Mfv.10008/2018/3 – Kúria

(1)bekezdésén alapuló munkáltatói alanyváltás esetén nem merülhet fel az átszállással összefüggésben az elszámolási és a munkakör átadási kötelezettség elmulasztása, mivel az átszállással a munkaviszony nem szűnik meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.008/2018/

1. A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke . Bors Szilvia előadó bíró . Tálné dr. Molnár Erika bíró Az I-LII. rendű felperes: A felperesek képviselője: Szepesi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Szepesi Zsuzsa ügyvéd, Az alperes: Az alperes képviselője: Strausz Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Strausz Éva ügyvéd) A per tárgya: munkabér megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.012/2017/
2. Az elsőfokú bíróság határozata: Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.24/2016/
3. Rendelkező rész A Kúria a Szekszárdi Törvényszék ítéletét hatályában fenntartja. 10.Mf.20.012/2017/
4. A felülvizsgálati eljárásban (nyolcszázhuszonnégyezer-ötszáz) forint illetéket az állam viseli. felmerült felülvizsgálati számú 824.500 eljárási Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] Az alperes munkáltató
5. augusztus 1-jétől a ... Jogú Város Közgyűlése 154/
6. (VI. 24.) Kgy. sz. határozata alapján üzemeltetésre átvette a ... Kft-től, mint távhőszolgáltatótól a közműveket, a munkaeszközöket és továbbfoglalkoztatta a távhőszolgáltatási tevékenységgel érintett 65 fő munkavállalót az
7. július 15-én kelt Megállapodás szerint. A Megállapodás
8. pontja értelmében a ... Kft., a ... Jogú Város Önkormányzata és az alperes közötti Üzemeltetési és Vállalkozási Szerződés megszűnésével azonos időpontban fenti megállapodás is hatályát veszti. A Megállapodás alapján a felperesek munkáltatói jogutódlás [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] folytán álltak munkaviszonyban az alperessel. Az Üzemeltetési - és Vállalkozási Szerződést a ... Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 164/
9. (VIII. 18.) számú határozata alapján
10. augusztus 18-án azonnali hatállyal megszüntette és a távhőtermelést, távhőszolgáltatást a ... Kft. „jogutódja”, a .... ... Kft. útján biztosította azzal, hogy a Határozat
11. pontja értelmében a megszűnést követő naptól a távhőszolgáltatási tevékenységgel érintett munkavállalókat is ez a Kft. foglalkoztatta tovább az alperes által a korábban - a ... Kft-től bérleti szerződés alapján - használt munkavégzési helyen. A ... Kft. a „munkajogi jogutódlásról” a felpereseket
12. augusztus 18-án, az alperest
13. augusztus 24-én kelt levelében tájékoztatta. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 5609/
14. számú,
15. szeptember 30-án kelt határozata alapján a Kft. távhőszolgáltatói működési engedélyt szerzett. A határozat megállapította azt is, hogy a Kft.
16. augusztus 19-től folytatta a távhőszolgáltatói tevékenységet. Az alperes a felpereseket
17. augusztus 25-én, szeptember 1-jén és szeptember 9-én felhívta a
18. augusztus 18-tól augusztus 31ig terjedő időszakra vonatkozó munkavégzési kötelezettség teljesítésének igazolására. Az alperes birtokháborítás miatt és az Üzemeltetési - és Vállalkozási Szerződés jogellenes megszüntetése miatt polgári pert indított. A felperesek keresete és az alperes ellenkérelme, viszontkeresete A felperesek kereseti kérelmükben a
19. augusztus 1-jétől augusztus 17-ig terjedő időtartamra elmaradt munkabérük megfizetésére kérték kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását és viszontkeresetében a munkaviszonyok jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként a munka törvénykönyvéről szóló
20. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 84.§

(1)és

(3)bekezdése szerinti jogkövetkezmények alkalmazását kérte perköltsége megfizetése mellett. Az alperes viszontkeresetében arra hivatkozott, hogy közte és a ... Kft. között megállapodás, előzetes egyeztetés, átadás-átvétel nem volt, jogutódlásról mással sem állapodott meg. A munkavállalók jogviszonyát nem szüntette meg és egyetlen munkavállaló sem jelezte, hogy jogviszonyát meg kívánja szüntetni, a felperesek nem számoltak el. Mindezek alapján a felperesek a jogviszonyukat jogellenesen szüntették meg. Utalt arra is, hogy a folyamatban lévő polgári perek kihatása miatt jelen eljárást fel kell függeszteni. A felperesek a viszontkereset elutasítását kérték perköltségük megállapítása mellett. Álláspontjuk szerint az Mt. 36.§

(1)bekezdés, a 299.§ j) pont, a 2001/23/EK Irányelv és a Spijkers kritériumok értelmében az alperes és a ... Kft. között munkáltatói jogutódlás következett be, mert az ingó- és ingatlan vagyontárgyak átadása megtörtént, a munkavállalók jelentős részét továbbfoglalkoztatta, a végzett tevékenység hasonlóságának feltételrendszere fennállt, az ügyfélkört átvette, hatalomváltás a munkáltató személyét ex lege kicserélte. így a Az első- és a másodfokú ítélet [9] A kereseti kérelmet a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.24/2016/

1. számú és a Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.019/2016/
2. számú,
3. október 26-án kelt ítéletével helyben hagyott - részítéletével elbírálta. [10] A Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2.M.24/2016/
4. számú ítéletével a viszontkeresetet elutasította és kötelezte alperest a felperesek részére perköltség megfizetésére. [11] A viszontkeresetet elutasító ítéletében az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az Mt. 36.§-ából, a 2001/23/EK Irányelv
5. cikk

(1)bekezdéséből, valamint az Európai Bíróság számos ítéleteiből levonható az a következtetés, amely szerint az átszállás során a gazdasági egységnek meg kell őriznie az identitását. Ez akkor állapítható meg, amennyiben a tevékenység ténylegesen tovább folytatódik, vagy újra kezdődik, azzal, hogy a tevékenység részbeni azonossága is megalapozhatja az átadás megállapítását. Ezen túlmenően nemcsak a jogügylet létrejötte, hanem a megszűnése is az Irányelv hatálya alá tartozik, ugyanúgy, mint a tulajdonjog átruházásán kívül a használati jog átengedésére vonatkozó jogügylet akkor is, ha az közjogi személy által létrehozott. A felek közötti szerződés hiánya nem akadálya az átszállás megállapításának, a szerződés harmadik személlyel szemben is fennállhat, mert az átadás-átvétel háromalanyú jogi képletben valósul meg. Mindezek révén megvalósul a gazdasági egység feletti hatalomváltás, az irányítási hatalom megszerzése a jogügylet érvényességének hiányában is. [12] Megállapította, hogy jelen ügyben az ingó- és az ingatlan vagyontárgyak átvétele megtörtént a bérleti szerződés felmondásával, valamennyi munkavállalót a ... Kft. továbbfoglalkoztatta teljesen azonos tevékenységgel és az ügyfélkör teljeskörű átvételével, vagyis ex lege következett be a „hatalomváltás” alapján a munkajogi jogutódlás alperes és a ... Kft. között. Ezért téves az alperes - az előzetes megállapodásra, az átadás-átvétel szükségességre, valamint a felmondásra vonatkozó - viszontkeresetében képviselt jogi álláspontja. [13] Kitért az Mt. 6.§-ra történt alperesi hivatkozás körében arra, hogy a Határozat

1. pontja és a ... Kft.
2. augusztus 24-én kelt levele is tartalmazta a munkáltatói jogutódlás tényét. Figyelemmel a munkajogi jogutódlásra a felperesek nem szüntették meg jogellenesen jogviszonyukat, az üzemeltetési egység átvételének időpontjában,
3. augusztus 18-ától a ... Kft. munkavállalóivá váltak. [14] Az alperes fellebbezése alapján eljárt Szekszárdi Törvényszék 10.Mf.20.012/2017/
4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és alperest másodfokú perköltség viselésére kötelezte. [15] A törvényszék pontosította az elsőfokú bíróság tényállását a viszontkereset összegszerűsége körében. Megállapította, hogy az alperes nem sérelmezhette, hogy a felperesek a ... Kft-től a „munkáltatói jogutódlás” körébe tartozó adatokat és információkat megismerjék, a viszontkeresettel szemben ezek felhasználásával védekezzenek. [16] Egyetértett az elsőfokú bíróság ítéletének helyes tényállásával és jogi következtetésével. Rögzítette, hogy a munkavállalók a ... Kft. tájékoztatását követően ennek a munkáltatónak a hatalma alá vetették magukat, így az Mt. 36.§-a szerint az üzemeltetési szerződés azonnali hatályú felmondásával, az üzemeltetést biztosító vagyontömeg birtokba vételével, az ugyanolyan gazdasági tevékenység gyakorlásával, a munkavállalók továbbfoglalkoztatásával megtörtént a munkáltatói pozíció megszerzése, a munkajogi jogutódlás, melynek nem előkérdése sem a birtokper, sem a(z) - elvont eszközök, beruházások ellenértékének megfizetése iránt indított - kártérítési per. [17] Utalt az alperesnek az Mt. 80.§

(1)bekezdésében előírt elszámolási kötelezettség elmulasztására hivatkozása körében arra, hogy a felpereseket 2015. augusztus 25-én, szeptember 1-jén és szeptember 9-én a munkavégzés igazolására és nem a munkakör átadására, valamint az elszámolásra hívta fel. A felperesek magatartása tehát nem minősül a jogviszony jogellenes megszüntetésének, egyrészt azért, mert munkáltatói jogutódlás következett be, másrészt az elszámolás feltételeit az alperes nem biztosította. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [18] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében mind a jogerős, mind az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte és elsődlegesen a viszontkeresetben foglaltak szerinti marasztaló határozat meghozatalát, másodlagosan az elsőfokú bíróság új határozat meghozatalára kötelezését perköltsége megfizetése mellett. Eljárási jogszabálysértésként a Pp. 3.§

(3)bekezdésében, a 141.§

(2)bekezdésében, a 152.§

(2)bekezdésében, a 163.§

(1)bekezdésében, a 206.§

(1)bekezdésében és a 221.§

(1)bekezdésében írt rendelkezések megsértését, míg anyagi jogszabálysértésként az Mt. 6.§ (1-2) és

(4)bekezdésekben, a 8.§

(1)bekezdésében, a 36.§

(1)bekezdésében, az 52.§

(1)bekezdés d) pontjában, a 80.§

(1)bekezdésében, a 84.§

(1)és

(4)bekezdéseiben, továbbá a 299.§ j) pontjában előírtak megsértését jelölte meg. [19] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a Pp. 3.§

(3)bekezdését megsértve nem oktatta ki a bizonyításra szoruló tényekről, a 141.§

(2)bekezdés és 163.§

(1)bekezdés alapján sem folytatott le megfelelő bizonyítási eljárást. Kirívóan jogszabálysértő módon csak és kizárólag a felperesek előadásait vette figyelembe a tényállás megállapítása és azok értékelése körében. [20] Az eljárt bíróságok nem fejtették ki, hogy a tilos önhatalommal történt átvétel, az átadás-átvétel hiánya, a munkavállalók részbeni továbbfoglalkoztatása, az identitás vizsgálata körében az engedély hiánya és a meg nem határozott jogügylet tényeinek miért nincs jelentőségük, azokat miért mellőzték a mérlegelés során, csupán eseti döntésekre utaltak vissza. [21] A Pp. 152.§

(2)bekezdése alapján a jelen per tárgyalását fel kellett volna függeszteni, mert birtokper és kártérítési per van folyamatban. A birtokperben a már kialakult birtokhelyzet élvez elsőbbséget az azt megváltoztató tevékenységgel szemben, eredeti birtokállapot helyreállítását kéri, míg a kártérítési perben az üzemeltetési szerződés jogellenességét kéri megállapítani az azonnali hatályú felmondást megalapozó indok hiánya, a vagyontárgyak egy részének tulajdonosi minőségére figyelemmel és a távhőtermelésre és távhőszolgáltatásra vonatkozó engedély hiánya miatt. A felmondás, mint jogügylet jogellenességének, valamint a jogellenes vagyontárgyátvétellel megvalósuló birtokbavételnek a vizsgálata pedig előkérdésnek minősül jelen ügy eldöntése szempontjából. [22] Hivatkozása szerint a Spijkers kritériumok nem valósultak meg, ezért a bíróság az Mt. 36.§-ába ütköző módon mondta ki, hogy

1. augusztus 18-ától a felperesek a ... Kft. munkavállalóivá váltak.
2. augusztus 18-án nem állt fenn gazdasági egység, azaz anyagi és nem anyagi erőforrások szervezett csoportja, amelynek célja gazdasági tevékenység folytatása. [23] A bérbe adott vagyontárgyak jogsértő elvétele nem feleltethető meg az átadás-átvételnek. A vagyontárgyak egy részét az
3. augusztus 1-jei jogutódlást követően szerezte, ezért a jogutódlás és a perrel érintett időpontban fennálló anyagi erőforrások (pl.: knowhow, közüzemi szerződések) köre nem azonos. A beruházások és beszerzések feletti hatalom (tulajdonjog) nem változott meg a bérleti szerződés felmondásával. [24] A ... Kft. nem mindegyik munkavállalót foglalkoztatta tovább, sőt ezen munkavállalók egy része nem az
4. augusztus 1-jei jogutódlással került hozzá, azaz a meglévő munkavállalói kör sem azonos. A Megállapodás
5. pontja nem rendelkezett a jogutódlást követően keletkezett és a perel érintett időpontban fennálló munkavállalói állományba tartozókról. A Megállapodás automatikus átszállást sem tartalmazott. A felpereseket tovább tudta volna foglalkoztatni más tevékenysége körében, ezt közölte velük írásban. [25] A távhőszolgáltatás alapvetően eszköz, és nem munkaerő függő tevékenység, ezt a bíróság nem vizsgálta. Hivatkozott a C-478/
6. Celtec-ügyre, a C-24/
7. Spijkers-ügyre és az EBH2014.M.
8. munkaügyi elvi határozaton keresztül a C-13/
9. Süzen-ügyre, a C229/
10. és C-74/
11. Vidal és társai-ügyre, a C-172/
12. Oy Liikenneügyre, a C-340/
13. Obler-ügyre, valamint a C-51/
14. Temco-ügyre abban a körben, hogy az átadott tevékenység jellege befolyásolhatja az egyes kritériumok súlyát az értékelés során. A jogutódlás előtti tevékenység azonossága engedély hiányában nem állt fenn, ezért a gazdasági egység identitás azonosságának megállapítása téves. A ... Kft. a tevékenység folytatására
15. augusztus 18-tól nem, csak
16. október 1-jétől rendelkezett engedéllyel, holott a tevékenység gyakorlása engedélyköteles. [26] Az eljárt bíróságok nem határozták meg, hogy az üzemeltetési szerződés azonnali hatályú felmondását, a közgyűlési határozatot vagy a jogügylet hiányát tekintik-e a jogutódlást megvalósító (jogügyleti) feltételnek. Önmagában attól nem lesz jogszerű a jogutódlás, hogy azt a ... Jogú Város Önkormányzat Határozata
17. pontjában és a ... Kft.
18. augusztus 24-én kelt levelében közölte a Pp. 4.§

(1)bekezdés értelmében. [27] A felpereseket elszámolási kötelezettség terhelte az alperes vagyontárgyai vonatkozásában, de e kötelezettségüket megszegték arra hivatkozással, hogy azok nem az alperes tulajdonát képezik, illetve automatikusan átszálltak. Az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett volna e kötelezettség megszegését és az együttműködési kötelezettség megsértését a jogviszony jogellenes megszüntetése körében. A másodfokú bíróság ebben a körben csak azt rögzítette, hogy az alperesnek kellett az elszámolás feltételeit biztosítani, amit elmulasztott, így nem hívta fel a felpereseket az elszámolásra. A másodfokú bíróság fenti megállapítása súlyosan jogszabálysértő és téves jogértelmezésen alapul, mert nemcsak az alperest, hanem a felpereseket is kötelezettség terheli felhívás, felszólítás hiányában is. A felperesek semmit nem tettek a jogviszony lezárása érdekében, a levelekre nem reagáltak. [28] Kifogásolta, hogy a felperesek jogi képviselője olyan nyilatkozatokat tett, amelyekről a felpereseknek nem lehetett tudomásuk, továbbá, hogy a ...t Kft. és a közte létrejött szerződés sem állhatna birtokukban, valamint, hogy a vagyontárgyak tulajdonjogát a felperesek nem vitathatták, mert őket az átvett munkaeszközök tekintetében az elszámolási kötelezettség egyik eleme, a visszaszolgáltatási kötelezettség is terhelte. [29] Sérelmezte, hogy a felperesek munkabér-követelése nem volt jogszerű, mert azt a ... Kft. részükre kifizette, ezért ezt a követelést a Kft. érvényesíthette volna. A Kúria döntése és annak jogi indokai [30] Az alperes felülvizsgálati kérelme a következők szerint nem megalapozott. [31] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja (Pp. 272.§

(2)bekezdés). Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis, ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi (1/

1. (II. 15.) PK vélemény
2. és
3. pont). Az alperes kifogásolta, hogy a felperesek jogszerűen nem rendelkezhettek az eljárás során felhasznált bizonyítékaikkal, valamint a munkabér-követelésük sem volt jogszerű, azonban hivatkozásait konkrét anyagi jogszabály megsértésének megjelölésével nem támasztotta alá, így azokat a Kúria - a további konjunktív feltételek hiánya miatt - nem vizsgálta. [32] A felülvizsgálati kérelem kifogásolta, hogy az elsőfokú ítélet a Pp. 221.§

(1)bekezdésének nem felelt meg, mert csupán eseti döntésekre utalt vissza. Ekörben a Kúria megállapította, hogy a Pp. ezen rendelkezése szerint az ítélet indokolásában hivatkozni kell azokra a jogszabályokra, amelyeken a bíróság ítélete alapszik. Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettsége fentiek alapján kiterjed a viszontkereset lényegét jelentő jogszabály-értelmezéssel kapcsolatos álláspontjának kifejtésére (Legfelsőbb Bíróság Pfv. IX. 22 453/2000. - BH2003. 240. II.). Jelen esetben az elsőfokú ítélet tartalmazza a jogi érvelést, megjelölte a megsértett jogszabályhelyeket, így az Mt. 36.§

(1)bekezdését, a 2001/23/EK Irányelv 3. cikk

(1)bekezdését, az Mt. 299.§ j) pontját kiegészítve azokat az Európai Unió Bíróságának eseti döntéseiben nyújtott iránymutatásokkal. Az elsőfokú bíróság ítélete az alkalmazott jogszabályhelyek jogértelmezésére tehát kitért, tartalmazta a konkrét jogszabályhely-megjelöléseket. [33] Az alperes eljárási szabálysértésként jelölte meg a Pp. 3.§

(3)bekezdés rendelkezéseibe ütközést arra hivatkozva, hogy az elsőfokú bíróság a viszontkereset körében nem osztott ki bizonyítási terhet, a Pp. 141.§

(2)bekezdés alapján nem folytatta le a megfelelő bizonyítási eljárást, sőt a Pp. 163.§

(1)bekezdés értelmében bizonyítási eljárást sem folytatott le. A Kúria utal arra, hogy a Pp. 3. §-ának

(3)bekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettség célja, hogy a fél a bizonyítási indítványait megfelelően előterjeszthesse, a bíróság pedig megjelölje azokat a tényállításokat, amelyek bizonyításra szorulnak. A tájékoztatásnak a viszontkereseti kérelem alapjaként előadottakból kiindulva, az anyagi jogi szabályok szerint jelentős tényekre kell vonatkoznia. Jelen eljárásban az alperes volt köteles annak bizonyítására, hogy a felperesek a munkaviszonyukat jogellenesen megszüntették. A felperesek az alperes állítását arra figyelemmel vitatták, hogy a jogviszonyuk nem szűnt meg, „munkáltatói jogutódlás” következett be, ex lege a munkáltató oldalán bekövetkezett alanycsere folytán. Ezt az állítást a felpereseknek kellett igazolni. Figyelemmel arra, hogy ebben a körben a felek a jelentős tényeket (üzemeltetési szerződés azonnali hatályú felmondása, az 1999. július 15-én kelt jogutódlásra vonatkozó megállapodás ezzel egyidejű megszűnése, a 164/2015. (VIII. 18.) számú határozat azon megállapítása, amely szerint a ... Kft. jogutódja, a ... Kft., valamint, hogy a közszolgálati - távhőszolgáltatási - feladatot az önkormányzat ezt követően utóbbi Kft. útján biztosítja) egyezően adták elő, így az elsőfokú bíróság nem sértett olyan eljárási szabályt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása volt. [34] A felülvizsgálati kérelem kitért arra is, hogy a Pp. 152.§

(2)bekezdése alapján a jelen per tárgyalását fel kellett volna függeszteni, mert jelen per elbírálása a már megindított és folyamatban lévő birtokper és a kártérítési per elbírálásától függ. A Kúria egyetértett az eljárt bíróságok jogi érvelésével, így azzal, hogy sem a birtokper, sem a kártérítési per pro vagy kontra döntése a jelen eljárás tárgyát képező, sem a munkáltatói oldalon bekövetkezett alanyváltozás tényét, sem a hivatkozott felperesi elszámolási, együttműködési kérdéseket nem érinti, azoktól függetlenül eldönthető, a már folyamatban lévő perek nem minősülnek előzetes kérdésnek a jelen ügy elbírálása szempontjából. [35] Az alperes anyagi jogszabálysértésként jelölte meg az Mt. 36.§-át arra hivatkozva, hogy az eljárt bíróságok tévesen állapították meg a „munkáltatói jogutódlás” (helyesen: a munkáltató személyében bekövetkező változás) bekövetkezését a Spijkers-ügyben megfogalmazott kritériumok fennállása alapján. Ebben a körben az Mt. 299.§

(1)bekezdésére, a 2001/23/EK Irányelvre és az Európai Unió Bíróságának gyakorlatára hivatkozott. A Kúria egyetértett az eljárt bíróságok jogi álláspontjával, így a munkáltató személyében bekövetkezett változás megállapításával a jogszabályok és a bírói gyakorlat vizsgálatán keresztül. [36] Az Mt. 36.§

(1)bekezdése alapján a gazdasági egységet, mint anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportját, a jogügyleten alapuló átvételt és a fennálló munkaviszonyokat kellett a munkáltatói oldalon bekövetkezett alanycsere megítélésekor érdemben értékelni arra figyelemmel, hogy az Mt. 299.§ j) pontja a Tanács 2001/23/EK irányelvének való megfelelést szolgálja és a 2001/23/EK irányelve a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó jogi aktus. [37] E vonatkozásában a Kúria - az Európai Unió Bírósága gyakorlatára utalva - több eseti döntésében kifejtette, annak megállapításához, hogy a munkáltató személyében bekövetkező alanyváltozás feltétele teljesül-e, az összes ténybeli körülményt együttesen kell figyelembe venni. Helyesen hivatkoztak az eljárt bíróságok ennek megítélésekor a Spijkers kritériumok (ingóés ingatlan vagyontárgyak átadása, átvétele; immateriális javak (jogok) átruházása; a munkavállalók jelentős részének továbbfoglalkoztatása; az érintett gazdasági egység által a jogutódlás előtt, és azt követően folytatott tevékenység hasonlósága; a gazdasági egységhez kapcsolódó ügyfélkörhöz fűződő kapcsolatok átvétele) vizsgálatára azzal azonban, hogy önmagában e kritériumok fennállása meg nem alapozza meg a munkajogi jogutódlás bekövetkezését (6/

1. számú munkaügyi elvi határozat, Mfv.I.10.156/2014.). [38] Erre figyelemmel helyesen állapították meg az eljárt bíróságok, hogy a munkaeszközök átvétele megtörtént. Ebben a körben sem az átvétel jogszerűsége, sem az átvett anyagi erőforrások tulajdonosi viszonyai -, így az alperes
2. augusztus 1-jét (
3. jogutódlás időpontját) követő anyagi erőforrások megszerzésének időpontja nem feltétele az átvétel megállapításának. Az alperes maga sem vitatta, hanem állította, hogy a ... Kft. az ingó-, ingatlanvagyon birtoklási jogát megszerezte, azok felett ő már jogi hatalommal nem bírt, éppen az átvétel jogellenességére hivatkozva indította a birtok és a kártérítési pert. [39] A felek nem vitatták, hogy a munkavállalók - az Európai Unió Bíróságának gyakorlata alapján értelmezett - jelentős részét (58 főből 52 fő) a ... Kft. ténylegesen továbbfoglalkoztatta (C-416/
4. Ricardo-ügy, BH1996.504., BH1994.571.). Az alperes arra hivatkozott, hogy más tevékenységi körben lett volna lehetősége neki is a továbbfoglalkoztatásra. Az Irányelv

(3)preambulum bekezdéséből kitűnik, hogy az uniós jogszabály és így az Mt. 36.§ának célja éppen az, hogy a jogszabályban meghatározott feltételek megvalósulása esetén a munkavállalók munkajogi védelemben részesüljenek, így a jogviszonyuk ne szűnjön meg önmagában a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt, a jogutód köteles legyen a korábbi munkajogviszonyok fenntartására (C-463/

1. Clece-ügy). A munkáltatói jogutódlásnak nem feltétele, hanem egyik következménye a munkavállalók továbbfoglalkoztatásának kötelezettsége. A jogkövetkezménynél nem vizsgálhatók az alperes azon hivatkozásai, hogy a továbbfoglalkoztatott munkavállalók jogviszonya alperesnél mikor keletkezett, valamint az, hogy az alperesnél az átvett - távhőtermelés és távhőszolgáltatás tevékenység ellátásával, teljesítésével érintett munkavállalók munkakörének esetleges módosítására lett volna lehetősége. [40] A jogszabálynak megfelelően vizsgálták az eljárt bíróságok azt is, hogy a ... Kft. az alperes - távhőtermelői és távhőszolgáltatási főtevékenységét - az alperes által sem vitatottan - gyakorolta tovább. A feltétel megvalósulásakor a tevékenység tényleges gyakorlása az ügydöntő körülmény, amelynek megállapítását nem cáfolja, ha azt az átvevő munkáltató esetleg nem jogszerűen vagy engedély nélkül folytatja. [41] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében arra helyesen hivatkozott a Pp.
2. §

(1)bekezdésében megfogalmazott rendelkezésre, így arra, hogy az eljárt bíróságokat sem a Határozatban, sem a ... Kft.

1. augusztus 24-én kelt levelében közölt jogutódlás a ténymegállapítás körében nem köti. Az eljárt bíróságok azonban nem ezek, hanem a fenti ügydöntő tényleges állapot alapján vizsgálták a jogszabályi feltételek megvalósulását és helyesen rögzítették, hogy a Spijkers kritériumok (ingóés ingatlan vagyontárgyak átvétele; immateriális javak (jogok) átruházása; a munkavállalók jelentős részének továbbfoglalkoztatása; az érintett gazdasági egység által az átszállás előtt, és azt követően folytatott tevékenység hasonlósága; a gazdasági egységhez kapcsolódó ügyfélkörhöz fűződő kapcsolatok átvétele) megvalósultak, melynek munkaügyi jogkövetkezményét is helyesen vonták le, azaz a munkáltatói oldalon bekövetkezett alanycsere folytán végbement a munkáltató személyében bekövetkezett változás. A jogügylet a ... Kft. által tényleges létrehozott állapot kialakításával jött létre, amely tényleges állapotot az Üzemeltetési - és Vállalkozási Szerződés azonnali hatályú felmondása, a ... Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 164/
2. (VIII. 18.) számú határozata (Határozat)
3. pontja és a 154/
4. (VI. 24.) Kgy. sz. határozat (Megállapodás)
5. pontja alapozott meg. Az Irányelv és így az Mt. 36.§-ának alkalmazását ugyanis nem zárja ki az a tény, miszerint az átruházás egyoldalú határozat eredménye, és nem egy akarategységé (C-151/
6. UGT-FSPügy). Az Irányelv alkalmazhatóságához az sem szükséges, hogy közvetlen szerződéses kapcsolat álljon fenn az átadó és az átvevő vállalkozás között (C-200/
7. Securitas-ügy, C-171/
8. és C-172/
9. Merckx és Neuhuys-ügy, C-287/
10. Ny Molle Kro-ügy). Az átadás átvétel három alanyú ügylettel is megvalósulhat. Az a perdöntő, ha a gazdasági egység feletti hatalomváltás megvalósult, ami által a munkavállalók irányítására jogosult munkáltató személye megváltozik (BH2003.435.). [42] Az alperes arra is helyesen hivatkozott, hogy a munkáltatói jogutódlás megállapíthatósága esetében vizsgálni kell, hogy az adott gazdasági tevékenység folytatása alapvetően emberi erőforráson alapul-e, vagy eszközfüggő tevékenység-formáról van-e szó. Az eljárt bíróságok vizsgálták az átvett tevékenység jellegét az egyes kritériumok súlyának értékelés során. Helyesen állapították meg, hogy a ... Kft. továbbgyakorolt tevékenysége - az önkormányzat közfeladatai közül Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
11. évi CLXXXIX. törvény 13.§

(1)bekezdés

1. pontban rendelkezett távhőszolgáltatás az önkormányzat közművein keresztül. A tevékenység eszközfüggőségének megítélése körében az adott esetben jogilag irreleváns, hogy azokhoz kapcsolódtak-e beruházások, fejlesztések, a munkaeszközök tulajdonjoga kit illet (C-466/
2. Klarenberg-ügy, C-160/
3. Brito és társai-ügy). [43] Mindezek alapján az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül vontak le arra jogkövetkeztetést (Mfv.I.10.285/2017/5., Mfv.I.10.913/2016/10., Mfv.I.10.697/2016/4., Mfv.II.10.052/2015/5., Mfv.I.10.502/2014/9.), hogy a felperesek munkajogviszonya nem szűnt meg, abban a munkáltatói oldalon alany csere, a munkáltató személyében változás következett be. [44] Minderre figyelemmel az eljárt bíróságok helyesen állapították meg, hogy a felperesek munkajogviszonya nem szűnt meg, az abból származó jogok és kötelezettségek a ... Kft-re szálltak át. Ezért az alperes alaptalanul hivatkozott a jogviszony megszüntetése esetén irányadó, Mt. 80.§

(1)bekezdés szerinti elszámolási kötelezettség megsértésére azzal, hogy a felek ebben az esetben is kötelesek együttműködni, egymással elszámolni. Az Mt. 36.§

(1)bekezdésén alapuló munkáltatói alanyváltás esetén nem merülhet fel az átszállással összefüggésben az elszámolási és a munkakör átadási kötelezettség elmulasztása, mivel az átszállással a munkaviszony nem szűnik meg. Az alperes eltérő jogalapú, az Mt. 6.§ (1-2),

(4)bekezdések, 8.§

(1)bekezdés és 52.§

(1)bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezettségek megsértésén alapuló viszontkeresetet a perben nem terjesztett elő, így a Kúria mellőzi e jogszabálysértések vizsgálatát és az alperesi felhívással és mulasztással kapcsolatos törvényszéki megállapításokat. [45] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy az eljárt bíróságok a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján helyesen állapították meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékelték, és meggyőződésük szerint jogszerűen bírálták el, így a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján az indokolás kiegészítésével hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [46] I. A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén az átadásátvétel három alanyú ügylettel is megvalósulhat, és az a perdöntő, ha a gazdasági egység feletti hatalomváltás megvalósult, ami által a munkavállalók irányítására jogosult munkáltató személye megváltozik. [47] II. Az Mt. 36.§

(1)bekezdésén alapuló munkáltatói alanyváltás esetén nem merülhet fel az átszállással összefüggésben az elszámolási és a munkakör átadási kötelezettség elmulasztása, mivel az átszállással a munkaviszony nem szűnik meg. Záró rész [48] A felülvizsgálati eljárásban a pernyertes felpereseknek igazolt költségük nem merült fel, ezért ebben a kérdésben nem kellett döntenie a Kúriának. [49] A felülvizsgálati eljárásban felmerült 824.500 forint felülvizsgálati eljárási illeték mértékét az Itv. 50.§

(1)bekezdés I. fordulata határozza meg, amelyet az alperes a Pp. 78.§

(1)bekezdés és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13.§

(2)bekezdése alapján köteles viselni. [50] A felülvizsgálat lehetőségét a Pp.

1. § l) pontja zárja ki. [51] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
2. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. ,

1. július
2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Bors Szilvia s.k. előadó bíró, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző