Bhar.121/2019/5 – Kúria

(1)bekezdés a) pontjában meghatározott, és a

(3)bekezdés

1. d)pontja szerint minősülő bánpártolás bűntettében és a Btk. 305. §
2. c)pontja szerint minősülő hivatali visszaélés bűntettében, ezért őt halmazati büntetésül két év, végrehajtásában öt év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre és lefokozásra ítélte. A szabadságvesztést - végrehajtásának elrendelése esetén - börtönben rendelte végrehajtani azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja követő nap. a büntetés kétharmad részének kitöltését Az ellentétes irányú fellebbezések alapján másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a 2018. december 11. napján meghozott 6.Kbf.63/2018/9. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, az I. rendű vádlottat a bűnpártolás bűntettének vádja alól felmentette, a vele szemben kiszabott szabadságvesztést 180 napi tétel, napi tételenként 1.500 forint, összesen 270.000 forint pénzbüntetésre, a lefokozás katonai büntetést egy év, a soron következő fizetési fokozatba előírt várakozási idő meghosszabbítása katonai mellékbüntetésre enyhítette, a halmazati büntetésre vonatkozó rendelkezést mellőzte, és az elsőfokú eljárás során a vonatkozásában felmerült és általa viselendő bűnügyi költség összegét mérsékelte. A másodfokú ítélet ellen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség I. rendű vádlott terhére, súlyosabb katonai mellékbüntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. Indokai szerint a másodfokú katonai tanács helyesen ismerte fel, hogy a részfelmentést követően a vádlott terhén maradt hivatali bűncselekmény miatt az első fokon kiszabott büntetés eltúlzott, azonban tévedett, amikor vele szemben az enyhébb katonai mellékbüntetés alkalmazását elegendőnek ítélte. Álláspontja szerint a rendőri szolgálatát az átlagos szintet el nem érően teljesítő vádlott a bűnüldöző hatóság tagjaként olyan, egyébként a rendőri testületben leginkább elszaporodott hivatali bűncselekményt követett el, amely viselt - címzetes - rendfokozata tekintélyének sérelmével járt mind rendőrtársai, mind polgári személyek előtt, amely miatt vele szemben rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetést indokolt kiszabni. Hivatkozott a Kúria Bt.I.415/2017/4. számú határozatában kifejtettekre is. Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú ítéletét I. rendű vádlottal szemben változtassa meg, és vele szemben súlyosításul szabjon ki rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetést. A Legfőbb Ügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Véleménye szerint az I. rendű vádlott tudatában fel kellett merülnie annak, hogy a tőle kért információ megadásával esetlegesen bűncselekmény elkövetéséhez nyújt segítséget, ezért cselekménye ténylegesen a rendfokozat tekintélyének sérelmével járt (BF.1592/2017/3.). Az ügyészi fellebbezéshez I. rendű vádlott védője írásbeli észrevételt csatolt, melyben egyrészt vitatta azt az ügyészi álláspontot, mely szerint a vádlott alacsony színvonalon látta el feladatát, ennek cáfolására csatolt több minősítőlapot, másrészt kifejtette, hogy az ügyészség által hivatkozott kúriai határozat véleménye szerint nem a katonai mellékbüntetések alkalmazási gyakorlatával, hanem azzal kapcsolatos, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény rendelkezései tükrében hogyan kell alkalmazni a várakozási idő meghosszabbítása mellékbüntetést. Ezért azt indítványozta, hogy a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú ítéletét hagyja helyben. -.-.A Be. 615. §

(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén. A

(2)bekezdés b) pontja szerint ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság az első fokon elítélt vádlottat felmentette vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntette. A Be. 615. §

(3)bekezdése szerint a fellebbezés sérelmezheti az ellentétes döntést, illetve kizárólag a másodfokú bíróság ítéletének azon rendelkezését vagy részét, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének az ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett. Ebben az esetben a felülbírálat terjedelmét a Be. 618. §

(1)bekezdése határozza meg. Eszerint a harmadfokú bíróság a másodfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntését, azon rendelkezését, illetve részét, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének a sérelmezett ellentétes döntéssel összefüggő felülbírálata eredményezett, továbbá az elsőfokú és a másodfokú bírósági eljárást arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett. A jelen ügyben a másodfokú bíróság I. rendű vádlottat az elsőfokú eljáráshoz képest a bűnpártolás bűntettének vádja alól felmentette, és ezzel összefüggésben szabott ki vele szemben enyhébb büntetést. Ezért a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség által a katonai mellékbüntetés súlyosítása érdekében bejelentett fellebbezés joghatályos. A Kúria az ügyben a Be. 620. §

(1)bekezdésére figyelemmel nyilvános ülést tűzött ki, melyen a Legfőbb Ügyészség a fellebbezést, a vádlott védője pedig az írásbeli észrevételében foglaltakat változatlanul fenntartotta. A Kúria mint harmadfokú bíróság a Be. 618. §

(1)bekezdése alapján a fellebbezéssel megtámadott másodfokú ítéletet az azt megelőző első- és másodfokú eljárással együtt bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy a bíróságok az eljárásuk idején hatályos törvény szerinti eljárási szabályokat betartották, és a megállapított tényállás a másodfokú bíróság által eszközölt pontosításokkal megalapozott, ezért határozatát a másodfokú bíróság által megállapított tényállásra alapozta. Az ügyészség által bejelentett fellebbezés megalapozott. A Kúria a fellebbezés elbírálása során áttekintette a rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetés alkalmazásával kapcsolatos bírói gyakorlatot, és megállapította, hogy aszerint a Btk. alkalmazásában katonának minősülő személyek által elkövetett bűncselekmények - így különös tekintettel a hivatalos személyként elkövetett és katonai bűncselekményekre - általában a rendfokozat tekintélyének sérelmével járnak, és így a bűnösség megállapítása esetén, ha erre törvényi lehetőség van, a rendfokozatban visszavetés alkalmazására sor kerül. Így többek között rendfokozatban visszavetést alkalmazott a Kúria a Bfv.I.587/

1. számú, hivatali visszaélés bűntette miatt indult ügyben, korábban a Legfelsőbb Bíróság a Bf.V.862/
2. és a Bf.V.1470/
3. számú, szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt indult ügyekben, a Bf.V.1918/
4. számú, közokirat-hamisítás bűntette és a Bf.V.266/
5. számú, sikkasztás vétsége miatt indult ügyekben, a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Kbf.1.201/
6. számú, hivatali visszaélés miatt, a Győri Törvényszék Katonai Tanácsa a Kb.II.21/
7. számú, hivatali visszaélés bűntette, a Győri Törvényszék Katonai Tanácsa a Kb.I.7/
8. számú, szolgálatban kötelességszegés vétsége, szintén a Győri Törvényszék Katonai Tanácsa a Kb.I.18/
9. számú, szolgálati tekintély megsértésének bűntette, a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa a Kbpk.I.1/2018/
10. számú, hivatali visszaélés bűntette, továbbá a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a Kb.II.56/
11. számú, szolgálati feladat alóli kibúvás vétsége miatt, a Kb.IV.46/
12. számú, ittas járművezetés vétsége miatt, a Kb.IV.113/
13. számú, szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt indult ügyekben. Emellett a Kúria legutóbb a BH 2018.
14. számon közzétett eseti döntésben erősítette meg azt a bírói gyakorlatot, mely szerint a rendfokozatban visszavetés csak az azonos rendfokozatú kategóriába lehetséges. Ez azt jelenti, hogy a rendfokozatban visszavetés nem járhat állomány-kategória váltással, így értelemszerűen csak törzsőrmesteri, főtörzsőrmesteri, törzszászlósi, főtörzszászlósi, főhadnagyi, századosi, alezredesi és ezredesi rendfokozatot viselő katonával szemben lehetséges. Emellett a teljesség kedvéért megjegyzendő, hogy a Kúria legutóbb a BH 2018.
15. számon közzétett eseti döntésében erősítette meg: „továbbra is irányadónak tekinti a BH 1993.
16. számon közzétett eseti döntésben foglaltakat, miszerint a kialakult ítélkezési gyakorlatban a visszavetés csak az azonos rendfokozatú kategóriába lehetséges." Az I. rendű vádlott súlyos megítélésű hivatali bűncselekményt követett el, amikor szervezeti egységére, illetve az adott időben szolgálatot teljesítő információkat osztott meg polgári személlyel, amelyek lehetővé tették, hogy a polgári személy adott esetben közlekedési bűncselekményt kövessen el. A Kúria ezért a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészséggel és a Legfőbb Ügyészséggel egyezően úgy ítélte meg, hogy vele szemben a súlyosabb katonai mellékbüntetés alkalmazása indokolt. Ezért az ügyészségi fellebbezésnek helyt adva, a Be.
17. §

(1)bekezdése alapján a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatát megváltoztatta, és az I. rendű terhelttel szemben alkalmazott várakozási idő meghosszabbítása katonai mellékbüntetést egy évi, az őrmesteri rendfokozatba visszavetésre súlyosította. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 458. §

(3)bekezdése kizárja. Budapest,

1. március
2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Soós László s.k. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s.k.bíró A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.63/2018/
3. számú ítélete I. rendű vádlott vonatkozásában a Kúria Bhar.I.121/2019/
4. számú ítéletében foglalt változtatással jogerős és végrehajtható. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő