Mfv.10293/2018/8 – Kúria

(2)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.293/2018/

1. A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke . Tánczos Rita előadó bíró . Tálné dr. Molnár Erika bíró Az I. rendű felperes: A II. rendű felperes: A III. rendű felperes: A IV. rendű felperes: Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: figyelmeztetés hatályon kívül helyezése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Győri Törvényszék 2.Mf.20.744/2017/
2. Az elsőfokú bíróság határozata: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.353/2016/
3. Rendelkező rész A Kúria a Győri Törvényszék 2.Mf.20.744/2017/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A tényállás [1] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperesek nyomozó, illetve főnyomozó beosztásokban teljesítettek szolgálatot az alperes állományában. Az I., II. és IV. rendű felperesek feladatkörébe tartozott az általuk kezelt bűncselekményekkel kapcsolatos statisztikai adatrögzítés is, míg a III. rendű felperes feladatköre volt a többi felperes munkájának ellenőrzése. [2] A ...i Rendőrkapitányság vezetője
5. június 20-án fenyítés kiszabásának mellőzésével figyelmeztetésben részesítette az I., II. és IV. rendű felperest szakszerűtlen, hanyag munkavégzés [3] fegyelemsértés elkövetése miatt. A határozatok ellen az érintett felperesek panasszal éltek. A ... Rendőr-főkapitányság az elsőfokú döntéseket helybenhagyta. A határozat indokolásában kifejtette, hogy a gépjárműlopások statisztikai adatrögzítésének felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy 17 esetből 8 esetben tévesen került rögzítésre gépkocsilopásként a gépjármű feltörés. Az I., II. és IV. rendű felperesek a megjelölt ügyekben tévesen rögzítették a bűnügyi statisztikai lapok
6. rovatában a 2049-es kódot, s ezzel elkövették a hanyag munkavégzés fegyelemsértést. A ...i Rendőrkapitányság vezetője
7. június 17-én a III. rendű felperest is fenyítés kiszabásának mellőzésével figyelmeztetésben részesítette szakszerűtlen, hanyag munkavégzés miatt figyelemmel arra, hogy a parancsnoki revízió során nem észlelte az I., II. és IV. rendű felperesek téves kódolását, így ellenőrzése nem volt kellően alapos. A III. rendű felperes panasza folytán eljárt ... Rendőr-főkapitányság az elsőfokú döntést helybenhagyta. A felperesek keresete, az alperes ellenkérelme [4] A felperesek a figyelmeztetést kiszabó határozatok hatályon kívül helyezése iránt keresetet nyújtottak be. Arra hivatkoztak, hogy nem követettek el fegyelemsértést, a velük szemben kiszabott szankció alaptalan volt. Érvelésük szerint az önellenőrző program és a parancsnoki revízió is helyesnek ítélte az adatrögzítésüket, az pedig, hogy mi lett volna a helyes ügytárgy és mit kellett volna a kifogásolt adat helyett beírni, az ellenőrzés nem nevesítette. Nem volt egyértelmű, hogy mi módon kell az adott statisztikai lapot kitölteni, s hanyag munkavégzés abban az esetben lett volna megállapítható, ha a bűncselekmény tárgyaként olyan alkalmatlan tárgyat jelöltek volna meg, amelyre a cselekmény nem követhető el. A III. rendű felperes előadta, hogy nem volt egyértelmű, mi módon kell az adatlapot kitölteni. [5] Az alperes a keresetek elutasítását kérte. Előadta, hogy amennyiben a rendszer hibáját észlelték a felperesek, úgy azt jelezniük kellett volna felettesüknek. A statisztikai adatrögzítést és annak ellenőrzését az ORFK utasítás és kitöltési szabályzat alapján kellett végezni, s ennek szabályait szegték meg a felperesek a téves kódoláskor és annak ellenőrzésekor. Az első- és másodfokú bíróság határozata [6] A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.M.353/2016/
8. számú ítéletével a felperesek keresetét elutasította és kötelezte a felpereseket, hogy fizessenek meg az alperesnek személyenként 20.000 forint perköltséget. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a felperesek téves statisztikai kódolása, illetve annak jóváhagyása alapján arra a következtetésre lehetett jutni, hogy nőtt a gépjárműlopások száma az adott területen. A felperesek a kitöltési szabályzattal ellentétesen helytelenül tüntették fel bűncselekmény tárgyaként a személygépkocsit, s jogszerűen figyelmeztethette a munkáltató őket a figyelmesebb munkavégzésre. [7] A felperesek fellebbezése folytán eljárt Győri Törvényszék 2.Mf.20.744/2017/
9. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes
10. július 22-én kelt 08000-103/1697/2015.Fe., a 08000-103/169-9/2015.Fe., a 08000-103/169-8/2015.Fe. és a 08000-103/169-6/2015.Fe. számú határozatait az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte. Megállapította, hogy a feljegyzett 136.000 forint kereseti és fellebbezési illetéket az állam viseli. [8] Ítélete indokolásában kifejtette, hogy az alperesnek kellett bizonyítania az eljárás során azt, hogy a felperesek fegyelemsértést követtek el, szolgálati viszonyukra vonatkozó kötelezettségüket vétkesen megszegték azáltal, hogy a statisztika B lapján az 14d. rovatot helytelenül töltötték ki. A felperesek ezzel szemben arra hivatkoztak, hogy a kitöltés időpontjában a számítógépes program képtelen volt átültetni az összes bűncselekmény történeti tényállását a program által rendelkezésre bocsátott sémákra, s a program nem engedte a 14d. rovat üresen hagyását, s a kitöltéskori aktuális verzióban a gépjárműre irányuló kísérleti stádiumban maradt bűncselekmények esetében tárgyként a jármű kategóriából lehetett választani. [9] Az alperesnek kellett volna igazolnia azt, hogy a rendszer a kitöltéskor a felperesi nyilatkozattól eltérő módon működött, ezt azonban nem bizonyította, ennek következményeit pedig viselnie kellett. [10] A törvényszék megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értékelte ... tanúvallomását is, aki konkrét határozott választ nem tudott adni a releváns tények vonatkozásában. Előadta azt is, hogy a Robotzsaru rendszer 2000 óta fejlődik és nem tökéletes. Mindezekből következően a törvényszék aggályosnak látta a perben érintett rendszer működését főként arra figyelemmel, hogy minden egyes bűncselekmény esetén egy B lapot kellett kitölteni, ennek ellenére a rendszer mintegy megkettőzte a bűncselekmények számát, melyből más nem következhet, kizárólag a rendszer helytelen működése. Erre figyelemmel nem tartotta relevánsnak a másodfokú bíróság a 18/2011.(IX.23.) ORFK utasítás hivatkozott rendelkezéseit, mely rendelkezések megsértése a perbeli esetben nem történt meg, illetve nem volt releváns az adott esetben a szabályzat sem, melyet szintén nem sértették meg a felperesek. A felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem [11] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet „változtassa meg”, a felperesek keresetét utasítsa el és marasztalja a felpereseket a perköltségben. [12] Előadta, hogy a perben nem volt vitatott az a tény, hogy a felperesek helytelen kódszámot alkalmaztak, s ezzel megsértették a 18/2011.(IX.23.) ORFK utasítás IV.29.,
11. pontjait, valamint az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztikai Rendszer Kitöltési Szabályzata 17.,
12. és
13. pontja rendelkezéseit. A helytelen kódszám alkalmazását maguk a felperesek sem vitatták, a rendszer működésével kapcsolatos véleményüket adták elő. Az I. rendű felperesnek a
14. december 23-i, illetve a IV. rendű felperesnek a
15. december 22-i eljárás alá vont meghallgatásáról készült jegyzőkönyv tartalmából egyértelműen következtetnie kellett volna arra, hogy a megvalósult bűncselekmény nem a gépjármű eltulajdonítására irányult. Nem találta helytállónak a másodfokú bíróság azon megállapítását sem, hogy ... tanú nem adott egyértelmű választ a releváns tényekkel kapcsolatban. [13] Az alperes álláspontja szerint téves következtetéseket vont le a másodfokú bíróság a felperesek érvelése elfogadása kapcsán azzal kapcsolatban, hogy miként működött a rendszer. A Robotzsaru több évtizede működő informatikai rendszer, ami fejlesztésre szorul, de megfelelően működik. A lefolytatott fegyelmi eljárás során a Hszt.
16. §

(1)bekezdése szerint jártak el, így jogszerűen került sor a figyelmeztetés alkalmazására. [14] A II., III. és IV. rendű felperesek felülvizsgálati ellenkérelmükben kérték, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn, mivel az megfelel a jogszabály rendelkezéseinek. A Kúria döntése és annak jogi indokai [15] Az alperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott. [16] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp. 272. §

(2)bekezdés]. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi [1/2016.(II.15.) PK vélemény

1. pont]. [17] A felülvizsgálati kérelemben megjelölt ORFK utasítás, illetve szabályzat nem minősül jogszabálynak, így megsértett jogszabályhelyként arra nem hivatkozhat az alperes. [18] A felülvizsgálati kérelem arra irányul, hogy a Kúria állapítsa meg, hogy a másodfokú bíróság okszerűtlenül mérlegelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, a tények értékelésénél helytelen következtetésre jutott, ezzel kapcsolatban azonban megsértett jogszabályhelyet [Pp.
2. §

(2)bekezdés] nem jelölt meg, így ennek felülvizsgálatára nem volt mód. Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [19] A felpereseknek az eljárással kapcsolatban igazolható költségük nem merült, így annak viseléséről a Kúriának a Pp. 78. §

(2)bekezdése alapján nem kellett döntenie. [20] A felülvizsgálati eljárási illetéket az alperest megillető személyes illetékmentességre figyelemmel a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet

1. §-a alapján az állam viseli. [21] A felülvizsgálat lehetőségét a Pp.
2. § l) pontja zárja ki. [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
3. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. január
2. . Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző