A határozat elvi tartalma: Olyan kérdéssel kapcsolatban, mellyel az eljárt bíróságok erre irányuló kérelem és azzal összefüggésben előadott tények hiányában nem foglalkozhattak, nyilvánvalóan jogszabálysértést sem követhettek el. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.014/2019/
- A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke . Rózsavölgyi Bálint előadó bíró . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: . Horváth-László András kamarai jogtanácsos Az alperes: alperes neve alperes címe Az alperes képviselője: . Viszló László ügyvéd (Dr. Viszló Ügyvédi Iroda) A per tárgya: munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Törvényszék 2.Mf.20.319/2018/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.63/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a Győri Törvényszék 2.Mf.20.319/2018/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 13.000 (tizenháromezer) felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 51.870 (ötvenegyezernyolcszázhetven) forint illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] Az alperes
- december 4-től „termelési szakmunkatárs 4.” munkakörben, határozott idejű jogviszonyban állt az alperes alkalmazásában. A felek a munkaszerződést többször módosították, a határozott idő meghosszabbított lejárata
- december
- volt. Az alperes
- július
- és
- december
- között külföldi kirendelésben volt az A.A.I. társaságnál. A „tartós külföldi kirendelés” idejére kötött szerződés 7.
- pontja rögzítette, hogy az alperes a visszatérése után eredeti pozíciójához hasonlót fog betölteni. A munkaszerződés
- december 21-én kelt módosítása alapján a felperes az alperest
- január 1-jétől szintén „termelési szakmunkatárs 4.” munkakörben alkalmazta a területen. A felek
- április 5-én ismét módosították a munkaszerződést, miszerint a felperes az alperest
- április 1-jétől „termelési szakmunkatárs 4.” munkakörben alkalmazta a...területen. Ezt követően az alperes a
- július 18-án kelt felmondásával megszüntette határozott idejű munkaviszonyát. A felmondás indokolásában előadta, hogy a felperes 2016 januárja óta nem biztosít a részére az eredeti pozíciójához hasonló, illetve az álláshirdetésben meghatározott munkakört, az általa ellátott pedig nem felel meg a végzettségének. Az alperes - a felperes azon tájékoztatása ellenére, miszerint a felmondást nem fogadja el -
- augusztus 17-én kilépett a felperestől, ekkor az időszámla egyenlege -203,43 óra, a havi bruttó távolléti díja 260.000 forint volt. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [6] [7] [8] [9] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel kötelezze az alperest 518.700 forint távolléti díj, valamint előlegnyújtásból származó követelés címén 156.895 forint és perköltség megfizetésére. Azt adta elő, hogy az alperes felmondásának indoka nem felel meg a törvényi követelményeknek, erről a felperes őt tájékoztatta, azonban ennek ellenére
- augusztus 17-én a munkaviszonyát megszüntette, pedig az
- december 31-ig állt volna fenn. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a felperes szerződésszegést követett el, amikor a kiküldetést követően nem biztosított számára az eredeti pozíciójához hasonló munkakört. A személyes meghallgatása során előadta, hogy
- elején 3 hónapot az összeszerelő üzemben dolgozott, majd
- április 1jétől egy új teamben, a gépjárművek mozgatásával foglalkozott. Úgy nyilatkozott, hogy azért jelentett a tényleges foglalkoztatása sérelmet, mivel az nem igényelt „szellemi munkát”. Az autók mozgatása B kategóriás jogosítvánnyal ellátható volt. Az első- és másodfokú ítélet [10] A Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
- április 9-én meghozott 6.M.63/2017/
- számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 518.700 forint távolléti díjat, 156.895 forint előlegnyújtásból eredő követelést, ezen összegek járulékait, valamint perköltséget. Rögzítette, hogy az illetéket az állam viseli. [11] Az első fokú bíróság ítéletében hivatkozott a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
- §
(2)bekezdésére, valamint az Mt. 95. §
(1),
(4)és
(5)bekezdéseiben foglaltakra. [12] Megállapította, hogy az alperes a felmondás
- július 18-ai közlését jóval megelőzően aláírta a munkaszerződése módosításait, majd ennek megfelelően ténylegesen munkát is végzett. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy az alperes foglalkoztatására a munkaszerződésének módosításait követően a munkakörének részbeni megváltoztatásával került sor. A felperest nem terhelte olyan kötelezettség, mely szerint az alperest korábbi munkakörében kellett volna továbbfoglalkoztatnia, és ugyanezt a megállapítást tette a körben is, miszerint a felperes az alperesnek nem a végzettsége szerinti munkakört biztosított. [13] Összességében az első fokú bíróság azt állapította meg, hogy az alperes által előadott körülmények nem felelnek meg az Mt.
- §
(2)bekezdésében foglaltaknak. [14] A munkaidő beosztására a felperes elszámolási időszakot alkalmazott, és arra tekintettel, hogy az alperes munkaviszonya ezen időszak lejárta előtt megszűnt, a felek elszámolására az előlegnyújtásból eredő szabályokat alkalmazta az első fokú bíróság. [15] A felperes e körben csatolt bizonyítékai, az alperes időszámlaegyenlege alapján az első fokú bíróság megalapította, hogy -203,43 órában nem osztotta be az alperest munkavégzésre, ezért az arányos összeg visszafizetésére kötelezte. [16] Az alperes fellebbezése folytán eljárt Győri Törvényszék a
- október 24-én meghozott 2.Mf.20.319/2018/
- számú ítéletével az első fokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését helybenhagyta, kötelezte az alperest perköltség megfizetésére, és rögzítette, hogy a fellebbezési illetéket az állam viseli. [17] A törvényszék rögzítette, hogy az elsőfokú döntést a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül. Megállapította, hogy az első fokú bíróság a távolléti díj igénnyel kapcsolatos bizonyítékok okszerű mérlegelésével vonta le következtetéseit, és helytálló döntést hozott. [18] Az első fokú bíróság a keresetlevél benyújtásának időpontjára tekintettel alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-a szerint a bizonyítékok egybevetésével és okszerű értékelésével jutott arra a következtetésre, hogy az alperes felmondása nem felelt meg az Mt.
- §
(2)bekezdésében meghatározott követelményeknek. [19] A másodfokú bíróság is azt állapította meg, hogy a munkaszerződés módosítások alperes munkakörének részbeni megváltoztatásáról rendelkeztek a munkakör elnevezésének változatlanul hagyása mellett. Azokat az alperes aláírta, a módosításokra figyelemmel a munkaköri feladatokat a meghatározott munkaterületeken hónapokig ellátta. Az autómozgatási tevékenység ellátásához szükséges oktatáson részt vett, így tisztában volt azzal, hogy milyen feladatai lesznek. Minderre figyelemmel alappal nem hivatkozhatott arra, hogy munkaviszonya további fenntartása lehetetlen vagy aránytalanul sérelmes számára. [20] A törvényszék megállapította, hogy nem teszi semmissé a munkaszerződés módosítását az, hogy azt a felperes előzetesen megszövegezte, mivel utóbb azt az alperes aláírta, és hónapokig annak megfelelően dolgozott. [21] A külföldi kiküldetésről szóló szerződésben a felperes részéről a továbbfoglalkoztatással összefüggésben tett kötelezettségvállalást a felek utóbb közös megegyezéssel megváltoztatták a munkaszerződés módosításokban, mindez az alperes munkakörének részbeni megváltoztatását jelentette. [22] Az alperes alappal nem sérelmezheti azt sem, hogy a felperes változtatott a munkaköri leírásán, mivel azt csupán hozzáigazította a módosított munkaszerződésekhez. Az alperes felülvizsgálati kérelme és a felperes ellenkérelme [23] Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a Kúriát, hogy „az ítéletet teljes egészében változtassa meg, a keresetet utasítsa el”. Azt adta elő, hogy a jogerős ítélet sérti az Mt. 27. §
(3)bekezdését, 194. §
(4)bekezdését, 67. §
(2)bekezdését, 29. §
(3)bekezdését és
- §-át, illetve azt az alapelvet, hogy a „bíróság az ítélkezése során a józan ész követelményeinek helyt adva köteles eljárni”. [24] Az alperes szerint az ügy megítélésének előfeltétele annak vizsgálata, hogy az alperes munkaviszonya a felmondása közlésekor határozott vagy határozatlan időre szólt-e. Ezzel összefüggésben arra hivatkozott, hogy a felek a
- december 4-én határozott időre létrejött munkaviszonyt több alkalommal módosították, időtartamát meghosszabbították
- december 31-ig tartóan. [25] Megítélése szerint a felperes azon gyakorlata, miszerint a fizikai állomány tagjai esetében mindenkit egy úgynevezett „termelési szakmunkatárs 4.” elnevezésű munkakörben foglalkoztat, tág teret nyújt a visszaéléseknek. Álláspontja szerint a segéd-, vagy a betanított munkát és szakmunkát a felperes nem moshatta volna össze, annak ellenére, hogy a munkakör tartalma alapján bármilyen ezzel összefüggő feladat ide rendelhető. A gépjármű mozgatásával kapcsolatos pár napos képzés nem jelenti azt, hogy az szakmunkaként integrálható lehetett volna alperes munkakörébe. [26] Az Mt.
- §
(4)bekezdése garanciális szabályokat állapít meg, miszerint a határozott időre szóló munkaszerződést kizárólag és csak akkor lehet meghosszabbítani, ha a munkáltató jogos érdeke fennáll, továbbá ha a munkavállaló jogos érdekét az nem csorbítja. [27] Az előzőekkel szemben azonban megítélése szerint hiányzik a szerződések módosításaiból a határozott időre szóló szerződés céljára vonatkozó kikötés. Mindebből értelmezése szerint az következik, hogy az alperes jogviszonya a felmondáskor határozatlan idejűnek minősült, amelyet jogszerűen szüntetett meg felmondással. [28] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte. Azt adta elő, hogy a Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint a rendkívüli perorvoslatnak csak az eljáró bíróságnak olyan téves jogi álláspontja vagy mulasztása szolgálhat alapul, mely az eljárás korábbi szakaszaiban is a per tárgya volt. [29] Erre figyelem kérte a kérelem elutasítását, mivel az alperes abban olyan jogi álláspontra hivatkozik, mely az eljárás korábbi szakaszaiban nem képezte a per tárgyát. A Kúria döntése és jogi indokai [30] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [31] A Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §
(2)bekezdése szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [32] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozását, indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előzőekben meghatározott tartalmi követelményekkel. Nem tekinthető a Kúria által hozandó határozat tartalmára vonatkozó kérelemnek ha az a jogerős határozat hatályon kívül helyezésére és a „jogszabályoknak megfelelő határozat hozatalára” irányul feltéve, hogy a kérelemből a tartalma szerinti elbírálás elve [Pp. 3. §
(2)bekezdés] alapján sem állapítható meg, hogy a fél a jogerős határozat helyett milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén annak a törvényben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja [1/
- (II. 15.) PK vélemény 3-
- pont]. [33] Nem felel meg a törvényi követelményeknek, ha a fél a felülvizsgálati kérelemben jogi érvelését nem a szerinte megsértett jogszabályhelyre vetítve adja elő, annak megtételekor a megsértett jogszabályhelyet nem jelöli meg, hanem azokat egy helyen felsorolásszerűen rögzíti (Kúria Mfv.I.10.377/2018/
- számú ítélet, Mfv.I.10.396/2018/
- számú ítélet). [34] Az alperes felülvizsgálati kérelmében felsorolt ugyan jogszabályhelyeket [Mt.
- §
(4)bekezdés, 67. §
(2)bekezdés], azonban az előzőekben részletezett törvényi követelményeknek maradéktalanul megfelelő [Pp. 272. §
(2)bekezdés], a bíróságok által megsértett jogszabályhelyet és arra vonatkozó jogi érvelést is tartalmazó felülvizsgálati előadást e körben nem terjesztett elő, ezért ezen jogszabályhelyek tekintetében az esetleges jogszabálysértést a Kúria nem vizsgálhatta. [35] A Kúria következetes gyakorlata szerint (BH1996.372.) a rendkívüli perorvoslat során olyan téves jogi álláspont vagy mulasztás értékelhető, mely az eljárás korábbi szakaszaiban is a per tárgya volt. A jogerős ítélet nem támadható olyan kérdésben, amely nem volt sem az első-, sem a másodfokú eljárás tárgya (BH2002.283.). Olyan kérdéssel kapcsolatban, mellyel az eljárt bíróságok erre irányuló kérelem hiányában nem foglalkozhattak, nyilvánvalóan jogszabálysértést sem követhettek el. [36] Az alperes az eljárás során nem hivatkozott arra, hogy a határozott időre szóló munkaszerződése, illetve azok módosításai esetlegesen érvénytelenek, semmisek lettek volna. Ezzel összefüggésben tényállást sem adott elő, és erre irányuló kereseti kérelmet sem terjesztett elő, az esetleges, általa állított érvénytelenség jogkövetkezményének nem kérte az alkalmazását, ezért az ezzel összefüggésben előadottakat a Kúria nem vizsgálhatta [Mt. 27. §
(3)bekezdés, 29. §
(4)bekezdés]. [37] Az érvénytelenségi perekben felmerülő egyes eljárásjogi kérdésekről szóló 2/
- (VI. 28.) PK vélemény
- a) alpontja értelmében a bíróságnak csak a rendelkezésre álló bizonyítási anyag alapján tényként egyértelműen megállapítható, nyilvánvaló semmisséget kell hivatalból észlelnie. A semmisség megállapíthatósága érdekében a bíróság hivatalból bizonyítást nem folytathat le (Pfv.I.21.892/2014/10.). Téves az alperes azon álláspontja, miszerint jogszabálysértően jártak el a bíróságok, amikor - arra irányuló előadás és bizonyítékok hiányában - a munkaszerződés határozott időre szóló kikötésének semmisségét nem vizsgálták hivatalból. [38] Minderre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem jogszabálysértés megállapítására nem adott módot, illetve döntően nem felelt meg a vonatkozó törvényi előírásoknak, ezért a Kúria a Pp.
- §
(3)bekezdés értelmében a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Záró rész [39] Az eljárás során az alperes teljes mértékben pervesztes lett, ezért a Kúria a Pp. 78. §
(1)bekezdésére tekintettel kötelezte a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költsége megfizetésére. [40] A Kúria a pertárgy értékét a Pp. 24. §
(1)bekezdése alapján, az illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. §
(1)bekezdése értelmében állapította meg. [41] Perköltségként merült fel a felperes oldalán az őt képviselő kamarai jogtanácsos munkadíja, melyet a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja alapján határozott meg. [42] A pervesztes alperes munkavállalói költségkedvezményben részesült, ezért a feleket megillető tárgyi költségfeljegyzési jog folytán meg nem fizetett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban elnevezésű 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a értelmében. [43] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [44] Ez ellen az ítélet ellen a Pp. 271. §
(1)bekezdésének e) pontja szerint nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest,
- szeptember
- Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Rózsavölgyi Bálint sk. előadó bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró