A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem eljárási jogszabálysértésre alapított érvelése - a megsértett anyagi jogszabály megjelölésének hiányában - nem eredményezi annak megalapozottságát. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.031/2019/
- A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke é dr. Csernay Krisztina előadó bíró . Tálné dr. Molnár Erika bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Varga-Rózsa Zsuzsanna ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: szolgálati viszony megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 7.Mf.650.248/2018/
- Az elsőfokú bíróság határozata: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.M.220/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 7.Mf.650.248/2018/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a 433.600 (négyszázharmincháromezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A tényállás [1] [2] A közigazgatási és munkaügyi bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
- július 1-jétől állt hivatásos szolgálati viszonyban, a ... Rendőrkapitányság állományában, ... Rendőrörs szolgálatteljesítési helyen járőr, majd körzeti megbízott beosztásban dolgozott. A felperes a hivatásos szolgálati viszonya mellett juhtenyésztéssel is foglalkozott, szolgálatteljesítési helye az ukrán-magyar határ közelében volt, amely „kedvelt útvonala a cigarettacsempészeknek”.
- október 10-én (helyesen
- január 10-én) éjszaka a felperes a juhtenyésztési gazdaságából hazafelé tartva a ... [3] [4] területén észlelt gyanús gépjárművek ellenőrzése céljából szolgálatban lévő kollégái értesítése nélkül - a házastársa tulajdonát képező ... forgalmi rendszámú gépjárművel, ... szomszédját a ... utca kereszteződésénél felvéve, nagy sebességgel a településről ... irányába indult. Az autóban közepes erővel szólt a zene. Ezzel egy időben a ... rendőrörs szolgálatban lévő járőrei (..., ... és ...) az ... forgalmi rendszámú, ... által vezetett ... típusú szolgálati gépjárműben észlelték a nagy sebességgel elinduló ... gépjárművet és arra következtettek, hogy abban esetleg cigarettacsempészettel összefüggésbe hozható személyek utaznak. A rendőröknek nem volt lehetőségük kiadni az „Állj” jelzést, azonban megkülönböztető fény- és hangjelzéssel a gépjármű után mentek. Mivel a felperes által vezetett ... gépjárművet nem sikerült utolérni - a távolság közöttük folyamatosan nőtt - a járőrök segítséget kértek a ... Határrendészeti Kirendeltségtől és a ... Rendőrkapitányság ügyeletesétől, akik a ...i körfogalomnál állították meg a felperest. A ... járőrök szolgálati autója röviddel azt követően érkezett a forgalomba. A fekete nadrágot és fekete kapucnis felsőt viselő felperest igazoltatták, a gépjárművet ellenőrizték, azonban szabálysértésre, bűncselekményre utaló jelet nem találtak. Az ellenőrzés során a körforgalomhoz érkező ... terepjáró ittas állapotban lévő utasa, ... kiszállt az autóból és megjegyzést tett a felperes személyét illetően: „látom itt van a kollégátok is”, majd a felpereshez fordulva ezt mondta: „mondtam, hogy húzd meg magad, jobban jársz! Így is tartozol nekem eggyel”. A felperes a megjegyzésre nem reagált, a jelenlévők távozásra szólították fel ...-t, aki ennek eleget tett.
- január 11-én az eseményekről ..., ... és ... rendőrök jelentést készítettek, amelynek alapján a felperessel szemben méltatlansági eljárás elrendelésére került sor. A méltatlansági bizottság
- január 23-án hozott határozatában megállapította, hogy a felperes a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
- évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
- §
(2)bekezdés
- e)pontja értelmében szolgálaton kívüli magatartására tekintettel a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált. A határozat tényállása a rendőri jelentésben foglaltak alapján rögzítette, hogy a felperes ... és ... között az őt követő rendőrségi gépkocsiban lévő rádió adatai alapján 134 és 144 km/h között haladt, részére azonban a távolságra tekintettel nem volt lehetőség az „Állj” jelzés kiadására. A tanúvallomások, a környéken felszerelt hőkamera, illetve kamerafelvételek adatai szerint megkülönböztető jelzést használó szolgálati gépjárművet a felperesnek látnia kellett, ennek ellenére nagy sebességgel továbbhajtott, csak a segítségül hívott ... HRK munkatársai tudták intézkedés alá vonni. A méltatlansági bizottság értékelte, hogy a perbeli esemény idején a felperes szolgálaton kívül volt, ugyanakkor azt a szándékát, hogy intézkedni kíván és ebbe egy civil személyt bevon, egyik munkatársával sem közölte. [5] Álláspontja szerint a felperes szándékosan megpróbálta magát kivonni az intézkedés alól - emiatt 7 szolgálatban lévő rendőrnek kellett vele szemben intézkednie -, továbbá civil személyek előtt rendőrhöz méltatlan magatartást tanúsított, amely a rendőri szolgálattal nem volt összeegyeztethető. A méltatlansági bizottság a felperes magatartását a rendőri hivatásetikai kódexre és a Hszt. vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel értékelte, kifejtve, hogy a rendőrnek kerülnie kell minden olyan helyzetet, magatartást, amiben a legkisebb gyanú is felmerül arra vonatkozóan, hogy az életvitele nem felel meg a jog és erkölcs által támasztott elvárásoknak és szabályoknak. A méltatlansági bizottság határozatára tekintettel a ...i Rendőrkapitányság vezetője a 2014. január 23-án kelt 31556/43/2014. számú parancsával a felperes szolgálati viszonyát a Hszt. 53. §
- c)pontja, 56. §
(2)bekezdés e) pontja és 57. §
(4)bekezdés d) pontjára hivatkozással felmentéssel megszüntette. A parancs indokolása tartalmazta, hogy a méltatlansági bizottság döntése szerint a felperes a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, mert olyan cselekményt követett el, amely a fegyveres szerv működésébe vetetett közbizalmat súlyosan veszélyeztette. Emiatt nem elvárható a felperes szolgálati viszonyának fenntartása. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [6] A felperes a módosított keresetében a felmentést tartalmazó állományparancs és a méltatlansági bizottság határozatának hatályon kívül helyezését és a Hszt. 197.§
(2)bekezdése alapján eredeti beosztásába történő visszahelyezését, valamint azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a
- január
- és
- április
- közötti 16.498.547 forint elmaradt illetménye, nettó 539.084 forint cafeteria juttatása és nettó 39.000 forint BM alkalmazási jutalom megfizetésére. Másodlagos kereseti kérelmében - eredeti beosztásába történő visszahelyezése hiányában - további 12 havi átlagkeresetének megfelelő 3.272.658 forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [7] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [8] A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 4.M.220/2017/
- számú ítéletével a Rendőrkapitányság ... vezetőjének a felperes szolgálati jogviszonya megszüntetéséről rendelkező
- január 23án kelt 315-56/43-
- számú parancsát, a Méltatlansági Bizottság
- január 23-án kelt 15070-103/4-31/
- Me. számú határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezte és kötelezte az alperest a felperes ... ...i Rendőrkapitányság ... Rendőrörs szolgálati helyre körzeti megbízott beosztásába történő visszahelyezésére. Kötelezte az alperest 16.498.547 forint elmaradt illetmény és nettó 39.000 forint BM alkalmazási jutalom, nettó 539.084 cafeteria juttatás, valamint 189.520 forint perköltség megfizetésére. Kötelezte az alperest a Nyíregyházi Törvényszék Gazdasági Hivatala részére 294.602 forint állam által előlegezett költség megfizetésére, megállapítva, hogy a 179.100 forint eljárási illetéket az állam viseli. [9] Ítéletének indokolásában a lefolytatott bizonyítási eljárás során megállapította, hogy a felperes helytelenül járt el, amikor
- január 11-ére virradó éjszaka - kollégái értesítése nélkül - egy információ ellenőrzésére indult és egy civil személy közreműködésével, szolgálaton kívül saját maga próbált intézkedni. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor figyelembe vette, hogy a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/
- (IX.22.) BM rendelet
- §
(2)bekezdés
- b)és
- c)pontja értelmében a körzeti megbízott alapvető feladata a bűnmegelőzés és a nyomozás, ezért önmagában ezt a magatartást nem találta alkalmasnak a rendőrség működésébe vetett közbizalom veszélyeztetésére. [10] Álláspontja szerint nem bizonyított, hogy a felperes gépkocsijában tartózkodó ... összefüggésbe hozható volt a cigarettacsempészettel, ezért a vele fennálló felperesi kapcsolatot nem lehetett a méltatlanságot megalapozó körülményként értékelni. [11] Az elsőfokú bíróság kiemelt jelentőséget tulajdonított a megkülönböztető jelzés használatával és észlelésével kapcsolatos körülményeknek, ezért e körben a tanúk meghallgatása mellett műszaki szakértőt is kirendelt. A rendelkezésre álló kamerafelvételek, tanúvallomás és az igazságügyi műszaki szakértői vélemény alapján arra következtetett, hogy egyértelműen nem lehetett meghatározni azt a pontot, ahol a rendőrök észlelték a felperes autóját, továbbá azt sem, hogy a követés megkezdésekor a két gépkocsi között milyen távolság volt. A megkülönböztető fényjelzést legkorábban akkor kapcsolták be, amikor a szolgálati gépjármű és a felperes autója között már körülbelül 200 méter távolság volt - amely a későbbiekben folyamatosan nőtt a két jármű között -, ezért az elsőfokú bíróság következtetése szerint amikor a felperes a kereszteződésből elindult, még nem észlelhette a rendőrautó fényjelzéseit. A műszaki szakértői vélemény alapján megállapította, hogy 200 méteres követési távolságnál és 62 dB-es erősségű zene mellett még igen, azonban 500 méter távolság és 80 dB-es zene mellett már nem észlelhető a hang-és fényjelzés. [12] A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM rendelet (a továbbiakban: KRESZ) vonatkozó szabályai alapján megállapította, hogy a megkülönböztető fény- és hangjelzést adó gépjármű akadálytalan továbbhaladását félrehúzódással vagy a szükséghez képest megállással kell biztosítani. A felperes azonban nem akadályozta a járőrautó továbbhaladását, ebből következően félrehúzódás és megállási kötelezettsége sem volt. A rendőri gépjármű csak jogszabálysértés észlelése esetén vagy rendőri akció során kényszeríthet más járművet megállásra, ... tanúvallomása szerint azonban a felperes sem szabálysértést, sem bűncselekményt nem követett el, szabályos „Állj” jelzést sem jeleztek felé a járőrök. Az elsőfokú bíróság bizonyítottnak találta, hogy a járőrök nem a fény -és hangjelzés figyelmen kívül hagyása miatt, hanem azért kértek segítséget az ... megállítása érdekében, mert az volt a feltételezésük, hogy cigarettacsempész autó megy előttük. [13] A közigazgatási és munkaügyi bíróság értékelte, hogy a felperes a körforgalomban történő megállításakor nem tanúsított ellenállást, közreműködő volt, az ellenőrzésnek alávetette magát, a gépjármű és annak okiratai kapcsán a járőrök mindent rendben találtak. Mindezekből következően az alperes valótlanul hivatkozott a méltatlansági határozatában arra, hogy a felperes a rendőri intézkedés alól szándékosan kivonta magát. Nem értékelte a felperes terhére a nyilvánvalóan ittas ... kijelentését és azt sem találta bizonyítottnak, hogy a felperes az igazoltatás során a civil személyek előtt rendőrhöz méltatlan magatartást tanúsított. Álláspontja szerint a felperes csupán természetes emberi reakcióként ideges volt, illetve a szabályos „Állj” jelzés kiadását sérelmezte. A közigazgatási és munkaügyi bíróság mindezek alapján nem találta bizonyítottnak a méltatlansági határozatban és a felmentésben foglaltakat, ezért a Hszt. 197. §-a alapján a felperes szolgálati viszonyát helyreállította, eredeti beosztásába visszahelyezte és az alperest elmaradt illetmény és egyéb járandóság megfizetésére kötelezte. [14] Az alperes fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Törvényszék a 7.Mf.650.248/2018/6. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolása szerint az elsőfokú bíróság a szükséges bizonyítást lefolytatta, a bizonyítékokat azonban okszerűtlenül mérlegelte és megalapozatlan érdemi döntést hozott. [15] A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen értékelte a felperes azon magatartását, hogy szolgálaton kívül, éjszakai időpontban, egy civil személy segítségével és a kollégái értesítése nélkül szándékozott rendőrségi hatáskörbe tartozó információt ellenőrizni. E körben megalapozatlanul hivatkozott a körzeti megbízott bűnmegelőzési és bűnüldözési feladataira, mivel ezeket nyilvánvalóan nem szolgálaton kívül és nem a nyomozásra jogosult hatóság elől eltitkolva kell intézni. Gyanús mozgás észlelése esetén semmi akadálya nem volt a szolgálatban lévő kollégái értesítésének, amelyre lehetőség is volt. Elfogadhatatlannak találta a felperes azon perbeli előadását, hogy azért nem szólt a járőröző kollégáknak, mert aznap éjjel nem intézkedtek egy gépkocsi világításának hiányossága miatt. A törvényszék álláspontja szerint éppen az a körülmény aggályos, hogy a felperes éjszaka tanúként egy civil személyt kívánt magával vinni egy rendőrségi hatáskörbe tartozó cselekmény során. Kiemelte, hogy egyetlen tanú sem erősítette meg a felperes azon állítását, hogy autókat üldözött. A járőröző rendőrök kifejezett nyilatkozata szerint nem volt a közelben másik gépkocsi, csupán a faluból kiérve észlelték a ...t, amit a felperes kielőzött. Mindezen tényeket az elsőfokú bíróság nem értékelte kellő súllyal és ezért megalapozatlanul következtetett arra, hogy e magatartás nem adott okot önmagában a méltatlanság megállapítására. [16] A törvényszék álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a ... járőrautó megkülönböztető hang- és fényjelzésének észlelésével kapcsolatos körülményeket is tévesen értékelte. Nem vette figyelembe ... határőr méltatlansági eljárás során tett vallomását, amely szerint a felperes a körforgalomba érkező ... járőröknél rákérdezett „Mit villogtok utánam”. Ezt a vallomást a felperes a perben nem vitatta és ugyan állította, hogy szabályos „Állj” jelzést a kollégák nem adta le, de nem állította, hogy nem is észlelte a szirénázó rendőrautót. A másodfokú bíróság bizonyítékként értékelte e körben a járőr tanúk vallomását, akik egybehangzóan állították a megkülönböztető jelzések használatát és azt, hogy folyamatosan láttak az ...t. Ebben az esetben a felperesnek is észlelnie kellett a tőle akkor még legfeljebb 200 méterre lévő rendőri járművet, amely távolságban a szakvélemény szerint is tisztán látható és hallható volt a megkülönböztető jelzés. Az észlelés körében azt sem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy éjszaka, tiszta időben, egyéb fényszennyezéstől mentes környezetben sokkal könnyebben észlelhető egy intenzív fényjel, mint például városi forgalomban. Az elsőfokú bíróságnak a zenehallgatás körében tett megállapítását sem fogadta el a bíróság és kiemelten utalt arra, hogy a felperes a személyes nyilatkozatában, illetve méltatlansági eljárás során maga sem hivatkozott e körülményre. [17] Ugyancsak tévedett az elsőfokú bíróság, amikor azt állapította meg, hogy a felperes KRESZ szabályt nem szegett. A rendelkezésre álló adatok szerint ugyanis a felperes éjszakai időpontban általa sem vitatottan 150 km/h órás sebességgel hajtott ki ... településről és addig nem állt meg, amíg a körforgalomban beálló több határrendész autó el nem állta az útját. Ebből következően nem annak volt jelentősége, hogy történt-e szabályos „Állj” jelzés, mivel a szirénázó rendőrautóra tekintettel nem az az elvárható, hogy meg nem engedett sebességgel haladjon a közlekedésben részt vevő gépjármű előtt, hanem lehetőség szerint lassítani kell vagy félreállni, mégpedig a körülmények tisztázása érdekében. A felperes azonban nem ezt tette, hanem a megengedettnél jelentősen nagyobb sebességgel tovább haladt. [18] A Hszt 56.§-a alapján a méltatlanná válást megalapozó magatartás esetében a munkáltatónak azt kellett bizonyítani, hogy a hivatásos állomány tagja olyan cselekményt követett el, amely a rendvédelmi szerv működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyeztette és emiatt nem volt elvárható, hogy a felperessel a szolgálati viszonyt fenntartsa. A másodfokú bíróság értékelése szerint a felperes eltitkolta a nyomozással összefüggő szándékát, civil személyt vont be és később sem adott tájékoztatást a kollégáknak, illetve nem merült fel bizonyíték, ami az autók üldözésére tett állítását alátámasztotta volna. Ennek tisztázatlansága miatt a felperes viselkedése alkalmas volt arra, hogy a fegyveres szervbe vetett közbizalmat súlyosan veszélyeztesse és a további foglalkoztatása sem volt elvárható. A felperes 150 km/h sebességgel történő haladásának sem adta indokát, az őt követő rendőrautó észlelése ellenére nem lassított, nem állt félre annak érdekében, hogy tisztázható legyen a rendőrségi járőrök szándéka. Mindezek alapján a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a felperes 2014. január 11-ére virradó éjszaka szolgálaton kívül elkövetett magatartásából a Méltatlansági Bizottság megalapozottan vont le következtetést, amely ekként alkalmas volt arra, hogy a fegyveres szerv működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyeztesse. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [19] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a jogerős ítélet a Pp. 206. §
(1)bekezdésébe ütközően jogszabálysértő, mert a másodfokú bíróság a döntése meghozatala során rendelkezésére álló bizonyítékokat eltúlzottan az alperes javára és a felperes terhére értékelte, a felperesi tényelőadást alátámasztó bizonyítékokat iratellenesen félreértelmezte, adott esetben teljességgel figyelmen kívül hagyta. [20] A törvényszék alaptalanul értékelte a terhére a civil személy bevonásának és kollégái értesítésének hiányát, mivel az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozata szerint a szolgálati terv ismeretének hiányában az értesítés időkiesést eredményezett volna. Iratellenesen került értékelésre azon személyes előadása is, amely szerint járőröző kollégáit egy gépkocsi világításának hiányossága miatt nem értesítette. E körben ugyanis az elsőfokú eljárás során arról nyilatkozott, hogy a perbeli terepjáró ködlámpája és egyik lámpája nem világított, ennek ellenére a szolgálati gépjárműt nem állította meg, holott azt egy olyan személy vezette, aki cigarettacsempészettel összefüggésben a rendőrség előtt „képbe került”. Ez a jármű azonos volt azzal a terepjáróval, ami a perbeli eset éjszakáján a körforgalomban utána érkezett és amelyből ... szállt ki inzultálni. [21] A másodfokú bíróság aggályosnak ítélte azt a körülményt is, hogy a perbeli éjszakán egy civil személyt kívánt magával vinni egy rendőrségi hatáskörbe tartozó cselekmény során. Ez a megállapítás a periratok hiányos ismeretére utal, hiszen az elsőfokú eljárásban részletesen előadta, hogy nem tudott kapcsolatba lépni a ...i Határrendészeti Kirendeltséggel, ahol ... kollégája segítségét szerette volna kérni. Mindezek alapján alaptalan és okszerűtlen az a megállapítás is, hogy a nyomozást az arra jogosult hatóság elől el kívánta titkolni. [22] A törvényszék iratellenesen állapította meg, hogy más alkalommal is végzett hasonló módon nyomozást és a tanúvallomások téves értékelésével következtetett arra, hogy a civil személyek bevonására nem a felettesek korábbi javaslata alapján került sor. Álláspontja szerint e kérdésben az elsőfokú bíróság helytállóan hivatkozott a körzeti megbízott bűnmegelőzési és bűnüldözési feladataira. [23] A jogerős ítélet ...
- május 22-i tárgyaláson tett vallomásával szemben állapította meg a hivatkozott autós üldözés hiányát. Okszerűtlen azon érvelése is, hogy a körforgalomban nem lett megállítva másik autó, mert ... tanúvallomása evvel ellentétes volt. A törvényszék nem vette figyelembe a felperes és ... nyilatkozatait, amely szerint nem látták és nem hallották, vagyis nem észlelték, hogy egy rendőrautó igazoltatás alá kívánta őket vonni. E körben a másodfokú bíróságnak értékelnie kellett volna a terepjárót vezető ... tanúvallomását is. Valótlan tényeken alapul az a megállapítás is, mely szerint a körforgalomban rákérdezett volna a megkülönböztető fényjelzésre. E körben ... tanúvallomása kétséget kizáró bizonyítékként nem szolgálhatott, mert abból a másodfokú bíróság szövegkörnyezetéből kiragadva próbált következtetést levonni. ... vallomása szerint a felperes „valami ilyesmit mondott”, amely kifejezés gyűjtőfogalom, számtalan hasonló hangzású kérdést is magába foglal, így minden kétséget kizáró bizonyítékként nem fogadható el. [24] A másodfokú bíróság ítéletének indokolása iratellenes megállapítást tartalmaz a megkülönböztető hang- és fényjelzések észlelésével kapcsolatban is. A szakértői vélemény szerint a ... által felvázolt útvonal műszakilag nem igazolható, azonban a szakértő megállapítása szerint a GPS adatok nem voltak kellően részletesek, illetve a rekonstrukciós vizsgálat alatti GPS adatok értékelhetetlenek voltak. A méltatlansági és a peres eljárás során is lényegi kérdés volt az észlelési pont, a követési távolság, a megkülönböztető jelzések felkapcsolása, vagyis az, hogy észlelhette-e a mögötte közlekedő rendőrautó igazoltatási szándékát. Az elsőfokú bíróság e körben alapos, részletes és körültekintő munkát végzett. Az elsőfokú eljárástól kezdődően ...nal együtt következetesen vallották, hogy a ...-ról indultak, a ... utca kereszteződésében mindössze a kereszteződés miatt lassítottak és haladtak tovább, kifejezett jelzéssel rendőrautó nem kívánta ellenőrzés alá vonni, ilyen szándékot nem észleltek. A másodfokú bíróságnak e körben értékelni kellett volna a
- január 11-én kelt rendőri jelentés, illetve a ..., ... és ... tanúk vallomását. A jogerős ítélet nem vette figyelembe a szakértői vélemény zenehallgatás, mint zajhatással kapcsolatos megállapítását sem. A gépjármű belső alapzaja 50-90 km/h sebesség mellett 65-70 dB, ezzel szemben az eljárás nem vitatott adata, hogy 150 km/h sebességgel haladt. [25] Álláspontja szerint az eljárt bíróságoknak abban kellett állást foglalni, hogy a felmentés indoka valós, okszerű volt-e, illetőleg a méltatlansági határozatban felhozott indokok valóban igazolják-e a hivatásos szolgálatra való méltatlanságát. Az eljárás azonban feltételezésből indult és az alperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. A jogerős ítélet hiányos peradatokat fikcióval pótolt és valónak elfogadott feltételezések mentén született, indokolása iratellenes, szemben az elsőfokú bíróság ítéletének minden részletre kiterjedő és terjedelmes indokaival. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és a felperes eljárási költségben történő marasztalását kérte. felülvizsgálati A Kúria döntése és annak jogi indokai [26] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott. [27] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja (Pp.
- §
(2)bekezdés). Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi [1/2016. (II.15.) PK vélemény]. [28] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a tényállás megállapítását a bizonyítékok okszerűtlen értékelését vitatva megsértett jogszabályhelyként a Pp. 206. §
(1)bekezdését jelölte meg. [29] A Pp. 206. §
(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadása és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. [30] A Kúria töretlen gyakorlata értelmében (BH 1995.193., BH 1999.44.) a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal eredményesen akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen vagy iratellenes volt. A felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelése körében nem történt-e nyilvánvalóan helytelen következtetést. Az erre alapított felülvizsgálati kérelem akkor lehet eredményes, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat azok egybevetése során nem a maguk összességében értékelte és ennélfogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen vagy lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. [31] A Kúria álláspontja szerint a törvényszék a rendelkezésre álló bizonyítékokat a Pp. 206. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint értékelte, megállapításai egymással és a per egyéb adataival nem voltak ellentmondásban és nem jutott kirívóan okszerűtlen, logikátlan eredményre sem. [32] A törvényszék a jogerős ítéletében megalapozottan tulajdonított kiemelt jelentőséget annak, hogy a felperes szolgálaton kívül, éjszakai időpontban, egy civil személy segítségével és a kollégái értesítése nélkül kívánt információt ellenőrizni. E körben tett azon személyes nyilatkozata, amely szerint a szolgálatban lévő kollégái egy nem megfelelő világítással rendelkező gépkocsit nem állítottak meg, nem adott jogszerű lehetőséget arra, hogy az észlelt jogszabálysértés ügyében önhatalmúlag, a szabályos eljárást mellőzve próbáljon meg intézkedni. A felperes állításának valóságát pedig cáfolja az a körülmény, hogy az általa jogszabálysértéssel gyanúsított gépkocsit megelőzte, vagyis nem próbálta megállítani, vele szemben intézkedni. A felperesnek annak ellenére kötelezettsége volt a szolgálatban lévő rendőrtársai értesítése, hogy nem tudott arról, hogy éppen ki teljesíti a szolgálatot. Egy állampolgár bűncselekmény észlelése esetén is a rendőrséghez fordul, ez pedig egy hivatásos állományban lévő személytől a hivatalos eljárás lefolytatása érdekében fokozottan elvárható. [33] A törvényszék - az elsőfokú bírósággal szemben - alappal tulajdonított jelentőséget a felperes által a megelőző és a felülvizsgálati eljárásban is elismert súlyos KRESZ szabálysértésnek, annak, hogy a gépkocsit 150 km/ h sebességgel vezette. [34] Az őt követő rendőrautó hang- és fényjelzéseinek értékelése során a törvényszék megalapozottan értékelte ... méltatlansági eljárás során tett vallomását, mely szerint a felperes rákérdezett „Mit villogtok utánam”, amely nyilatkozatot az a körülmény sem tesz megalapozatlanná, hogy a tanúvallomás szerint a felperes „valami ilyesmit” mondott. A tanúvallomás ugyanis tartalmában idézte a felperes által elmondottakat, amelyet nem cáfolt az eljárás során. [35] Mindezek alapján a felperes alaptalanul panaszolta a Pp.§ 206.§
(1)bekezdésében foglaltak megsértését. [36] A felülvizsgálati kérelem eljárási jogszabálysértésre (adott esetben a Pp. 206. §
(1)bekezdésére) alapított érvelése egyébként sem eredményezheti annak megalapozottságát, mivel ha az eljárási szabálysértés megállapítható, abból még nem vonható le következtetés az anyagi jogszabályhely megjelölése hiányában arra, hogy ennek megsértése is megvalósul. A megsértett anyagi jogszabályhely megjelölése nélkül a hivatkozott jogszabálysértés tartalmi körülírása és arra vonatkozó jogi álláspont kifejtése mellett sem alapos a felülvizsgálati kérelem a Pp. 272. §
(2)bekezdése alapján. [37] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [38] A felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján az állam viseli. [39] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. ,
- június
- . Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Tálné dr. Molnár Erika s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő