A határozat elvi tartalma: Nem alapos felülvizsgálati indítvány elbírálása tanácsülésen és a megtámadott határozatok hatályában fenntartása végzéssel. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.231/2019/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Kónya István, a tanács elnöke Dr. Bartkó Levente, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- július
- Az ügy tárgya: emberölés bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): terhelt Első fok: Debreceni Törvényszék, 25.B.342/2018/37., ítélet, előkészítő ülés,
- szeptember 19., jogerő napja:
- szeptember
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az emberölés bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Törvényszék 25.B.342/2018/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A terheltet a Debreceni Törvényszék a
- szeptember
- napján kihirdetett és ugyanekkor jogerőre emelkedett 25.B.342/2018/
- számú ítéletével emberölés bűntette [Btk.
- §
(1),
(2)bekezdés c),
- d)és
- j)pont] és 9 rendbeli testi sértés bűntettének kísérlete [melyből 8 rendbeli a Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés szerint, 1 rendbeli a Btk. 164. §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés b) pontja szerint minősül] miatt mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetésből legkorábban 30 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A Nyíregyházi Járásbíróság 21.Bpk.232/2014/
- számú határozatában engedélyezett feltételes szabadságra bocsátást kimondó rendelkezést megszüntette. Rendelkezett továbbá a járulékos kérdésekről. II. [2] [3] [4] [5] [6] [7] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt arra hivatkozva, hogy egyetlen hatóság sem vette figyelembe ittas állapotát, azt, hogy pszichés problémái vannak, gyógyszer hatása alatt állt, a nyomozás során nem volt kihallgatható állapotban. Kérte az egészségügyi iratai beszerzését, az ismételt orvosszakértői vizsgálatát, illetve elmemegfigyelését azzal, hogy annak eredményét a bíróság a döntésénél vegye figyelembe. Előadta továbbá, hogy a sértettbe szerelmes volt, amit tett, féltékenységből követte el, felindult állapotban. A Legfőbb Ügyészség BF.295/2019/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. Kifejtette, hogy a felülvizsgálati indítvány azon része, amely a terhelt egészségügyi iratainak beszerzését, további szakértői vizsgálatát, illetve azok elmaradását sérelmezi, a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységét, azaz az irányadó tényállást támadja, ezért a törvénynél fogva kizárt. Ugyancsak kizárt a felülvizsgálat a terhelt azon kifogása tekintetében, mely szerint a nyomozás során bódult állapotban volt, ennek ellenére kihallgatták. A törvény tételesen meghatározza azon eljárási szabálysértéseket, amelyek miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, a nyomozás során elkövetett esetleges eljárási szabálysértések azok között nem szerepelnek. Az esetleges kényszergyógykezelés, illetve elmemegfigyelés kapcsán pedig az indítvány alaptalan, mivel a tényállás tartalmazza a terhelt elmeállapotának leírását, mely olyan megállapítást nem tartalmaz, amely a terhelt beszámítási képességét, elmeállapotát korlátozta vagy kizárta volna, azaz büntethetőséget kizáró ok megállapítható lenne. A kényszergyógykezelés elrendelésének törvényi feltételei nem állnak fenn. A kifejtettek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. III. [8] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. [9] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ítélettel szemben jogi - nem ténybeli - okból terjeszthető elő. A Be.
- §-a szerinti felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye, és kizárólag a Be.
- § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [11] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ítéletben megállapított tényállás nem támadható [Be.
- §
(2)bekezdés]. A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [12] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [13] Ezzel szemben a terhelt az indítványában a jogerős tényállástól eltérve hivatkozott arra, hogy az eljárás során nem vették figyelembe az elkövetéskori elmeállapotát, befolyásoltságát. Erre nézve hiányolta a szakértői vizsgálat elrendelését, illetve további szakértői vizsgálatát kérte. [14] A jogerős ítélet tartalmazza a terhelt elmeállapotának leírását, az igazságügyi elmeorvos-szakértői vizsgálata a nyomozás során megtörtént. Az irányadó tényállás pedig nem tartalmaz olyan megállapítást, amely a terhelt beszámítási képességét korlátozta vagy kizárta volna, azaz büntethetőséget kizáró vagy korlátozó ok esetében nem állapítható meg. Ehhez képest a kényszergyógykezelés elrendelésének a törvényben meghatározott feltételei sem állnak fenn. [15] A Be. LXXVI. Fejezete szerinti eljárás alapján az előkészítő ülésen ítélettel befejezett ügyben tekintettel a bűnösség vádirattal egyező beismerésére - a bíróság a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését nem vizsgálja, az ítéleti tényállás így megegyezik a vádiratban írt tényállással. [16] Ennek előrebocsátását követően jegyzi meg a Kúria, hogy a jogerős ítélet tényállásában nem került rögzítésre a nyomozás során beszerzett igazságügyi elmeorvos-szakértői vélemény azon megállapítása, hogy a terheltnél a cselekmény időpontjában sem patológiás részegség, sem abortív patológiás részegség nem állt fenn, ami a tényállás hiányossága, azonban felülvizsgálatban a jogerős tényállás, így akár a részben megalapozatlan tényállás is irányadó. A megalapozatlanság nem felülvizsgálati ok. [17] Ekként az irányadó tényállás meg nem engedett támadását jelenti a terhelt további bizonyítás felvételét célzó indítványa, a szerelemféltésre való hivatkozása pedig tényálláson kívüli, mindezek miatt a felülvizsgálat törvényben kizárt. [18] Ugyancsak nincs helye felülvizsgálatnak a nyomozás során elkövetett esetleges eljárási szabálysértések miatt, amelyek nem tartoznak a felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárási szabálysértések körébe [Be. 649. §
(2)bekezdés], így azok vizsgálatával a Kúria érdemben nem foglalkozhatott. Ez vonatkozik a nyomozás során beszerzett szaktanácsadói véleményt követően készült igazságügyi szakértői véleményekre is. [19] Megjegyzi továbbá a Kúria a terhelti indítvány kapcsán, hogy a törvényszék előkészítő ülésen történt ítélethozatalára azért kerülhetett sor (egyebek mellett), mivel a terhelt a terhére rótt bűncselekmények, köztük az élet elleni cselekmény elkövetését a vádiratban foglaltakkal egyezően ismerte be. [20] Fentiekre tekintettel a Kúria - mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. IV. [21] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [22] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- július
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartkó Levente s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ