A határozat elvi tartalma: A Kp. hatálya alá tartozó közigazgatási ügyekben
- január 1-jét követően benyújtott fellebbezés elbírálására a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. Az érdemi felülvizsgálat akadálya volt, hogy a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazta, hogy a jogerős ítélet milyen jogszabályt sértett. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.566/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke . Suba Ildikó előadó bíró . Tálné dr. Molnár Erika bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Varga Tibor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Varga Tibor ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: sérelemdíj megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 5.Kf.650.146/2018/
- Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.M.35/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 5.Kf.650.146/2018/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 (huszonötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] [2] [3] [4] [5] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás A felperes
- február 1-jétől szerződéses állományú katonaként állt szolgálati viszonyban a Magyar Honvédséggel,
- január 1-jétől ...ban teljesített külszolgálatot.
- június 4-én a szolgálati feladatai ellátása során a bal térdén mellső keresztszalag sérülést, valamint térdízületi porcszakadást szenvedett el. Több műtétet követően a szolgálati viszonya egészségügyi alkalmatlanság miatt
- május 15-én megszűnt. A felperes
- december 11-én vagyoni kára, valamint 6.000.000,-forint sérelemdíj megfizetését kérte a Magyar Honvédségtől. A ... Védelemgazdaság Hivatal Pénzügyi és Ellenőrzési Igazgatóság Jogi és Kártérítési Osztálya a
- január 7-én kelt 295/1190-
- számú határozatával megállapította, hogy a felperes balesete szolgálati kötelmekkel összefüggő, és az ebből származó egészségkárosodása 13 százalékos mértékű. A Pénzügyi és Ellenőrzési Igazgatóság a JKO/433/
- számú
- szeptember 29-én kelt határozatával az orvosszakértői véleményre hivatkozva 1.000.000,-forint sérelemdíjat állapított meg. A Honvédelmi Miniszter - a felperes fellebbezése folytán - a
- december 19-én kelt 3503/2016/b. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az alperes a határozat alapján
- február 21-én felperes részére 1.000.000,-forint sérelemdíjat fizetett. [6] [7] [8] [9] Kereseti kérelem és az alperes védekezése A felperes a módosított keresetében 5.000.000,- forint sérelemdíj és a
- június 4-től esedékes törvényes kamata megfizetésére kérte kötelezni alperest hivatkozva arra, hogy a sérelemdíj megállapításakor nem csupán az egészségkárosodás mértékét, hanem a károsult egyéb körülményeit is értékelni kell. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 3.M.35/2017/
- számú ítéletével kötelezte az alperest 44.038,-forint kamat megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a felperes
- június 4-én szenvedett munkahelyi balesetet, az alperes pedig
- február 21-én fizetett sérelemdíjat részére, így a késedelem idejére jogosult a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 6:
- §-a alapján a törvényes kamat mértékére. A bíróság a felperes további sérelemdíj megfizetésére vonatkozó kereseti kérelmét nem találta megalapozottnak. Álláspontja szerint a sérelemdíj mértékének a megállapításánál értékelni kellett a jogsértés súlyát, ismétlődő jellegét, a felróhatóság mértékét, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatását. Az eljárás során kirendelt igazságügyi orvosszakértő - a felek által nem vitatott - véleménye szerint a felperesnél nem igazolható olyan mozgásszervi károsodás, amely a balesetre visszavezethető egészségkárosodás miatt következett be. Az elsőfokú ítélet szerint tény, hogy a felperes egészsége a baleset következtében sérült, amely miatt „a tanult szakmájában elhelyezkedni nem tud”, időszakonként visszatérő fájdalmai vannak, a guggolást és a térdelést mellőznie kell, így a korábban folytatott szabadidős tevékenységével felhagyni kényszerült. Ezek a hátrányok kiegyensúlyozásra szorulnak, azonban az alperes által fizetett sérelemdíj erre alkalmas. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék az 5.Kf.650.146/2018/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta és a felperest másodfokú perköltség fizetésére kötelezte. A másodfokú bíróság „különös jelentőséget tulajdonított annak, hogy a jogi képviselővel eljáró felperes az orvosszakértői véleménynek a számára kedvezőtlen megállapításait nem vitatta, nem kérte a szakvélemény kiegészítését sem”. A jogerős ítélet szerint a másodfokú bíróság észlelte, hogy az elsőfokú bíróság az eljárás végén ellentmondásos tájékoztatást adott a bizonyítás körében, ezért lehetőséget adott a további bizonyításra, amellyel felperes nem élt, sem az elsőfokú, sem pedig a másodfokú eljárásban nem kérte olyan tanúk meghallgatását, akik a sérülést követő napi életvitelét közvetlenül ismerik, arról részletesen nyilatkozhattak volna. A felperes a fellebbezésében lényegében elfogadta az elsőfokú bíróság megállapításait, azokat érdemben nem vitatta, érvelésében a keresetlevélben előadott álláspontjára szorítkozott. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem A felperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen kérte az ítéletek hatályon kívül helyezését, valamint a kereseti kérelmének történő helyt adását, másodlagosan pedig a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a Veszprémi Törvényszék, mint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság utasítását a fellebbezés elbírálására. [11] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a határozat meghozatalakor több általa az elsőfokú eljárás során előadott tényt nem vett figyelembe, nem volt tekintettel arra, hogy sérülése végleges, katonai szolgálatra alkalmatlanná vált, a társadalmi életben való részvétele tartósan megnehezült, [10] [12] [13] [14] [15] [16] kiszolgáltatott helyzetbe került és jelenleg is vannak a sérüléssel összefüggő fájdalmai. Az Alaptörvény XX. cikk
(1)bekezdése alapján mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, a károkozás esetében személyhez fűződő alapjogot sértett. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint a Hjt. 173. §
(1a)bekezdése értelmében a honvédség köteles megfizetni az állomány tagjának személyiségi jogainak megsértésével összefüggésben felmerült sérelemdíját. Felperes felülvizsgálati kérelemben kifejtett álláspontja szerint a sérelemdíj összegszerűségének megállapításánál a 34/
- számú AB határozat irányadó. Erre tekintettel értékelni kell a károsult életkorát, fizikai és szellemi állapotát, jövőre vonatkozó kilátásait, a baleset következményeinek a mindennapi életére gyakorolt hatását. Hivatkozott arra, hogy a baleset során bizonyítottan olyan sérelem érte, amely a további életére hátrányosan kihat. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az ítélet indokolásában is kifejtett tények, körülmények ellenére úgy ítélte meg, hogy az alperes által kifizetett sérelemdíj valóságos elégtétel az elszenvedett balesetért és annak következményeiért. A Fővárosi Törvényszék illetékességének hiányában bírálta el a fellebbezést figyelemmel a Kp.
- §
(1)
(2)bekezdésében foglaltakra. A
- január
- napját megelőzően előterjesztett keresetlevél alapján indult munkaügyi perben nem alkalmazhatók a Kp. rendelkezései, jelen esetben nem közigazgatási tevékenységgel kapcsolatos perről van szó. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és a felperes perköltségben való marasztalását. A Kúria döntése és jogi indokai A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (Kp.)
- január 1-jén lépett hatályba, az erre vonatkozó rendelkezést a Kp.
- §-a tartalmazza. A Kp. a
- §-ában átmeneti rendelkezéseket fogalmaz meg, ezek között rögzíti azt az
(1)bekezdésben, hogy ezt a törvényt a
- január
- napján vagy azt követően előterjesztett keresetlevél alapján indult eljárásokban kell alkalmazni. A
(2)bekezdés szerint a közigazgatási ügyekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság által hozott határozattal szemben
- január
- napján, vagy azt követően előterjesztett fellebbezést az e törvény szerint illetékes törvényszék, mint másodfokú bíróság bírálja el. A Kp. fenti
- január 1-től hatályos átmeneti rendelkezéseit a
- évi L. törvény állapította meg. A törvény e rendelkezéséhez fűzött miniszteri indokolás szerint a
- január 1-jét követően benyújtott fellebbezések elbírálására a Kp. alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult. A Kp.
- §
(11)bekezdése szerint a közigazgatási és munkaügyi bíróság határozatával szembeni fellebbezés elbírálására, továbbá a 12. §
(2)és
(3)bekezdésében meghatározott perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. Mindezek alapján a
- január 1-jét követően közigazgatási ügyben - benyújtott fellebbezés elbírálására a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. [19] A Kp. a közigazgatási ügy fogalmát az
- §
(2)bekezdésben határozza meg az alábbiak szerint: A bíróság közigazgatási perben dönt azon közjogi jogvitában, amelynek elbírálását törvény a közigazgatási ügyben eljáró bíróság hatáskörébe utalja. A Kp. 4. §-a a közigazgatási jogviták között sorolja fel a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvitákat is. A Kp. 4. §
(7)bekezdés
- pontja szerint közszolgálati jogviszony: az állam vagy az állam nevében eljáró szerv és az általa foglalkoztatott személy között munkavégzés, illetve szolgálatteljesítés céljából létesített, a köz szolgálatára irányuló, törvényben meghatározott speciális kötelezettségeket és jogokat tartalmazó jogviszony, ide nem értve a bírák, az igazságügyi alkalmazottak, továbbá az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyát, valamint a munkaviszonyban állók jogviszonyát. A felperes a honvédek jogállásáról szóló
- évi CCV. törvény (Hjt.)
- §
(1)bekezdése alapján, mint szerződéses állományú katona a törvény hatálya aló tartozik, jogviszonya a Kp. fogalomrendszere [17] [18] [20] [21] [22] [23] [24] szerint közszolgálati jogviszonynak minősül. A jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14.) IRM rendelet 84. §
(1)bekezdése szerint átmeneti rendelkezéseket akkor kell alkotni, ha az új szabályozás szükségessé teszi, hogy előre meghatározott vagy előre meg nem határozható átmeneti időszakban a jogszabály hatálya alá tartozó meghatározott esetekben, a jogszabály alkalmazandó rendelkezéseitől eltérő szabályokat kelljen alkalmazni. Ennek megfelelően a Kp. 157. §
(2)bekezdésének megalkotása hiányában a Kp. 157. §
(1)bekezdése alapján a Kp. 13. §
(11)bekezdését csupán a
- január
- napját követően benyújtott keresetlevél alapján indult eljárásokban lehetett volna alkalmazni, noha a jogalkotói szándék a törvényi indokolásból megállapíthatón az volt, hogy a Kp. fogalomhasználata szerint, közigazgatási ügynek minősülő minden ügyben
- január 1-jét követően benyújtott fellebbezés elbírálása a Fővárosi Törvényszéken történjen. A fentiek alapján a felperes
- április
- napján benyújtott fellebbezésének elbírálására a Fővárosi Törvényszék rendelkezett kizárólagos illetékességgel. A polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §-ának
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A felperes a felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet milyen jogszabályi rendelkezést és milyen módon sértett akkor, amikor a sérelemdíj mértéke tekintetében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp. 272. §
(2)bekezdése]. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi [1/2016. (II.15) PK vélemény], így nem volt lehetőség a jogerős ítélet sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseinek a felülvizsgálati eljárásban történő érdemi vizsgálatára. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [25] A felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [26] A felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel a Pp. 359/A. §-a alapján az állam viseli. [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- június
- Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Suba Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő