Bfv.1808/2016/8 – Kúria

(1)bekezdés c) pontjára alapított eljárási szabálysértésekre történő hivatkozás nem felel meg a tényeknek, ezért a felülvizsgálati indítvány nem alapos. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.1.808/2016/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Molnár Ferencné dr., előadó bíró Dr. Székely Ákos, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. május
3. Az ügy tárgya: csalás bűntette Terhelt(ek): D. G. T. Első fok: ítélet, Másodfok: végzés, Békéscsabai Járásbíróság, 11.B.543/2013/33., tárgyalás,
4. február
5. Gyulai Törvényszék, 9.Bf.139/2015/4., tanácsülés,
6. június
7. Az indítvány előterjesztője: D. G. T. terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a csalás bűntette miatt D. G. T. ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Békéscsabai Járásbíróság 11.B.543/2013/
8. számú ítéletét és a Gyulai Törvényszék 9.Bf.139/2015/
9. számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A terheltet a Békéscsabai Járásbíróság a
10. február
11. napján kelt 11.B.543/2013/
12. számú ítéletével bűnösnek mondta ki csalás bűntettében [Btk.
13. §

(1)bekezdés I. fordulat és

(3)bekezdés [2] [3] [4] [5] a) pont] és csalás vétségében [Btk. 373. §

(1)bekezdés I. fordulat és

(2)bekezdés a) pont]. Ezért halmazati büntetésül 1 év 6 hónap szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, és a terhelt a büntetés 2/3 részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Elrendelte a Békéscsabai Járásbíróság 6.B.422/2006/

1. számú ítéletével kiszabott 2 év börtönbüntetés végrehajtását is. Védelmi fellebbezés nyomán eljárva a Gyulai Törvényszék a
2. június 24-én jogerős 9.Bf.139/2015/
3. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
4. §

(1)bekezdés c) pontjára hivatkozással, melyben az eljárás megismétlését kérte. Indokai szerint sem ő, sem meghatalmazott védője az elsőfokú tárgyalásokon nem vett részt, csupán az ügyvéd egyik segédje volt jelen. Kifogásolta, hogy a másodfokú bíróságtól a tárgyalásra idézést sem ő, sem a védője nem kapott, tanácsülést tartottak az ügyben. Álláspontja szerint - tévedésből - nem is meghatalmazott védője lett nyilatkoztatva a tekintetben, hogy kéri-e az ügyben nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését, pedig a terhelt a másodfokú tárgyaláson mindenképpen részt kívánt volna venni, és bizonyítási indítványokat, észrevételeket szeretett volna előterjeszteni. Mindezen okoknál fogva a védelemhez való alkotmányos jogának korlátozását sérelmezte. A Legfőbb Ügyészség BF.1715/2016/1. számú átiratában a megtámadott határozat hatályban tartását indítványozta. Az ügyész szerint az elsőfokú ügydöntő határozatnak a terhelt távollétében történő kihirdetése az eljárási szabályoknak megfelelt, a terhelt jelenlétének hiányára való hivatkozása ezt meghaladóan pedig nem felel meg a tényeknek. A másodfokú bíróság az ügyet tanácsülésen bírálta el, amely eljárása megfelelt a Be. 360. §

(4)bekezdésében írtaknak. Ily módon az eljárt bíróságok felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló eljárási szabálysértést nem vétettek. II. [6] [7] A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálat olyan rendkívüli jogorvoslat, amely kizárólag a Be. 416. §

(1)bekezdés a-g) pontjában tételesen felsorolt okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. Ehhez képest a törvényi kereteken kívül eső esetleges anyagi vagy eljárásjogi szabálysértések a felülvizsgálat szempontjából közömbösek. [8] A Be. 416. §

(1)bekezdés c) pontja alapján, a Be. 373. §

(1)bekezdés II/d) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező ok, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező. [9] Az alapügyben eljárt bíróság azonban nem sértett törvényt. [10] A terhelt ellen a csalás bűntette miatt folyamatban volt eljárásban a tárgyaláson - a Be.

1. §-ában és a Be.
2. §-ában írt okokból a védő részvétele nem volt kötelező. [11] A terhelt védelmét az elsőés másodfokú eljárás során meghatalmazott védője látta el (11.B.543/2013/
3. sorszámú jegyzőkönyv mellékleteként csatolt meghatalmazás szerint). [12] Az iratokból kitűnően a terhelt az elsőfokú tárgyalás során az ügydöntő határozat kihirdetését megelőzően megtartott valamennyi tárgyaláson meghatalmazott védőjével együtt jelen volt. Az első fokon eljárt Békéscsabai Járásbíróság a
4. február 13-án tartott tárgyalást a perbeszédek, és a terhelt utolsó szó jogán tett nyilatkozatának elhangzását követően ügydöntő határozat kihirdetésére - a Be.
5. §

(2)bekezdése szerinti figyelmeztetés közlésével -

1. február 25-ére elnapolta. Az ügydöntő határozat kihirdetésekor a terhelt szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, dr. B. I. meghatalmazott védőt pedig a meghatalmazás szerinti ügyvéd helyettesítette; ily módon az ítélet kihirdetése az eljárási szabályoknak megfelelt. [13] Az elsőfokú ítélet ellen a terhelt meghatalmazott védője még aznap -
2. február 25-én,
3. sorszám alatt - írásban fellebbezést jelentett be, továbbá az indokolt határozatot az elsőfokú bíróság a terhelt részére jogorvoslati jogára történt figyelmeztetéssel kézbesítette, melyet a terhelt saját kezűleg vett kézhez. [14] A Be.
4. §

(4)bekezdése szerint, ha az elsőfokú ítélet ellen kizárólag a vádlott javára jelentettek be fellebbezést, és a tényállás megalapozott, a tanács elnöke tájékoztatja a vádlottat, a védőt, az ügyészt, és azt, aki fellebbezett az ügyben, az eljáró tanács összetételéről és arról, hogy 8 napon belül kérheti nyilvános ülés, vagy ha annak feltételei fennállnak, tárgyalás kitűzését. Ha nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését senki sem kérte, a másodfokú bíróság az ügyet tanácsülésen intézheti el. [15] A másodfokon eljárt Gyulai Törvényszék kizárólag védelmi fellebbezés nyomán eljárva az ügyet tanácsülésen kívánta elbírálni, és az erről szóló értesítését a szükséges tájékoztatással együtt az ügyész, a terhelt és a terhelt meghatalmazás szerinti védője részére megküldte. E tájékoztatást a terhelt 2015. május 8-án, dr. B. I. meghatalmazott védő ugyanezen a napon, a csatolt tértivevények tanúsága szerint saját kezűleg vette kézhez. Az ügyben nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését senki nem kérte, ezért a másodfokú bíróság 2015. június 24-én megtartott tanácsülésen érdemi határozatot hozott. [16] A másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [17] Ennélfogva az ügy tanácsülésen történő elbírálásának valamennyi, a Be. 360. §

(4)bekezdése szerinti feltétele teljesült. [18] Ekként a Kúria, mivel egyéb olyan eljárási szabálysértést sem észlelt, melynek vizsgálatára a Be. 423. §

(5)bekezdése szerint hivatalból köteles, a Be. 424. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be.

1. §-a alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta. III. [19] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be.
2. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §

(4)bekezdés b) pontja zárja ki. [20] A Be. 418. §

(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §

(1)bekezdés

1. e)vagy
2. g)pontján alapul. A Be. 421. §

(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Kúria mellőzheti. Budapest,

1. május
2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Molnár Ferencné dr. s.k. előadó bíró, Dr. Székely Ákos s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ