← Magyarország

Bt.1658/2018/20 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Külföldi ítélet kétszeres elismerése törvénysértő. Kúria ítélete Az ügy száma: Bt.III.1.658/2018/

  1. A határozat szintje: törvényességi jogorvoslat A tanács tagjai: Dr. Márki Zoltán, a tanács elnöke Dr. Molnár Ferencné dr., előadó bíró Dr. Székely Ákos, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: nyilvános ülés Az ülés napja:
  2. március
  3. Az ügy tárgya: külföldi ítélet érvényének elismerése Terhelt(ek): Első fok: Budapest Környéki Törvényszék, 1.Bpk.133/2015/4., végzés, tanácsülés,
  4. szeptember 10., jogerő:
  5. december
  6. Az indítvány előterjesztője: legfőbb ügyész Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A külföldi ítélet érvényének elismerése iránt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Legfőbb Ügyész által a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványt elbírálva megállapítja, hogy a Budapest Környéki Törvényszék 11.Bpk.133/2015/
  7. számú végzésének, a Tribunal de Grande Instance de Marseille (Marseille-i Törvényszék)
  8. szeptember
  9. napján kihirdetett és
  10. november 13-án jogerős
  11. számú ítélete érvényét, a terhelt tekintetében elismerő rendelkezése törvénysértő. Ezért e végzést hatályon kívül helyezi és a külföldi ítélet érvényének elismerése iránt indult eljárást megszünteti. A jogorvoslati eljárás során felmerült 25.400 (huszonötezer-négyszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás I. [1] A Budapest Környéki Törvényszék a
  12. szeptember
  13. napján meghozott 1.Bpk.133/2015/
  14. számú végzésével a Tribunal de Grande Instance de Marseille (Marseillei-i Törvényszék) a
  15. szeptember
  16. napján kelt és
  17. november
  18. napján jogerőre emelkedett
  19. számú ítéletének érvényét a terhelttel szemben lopás vétsége és orgazdaság miatt kiszabott 1 év 3 hónap, fogházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésként ismerte el. A végzés - fellebbezés hiányában -
  20. december
  21. napján jogerőre emelkedett. II. [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] A bíróság jogerős végzése ellen a legfőbb ügyész BF.1531/2018/
  22. szám alatt terjesztett elő - a Be.
  23. §

(1)bekezdése szerint - jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében, annak megállapítása végett, hogy a végzésben a külföldi ítélet érvényének megállapítása a terhelt tekintetében törvénysértő. Ezért a törvénysértés megállapítására, továbbá a jogerős végzés hatályon kívül helyezésére és az eljárás megszüntetésére tett indítványt. Álláspontja szerint a fenti végzésével elismert külföldi ítélet érvényét a Fővárosi Bíróság a 2006. november 13. napján meghozott 9.B.632/2006/5. számú végzésével a terhelt tekintetében társtettesként elkövetett lopás bűntette [1978. évi IV. törvény 316. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés d) pont,
(4)bekezdés b/
  1. pont] és társtettesként elkövetett bűnpártolás vétsége [
  2. évi IV. törvény
  3. §
(1)bekezdés c) pont] miatt kiszabott 1 év 3 hónapi börtönbüntetésként már elismerte. E végzés
  1. január
  2. napján - fellebbezés hiányában - jogerőre emelkedett. A legfőbb ügyész kifejtette, hogy a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló
  3. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbj.)
  4. §
(3)bekezdése értelmében, ha a magyar bíróság a külföldi ítélet érvényét elismerte, úgy kell tekinteni, hogy a cselekményét magyar bíróság jogerősen elbírálta. Az Nbj.
  1. §-a szerint - eltérő rendelkezés hiányában - a nemzetközi jogsegélyforgalomban a Büntető Törvénykönyvet és a büntetőeljárásról szóló törvényt is megfelelően alkalmazni kell. A Be.
  2. §
(3)bekezdése - miként az
  1. évi XIX. törvény
  2. §
(3)bekezdés d) pontja - pedig akként rendelkezik, hogy büntetőeljárást nem lehet indítani, illetve a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, ha a terhelt cselekményét már jogerősen elbírálták, kivéve a Negyedik Részben, valamint a XXIX. Fejezet II. és III. Címében meghatározott eljárások esetét. Ezért a Budapest Környéki Törvényszék a jogorvoslattal támadott végzésében törvényt sértett, amikor az eljárásnak - a fenti törvényhely alapján való - megszüntetése helyett a külföldi ítélet érvényét újból elismerte. A legfőbb ügyész kitért arra is, hogy a Be. 637. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott perújítási ok az alapügyben eljárt bíróság törvénysértő, érdemi ügydöntő határozatának orvoslására szolgál. A külföldi ítélet érvényének elismerése tárgyában hozott határozat nem ügydöntő, ezért az ilyen határozat esetleges törvénysértő rendelkezése csak a törvényesség érdekében lefolytatott jogorvoslati eljárásban orvosolható. III. [9] A Kúria az ügyben a Be. 668. §
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott. [10] A legfőbb ügyész képviselője a nyilvános ülésen a jogorvoslatot változatlan tartalommal és indokolással tartotta fenn. [11] A terhelt védője az ügyészi állásponthoz csatlakozva szólalt fel. IV. [12] A legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslata alapos. [13] A Be. 667. §
(1)bekezdése alapján a legfőbb ügyész a bíróság törvénysértő jogerős ügydöntő határozata és végleges nem ügydöntő végzése ellen a Kúriánál a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelenthet be - a
(2)bekezdésben foglalt kivétellel -, vagyis ha a jogerős (végleges) határozat más jogorvoslattal nem támadható meg. [14] Jelen esetben a Budapest Környéki Törvényszék támadott végzése jogerős, ezért ellene rendes perorvoslatnak nincs helye. Ugyanakkor a határozat nem ügydöntő, mert nem a vádról, illetve a vád alapján folyt eljárás lezárásáról rendelkezik [Be. 456. §
(1)bekezdés, 564-
  1. §], ezért ellene perújításnak, felülvizsgálatnak, egyszerűsített felülvizsgálatnak sincs helye. Következésképp sem rendes, sem más rendkívüli jogorvoslattal nem támadható, ekként ellene a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatnak helye van. [15] A legfőbb ügyész álláspontja az ügy érdemében is helytálló. [16] A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló
  2. évi XXXVIII. törvény (Nbj.) - Budapest Környéki Törvényszék végzésének meghozatala idején hatályos -
  3. §
(3)bekezdése szerint, ha a magyar bíróság a külföldi ítélet érvényét elismerte, úgy kell tekinteni, hogy a cselekményt a magyar bíróság jogerősen elbírálta. [17] Következetes ítélkezési gyakorlat, hogy a cselekmény elbírálásának ideje az arról rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napja (BH 2014.355.; BH 2009.231.). [18] Kétségtelen, hogy külföldi ítélet elismerésére első ízben a Fővárosi Bíróság 9.B.632/2006/5. számú végzésével 2007. január 30. napján került sor. Ezen időponttól a külföldi ítéletben foglalt cselekményt - az Nbj. 47. §
(3)bekezdése értelmében - úgy kell tekinteni, mintha azt már magyar bíróság elbírálta volna az elismerő végzésben foglalt tartalommal. [19] A Budapest Környéki Törvényszék az ugyanazon külföldi ítélet érvényét ugyanazon terhelt tekintetében elismerő ismételt végzését pedig már a korábbi végzésének jogerőre emelkedését követően hozta meg. Így az - értelemszerűen - ugyancsak a korábbi végzés jogerőre emelkedése után,
  1. december
  2. napján emelkedett jogerőre. [20] Az Nbj.
  3. §-ára figyelemmel - amint azt a legfőbb ügyész is kifejtette - a büntetőeljárásról szóló törvény és a Btk. szabályai a külföldi ítélet érvényének elismerése iránti eljárásban alkalmazandók, amennyiben az Nbj. eltérő szabályt nem tartalmaz. [21] Az Nbj. nem rendelkezik arról, hogy miként kell eljárni, ha a bíróság a külföldi ítélet érvényének jogerős határozattal történt elismerését követően az elismerésről ismételten határoz. [22] Ezért erre az esetre a Be.
  4. §
(3)bekezdése alkalmazandó, amely szerint ha a cselekményt már jogerősen elbírálták, amiatt a már megindult büntetőeljárást - a rendkívüli perorvoslati eljárások és a különleges eljárások kivételével - meg kell szüntetni. [23] Következésképp a Budapest Környéki Törvényszék határozata, amelyben a jogorvoslattal érintett terhelt tekintetében ismételten elismerte a külföldi bíróság ítéletének érvényét, annak tartalmától azaz a magyar törvénynek való megfeleltetés helyességétől - függetlenül törvénysértő. [24] Ekként a Kúria a Be. 669. §
(1)bekezdése alapján megállapította, hogy a Budapest Környéki Törvényszék támadott végzése törvénysértő; ezért azt a
(2)bekezdés alapján hatályon kívül helyezte, és az eljárást - Be. 4. §
(3)bekezdésére tekintettel - megszüntette. A jogorvoslati eljárás során felmerült bűnügyi költséget a Be. 669. §
(4)bekezdése alapján az állam viseli. V. [25] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a Be. 458. §
(3)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Márki Zoltán s.k. a tanács elnöke, Molnár Ferencné dr. s.k. előadó bíró, Dr. Székely Ákos s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.