A határozat elvi tartalma: A felperes munkáltatója a polgármesteri hivatal volt, amellyel közszolgálati jogviszonyban állt függetlenül attól, hogy vele szemben a munkáltatói jogot részben a képviselő-testület gyakorolta. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.090/2019/
- A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke . Tánczos Rita előadó bíró . Tálné dr. Molnár Erika bíró A felperes: Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Pozsgay Gábor Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Pozsgay Gábor ügyvéd) A per tárgya: közszolgálati jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 5.Kf.650.203/2018/
- Az elsőfokú bíróság határozata: Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.224/2016/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 5.Kf.650.203/2018/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 897.370 (nyolcszázkilencvenhétezer-háromszázhetven) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] [2] [3] Tényállás A felperes
- május 19-étől állt közszolgálati jogviszonyban az alperesnél,
- január 12-ével aljegyzővé nevezték ki. A munkáltatói jogkört ... Község Polgármestere gyakorolta felette. A felperes
- november 15-étől
- szeptember 7-éig emberi reprodukciós eljárásban, illetve azzal összefüggő kezelésben vett részt, mely tényről tájékoztatta a munkáltatót. Az alperes képviselő-testülete
- március 23-án tartott ülésén a köztisztviselők jogállásáról szóló
- évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.)
- §
(1)bekezdése alapján
- május 23-i hatállyal indokolás nélküli felmentéssel megszüntette a felperes közszolgálati jogviszonyát. A felperes többször módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg közszolgálati jogviszonyát, ezért a Ktv.
- §
(3)bekezdése alapján átalány kártérítést, továbbá helyettesítési díj, elmaradt cafeteria juttatás és temetési hozzájárulás megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az elsőfokú bíróság 6.M.303/2011/
- számú ítéletével megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes közszolgálati jogviszonyát, így közszolgálati jogviszonya az ítélet jogerőre emelkedése napján szűnik meg, s elmaradt illetmény és egyéb juttatások megfizetésére kötelezte az alperest. Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.20.193/2016/
- számú,
- június 30-án kelt részítéletével az elsőfokú ítélet fellebbezett részének a jogellenes megszüntetés megállapítására és 2.226.000 forint sérelemdíj megfizetésére vonatkozó rendelkezését helybenhagyta, az ezt meghaladó fellebbezett rendelkezéseit azonban hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot e körben új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [4] A felperesnek a megismételt eljárásban az összegszerűség vonatkozásában előterjesztett kereseti kérelme arra irányult, hogy kötelezze a bíróság az alperest 2 havi átlagkeresetének megfelelő 942.055 forint végkielégítés és késedelmi kamata, cafeteria juttatás, továbbá elmaradt illetmény megfizetésére a késedelmi kamatokkal együtt. Az alperes a végkielégítés iránt előterjesztett kereseti kérelem elutasítását kérte és vitatta az elmaradt jövedelem iránti igényt is. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [5] A Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.224/2016/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 22.931.082 forint elmaradt illetményt és késedelmi kamatát, 999.229 forint elmaradt cafeteria juttatás és késedelmi kamatát, valamint 258.068 forint perköltséget, ezt meghaladóan a keresetet elutasította azzal, hogy az eljárási illetéket az állam viseli. Kötelezte továbbá az alperest 464.876 forint költség megfizetésére azzal, hogy a felperesre jutó 5.988 forint költséget az állam viseli. Az elsőfokú bíróság a jogerős részítélet iránymutatásainak megfelelően vizsgálta a felperes anyagi igénye jogszerűségét. [6] Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 5.Kf.650.203/2018/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részben részben megváltoztatta és az elmaradt illetmény összegét - a kamatot nem érintve - 14.947.672 forintra, az elsőfokú perköltség összegét 193.550 forintra, továbbá az alperest terhelő szakértői költség összegét 353.175 forintra leszállította, továbbá a felperesre jutó, az állam által előlegezett költség fennmaradó összegét 4.464 forintra leszállította, egyebekben az ítéletet a fellebbezett körben helybenhagyta és kötelezte a felperest 253.470 forint másodfokú perköltség megfizetésére azzal, hogy a le nem rótt illetéket az állam viseli. A másodfokú bíróság az elmaradt illetmény összege vonatkozásában értékelte azt a körülményt, hogy milyen körben tesz eleget a felperes kárenyhítési kötelezettségének. A felülvizsgálati kérelem és felülvizsgálati ellenkérelem [7] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte, hogy a Kúria azt helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú ítéletet egészében megváltoztatva a keresetet utasítsa el és marasztalja a felperest a perköltségben. Érvelése szerint az ügyben eljárt első- és másodfokú bíróság a felperes munkáltatójának személye vonatkozásában helytelen ténymegállapításokat tett, ebből kifolyólag a per érdeme tekintetében teljes egészében megalapozatlan jogi következtetésre jutva marasztalta az alperest, így a jogerős ítélet sérti a Ktv.
- §-át. [8] Álláspontja szerint a közszolgálati jogviszony alanya a Ktv.
- §-a szerint a munkáltatói oldalon az a helyi önkormányzat, amely a köztisztviselőt foglalkoztatja. Erre tekintettel az aljegyző, mint köztisztviselő nem a polgármesteri hivatallal állt közszolgálati jogviszonyban, hanem munkáltatója a helyi önkormányzat volt. Ezt érvelése szerint megerősíti a helyi önkormányzatokról szóló
- évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.)
- §
(1)bekezdése is, mely szerint az önkormányzat jogi személy, melynek feladat- és hatáskörét a képviselő-testület gyakorolja. Az Ötv. 36. §
(1)bekezdése alapján a felperes kinevezésére a helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit gyakorló képviselő-testület jogosult, amely a Ktv. 6. §
(2)bekezdése alapján a képviselő-testület át nem ruházható hatásköre. A felperes felmentéséről a képviselő-testület döntött, s ezt a munkáltatói intézkedést sérelmezte a felperes. Ennek megfelelően a közszolgálati jogviszonyból származó igényét a munkáltatóval, ... Nagyközség Önkormányzatával szemben érvényesíthette volna. Mivel a felperes nem a korábbi munkáltatója ellen indította meg a munkaügyi pert, az adott esetben a korábban született ítéletek hatályon kívül helyezésével a felperesi kereset teljes egészében történő elutasításának van helye. [9] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn és marasztalja az alperest a perköltségben. Érvelése szerint a munkáltató sok esetben elkülönülhet a munkáltatói jogkör gyakorlójától, ilyen esetben is azonban a munkáltatót kell alperesként megjelölni. A polgármesteri hivatal jogi személyiséggel rendelkezik. A köztisztviselő a közigazgatási szervvel áll közszolgálati jogviszonyban, ez a közigazgatási szerv a munkáltatója attól függetlenül, hogy ki gyakorolja az egyes munkáltatói jogokat. [10] Esetében a kinevezési jogkör gyakorlója a képviselő-testület, míg egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója a jegyző volt. A polgármesterrel nem állt alá-fölérendeltségi viszonyban, amennyiben ő gyakorolta volna a munkáltatói jogokat, hatáskört vont volna el a jegyzőtől. Az alperes tévesen az aljegyzőre is kiterjesztően értelmezte az Ötv. 35.. §
(2)bekezdés a) pontjában taxatíve felsoroltakat. [11] Kifogásolta azt is, hogy a Székesfehérvári Törvényszék 2.Mf.20.193/2016/
- számú,
- június 30-án kihirdetett jogerős ítéletében a követelését már több pont vonatkozásában elbírálta, s az ...-t tekintette a per alperesének, mellyel szemben az alperes nem élt felülvizsgálati kérelemmel. A perben csupán a már jogerősen elbírált jogalapot követően az összegszerűségben kellett dönteni. A Kúria döntése és annak jogi indokai [12] Az alperes felülvizsgálati kérelme nem megalapozott. [13] A Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Ennek megfelelően a felülvizsgálati eljárásnak nem volt a tárgya a jogellenes felmentés következményeként a felperest megillető juttatások mértékének helyessége. [14] A Ktv. perbeli időben hatályos
- §-a akként rendelkezett, hogy a közszolgálati jogviszony az állami, illetve a helyi önkormányzat, valamint a nevükben foglalkoztatott köztisztviselő ügykezelő között a köz szolgálata és a munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony. Mindebből kitűnik, hogy a közszolgálati jogviszonyban a köztisztviselő foglalkoztatására az állam, illetve a helyi önkormányzat nevében kerül sor. [15] A közszolgálati jogviszonyból eredő jogvitában a pert a köztisztviselő és a munkáltató perben állása mellett kell lefolytatni. A Pp.
- §-a szerint a perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek. Az Ötv.
- §
(1)bekezdése értelmében az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, a képviselőtestület azonban nem jogi személy és nem rendelkezik perbeli jogképességgel. [16] A közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselő - az adott esetben az aljegyző a helyi közigazgatási szervvel, a polgármesteri hivatallal áll jogviszonyban, mert ez a szerv a munkáltatója még abban az esetben is, ha egyes lényeges munkáltatói jogosítványokat a képviselő-testület gyakorol felette. A felperes munkáltatója az alperes volt, amellyel jogviszonyban állt függetlenül attól, hogy vele szemben a munkáltatói jogot részben a képviselő-testület gyakorolta (MD.II.639., Mfv.I.10.592/2001/4., Mfv.II.10.266/2002/5.). Mindezeknek megfelelően megállapítható, hogy a felperes megfelelő alperessel szemben terjesztette elő kereseti kérelmét, s az eljárt bíróságok jogszerűen marasztalták az ...t, mint a felperes volt munkáltatóját a jogellenes jogviszony megszüntetés jogkövetkezményeiben. Ezt a körülményt korábban maga az alperes sem vitatta, hiszen a felmentés jogellenességének megállapításáról rendelkező, a Székesfehérvári Törvényszék 2016. június 30-án kelt 2.Mf.20.193/2016/7. számú részítéletével szemben felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő. [17] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [18] A felperesnek a felülvizsgálati eljárással kapcsolatban igazolt költsége nem merült fel, így annak viseléséről a Kúriának nem kellett döntenie. [19] A felülvizsgálati eljárási illetéket az alperest megillető személyes illetékmentességre figyelemmel a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján a
- június 26-án megtartott tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- június
- . Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Tánczos Rita s.k. előadó bíró, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő