33. §-ában és a Ket. 134. §-ában foglaltakat. [14] Véleménye szerint a végrehajtást elrendelő végzés kézhezvételét megelőzően nem a szabályozásnak megfelelően megvalósult kapcsolattartások esetén akkor sem alkalmazható a Gyer. 33. §
(5)bekezdésében, valamint a Ket.
- §-ában szereplő szankció, ha az önhiba megállapítható, hiszen szankcionálásra a Gyer. irányadó rendelkezései szerint csak a végrehajtást elrendelő végzés átvételét követő kapcsolattartások esetén van lehetőség. Az elrendelt végrehajtásra tekintettel azt kell és lehet a gyámhivatalnak vizsgálnia, hogy a Gyer.
- §
(4)bekezdés c) pontjában foglalt jogkövetkezmények alkalmazásra kerülhetnek-e vagy sem. A Gyer. 33. §
(5)és
(8)bekezdése, valamint a másodfokú eljárásban irányadó Ket.
- §-a szerinti intézkedések alkalmazásához az ismételt önhiba megállapítása szükséges, azt azonban a végrehajtás elrendelését megelőző időpontok tekintetében nem lehet megállapítani. Nincs jogszabályi lehetőség a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat végrehajtásának ismételt elrendelésére sem. A végrehajtás ugyanis egyszeri jogi aktus, az elrendelését követően pedig már az ehhez a tényhez fűződő jogkövetkezmények kerülhetnek alkalmazásra, amelynek időbeli korlátját a Gyer.
- §
(6)bekezdése rögzíti. [15] A felperes a részére megküldött felülvizsgálati kérelemre egyszerű elektronikus levélben - e-mailben - nyilatkozott. [16] A Kúria a Kfv.VI.38.268/2018/6. számú végzésében tájékoztatta a felperest, hogy a Kp. 27. §
(1)bekezdése alapján a Kúria előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. §
(4)bekezdésére figyelemmel alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése szerint a jogi képviselet nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot nem tett. Tájékoztatta a Kúria a felperest arról is, hogy egyszerű elektronikus levélben az irányadó jogszabályi rendelkezésekre tekintettel nincs kapcsolattartásra lehetőség. A felperes hatályos felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A befogadás [17] A Kúria a Kfv.VI.38.268/2018/2. számú végzésében a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja alkalmazásával befogadta. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem alapos. [19] A Kp. 120. §
(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalok rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [20] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból nem helytálló jogi következtetést vont le. [21] A Kúriának abban kellett döntenie, hogy a felperes
- szeptember 3-án,
- szeptember 10-én és
- szeptember 17-én esedékes Skype útján történő kapcsolattartás végrehajtása lehetséges-e, figyelemmel arra, hogy az anya a végrehajtást elrendelő másodfokú végzést
- szeptember 19-én vette át. [22] A kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtására irányadó rendelkezéseket a Gyer. 33-33/B. §-ai tartalmazzák. A
- §
(1)bekezdése értelmében a kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelem benyújtásának
- a)a kapcsolattartás pótlására, ennek hiányában a kapcsolattartásra a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban előírt határidő elteltétől, illetve
- b)a
(2)bekezdés szerinti veszélyeztető magatartás tudomásra jutásától számított 30 napon belül van helye. A 33. §
(2)bekezdése szerint a gyermek fejlődését veszélyezteti, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a kapcsolattartást rendező egyezségben, illetve a kapcsolattartásra vonatkozó határozatban foglaltaknak önhibájából ismételten nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, és ezáltal nem biztosítja a zavartalan kapcsolattartást. [23] A Gyer. 33. §
(4)bekezdése rögzíti, ha a gyámhivatal az
(1)és a
(2)bekezdésben foglaltak vizsgálata során megállapítja az önhiba fennállását végzéssel elrendeli a végrehajtást. A gyámhivatal a végrehajtást elrendelő végzésben a mulasztó felet
- a)felhívja, hogy a végzés kézhezvételét követően az esedékes kapcsolattartásnak a kapcsolattartásra vonatkozó határozat szerinti időpontban és módon tegyen eleget, illetve hagyjon fel a gyermeknek a másik fél ellen történő nevelésével,
- b)felhívja, hogy a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartás pótlását a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül biztosítsa és megjelöli a pótlás végső határidejét,
- c)figyelmezteti az
- a)és a
- b)pont szerinti kötelezettség önhibából történő nem teljesítésének jogkövetkezményeire, és egyúttal a meghatározott cselekmény végrehajtása esetén igénybe vehető eszközök valamelyikét alkalmazza, továbbá
- d)erre irányuló kérelem esetén kötelezi a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek viselésére. A Gyer. 33. §
(5)bekezdése kimondja, ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a
(4)bekezdés szerinti végrehajtást elrendelő végzésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhivatal kérelemre végzéssel
- a)a család- és gyermekjóléti központ kapcsolatügyeletének, illetve a család- és gyermekjóléti szolgálatnak a közreműködését vagy a védelembe vétel elrendelését kezdeményezheti, ha a kapcsolattartás gyakorlása konfliktusokkal jár, folyamatosan akadályokba ütközik, illetve a felek között kommunikációs zavarok állnak fenn,
- b)dönt a feleknek a kapcsolattartás megszervezésére vonatkozó - a kapcsolattartás érdemét nem befolyásoló - kérelméről, így a gyermek átadásának és átvételének helyéről, időpontjának kismértékű változtatásáról, valamint az abban közreműködő személyekről. [24] A Ket. 134. §-a alapján, ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra (a továbbiakban együtt: meghatározott cselekmény) irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv
- a)a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti,
- b)feljogosíthatja a jogosultat, hogy a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégezze vagy mással elvégeztesse,
- c)a jogosult kérelmére a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kötelezheti,
- d)ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki,
- e)a rendőrség közreműködésével kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt. [25] A Kúria hangsúlyozza, a Gyer. 33. §
(4)bekezdés a) pontja egyértelműen rögzíti, hogy a gyámhivatal az önhiba fennállásának megállapításával együtt végzéssel rendeli el a végrehajtást és abban felhívja a mulasztó felet, hogy a végzés kézhezvételét követő esedékes kapcsolattartásnak tegyen eleget. Ez azt jelenti, hogy a gyámhatóság kizárólag a végrehajtást elrendelő végzés kötelezett általi kézhezvételét követő kapcsolattartáshoz kapcsolódóan jogosult a Gyer. 33. §
(5)bekezdésében és a Ket.
- §-ában írt szankciók alkalmazására. [26] A Kúria a fentiekre figyelemmel nem ért egyet az elsőfokú bíróság azon érvelésével, mely szerint a Gyer.
- §
(1)bekezdés a) és
(4)bekezdése alapján a kapcsolattartás végrehajtása elrendelhető, ha az önhiba fennállta megállapítható és annak nem előfeltétele, hogy a kapcsolattartás végrehajtására korábban már végzésben kötelezte a hatóság a kapcsolattartásra kötelezettet. [27] A Kúria a Ket. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 109. §
(2)bekezdésére alapítottan a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében azt hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. Záró rész [28] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [29] A pervesztes felperes köteles az állam javára felhívásra a feljegyzett kereseti részilletéket és felülvizsgálati eljárási illetéket megfizetni, amelyeknek összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §
(1)és 50. §
(1)bekezdése határozza meg. [30] Az alperes a felülvizsgálati eljárásban eljárási költséget nem kért, erre vonatkozó kimutatást nem csatolt, ezért részére a Kúria felülvizsgálati eljárási költséget nem állapított meg. [31] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- október
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő