A határozat elvi tartalma: A jognyilatkozatot - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik -- alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.413/2018/
- A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke . Tánczos Rita előadó bíró . Tálné dr. Molnár Erika bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Harmathy Zsolt ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Mátrai Mihály Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Mátrai Mihály ügyvéd, A per tárgya: jutalék megfizetése, visszakövetelése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 8.Mf.680.172/2018/
- Az elsőfokú bíróság határozata: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 39.M.1927/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 8.Mf.680.172/2018/
- számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 39.M.1927/2016/
- számú ítéletét helybenhagyta. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 250.000 (kettőszázötvenezer) forint + 67.500 (hatvanhétezer-ötszáz) forint áfa együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget, valamint külön felhívásra a magyar államnak 552.000 (ötszázötvenkétezer) forint fellebbezési és 690.000 (hatszázkilencvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A tényállás [1] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9]
- március 1-jével létesített munkaviszonyt az alperessel értékesítő munkakör betöltésére. A felek minden év decemberében „jutalékszabályzatot kötöttek egymással”, amelyben rögzítették a jutalék kifizetéséhez szükséges, következő évre vonatkozó és teljesítendő feltételeket és az azzal járó jutalék mértékét. A
- évre vonatkozó jutalékszabályzatban rögzítették, hogy a felperes a munkabérén, valamint további járandóságain felül jutalékra jogosult, amennyiben a tárgyévben a munkáltató által a jutalék feltételéül szabottak teljesülnek. A jutalék feltétele a tárgyévi nettó értékesítési terv befolyt összegének (Mforint) 80 % feletti teljesülése volt. A jutalék összegét akként állapították meg, hogy az a tárgyidőszakra eső személyi alapbér 40 %-a, amennyiben az értékesítési terv 80-100 % közötti mértékben teljesül, amennyiben pedig 100 %-nál nagyobb mértékben teljesül, úgy a 4.a. pontban meghatározott összeg, továbbá az értékesítési terv összege feletti minden 10 millió forintos értékesítés után az értékesítés további 1 %-a. A felperes a
- február 17-i értékelés szerint a feltételeket teljesítette, a
- évre érvényes jutalékszabályzat 4.b. pontja szerint fizetendő értékesítési bónusz 4.306.000 forint volt. A felek
- december 18-án „prémiumfeladatok 2015.” elnevezésű okiratot is aláírtak, amelyben prémiumfeladatként azt tűzték a felperes számára, hogy az értékesítési terven belül 200.000.000 forint értékű saját gyártmányú termék értékesítése valósuljon meg, amely esetben a felperes további juttatásra válik jogosulttá.
- évben az alperes 2.784.000 forint jutalékelőleget fizetett ki a felperesnek. A terven felüli teljesítmény után járó 1 %-os jutalék összege 4.306.000 forint volt, mely összegből a felperes munkabérként 162.709 forintot kapott meg. A munkáltató
- februárjában prémium címén 162.709 forintot számolt el a felperes számára. A felperesnek erre vonatkozó korábbi kezdeményezése alapján lehetősége volt arra, hogy jutalékának, illetve jutalékelőlegének egy részét vagy egészét jótékony célra fordítsa. Az alperes
- november 9-én adományozási megállapodást kötött a ... Egyesülettel, mint adományozottal, melyben vállalta, hogy 1.500.000 forintot átutal az adományozott bankszámlájára. Ugyancsak
- november 9én mint támogató támogatási szerződést kötött a ... Clubbal, amelyben vállalta, hogy a támogatott közhasznú céljainak elérése érdekében 1.400.000 forint egyszeri támogatást nyújt a támogatott bankszámlájára történő utalással. Az alperes
- november 20-án a ... Club részére 1.400.000 forintot, míg a ... Egyesület részére adomány címén 1.500.000 forint utalt át. E társadalmi szervezetekhez jártak, illetve tartoztak a felperes gyermekei is.
- évre vonatkozó jutalékszabályzat 4.a. pontjára figyelemmel az előirányzott értékesítési terv 100 %-os teljesülését alapul véve az alperes jutalékszámítása szerint az I. negyedévre 708.000 forint, a II. negyedévre, 708.000 forint, a III. negyedévre 744.000 forint és az egész évre járó maradék jutalék 744.000 forint, összesen 2.904.000 forint jutalék illette meg a felperest. A
- december havi bérjegyzékkel igazoltan 4000 forint került jutalék címén a felperes számlájára számfejtésre és
- decemberi bérével kifizetésre. [10] Az alperes törvényes képviselője
- december 21-én olyan információ birtokába jutott, hogy a felperes munkájával összeegyeztethetetlen tevékenységet folytat. Erre figyelemmel az alperesi ügyvezető december 22-én és 23-án egyeztetett a felperessel, majd december 23-án 8 óra körüli időben felmentette őt a munkavégzési kötelezettség alól. A felperes visszaadta a munkavégzéshez szükséges eszközeit, majd hazament, míg a többi munkatársa mindenki számára kötelező leltározási tevékenységben vett részt. A további munkanapjain szabadság igénybevétele miatt mentesült a munkavégzési kötelezettség alól. Munkaviszonya
- január 4-én kelt közös megegyezéssel került megszüntetésre. A felperes keresete, az alperes ellenkérelme [11] A felperes keresetében kérte, kötelezze a bíróság az alperest a
- évre vonatkozó értékesítési adatok kiadására, továbbá jutalék címén 6.900.000 forint és késedelmi kamata megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy a
- évre vonatkozó jutalékát teljes mértékben nem kapta meg, igényét elszámolás hiányában nem tudja érvényesíteni. Az alperes a
- év teljesített eredménye alapján 4.000.000 forint összegű jutalékot,
- év vonatkozásában pedig 2.900.000 forint összegű jutalékot nem fizetett ki számára. Állította, hogy a civil szervezetek részére nyújtott támogatás független a jutalék igényétől, ugyanis a közreműködésével részesültek a civil szervezetek adományban. A gyakorlat az volt, hogy az alperes vezetőjénél felvetette a támogatás lehetőségét, a támogatási szerződéseket azonban az alperes kötötte meg, és a támogatások után járó kedvezmény igénybevételére is a munkáltató, mint adományozó volt jogosult. [12] Vitatta, hogy lemondott volna jutalékáról a civil szervezetek javára. Állította, hogy nem áll rendelkezésre olyan irat, amely igazolná, hogy a támogatás összege valójában a jutaléka volt, amiről a civil szervezetek javára lemondott. Előadta azt is, hogy az alperesnek többször pénzügyi nehézsége volt, azért nem fizette ki számára a
- évre járó jutalék teljes összegét. [13] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy jutalékelőleg címén
- évre 2.904.000 forintot fizetett meg a felperesnek, amely az előirányzott értékesítési terv 100 %-os teljesítésén alapult, azaz a tárgyidőszakra eső személyi alapbérének teljes 40 %-át megfizették számára. Munkaviszonya fennállása alatt folyamatos gyakorlat volt, hogy a számára fizetendő jutalék összegének teljesítését jótékony célra kérte. A
- évre járó jutalék összegéből 2.000.000 forintot a ... Egyesület, továbbá 2.000.000 forintot a ... Club részére kért utalni, ugyanígy
- évre e szervezetek számára 1.500.000 forint és 1.400.000 forint átutalását kérte. [14] Viszontkeresetet terjesztett elő, melyben 744.000 forint megfizetésére kérte kötelezni a felperest arra figyelemmel, hogy
- IV. negyedévében nem álltak fenn a jutalékfizetés feltételei, mivel munkavégzés december végén a felperes részéről nem történt. Az első- és másodfokú bíróság határozata [15] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 39.M.1927/2016/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül bocsássa a felperes rendelkezésére a
- évi jutalék és prémium elszámolás helyességét igazoló értékesítési adatokat, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította, s kötelezte a felperest, hogy fizessen vissza az alperesnek jutalékelőleg címén 744.000 forintot és késedelmi kamatát, 500.000 forint + áfa perköltséget, valamint 458.640 forint eljárási illetéket, továbbá kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az állam javára 21.000 forint eljárási illetéket. A
- évi értékesítési adatok kiadásával kapcsolatban kifejtette, hogy csak ezen adatok ismeretében tudja nyomon követni a munkavállaló, hogy jogosulttá vált a juttatásokra, és nem merült fel olyan indok, amely alapján ez megtagadható volt. [16] Nem találta megalapozottnak a bíróság a felperes jutalék címén
- évre előterjesztett 4.000.000 forint, és
- év vonatkozásában 2.900.000 forint megfizetésére irányuló kereseti kérelmét. A tanúvallomások alapján megállapította, hogy az alperesnél lehetősége volt a munkavállalóknak arra, hogy a jutalékukat civil szervezetek részére utalják át. A jutalék kifizetésére sor kerülhetett munkabérként, cafetéria juttatásként és azt is választhatták, hogy az összeget civil szervezetek javára utalja a munkáltató. Ezzel kapcsolatos igényüket ... főkönyvelővel kellett egyeztetni, aki tanúvallomása alapján kétséget kizáró módon megállapíthatónak találta, hogy a munkáltató e két évre járó jutalék-különbözetet a felperes kérésnek megfelelően civil szervezetek számára utalta át. [17] Ellentmondónak találta a felperes azon állítását, hogy a munkáltató pénzügyi nehézségekkel küzdött, ezért nem követelte 2015-ben a
- évre járó jutalék-különbözetet, ugyanakkor a későbbiek folyamán már úgy nyilatkozott, hogy a civil szervezetek támogatása az alperes részére nem okozott gondot. Erre figyelemmel a tanúvallomások, valamint a felperes egymásnak ellentmondó nyilatkozataira tekintettel elutasította a keresetet. [18] A viszontkereset vonatkozásában megállapította, hogy az alperes
- év IV. negyedévére jutalék-előleg címén 744.000 forintot megfizetett a felperesnek, azonban
- december 23-ától már érdemi munkát nem végzett, így e negyedévben a jutalékra már nem volt jogosult, így annak visszafizetésére kötelezte. [19] A peres felek fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 8.Mf.680.172/2018/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, a felperes visszafizetési kötelezettségének mellőzésével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek jutalék címén 6.156.000 forintot és késedelmi kamatát, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította és 172.000 forint másodfokú perköltség, valamint 414.000 forint kereseti és 552.000 forint fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte az alperest, míg 54.640 forint kereseti és 83.520 forint fellebbezési illeték megfizetésére kötelezte a felperest. [20] Ítélete indokolásában rögzítette, hogy a munkabér elszámolására és kifizetésére vonatkozó rendelkezései az Mt.-nek a jutalék tekintetében is megfelelően alkalmazandóak. Tévesnek találta az elsőfokú ítélet azon megállapítását, hogy az alperes a felperes
- és
- évre követelt jutalékát már megfizette oly módon, hogy azt a felperes kérésének megfelelően civil szervezetek számára utalta át. [21] A főkönyvelő által felmutatott két irat
- és
- év jutaléka kifizetésére vonatkozott, a perbeli időszak jutalékával kapcsolatban azonban ilyen nyilatkozat nem állt rendelkezésre, olyan, a tanú állítása szerint nem is született. [22] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a per adataiból meg lehetett állapítani, hogy az alperes mind 2014., mind
- év vonatkozásában adományozási, illetve támogatási szerződéseket kötött civil szervezetekkel és az adományt, illetve támogatást ez alapján folyósította, arra vonatkozóan azonban nem volt adat, hogy annak összegét a felperes jutalékából kellett volna rendezni. A munkabér kifizetésére vonatkozó kogens jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel írásbeli felhatalmazás hiányában a felperes tagadása ellenére egy tanú vallomása ennek bizonyítására nem volt alkalmas. [23] A viszontkereset vonatkozásában megállapította, hogy a jutalékszámítás szerint 744.000 forintot az alperes igazoltan a felperesnek nem fizette ki, de ez az összeg a számára nem járt figyelemmel arra, hogy
- december 23-án felmentették őt a munkavégzési kötelezettség alól. Erre figyelemmel részére jutalékelőleg a szabályzat
- pontja utolsó mondata szerint nem járt. A felülvizsgálati kérelem, felülvizsgálati ellenkérelem [24] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria a jogerős ítélet azon rendelkezését, melyben 6.156.000 forint megfizetésére kötelezte, helyezze hatályon kívül és helyette hozzon a jogszabályoknak megfelelő olyan határozatot, hogy a felperes keresetét utasítsa el és viszontkeresetének adjon helyt, és marasztalja a felperest a perköltségben. [25] Érvelése szerint a törvényszék a jutalék egy részének civil szervezetek számára történő átutalásáról szóló felperessel kötött megállapodás írásba foglalásának elmaradását a munkabér kifizetésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel létre nem jöttnek tekintette, e körben azonban tévesen értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat. [26] Az Mt.
- §
(1)bekezdése a munkabér kifizetéséről való rendelkezés tekintetében nem ír elő írásbeli formát, így az az Mt. 22. §
(1)bekezdése alapján alaki kötöttség nélkül volt megtehető. Egy esetleges kötelező írásbeli nyilatkozat hiányában a ráutaló magatartás az Mt. 22. §
(4)bekezdése alapján ugyan érvénytelennek minősülne, annak jogkövetkezménye azonban nem lenne alkalmazható, mivel az a felek akaratából teljesedésbe ment. [27] Helytelenül állította a jogerős ítélet azt is, hogy az írásos elszámolás hiánya egyben a teljesítés elmaradásaként is értelmezhető. Az Mt.
- §-a szerinti elszámolás nem feltétele, hanem következménye a munkabér kifizetésének, így annak elmaradása nem jelentheti azt, hogy a munkavállaló részére az adott összeg nem került megfizetésére, amennyiben azt több más bizonyíték is igazolja. [28] A felülvizsgálati érvelés szerint a jogerős ítélet sérti a Pp.
- §
(1)bekezdését is, mivel a törvényszék a rendelkezésére álló bizonyítékokat és a per egyéb adatait, illetve a felek magatartását nem összességükben értékelte és helytelenül járt el, amikor a tényállást kizárólag az írásbeliség alaptalanul támasztott követelményére és egy tanú nyilatkozatára alapította és figyelmen kívül hagyta mind a törvényes képviselő nyilatkozatát, mind ... tanú vallomását. [29] A munkáltató előadása mindvégig következetes volt, míg a felperes többször ellentmondó, valótlan nyilatkozatot tett. A perrel érintett időszakot megelőző időszak vonatkozásában nem emlékezett arra, hogy rendelkező nyilatkozatot tett volna, pár perccel később azonban mindezt maga ismerte el. [30] A
- évi jutalék tekintetében előbb akként nyilatkozott, hogy az alperesnek többször pénzügyi nehézsége volt, s a munkabéreket sem tudta fizetni, majd azt állította, hogy a cég 3 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkezik, így nem jelent számára problémát 4 millió forint, illetve a 2.900.000 forint kifizetése. [31] Ellentmondó nyilatkozatot tett a vonatkozásban is, hogy jelezte a kifizetés elmaradását. Ezzel ellentétben ... azt adta elő, hogy bár a felperessel egy irodában ült, egyszer sem panaszkodott neki, hogy nem fizették ki a jutalékát. Ezzel ellentétben megállapítható, hogy az ügyvezető a felperes javaslatára az általa hiányolt összeggel pontosan megegyező összegű támogatást nyújtott olyan szervezetek részére, mely szervezetekbe a fiai járnak. Ezen összegek egyezősége, valamint a jutalék követelés megnyíltának, illetve a felperesi rendelkezés szerinti támogatás összegei folyósításának időbeli egybevágósága szintén az alperesi érvelést támasztja alá. Ugyancsak figyelmen kívül hagyta a törvényszék az alperesi ügyvezető azon nyilatkozatát, miszerint az alperes támogatásokat nem folyósít, az ügyvezetőnek is éves szinten 10.000 forintos adománykerete van. [32] A másodfokú bíróság nem volt tekintettel ... és ... tanú egybehangzó nyilatkozatára sem, illetve az ügyvezető azon kijelentésére, hogy az alperesnél rendszeresen mód volt arra, hogy a jutalék összegeket a munkáltató ne a munkavállalónak, hanem az általa megjelölt különböző alapítványoknak, szervezeteknek fizesse meg. A törvényszék e történéseket nem vetette egybe, nem értékelte. [33] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn, mivel az alperes olyan új bizonyítékokat kíván a Kúria előtt értékeltetni, amit a törvény kizár, a bizonyítékok újraértékelésére pedig a felülvizsgálati eljárásban ilyen módon nincs lehetőség. A Kúria döntése és annak jogi indokai [34] Az alperes felülvizsgálati kérelme a következők szerint megalapozott. [35] A felülvizsgálati kérelem érvelése szerint az eljárt bíróságoknak a felperes kereseti kérelme vonatkozásában abban kellett dönteniük, hogy az alperes bizonyított módon eleget tett-e a felperest
- és
- évre megillető jutalék megfizetésére vonatkozó kötelezettségének vagy sem. [36] A Pp.
- §
(5)bekezdése szerint eltérő törvényi rendelkezés hiányában a bíróság a perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon használhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. A másodfokú bíróság a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel arra a következtetésre jutott, hogy a felperest megillető jutalékot a munkáltatónak a munkavállaló által meghatározott fizetési számlára utalással kellett volna teljesítenie. Amennyiben ettől eltérő módon kívánta volna a felperes a munkáltatótól a teljesítést, ezt az igényét írásba kellett volna foglalnia. 37 Helytállóan állította az alperes felülvizsgálati kérelmében, hogy az Mt.
- §
(1)bekezdése első mondata értelmében a jognyilatkozatot - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. Ennek megfelelően a munkajogi nyilatkozatokat az általános szabály szerint akár szóban, akár ráutaló magatartással is ki lehet fejezni akkor, ha a törvény írásbeli formát nem követel meg. A munka törvénykönyve nem követeli meg az írásbeli nyilatkozati formát a munkabér megfizetésére vonatkozó munkavállalói nyilatkozat körében, így kellő alap nélkül állította a törvényszék, hogy a felperest megillető jutalék harmadik személy részére történő kifizetéséhez a munkavállaló írásbeli nyilatkozatára lett volna szükség. 38 Ennek megfelelően az eljárt bíróságoknak a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megfelelően a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján kellett megállapítania, a maguk összességében értékelnie és 39 40 41 42 43 44 45 meggyőződése szerint elbírálnia. Helytállóan érvelt az alperes felülvizsgálati kérelmében azzal, hogy e körben a bíróságnak a több elfogadható magyarázat közül azt kell választania, amelyik elfogadása mellett ésszerű indokokat tud felhozni és ezt saját meggyőződéséből eredő ésszerű és racionális indokok alapján teheti meg. Akkor tekinthető helytállónak a döntés alapjául szolgáló tényállás, ha a rendelkezésre álló közvetett és közvetlen bizonyítékok egybevetéséből adódó érvelés időbeli összefüggésekre tekintettel a logika szabályainak megfelelő következtetést von le a bíróság, a bizonyítékokat és a per egyéb adatait, valamint a felek magatartását a maguk összességében értékeli. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérő módon értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat. Észlelte, hogy írásbeli dokumentumokkal a munkáltató nem tudta alátámasztani azon állítását, hogy a felperes az eltérő kifizetésről rendelkezett, megállapítása szerint pedig ennek hiánya, valamint a felperes tagadása az ezzel ellentétes tanúvallomás az alperesi állítás igazolására nem volt alkalmas. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok körében nem értékelte a törvényes képviselő nyilatkozatát, ... vallomását és figyelmen kívül hagyta az egyéb közvetett bizonyítékokat, továbbá nem volt figyelemmel arra, hogy a felperes a peres eljárás során több esetben egymásnak ellentmondó nyilatkozatot tett. Személyes meghallgatása során előbb akként nyilatkozott, hogy nem emlékszik arra, hogy a korábbi időszakban az őt megillető jutalék társadalmi szervezetek részére történő átutalása tárgyában rendelkező nyilatkozatot tett volna, majd később elismerte, hogy a korábbi években tett ilyen nyilatkozatot. Ugyancsak ellentmondó volt állítása az alperes anyagi helyzete vonatkozásában is, mivel egyrészt az alperes anyagi nehézségeire hivatkozott, másrészt azt állította, hogy a munkáltató jelentős árbevétellel rendelkezik, és nem jelenthet problémát számára a vállalt összeg társadalmi szervezetek részére történő megfizetése (39.M.1927/2016/
- számú jegyzőkönyv). A felperes állításával szemben ... és ... tanúvallomása azt támasztotta alá, hogy a felperes egyszer sem panaszkodott arra, hogy nem fizették ki előző évi jutalékát. Ezen túl a másodfokú bíróság nem értékelte a perben a rendelkezésre álló közvetett bizonyítékokat sem. Nem volt figyelemmel a felperes által megjelölt szervezetek részére nyújtott támogatás, illetve a felperes által követelt összeg egyezőségére, a jutalék követelés megnyíltának és a felperesi rendelkezés szerinti támogatási összeg folyósításának időbeli egybeesésére, valamint arra, hogy a támogatás olyan társadalmi szervek részére történt, melyben a felperes gyermekei által érintett volt. Nem értékelte a törvényszék azt sem, hogy a felperes
- február 17-én arról nyilatkozott a 6/A/
- sorszám alatt csatolt levelében, hogy „a maradék 4.161.209 forintról való rendelkezésemet holnap küldöm”. Nem volt figyelemmel a törvényszék arra a körülményre sem, 46 47 48 49 hogy a munkáltatónál rendszeresen mód volt arra, hogy a jutalék összeget a munkáltató ne az adott munkavállalónak, hanem az általa megjelölt különböző alapítványok, szervezetek részére fizesse meg. E gyakorlatot maga a felperes kezdeményezte és igazolható módon a korábbi években kifejezetten ennek megfelelően rendelkezett jutaléka megfizetéséről. Mindezek alapján megállapítható, hogy a másodfokú bíróság nem a maguk összességében értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, abból többet indokolás nélkül nem vett figyelembe, illetve nem értékelte azt, hogy a felperes több esetben egymásnak ellentmondó nyilatkozatot tett. Ennek megfelelően a mérlegelés körébe vont adatok értékelése során nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésre jutott, megállapítva, hogy a munkáltató munkavállalói rendelkezés hiányában nem teljesítette jutalékfizetési kötelezettségét. Ezzel ellentétben a bizonyítékok alapján az állapítható meg, hogy a felperes a korábbi évek gyakorlatának megfelelően ráutaló magatartással
- és
- évre őt megillető jutalék tekintetében is akként rendelkezett, hogy annak meghatározott részét az általa megjelölt társadalmi szervezetek számára fizesse ki. A másodfokú bíróság ítéletében ugyan mellőzte a felperes visszafizetési kötelezettségét, de a felperes által követelt összeget 744.000 forinttal csökkentette azon indokolással, hogy a felperes
- utolsó negyedévét nem dolgozta le, ezért erre az összegre nem jogosult. A felperesi felülvizsgálati kérelem, illetve csatlakozó felülvizsgálati kérelem hiányában nem volt tárgya a felülvizsgálati eljárásnak a jogerős ítéletnek a viszontkeresetről rendelkező része, így azt a Kúria érdemben nem vizsgálta. Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletnek a felperesnek kereseti kérelmének helyt adó rendelkezését a Kúria a Pp.
- §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és e körben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, egyebekben azt nem érintette. Záró rész 50 A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét és viselni a másodfokú és felülvizsgálati eljárási illetéket. 51 A fellebbezés lehetőségét a Pp. 271. §
(1)bekezdés l) pontja zárja ki. 52 A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. ,
- március
- . Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző