← Magyarország

Mfv.10068/2018/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Nem alapozhatja meg a perbeli pótlék iránti igényt egymagában a fokozott ellenőrzés országos, illetve területi szintű elrendelésének ténye az összehangolt és koncentrált rendőri szolgálati tevékenység megállapíthatósága hiányában (Mfv.II.10.335/2013/4.). A fokozott ellenőrzésben való részvétel során a hivatásos állomány tagja a szolgálati feladatait teljesíti, amelyért a beosztási illetményt meghaladóan külön ellentételezés nem jár. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: elnöke Mfv.II.10.068/2018/

  1. Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács Dr. Bors Szilvia előadó bíró Dr. Stark Marianna bíró A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: akciószolgálati pótlék megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.824/2017/
  2. Az elsőfokú bíróság határozata: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.150/2015/
  3. Rendelkező rész A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.824/2017/
  4. számú ítéletét a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] [2] Tényállás A felperes
  5. október 27-e és
  6. január 4-e között a ... ... Rendőrkapitányság, Rendészeti Osztály, Közlekedésrendészeti Alosztály állományában helyszínelő és balesetvizsgáló, a ...i Rendőrőrs állományában járőrvezető beosztásban teljesített szolgálatot. A felperes a fenti időszakban 1827 órában országos vagy területi [3] szinten elrendelt fokozott ellenőrzésben vett részt. A felperes
  7. augusztus 24-én kelt szolgálati panaszában akciószolgálati pótlék megfizetését kérte. A ... Rendőrkapitányság
  8. október 14-én kelt 4437/1/
  9. számú elsőfokú határozatával a szolgálati panasznak nem adott helyt, azt az alperes
  10. október 30-án kelt 101/1978-3/
  11. számú II. fokú határozatával is elutasította. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [4] A felperes szolgálati panaszának elutasítását követően előterjesztett módosított keresetében az alperes
  12. október 30án kelt 101/1978-3/
  13. számú II. fokú határozatát, valamint a ... Rendőrkapitányság vezetője által hozott
  14. október 14-én kelt 4437/1/
  15. számú elsőfokú határozatát kérte hatályon kívül helyezni, továbbá 1.827 óra figyelembevételével (193,25 forint/óra) 353.068 forint akciószolgálati pótlék és ezen összeg középarányos időtől számított késedelmi kamatának, valamint perköltsége megfizetésére kötelezni az alperest (
  16. sorszám alatti felperesi beadvány). Keresetében arra hivatkozott, hogy
  17. október 27-e és
  18. január 4-e közötti időszakban több alkalommal vett részt nemzetközi, országos és területi - bűnügyi, idegenrendészeti, migrációs, közrendvédelmi, közbiztonsági rendőrségi - szolgálati feladatot tartalmazó akció szolgálatban, amelynek alapján jogosult a többletdíjazásra. [5] Az alperes a kereset elutasítását és perköltsége megfizetését kérte. Álláspontja szerint a felperes országos vagy megyei szinten elrendelt fokozott ellenőrzésben vett részt azonban akként, hogy azokat párhuzamosan végezte a szolgálati idejében, a napi szolgálati feladat ellátása részeként, így azok az akciószolgálati pótlékot megalapozó többletfeltételeknek nem feleltek meg, továbbá a felperes olyan akciókban vett részt, melyeket az állományilletékes parancsnoka rendelt el, így ezek szintén nem feleltek meg a pótlékjogosultságot megalapozó törvényi előírásoknak azzal, hogy nem vitatta, hogy a felperes 248 órában vett részt fokozott ellenőrzésben, amelyből az akciószolgálati pótlékra való jogosultságot a jogszabály konjunktív feltételei szerint a DEMETER, a TISPOL és a RAILPOL ellenőrzésekben való szolgálatteljesítés alapozták meg összesen 28 óra időtartamban, (193 forint/óra) 5.404 forint összegben (18/A/
  19. sorszám alatti alperesi beadvány). Az első- és másodfokú bíróság ítélete [6] A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.150/2015/
  20. számú ítéletével kötelezte az alperest 353.068 forint akciószolgálati pótlék és ezen összeg
  21. november 29-től járó kamata, valamint 159.753 forint perköltség megfizetésére. Ítéletének indokolásában a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
  22. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  23. §

(2)bekezdés b) pontjának
  1. alpontja, a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/
  2. (VIII.31.) Kormányrendelet [7] (a továbbiakban: R.)
  3. §-a, valamint a Kúria EBH2014.M.
  4. és EBH2014.M.
  5. számon közzétett elvi határozatai alapján - figyelembe véve az alperes 18/A/
  6. szám alatti írásbeli nyilatkozatát, ... járőr, ... járőrvezető és ... a ...i Rendőrőrs alosztályvezető tanúvallomását és a csatolt iratokat - arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által kimutatott 1.827 óra országos, illetve területi szintű fokozott ellenőrzésben való felperesi részvétel jogszerűen megalapozta a felperes akciószolgálati pótlék jogosultságát, figyelembe véve azt is, hogy az alperes nem tudta becsatolni a felperes által megjelölt valamennyi fokozott ellenőrzésről szóló iratot. Az alperes fellebbezése alapján eljárt Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.20.824/2017/
  7. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és az alperes által fizetendő akciószolgálati pótlék összegét 5.404 forintra leszállította, a kamat kezdőidőpontját módosította, a felperes javára perköltség megfizetésére kötelező ítéleti rendelkezést mellőzte, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest 20.000 forint elsőfokú és 10.000 forint másodfokú alperesi perköltség megfizetésére. Álláspontja szerint a fokozott ellenőrzések az alperes által elismert 28 órát meghaladóan nem igényeltek erő- és eszközkoncentrációt, nem volt szó az állomány átcsoportosításáról sem, így a többletkövetelmény nem volt megállapítható, a felperes nem bizonyította, hogy az általa hivatkozott fokozott ellenőrzések térben és időben koncentráltak, megyei vagy helyi szinten összehangoltak voltak. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát, továbbá a felperes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltsége megfizetését kérte. Hivatkozott a Hszt. 68.§
(1)bekezdés b) pont, a 69.§
(1)bekezdés, a 254.§, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 141.§
(6)bekezdés, a 235.§
(1)bekezdés, a R. 28.§, az 57.§ és a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX.22.) BM rendelet (a továbbikban: BM rendelet) 26.§
(1)bekezdés és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: új Hszt.) 102.§
(1)bekezdés b) pont és a 103.§
(1)bekezdés megsértésére. [9] Álláspontja szerint a Pp. 358.§
(2)bekezdése alapján értékhatártól függetlenül lefolytatható az eljárás. [10] A törvényszék a jogerős ítélete meghozatalakor nem volt figyelemmel a fellebbezésében írtakra, így arra, hogy az alperes nyilatkozata nem vethető össze felperesi kimutatással és az annak mellékletét képező eligazítási lapokkal, az alperes a keresetpontosításra nem nyilatkozott, megsértve ezzel a Pp. 141.§
(6)bekezdésében és a 235.§
(1)bekezdésében írtakat. [11] A törvényszék indokolásában figyelmen kívül hagyta, hogy az akciószolgálati pótlékra jogosultság feltétele az, hogy azt az állományilletékes parancsnok rendelje el, a szolgálati feladat végrehajtása érdekében, országos vagy területi akció legyen, illetve ennek hiányában különleges szolgálati feladat legyen. A fokozott ellenőrzés fogalmát a BM rendelet 26.§
(1)bekezdése határozza meg, amely szerint az összehangolt és koncentrált rendőri szolgálati tevékenység, amelyet alperes sem vitatott, így a fokozott ellenőrzés esetén az összehangoltságot és koncentráltságot már nem kellett vizsgálni. A BM rendeletben írtakat a másodfokú bíróság nem vizsgálta. [12] Utalt a Kúria EBH2014.M.
  1. számú munkaügyi elvi határozatában foglalt szervezettségi szintre és kiterjedésre, amely alapján megállapítható, hogy a megjelölt fokozott ellenőrzések szervezettségi szintje országos volt, Magyarország teljes közigazgatási területét érintette. [13] Az R.
  2. §-ára akként hivatkozott, hogy vagylagosan sorolja fel azokat a feltételeket (átlagosnál nagyobb veszély, fokozott igénybevétel, többletkövetelmény, átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények elviselésére kényszerülés), amely megalapozza az általános pótlékjogosultságot. Az akció önmagában többletkövetelményt jelentett és fokozott igénybevétellel járt, így az általános pótlékjogosultság feltételei is megvalósultak, annak ellenére, hogy azt nem kellett vizsgálni. [14] Álláspontja szerint a munkakört és a fokozott ellenőrzésekkor teljesített feladatokat összevetve megállapítható, hogy azok nem egyenlőek, így követelése jogszerű, mert nem szokásos napi tevékenységét végezte a fokozott ellenőrzéskor. [15] Vitatta azt az alperesi állítást, hogy a szolgálati elöljáró által kiadott eligazító lap bármely tartalmi elemének teljesítése nem kötelező, csak tájékoztató jellegű megjelölve ekörben a Hszt. 68.§
(1)bekezdés b) pontját és a 69.§
(1)bekezdését, utalva arra, hogy a feladat nem teljesítése fegyelemsértést valósít meg. [16] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében elsődlegesen a felülvizsgálati kérelmet hivatalból kérte elutasítani a Pp. 358.§
(2)-
(3)bekezdései alapján, másodlagosan a jogerős ítéletet hatályában fenntartani kérte felülvizsgálati perköltsége megfizetése mellett. [17] Álláspontja szerint a pertárgyérték nem haladta meg a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb havi munkabér ötszörösét, ezért a Pp. 273.§
(1)-
(2)bekezdései és 358.§ (1-4) bekezdései értelmében a felülvizsgálati kérelmet hivatalból el kell utasítani. [18] Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú eljárásban a felperes 13/F/
  1. sorszám alatt csatolt részletes kimutatásra figyelemmel tette meg nyilatkozát, s ebben a körben a fellebbezésben nem történt a felperes részéről új tényre, bizonyítékra való utalás, ezért helyes a jogerős ítélet - a Kúria által kimunkált bírói gyakorlatnak (Mvf.II.10.094/2016/4., Mfv.II.10.502/2015/
  2. és Mfv.II.10.320/216/
  3. számú ítéleteknek) megfelelő - döntése. Így önmagában a fokozott ellenőrzés elrendelése nem ad alapot a pótlék megállapításra. A fokozott ellenőrzésben a hivatásos állomány tagja a szolgálati feladatait teljesíti, amelyért a beosztási illetményét meghaladóan külön ellentételezés nem jár. A szervezettségi szint és a kiterjedés mértéke akkor alapozhatja meg a pótlékot, ha a szolgálati feladat végrehajtása azonos elrendelés alapján egyidejűleg országos vagy területi szintű. Fenti pótlék jellegéből és rendeltetéséből következik, hogy egyedi kivételes szolgálatellátás ellentételezése. A felperes saját szolgálati idejében a napi szolgálati feladatait látta el akkor is, ha a feladatkiszabás magasabb szinten történt és szükség esetén a fokozott ellenőrzést is megszakítva egyéb szolgálati feladatait látta el. A Kúria döntése és annak jogi indokai [19] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan. [20] A Pp. 358.§
(2)bekezdése szerint nincs helye felülvizsgálatnak - a
(3)bekezdésben foglalt kivétellel - ha a felülvizsgálati kérelemben vitatott érték a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) ötszörösét nem haladja meg. A
(3)bekezdés a) pontja azonban kimondja, hogy e meghatározott értékhatár alatt is helye van felülvizsgálatnak többek között -, ha a jogviszony módosulásának jogszerűsége vitás. A jelen esetben az akciószolgálati pótlékra való jogosultság és az ebből eredő elmaradt illetmény volt a per tárgya, ezért a felülvizsgálati kérelem értékhatártól függetlenül előterjeszthető volt [1/2014.(II.10.) KMK vélemény III. pont]. [21] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp.272. §
(2)bekezdés]. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi [1/2016.(II.15.) PK vélemény]. Peridőszakban az új Hszt. nem volt hatályban, így hivatkozott rendelkezéseit a törvényszék nem sérthette meg, így azokat a Kúria sem vizsgálta. [22] A felperes a keresetében a
  1. október 27-e és
  2. január 4-e között teljesített fokozott ellenőrzések alapján igényelte akciószolgálati pótlék megfizetését a
  3. május 11-én kelt beadványa mellékletében megjelölt 14 intézkedési terv alapján, évi bontásban, a 6.M.150/2015/13F/
  4. mellékletben kimutatott szolgálati napokon és a részt vett 1.827 óraszám alapján. [23] Az alperes a
  5. szeptember 7-én kelt beadványa mellékletében évi és havi bontásban jelölte meg a fokozott ellenőrzéseket, a felperes szolgálati napjainak számát és a perben elismert 248 óra fokozott ellenőrzésben való részvételt, valamint az akció szolgálatra jogosító 28 óraszámot. [24] A Hszt.
  6. §
(2)bekezdés b) pont
  1. alpontjában szabályozott, a teljesített óránként megállapított akciószolgálati pótlék fizetésének feltételeiről az R.
  2. §-a rendelkezik. E szerint arra az jogosult, aki az állományilletékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt országos vagy területi akcióban, illetőleg különleges szolgálati feladatban vesz részt (Mfv. II. 10.844/2012/7.) Jelen eljárásban a felperes kizárólag az R. 57.§ I. fordulatára hivatkozott, így az akciószolgálati pótlékra jogosultság jogszabályi feltétele az állományilletékes parancsnok által szolgálati feladat végrehajtása érdekében elrendelt országos vagy területi akcióban való részvétel. Nem alapozhatja meg a perbeli pótlék iránti igényt egymagában a fokozott ellenőrzés országos, illetve területi szintű elrendelésének ténye az összehangolt és koncentrált rendőri szolgálati tevékenység megállapíthatósága hiányában (Mfv.II.10.335/2013/4.). A fokozott ellenőrzésben való részvétel során a hivatásos állomány tagja a szolgálati feladatait teljesíti, amelyért a beosztási illetményt meghaladóan külön ellentételezés nem jár. Pótlék iránti igényt akkor alapozhat meg, amennyiben az előbbiek szerint a szolgálat teljesítésének szervezettségét, koncentráltságát, összehangoltságát vagy veszélyét, az igénybevétel mértékét befolyásoló többletkövetelmény megállapítható (Mfv.II.10.624/2014/5., Mfv. II. 10.420/2016/4., Mfv.II.10.759/2016/6., Mfv.II.10.381/2017/4.). Az akciószolgálati pótlék jellegéből és rendeltetéséből is az következik, hogy egyedi, kivételes szolgálatellátás ellentételezése, így az egyidejűleg, más szolgálati feladatokkal együtt végzett feladatellátás külön értékelést igényel (Mfv.II.10.502/2015/5., Mfv.II.10.712/2016/5., Mfv.II.10.756/2016/3.). [25] Minderre figyelemmel a jogerős ítélet helyesen állapította meg, hogy önmagában a fokozott ellenőrzés elrendelése nem ad alapot a pótlék követelésre. A törvényszék megfelelően vont le következtetést arra nézve is, hogy a felperes a saját szolgálati idejében a napi szolgálati feladatait látta el akkor is, amikor a feladatkiszabás magasabb szinten történt. A fokozott ellenőrzésben való részvétel során a hivatásos állomány tagja a szolgálati feladatait teljesíti, amelyért a beosztási illetményt meghaladóan külön ellentételezés nem jár. Pótlék iránti igényt akkor alapozhat meg, ha a szolgálat teljesítésének szervezettségét, koncentráltságát, összehangoltságát, vagy veszélyét az igénybevétel mértékét befolyásoló többletkövetelmény megállapítható. A szervezettségi szint és a kiterjedés mértéke akkor alapozhatja meg a pótlékot, ha a szolgálati feladat végrehajtása azonos elrendelés alapján egyidejűleg országos vagy területi szintű. Az akciószolgálati pótlék jellegéből és rendeltetéséből is az következik, hogy egyedi, kivételes szolgálatellátás ellentételezése. [26] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletét a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében a Pp.
  3. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [27] A pervesztes alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperes felülvizsgálati eljárási költségét. [28] A felülvizsgálati eljárásban felmerült illetéket a felperest megillető munkavállalói költségkedvezmény folytán a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. [29] A felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 271. § l) pontja zárja ki. [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. június
  2. Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. a tanács elnöke, Dr. Bors Szilvia s.k. előadó bíró, . Stark Marianna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.