A határozat elvi tartalma: A megismételt eljárás során közölt jogerős közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során a közigazgatási bíróság nem térhet el az alapügyben hozott bírósági döntéstől. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.38.280/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: I.rendű felperes neve Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: gyámhatósági bírósági felülvizsgálata ügyben hozott közigazgatási végzés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- szeptember 28-án kelt 1.K.27.401/2018/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.401/2018/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a keresetet elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 30.000.- (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A perben nem álló ... és a felperes élettársi kapcsolatából
- január 10-én I.rendű felperes neveVid nevű gyermekük született. Az élettársi kapcsolat megszakadását követően a gyermek a Győri Városi Bíróság P.20.808/2007/
- számú egyezséget jóváhagyó végzésével az anyánál került elhelyezésre. Az egyezségben a szülők szabályozták a felperest megillető kapcsolattartás rendjét is. [2] A felperesi kapcsolattartás több gyámhatósági eljárásban újraszabályozásra, illetve megváltoztatásra került. A kapcsolattartást a Vas Megyei Kormányhivatal Kőszegi Járási Hivatal Járási Gyámhivatala a
- július 11-én kelt VA-03C/GYH/40727/
- számú határozatával újraszabályozta. A Vas Megyei Kormányhivatal Szombathelyi Járási Hivatal Járási Gyámhivatala a
- április 11-én kelt VA-06C/GYH/309-22/
- számú döntésével a korábbi kapcsolattartási rendet újraszabályozta. A felperes fellebbezése folytán eljárt Vas Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala a VAC/SZD/225-16/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [3] A Zala Megyei Kormányhivatal Zalaegerszegi Járási Hivatala a
- augusztus 28-án hozott ZA-05C/GYH/2914-31/
- számú döntésével a kapcsolattartást megváltoztatta azzal, hogy a felperes jogosult heti egy alkalommal Viberen kapcsolatot tartani a gyermekkel. A felperesi fellebbezés folytán eljárt Zala Megyei Kormányhivatal a ZAC/100/809-29/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot oly módon változtatta meg, hogy a felperes a gyermekkel heti két alkalommal Viberen, míg vasárnap 19-19:30 óra között Skype útján jogosult kapcsolattartásra. [4] A kijelölés folytán eljárt alperes neveTatabányai Járási Hivatala (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a KE-06C/GYAM/1299-35/
- számú határozatát megváltoztató KE/016/130-1/
- számú alperesi határozat az apai kapcsolattartási rendet a folyamatos kapcsolattartás vonatkozásában megváltoztatta. Az elsőfokú hatóság a KE-06/GYAM/54-19/
- számú,
- március 1-jén hozott határozatával az apai kapcsolattartást a Skype-hoz kapcsolódó kapcsolattartás körében megváltoztatta. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- május 2-án hozott KE/016/130-11/
- számú határozattal az elsőfokú döntést megváltoztatta elutasítva az anya nyári időszakos kapcsolattartás megváltoztatására irányuló kérelmét. [5] A felperes több kérelmet terjesztett elő elmaradt Viber és Skype útján történő kapcsolattartás végrehajtása iránt. [6] Az elsőfokú gyámhatóság a
- december 13-án kelt végzésével a felperes kérelmeit elutasította, amely döntést az alperes a
- február 13-án hozott végzésével helybenhagyott. Az elsőfokú hatóság és az alperes arra alapította döntését, hogy a felperesi kérelmek benyújtásakor hatályban volt kapcsolattartást szabályozó gyámhatósági döntés végrehajtásának elrendelése okafogyottá vált, mert az elsőfokú végzés meghozatalának időpontjában már más határozat alapján kellett a szülőknek a kapcsolattartást gyakorolniuk. Olyan döntés végrehajtására nem lehet kötelezni a felet, amely már nem irányadó a jogviszonyra. [7] Az alperes fenti végzésével szemben a felperes kérelmet nyújtott be a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz, amely a
- január 10-én hozott 3.Kpk.50.026/2017/
- számú végzésével az alperes végzését az elsőfokú végzésre is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára kötelezte. [8] A bíróság osztotta az alperes - abban a nemperes eljárásban kérelmezett álláspontját abban a kérdésben, hogy a kapcsolattartások végrehajtása elrendelésének nem volt helye, mert azt nem a korábbi döntések, hanem a kérelem elbírálásának időpontjában hatályos döntés alapján gyakorolják a felek. A korábbi döntések végrehajtására ezért nincs lehetőség. [9] A bíróság a hatályon kívül helyezést és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését azért rendelte el, mert a kérelemmel támadott hatósági végzések indokolása hiányos, ami lényeges eljárási szabálysértésnek minősül. Az új eljárásra a bíróság előírta, hogy az elsőfokú hatóságnak érdemben megindokolt végzésben kell döntést hoznia. [10] Az elsőfokú hatóság a
- február 9-én kelt végzésében a felperes Viberes és Skype-os kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelmeit a
- december
- -
- december
- közötti időszakra elutasította. Az indokolásban kifejtette, hogy a végrehajtás iránti kérelmek olyan szabályozásra terjednek ki, amely azóta hatályát vesztette, így erre vonatkozóan nem lehet végrehajtást elrendelni. [11] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- május 22-én hozott KE/016/24-71/
- számú végzésében az elsőfokú végzést helybenhagyta. Az indokolásban kiemelte, az első- és másodfokú gyámhatóságnak kizárólag a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság fenti végzésében foglaltakat kellett figyelembe venniük. Az időközben bekövetkezett, a kapcsolattartás végrehajtásának jogalapját képező döntésben bekövetkezett változás miatt a felperes kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelmei elutasítása indokolt. A kereseti kérelem [12] A jogerős végzést a felperes eljárásiés anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással keresettel támadta kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú ítélet [13] A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jogerős ítéletében az alperes végzését az elsőfokú végzésre kiterjedően a
- november 29-én és
- december
- között elmaradt Skype útján történő kapcsolattartások végrehajtása iránt előterjesztett felperesi kérelem tárgyában hozott döntés körében megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az indokolásban felhívta a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/
- (IX.10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.)
- §
(1), 33. §
(4)bekezdéseit és a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdését, valamint 92. §
(1)bekezdés b) pontját. [14] Hangsúlyozta, a kapcsolattartást szabályozó határozat egységéből következik az, hogy nem kizárt a korábbi döntésben szabályozott, de a későbbi döntésben nem megváltoztatott rendelkezés végrehajtásának elrendelése, ha ezen fennálló kötelezettségének a mulasztó fél önhibájából nem tesz eleget, a kötelezettség teljesítésére a mulasztó felhívható, illetve a pótlás elrendelhető. Attól tehát, hogy a kapcsolattartási rendet szabályozó újabb döntés születik, az önmagában még nem lehet akadálya a korábbi, fennálló, de nem megváltoztatott rendelkezés kikényszerítésének. Amennyiben a végrehajtás elrendelésekor a kapcsolattartási rend azon elemei, amelyekre a végrehajtási kérelem irányul változatlanul fennállnak, azaz az új határozat részét képezik és ezért végrehajthatók, a mulasztó fél számára előírható a kötelezettség teljesítése. [15] A Viber útján történő kapcsolattartás körében a bíróság megállapította, hogy más szabályozás volt irányadó a végrehajtási kérelem előterjesztésekor, mint annak elbírálásakor, így annak végrehajtásának elrendelése nem lehetséges. Ugyanakkor mivel a Skype útján történő kapcsolattartás rendje ugyanaz volt a felperesi kérelmek benyújtásakor, mint azok elbírálásakor, így nem volt akadálya annak, hogy a hatóság az önhiba fennálltát vizsgálja és annak megállapítása esetén a kapcsolattartás végrehajtását rendelje el. [16] A felperes által megjelölt eljárásjogi jogszabálysértésekre hivatkozásokat a bíróság nem tartotta alaposnak. [17] A megismételt eljárásra a bíróság elrendelte, hogy az elsőfokú hatóságnak a felperes Skype útján történő kapcsolattartás végrehajtása iránti kérelmeit érdemben vizsgálnia kell. Nem utasíthatja el a kérelmeket arra hivatkozással, hogy a kapcsolattartási rendet már új határozat szabályozza és a végrehajtás elrendelése okafogyottá vált. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [18] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a keresetnek részben helyt adó rendelkezés hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása iránt. [19] Elsődlegesen kifejtette, hogy a megismételt eljárás során a gyámhatóságok a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzése indokolásban kifejtettek alapján jártak el azzal az eltéréssel, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. CXL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit alkalmazták. A gyámhatóságok kötve voltak a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság végzéséhez, amelyben az ügy érdemében a bíróság egyetértett azon gyámhatósági érveléssel, hogy a felperesi kérelmek benyújtásakor irányadó kapcsolattartási szabályozást tartalmazó határozatok végrehajtásának elrendelése nem lehetséges. A felülvizsgálattal támadott ítélet nem vette figyelembe a fentieket, ezzel sérült a Kp. 86. §
(4), 97. §
(4)bekezdése és az Ákr. 123. §
(1)bekezdés f) pontja. [20] Másodlagosan az alperes kifejtette, hogy a jogerős ítélet a kapcsolattartás végrehajtására irányadó ágazati jogszabályok téves értelmezése miatt is jogszabálysértő, mert ellentétes a Gyer. 33. §
(1),
(2),
(4)bekezdéseivel, az Ákr. 131. §
(1)-
(3)bekezdéseivel és a bírósági végrehajtásról szóló
- évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.)
- §
(1)bekezdésével. Az alperes fenntartva a határozatában foglaltakat rámutatott, hogy a korábbi kapcsolattartást rendező döntésben foglaltak megszegése esetén a legutóbbi kapcsolattartást szabályozó határozat végrehajtását nem lehet elrendelni. Ezt alátámasztja a perbeli közigazgatási eljárásban is alkalmazandó Vht. 56. §
(1)bekezdés b) pontja, amelynek értelmében a végrehajtást meg kell szüntetni, ha a végrehajtandó döntést hatályon kívül helyezték, megváltoztatták. A kérelem benyújtásakor a kérelemben érintett időpontokban az elsőfokú hatóság KE-06/GYAM/54-19/
- számú határozata és az azt megváltoztató KE/016/130-11/
- számú alperesi határozat nem kötelezte a feleket. [21] Az alperes harmadlagosan előadta, a bíróság helytelenül állapította meg, hogy a Skype útján történő kapcsolattartás rendje nem változott, hiszen az elmaradt kapcsolattartás pótlása kikerült a jelenlegi szabályozásból, míg korábban a meghiúsult kapcsolattartást az azt követő napon pótolni kellett. Így a Skypeos kapcsolattartási kötelezettség lényegesen változott, így annak pótlása nem írható elő. [22] Az alperes a fentieken túlmenően kifejtette, sem a korábbi, sem a jelenlegi szabályozás értelmében nem volt jogosult a felperes hétköznapokon Skype-os kapcsolattartásra, ezért a
- január 14., január
- és december 1.,
- napjai tekintetében a végrehajtás nem rendelhető el. [23] A felperes a részére megküldött felülvizsgálati kérelemre egyszerű elektronikus levélben - e-mailben - nyilatkozott. [24] A felülvizsgálati bíróság a Kfv.VI.38.280/2018/
- számú végzésében tájékoztatta a felperest, hogy a Kp.
- §-a alapján a Kúria előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A Kp.
- §
(4)bekezdésére figyelemmel alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése szerint a jogi képviselet nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot nem tett. A felperest a Kúria arról is tájékoztatta, hogy egyszerű elektronikus levélben az irányadó jogszabályi rendelkezésekre tekintettel nincs kapcsolattartásra lehetőség. A felperes hatályos felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A befogadás [25] A Kúria a Kfv.VI.38.280/2018/2. számú végzésében a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alkalmazásával befogadta. A Kúria döntése és jogi indokai [26] A felülvizsgálati kérelem alapos. [27] A Kp. 120. §
(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [28] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a részben hiányosan megállapított tényállásból nem helytálló jogi következtetést vont le. [29] Az Ákr. 123. §
(1)bekezdés f) pontja értelmében az e fejezetben szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni, ha a tartalma a közigazgatási bíróság adott ügyben hozott határozatával ellentétes. [30] A Kp. 86. §
(4)bekezdése szerint a bíróság a közigazgatási szervnek határozott, a megállapított jogsértés orvoslásának valamennyi lényeges pontjára kiterjedő iránymutatást ad az ítéletben elrendelt új eljárás (a továbbiakban: megismételt eljárás) lefolytatására, vagy cselekmény megvalósítására vonatkozóan. [31] A Kp. 97. §
(4)bekezdése rögzíti, a bíróság határozatának rendelkező része és indokolása a megismételt eljárásban és a cselekménynek a bíróság határozatával elrendelt megvalósítása során köti az eljáró közigazgatási szerveket. [32] A Kúria elsődlegesen hangsúlyozza, a közigazgatási perben felülvizsgált alperesi végzés a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.Kpk.50.026/2017/
- számú végzésével elrendelt új eljárásban született. Az eljárás megismételt voltára figyelemmel a bírósági felülvizsgálat kereteit és korlátait elsősorban az új eljárásra kötelező - jogorvoslattal nem támadható - bírósági végzésben foglaltak határozták meg. A Kfv.IV.35.148/2019/
- számú kúriai végzésben is megtestesülő egységes bírói gyakorlatnak megfelelően a Kp.
- §
(4)bekezdésében foglaltak érvényesülését vizsgálhatta az eljáró bíróság, azaz, hogy az alperes a bírósági végzésben foglaltaknak megfelelően járt-e el és hozta meg a keresettel támadott határozatát. [33] A fentiekben írtakkal szemben az elsőfokú bíróság nem tulajdonított jelentőséget a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hivatkozott végzésében foglaltaknak, az abban írtakat nem ismertette, ezzel tényállás-feltárási kötelezettségét megsértette. Döntését az alapeljárásban hozott bírósági végzés figyelmen kívül hagyásával hozta meg, ezzel megsértette a Kp. 97. §
(4)bekezdését. [34] A Kúria rámutat, az alperes a megismételt eljárásban az Ákr. 123. §
(1)bekezdés f) pontja alapján köteles volt az alapügyben hozott bírósági végzésben foglaltakat figyelembe venni, az ott írtaknak eleget tenni. [35] Az alapügyben eljárt bíróság a hatályon kívül helyező és új eljárásra kötelező végzését arra alapította, hogy az alperes döntésének indokolása hiányos, amely lényeges eljárási szabálysértésnek minősül. Az új eljárás során a hatóság köteles érdemben indokolt végzést hozni. [36] A felperes felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő, nem vitatta, hogy az elsőfokú hatóság és az alperes eleget tettek-e az alapügyben eljárt bíróság utasításának, avagy nem. A felülvizsgálati bíróság ezért érdemben ezt a kérdést nem vizsgálhatta. [37] A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hivatkozott végzésében az ügy érdemében osztotta az alperes - a nemperes eljárásban kérelmezett - azon álláspontját, hogy az elmaradt Skype útján történő kapcsolattartások végrehajtása elrendelésének nem volt helye, mert a kapcsolattartásról szóló új határozat a Gyer. 32. §
(1)bekezdése értelmében nem kiegészíti az előző kapcsolattartást szabályozó döntést, hanem annak helyébe lépve, a gyámhatóság kapcsolattartásra szóló határozata végrehajtására irányuló hatásköre gyakorlásának alapjául szolgál. [38] A fenti bírósági érvelést az elsőfokú hatóság és az alperes is köteles volt figyelembe venni a megismételt eljárásban, mert az a Kp. 97. §
(4)bekezdésére tekintettel köti az eljáró közigazgatási szerveket. [39] A felülvizsgálati bíróság megítélése szerint az alapügyben hozott bírósági végzésre alapítottan az elsőfokú hatóság és az alperes jogszerű döntést hoztak, a közigazgatási és munkaügyi bíróság a Kp. 97. §
(4)bekezdését megsértve döntött az elmaradt Skype útján történő kapcsolattartás végrehajtása iránt előterjesztett felperesi kereseti kérelemnek való helyt adásról. [40] A Kúria a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 109. §
(2)bekezdése szerint a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. Záró rész [41] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a 115. §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [42] A felperes köteles megfizetni az állam javára külön felhívásra a feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket, amelyeknek az összegét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §
(1)bekezdése és 50. §
(1)bekezdése határozzák meg. [43] Az alperest az elsőfokú eljárásban gyámügyi szakügyintéző képviselte, míg a felülvizsgálati eljárásban felülvizsgálati eljárási költséget nem kért, erre vonatkozó kimutatást nem csatolt, ezért részére költséget a Kúria nem állapított meg. [44] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Kp. 116. § d) pontja zárja ki. Budapest, 2019. október 9. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő