A határozat elvi tartalma: Az alperes a felperes minősítését elmulasztotta, ezért nem hivatkozhat arra, hogy a felperes nem felelt meg a garantált összegnél magasabb összegű illetmény feltételének. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Mfv.II.10.496/2018/
- A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke . Tánczos Rita előadó bíró . Tálné dr. Molnár Erika bíró Az I. rendű felperes: A II. rendű felperes: A felperesek képviselője: Börzsönyiné dr. Kiricsi Szilvia ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: közalkalmazotti illetmény-különbözet megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I. rendű felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Szombathelyi Törvényszék 7.Mf.20.134/2018/6-II. Az elsőfokú bíróság határozata: Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.M.172/2017/8-I. Rendelkező rész A Kúria a Szombathelyi Törvényszék 7.Mf.20.134/2018/6-II. számú ítéletének azon részét, amellyel helybenhagyta a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.M.172/2017/8-I. számú ítéletének az alperest az I. rendű felperes részére 87.500 (nyolcvanhétezer-ötszáz) forint, és a II. rendű felperes részére 95.000 (kilencvenötezer) forint illetmény és ezen összeg után
- november 15-től számított késedelmi kamata, továbbá a II. rendű felperes ezt meghaladó keresetét elutasító rendelkezését nem érinti, ezt meghaladóan a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezi és a közigazgatás és munkaügyi bírósságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja. A felek felülvizsgálati eljárási költségét személyenként 20.00020.000 (húszezer-húszezer) forintban, míg a felülvizsgálati eljárási illetéket 50.000 (ötvenezer) forintban állapítja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A tényállás [1] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperesek alapfokú besorolású munkakörben álltak közalkalmazotti jogviszonyban az alperesnél. 2014-ben és azt megelőzően a felperesek minősítésére nem került sor, így
- és
- évi illetményük megállapításakor „kiválóan alkalmas”, illetőleg „alkalmas” minősítéssel nem rendelkeztek. Első,
- december 28-i minősítésük eredménye „alkalmas”. [2] Az alperes az I. rendű felperes
- évi illetményét akként állapította meg, hogy garantált illetményének mértékét 84.000 forintban, munkáltatói döntésen alapuló illetményrészét 33.000 forintban határozta meg, így illetménye 117.000 forint volt.
- januárjától garantált illetménye 105.000 forintban, munkáltatói döntésen alapuló illetményrésze 18.600 forintban került meghatározásra, így illetménye 123.600 forintra emelkedett, s ezen felül
- július 1-jétől 6180 forint rendvédelmi ágazati pótlékban részesült.
- január 1-jétől az I. rendű felperes garantált illetménye 111.000 forintra emelkedett, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrésze 12.600 forintra csökkent, így illetménye változatlan maradt, melyen felül 12.360 forint rendvédelmi ágazati pótlékban részesült.
- januárjától garantált illetménye 127.500 forintban került meghatározásra, míg munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt nem állapítottak meg számára, azonban további 12.750 forint rendvédelmi ágazati pótlékot fizettek meg neki. A felperesek keresete, az alperes ellenkérelme [3] A felperesek keresetükben
- év vonatkozásában a minimálbérre történő kiegészítést, míg 2015-
- évre a
- évi helyesen megállapított illetmény és a ténylegesen megfizetett illetmény közötti különbözet, mint elmaradt illetmény, valamint a jogellenesen megállapított rendvédelmi ágazati pótlékból eredő illetmény-különbözet megfizetését kérték. [4] Álláspontjuk szerint az alperes a munkáltatói intézkedésében jogellenesen állapította meg illetményüket.
- év vonatkozásában a Kjt.
- §
(9)bekezdése értelmében a minimálbér összegére kellett volna kiegészítenie az alperesnél az ennél alacsonyabb összegű garantált illetményüket, így a különbözet megfizetésére tartottak igényt. 2015-
- év tekintetében a helyes és jogszerű illetmény, valamint a megfizetett illetmény-különbözetet kérték. Előadták, hogy írásba foglalt minősítés hiányában sem kizárt, hogy a
- évi illetményt bázisilletményként vegye figyelembe a bíróság. [5] Másodlagos kereseti kérelmükben előadták, hogy kinevezésükkor a munkáltatónak lehetősége volt a garantált illetményen felül további illetményben részesíteni őket, amire sor került. A kinevezést követően alkalmatlan, illetőleg kevéssé alkalmas minősítést nem [6] [7] kaptak, így a kinevezéskor megállapított munkáltatói döntésen alapuló illetményrészre a továbbiakban is jogosultak a minősítés hiányától függetlenül. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperesek költségekben való marasztalását kérte. Utalt arra, hogy a felperesek illetménye elérte a Kjt.
- §
(9)bekezdése szerinti mértéket és illetményük összege a korábbi illetményhez képest nem csökkent. Az alperes biztosította számukra a minimálbérnek megfelelő illetményt, így jogszabályi kötelezettségének eleget tett. Az alperesnek jogában állt az egyes illetményelemeket átcsoportosítani, így helytelen illetmény megállapításra nem került sor.
- évben a munkáltató az illetmények vonatkozásában csupán egy szerkezeti változást eszközölt, amit a felperesek tudomásul vettek. Minősítésükre csak 2015-ben került először sor, így a
- évi munkáltatói döntésen alapuló illetményrész semmis, ezért azt nem lehet bázisilletményként figyelembe venni. A konstans, mindig azon a színvonalú munkavégzés önmagában nem vélelmezhető, utóbb minősítés hiányában ki sem zárható. A Kjt.
- §
(7)bekezdése szerint a minősítés megléte az illetményeltérítés kötelező feltétele, amivel a felperesek nem rendelkeztek
- évben, így az bázisidőszakként nem vezető figyelembe. Az első- és másodfokú bíróság határozata [8] A Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.M.172/2017/8-I. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az I. rendű felperesnek 87.500 forint illetmény-különbözetet és késedelmi kamatát, a II. rendű felperesnek 95.000 forint illetménykülönbözetet és késedelmi kamatát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [9] Megállapította, hogy a 72.672 forint eljárási illetéket az állam, illetve a felek képviseleti költségét maguk viselik. [10] Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában hivatkozott a Kjt.
- §ára és
- § m) pontjára, továbbá a minimálbér összegét meghatározó kormányrendeletekre. A kereseti kérelem elbírálása során megkülönböztette a
- augusztus 1-jétől
- december 31-éig terjedő, illetve a
- január 1-je utáni időszakot. Az első időszak tekintetében megállapította, hogy az alperes a Kjt.
- §
(9)bekezdésében foglalt kötelezettsége ellenére a felperesek garantált illetményét nem egészítette ki a minimálbér összegére, ezért a felpereseknek elmaradt illetménye keletkezett. [11] A Kjt. 66. §
(7)bekezdése és 40. §
(1)bekezdése alapján a Kjt. 2. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
- §
(1)bekezdésére figyelemmel megállapította, hogy „kiválóan alkalmas”, illetve „alkalmas” minősítés hiányában a garantált illetményen felül megállapított munkáltatói döntésen alapuló illetményrész semmis, arra a közalkalmazott nem támaszthat igényt. A munkáltatói nyilatkozat semmissége annak okától függetlenül megállapítható volt. Mivel 2014-ben a felperesek javára semmis munkáltatói nyilatkozat alapján került megállapításra a garantált illetményen felüli munkáltatói döntésen alapuló illetményrész, annak összegét a 2015-
- évi illetmények megállapításakor nem lehetett figyelembe venni. [12] A másodlagos kereseti kérelem körében kiemelte, hogy amennyiben a kinevezést követően a közalkalmazott fizetési fokozata változik és erre figyelemmel új illetmény megállapítására kerül sor, a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész biztosításával a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott a jogszabály szerinti minősítéssel rendelkezik. [13] A Kúria Mfv.II.10.391/2014/
- számú ítéletére hivatkozva megállapította, hogy a felpereseknek a kinevezésekor megállapított munkáltatói döntésen alapuló illetményrészre nem volt alanyi jogosultságuk, annak megállapítását ennek megfelelően minősítés hiányában a 2015-
- évekre nem igényelhették. Kifejtette továbbá, hogy mivel a 2015-
- évi illetmények helyesen kerültek megállapításra, a felperesek ágazati pótlékát is a jogszabálynak megfelelően határozták meg és fizették ki. [14] A peres felek fellebbezése folytán eljárt Szombathelyi Törvényszék 7.Mf.20.134/2018/6-II. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyta helyben, hogy az állam által viselt elsőfokú illeték 72.672 forint helyett 54.672 forint. Megállapította, hogy a fellebbezési illetéket az állam viseli és kötelezte a felpereseket személyenként 7000 forint másodfokú perköltség megfizetésére. [15] Kifejtette, hogy az alperes 2014-ben a felperesek illetményét nem egészítette ki a minimálbér összegére, ezért ezen időszakban illetmény-különbözet keletkezett, mivel a felperesek garantált illetményének el kellett érnie a minimálbér összegét. A felperesi fellebbezéssel kapcsolatban a törvényszék hangsúlyozta, hogy fellebbezésében az elsőfokú bíróság által felhívott jogszabályi rendelkezéseket és azok tartalmát a munkáltatói jognyilatkozatnak az illetmény-kiegészítés tekintetében megállapított semmisségét illetően a felperesek nem vitatták, ezzel kapcsolatban eltérő jogi érvelést nem fejtettek ki. [16] Arra hivatkoztak, hogy a minősítés elmaradása azt eredményezi, hogy alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítés hiányában illetménycsökkentésre nem kerülhet sor, az ilyen tartalmú minősítést vélelmezni nem lehet. [17] A törvényszék álláspontja szerint a közalkalmazott munkavégzésének színvonala minősítés hiányában nem vélelmezhető sem pozitív, sem negatív irányban. A jogszabály nem jelöli meg a minősítés elmaradásának szankcióját, ennek hiányában nem lehet sem vélelmet felállítani, sem kogens jogszabályi rendelkezést átlépni. Az alperes jogszabályi kötelezettségét nem teljesítve egy év után nem készítette el a felperes minősítését, aminek azonban nem lehet az a következménye, hogy a felperes alkalmas vagy kiválóan alkalmas minősítését elfogadottnak kell tekinteni. [18] A munkáltatói döntésen alapuló illetményrész biztosítására csak akkor lenne lehetőség, ha a közalkalmazott alkalmas vagy kiválóan alkalmas minősítést kapott volna. A jogszabály kogens rendelkezésével szemben a felperes nem hivatkozhatott arra jogszerűen, hogy a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészre minősítés hiányában is igényt tarthatott volna. A felülvizsgálati kérelem, felülvizsgálati ellenkérelem [19] A jogerős ítélet ellen az I. rendű felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, hozzon új határozatot akként, hogy keresetének adjon helyt, illetve utasítsa a másodfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára és marasztalja az alperest a perköltségben. [20] Érvelése szerint a másodfokú bíróság megsértette a Pp. 206.§-át, mivel tévesen állapította meg azt, hogy fellebbezésében nem vitatta a munkáltatói illetményrész semmisségére vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezést. Előadta, hogy pozitív írásbeli minősítés hiányában is jogosultságot szerzett a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészre. A semmisség megítélése körében tartalmazta a fellebbezése azt az érvet is, hogy a kinevezésnél a törvény ad felhatalmazást a minősítés nélkül a garantált illetménytől való eltérésre, így ezen munkáltatói döntésen alapuló illetmény juttatás nem lehet semmis. [21] A felülvizsgálati érvelés szerint jogszerűtlenül értékelte a másodfokú ítélet a minősítés hiányát is. Az I. rendű felperes egy év után történő minősítését az alperes mulasztotta el, a másodfokú bíróság pedig nem volt figyelemmel a Ptk. 1:
- §
(2)bekezdésében foglalt azon elvre, hogy felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat. [22] Hivatkozott továbbá a Ptk. 6:
- §-ára is, a munkáltató ugyanis ráutaló magatartásával elismerte, megerősítette a felperes kifogástalan munkavégzését. Utalt arra, hogyha nincs kifejezetten alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítés, akkor vélelmezni kell, hogy legalább alkalmasnak tekintendő az érintett közalkalmazott, aki csak a vele írásban közölt minősítéssel szemben tud védekezni. Amennyiben a munkáltató nem minősíti, annak következményeit magának kell viselnie. A munkáltató kinevezésekor munkáltatói döntésen alapuló illetményrészben részesítette és illetménye
- januárjáig nem változott, átsorolására nem került sor. Illetményének el kellett érnie a minimálbér szintjét. Hivatkozott továbbá az Alaptörvény XIII. cikk
(1)bekezdésére is, mely szerint az illetmény, mint tulajdon az Alaptörvény védelme alatt áll. Ennek megfelelően jogszabályba ütköző módon döntöttek az eljárt bíróságok a 2015-
- évi illetményéről. [23] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn és marasztalja az I. rendű felperest a perköltségben. [24] Érvelése szerint a Kjt.
- §
(7)bekezdésének kogens szabálya szerint garantált illetménynél magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kap, ez az illetményeltérítés kötelező feltétele. A kinevezési okiratban részletezett illetményelemek egyikének kiragadásával nem állapítható meg jogosultság a munkáltatói döntésen alapuló illetményelemre. A vizsgált esetben a kinevezést követő egy év elteltével eszközlendő minősítés hiányában a kinevezési okmányban feltüntetett munkáltatói illetménytöbbletre nem alanyi jogot támasztani. [25] Az alperes minősítés hiányában ráutaló magatartással nem erősíthette meg az I. rendű felperes kifogástalan munkavégzését.. A Kúria döntés és annak jogi indokai [26] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott. [27] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Felülvizsgálati kérelem hiányában az eljárásnak már nem volt tárgya a jogerős ítéletben a felperes
- augusztus 1-től
- december 31-éig terjedő időre megítélt illetmény-különbözet iránti igénye, kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az eljárt bíróságok a minősítés hiányára alapítottan megalapozottan állapították-e meg a munkáltatói jognyilatkozat semmisségét. [28] A peridőszakban hatályos Kjt.
- §
(7)bekezdése alapján az
(1)
(5)bekezdésben, illetve a 79/A. §-ban foglaltak alkalmazásával meghatározott illetménynél (garantált illetmény) magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott. A Kjt. 66. §
(8)bekezdése kimondja, hogy a
(7)bekezdéstől eltérően a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítható azzal, hogy - az egy évet meg nem haladó időtartamú határozott idejű közalkalmazotti jogviszony kivételével - egy év elteltével a közalkalmazottat minősíteni kell. Ha ekkor a közalkalmazott alkalmatlan vagy kevéssé alkalmas minősítést kapott, illetményét - e törvény erejénél fogva a besorolás szerinti - garantált mértékre kell csökkenteni. [29] Az eljárt bíróságok ítéletének indokolása szerint az I. rendű felperes
- évi kinevezését követően a munkáltató a minősítést elmulasztotta, ezért az a munkáltatói jognyilatkozat, amely
- és
- évben minősítés hiányában is munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt állapított meg az I. rendű felperes részére, semmis. A törvényszék a jogerős ítéletében iratellenesen állapította meg, hogy az I. rendű felperes a fellebbezésében a minősítés hiányára alapított semmisség megállapítását nem támadta. A törvényszék az ítéletének indokolásában maga is utalt arra, hogy az I. rendű felperest a munkáltató eljárásának hiányában sem pozitív, sem negatív irányban nem lehetett minősíteni, azonban a jogkövetkezményeket tekintve az alperes mulasztását a felperes terhére értékelte. [30] Az eljárt bíróságok következtetésével a Kúria nem értett egyet. [31] A Kjt.
- §
(1)bekezdés c) pontja szerint a közalkalmazottat a 66. §
(1)-
(3)bekezdés, 66/A. §
(1)bekezdés, illetve a 79/E. § szerinti garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt minősíteni kell. E jogszabályi rendelkezésből azonban nem következik, hogy a garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítását közvetlenül kell megelőznie a közalkalmazott minősítésének. A perbeli adatok szerint az alperes az I. rendű felperes minősítését jogszabályi kötelezettsége ellenére elmulasztotta, így nem hivatkozhatott alappal arra, hogy a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész besorolási okiratban történő megállapítása előtt az I. rendű felperes nem felelt meg a garantált összegnél magasabb összegű illetmény megállapítása feltételének. [32] Az alperes a minősítést előíró jogszabályi kötelezettségét elmulasztotta, ezért a Kjt. 2.§
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Mt. 6.§
(1)bekezdése szerint saját felróható magatartására előnyök szerzése végett nem hivatkozhatott. [33] Az alperes a peridőszakban az I. rendű felperes részére minősítés nélkül állapította meg a garantált összegen felüli munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt, ezért a Pp. 164.§
(1)bekezdése alapján a perben őt terhelte a bizonyítás arra nézve, hogy az I. rendű felperes „kevéssé alkalmas” minősítése alapján arra nem volt jogosult. Minthogy ezt a perben nem igazolta, a bizonyítás sikertelensége a terhére esett. [34] A fentiekből következően az eljárt bíróságok munkáltatói jognyilatkozat semmisségére alapított következtetése jogszabálysértő volt, ezért a Kúria az I. rendű felperesi keresetet 2015-2016. évekre elutasító jogerős ítéleti rendelkezést az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően a Pp. 275. §
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a közigazgatási és munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [35] A megismételt eljárás során a felperes 2015-
- évi illetménykülönbözet iránti igényét a perben jogszerűen megállapított
- évi illetmény alapulvételével kell elbírálni. Záró rész [36] A Kúria a felülvizsgálati eljárás költségét és illetékét a Pp.
- §
(5)bekezdése alapján csupán megállapította, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt. [37] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- május
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő