← Magyarország

Bfv.1046/2019/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: I. A büntetés enyhítésre vonatkozó rendelkezések alapján általános érvényű, hogy az adott bűncselekményre vonatkozó törvényi tényállásban meghatározott büntetés helyett kizárólag büntetés kiszabására kerülhet sor. II. Próbára bocsátás korlátlan enyhítés esetén is csak akkor alkalmazható, ha annak törvényi feltételei fennállnak. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.I.1046/2019/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Feleky István a tanács elnöke, Dr. Domonyai Alexa előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. november
  3. Az ügy tárgya: kábítószer birtoklásának bűntette Terhelt(ek): vádlott neve Első fok: Szentendrei Járásbíróság 6.B.97/2019/
  4. ítélet,
  5. május
  6. tárgyalás Másodfok: Budapest Környéki Törvényszék 4.Bf.801/2018/
  7. végzés,
  8. február
  9. nyilvános ülés Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Pest Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a kábítószer birtoklásának bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben a Pest Megyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szentendrei Járásbíróság 6.B.97/2019/
  10. számú ítéletét és a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 4.Bf.801/2018/
  11. számú végzését megváltoztatja: A próbára bocsátást mellőzi. A terheltet 200 (kétszáz) napi tétel pénzbüntetésre ítéli. Az egynapi tétel összegét 1.000 (ezer) forintban határozza meg. Az így kiszabott 200.000 (kétszázezer) forint pénzbüntetést a Budapest Környéki Törvényszék Gazdasági Hivatalának külön felhívására köteles megfizetni. A pénzbüntetést meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Szentendrei Járásbíróság a
  12. május
  13. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 6.B.97/2019/
  14. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki a
  15. augusztus 15-én elkövetett kábítószer birtoklásának bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  16. évi C. törvény (Btk.)
  17. §

(1)bekezdés]. [2] Ezért őt 1 évre próbára bocsátotta. Rendelkezett továbbá a lefoglalt bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [3] Az elsőfokú bíróság a próbára bocsátást azzal (is) indokolta, hogy a terhelt paranoid pszichózisban szenved, ami a beszámítási képességét közepes fokban korlátozta, s így a büntetés korlátlanul enyhíthető [Btk. 17. §
(2)bekezdés]. [4] A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék a
  1. február
  2. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 4.Bf.801/2018/
  3. számú végzésével az elsőfokú ítéletet - rendelkező részen túli korrekció mellett helybenhagyta. [5] A másodfokú bíróság észlelte, hogy a próbára bocsátás alkalmazása törvénysértő. [6] Rögzítette, hogy próbára bocsátásnak vétség, valamint háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt van helye [Btk.
  4. §
(1)bekezdés]. Ugyanakkor a kábítószer birtoklásának bűntette [Btk. 178. §
(1)bekezdés] egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A terhelt terhére irányuló fellebbezés hiányában viszont büntetés nem szabható ki [a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 595. §
(4)bekezdés a) pont]. [7] II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Pest Megyei Főügyészség Bf.1708/2018/5-I. számon felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. bb)alpontját megjelölve a terhelt terhére: a próbára bocsátás törvénysértő alkalmazása miatt, pénzbüntetésre ítélés érdekében. [8] A megyei főügyészség megismételte a másodfokú bíróság álláspontjában foglaltakat, továbbá rámutatott, hogy korlátlan enyhíthetőség esetén is csak büntetés kiszabására van lehetőség [Be. 82. §
(5)bekezdés]. Indítványozta a megtámadott határozat tanácsülésen történő megváltoztatásával a terhelt pénzbüntetésre ítélését. [9] A Legfőbb Ügyészség a BF.970/2019/
  1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt annak indokaival egyetértve fenntartotta, s ugyancsak a megtámadott határozat tanácsülésen történő megváltoztatásával a terhelt pénzbüntetésre ítélését indítványozta. [10] A terhelt védője nem tett észrevételt az ügyészség álláspontjára. A terhelt az észrevételében - bárminemű megokolás nélkül - állította, hogy a kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 162/
  2. (X. 16.) Korm. rendelet
  3. §-a tartalmilag ellentmond a Btk.
  4. §ának, s a későbbi jogszabály normáinak alkalmazási elsődlegessége van a korábbival szemben. Egyébiránt a felülvizsgálati indítvány szerint az irányadó tényállás ellentmondást, valótlanságot és sugalmazást tartalmaz. [11] III. A Pest Megyei Főügyészség - Legfőbb Ügyészség által véglegesített - felülvizsgálati indítványa alapos. [12]
  5. A terhelt terhére az ügyészség terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt [Be.
  6. §
(1)bekezdés]. Felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül lehet előterjeszteni [Be. 652. §
(3)bekezdés]. Miután a megyei főügyészség felülvizsgálati indítványa hat hónapon belül (
  1. augusztus 1.) érkezett az elsőfokú bírósághoz, az ebből a szempontból is joghatályos. [13]
  2. A Kúria a felülvizsgálati indítványt - a
(2)bekezdésben meghatározott kivétellel - tanácsülésen bírálja el [Be. 660. §
(1)bekezdés]. A Kúria a felülvizsgálati indítványról nyilvános ülésen határoz, ha
  1. a)a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozza, vagy
  2. b)ezt a tanács elnöke egyéb okból szükségesnek tartja [Be. 660. §
(2)bekezdés]. [14] A felülvizsgálati indítvány a terhelt terhére irányul. A felülvizsgálati indítvány kézbesítése a terhelt és a védő részére egyaránt
  1. október
  2. napján megtörtént. A terhelt és védője a nyitvaálló határidőn belül, s azt követően sem indítványozta nyilvános ülés kitűzését. [15] A Kúria tanácsának elnöke az egyetlen kötelező rendelkezésen túl a saját belátása alapján döntött arról, hogy a főszabályt vagy az engedő szabályt követi-e. [16] A Kúria nem látott ésszerű okot arra, hogy eltérjen a főszabálytól. Ezért tanácsülésen bírálta el a felülvizsgálati indítványt. [17]
  3. A felülvizsgálati indítvány szerint törvénysértő a próbára bocsátás alkalmazása. [18] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be.
  4. § a) pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság - a bűncselekmény törvénysértő minősítésén túl - a Btk. más szabályának megsértésével alkalmazott törvénysértő intézkedést [Be.
  5. §
(1)bekezdés
  1. b)pont 2. fordulat,
  2. bb)alpont]. [19] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot - a
(6)bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 659. §
(5)bekezdés]. [20] A Kúria a terhelt észrevétele kapcsán megjegyzi, hogy a 162/
  1. (X. 16.) Korm. rendelet
  2. §-ára vonatkozó hivatkozásával szemben a másodfokú bíróság indokolása szerint az igazságügyi vegyészszakértői vélemény alapján a terhelttől lefoglalt növények a Btk.
  3. §
(1)bekezdés
  1. pont a) pontja értelmében az
  2. évi
  3. törvényerejű rendelettel kihirdetett egységes kábítószer egyezmény I. jegyzékére figyelemmel kábítószernek minősülnek. A Legfőbb Ügyészség átiratának
  4. oldal
  5. bekezdése pedig csupán az elsőfokú ítéletben megállapított - ekként irányadó - tényállást tartalmazza. [21] Az alapügyben eljárt bíróságok a terheltet a Btk.
  6. §
(1)bekezdése szerint minősülő és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő kábítószer birtoklásának bűntettében mondták ki bűnösnek. [22] Ugyanakkor a Btk. 65. §
(1)bekezdése vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt teszi lehetővé az elkövető próbára bocsátását, azaz a büntetés kiszabásának próbaidőre történő elhalasztását. Ez a rendelkezés a büntető anyagi jog olyan „más", mérlegelést nem tűrő szabálya, amelyet az alapügyben eljárt bíróságok megsértettek. [23] A terhelt terhére megállapított bűncselekmény büntetési tételének alsó határa egy évig terjedő szabadságvesztés. [24] Az irányadó tényállás szerint a terhelt beszámítási képessége közepes fokban korlátozott, miáltal büntetése korlátlanul enyhíthető [Btk. 17. §
(2)bekezdés]. [25] A Btk. 82. §
(5)bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha e törvény korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható. E rendelkezés helyes tartalma a következetes ítélkezési gyakorlat szerint az, hogy törvényesen a Btk. 33. §
(1)bekezdésében felsorolt legenyhébb büntetési nem legkisebb mértékében is kiszabható. Bármely intézkedés alkalmazására azonban csak akkor kerülhetett volna sor, ha annak a törvényi feltételei fennállnak. Következésképpen az eljárt bíróságok a büntetés korlátlan enyhítésének eredményeként a terheltet nem bocsáthatták volna próbára, mivel a próbára bocsátás a büntetés kiszabását próbaidőre elhalasztó olyan intézkedés, amely csak a próbára bocsátás törvényi feltételrendszere esetén alkalmazható (BH 2014.98., BH 2011.330., BH 2009.197.I., BH 2006.139., BH 1980.153.). [26] A Kúria ezért - az ügyészség felülvizsgálati indítványában foglalt indokokkal egyetértve - megállapította, hogy a terhelttel szemben a próbára bocsátás mint intézkedés [Btk. 63. §
(1)bekezdés b) pont] alkalmazására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor. [27] A törvénysértést a másodfokú bíróság nem küszöbölhette ki, ugyanis a súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki büntetést azzal szemben, akinek az ügyét elsőfokon önállóan alkalmazott intézkedéssel bírálták el [Be. 595. §
(4)bekezdés a) pont]. [28] A Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja akként rendelkezik, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályának megsértése miatt szabott ki törvénysértő büntetést, alkalmazott törvénysértő intézkedést. [29] Amennyiben a bíróság a Btk. Különös Részében az adott bűncselekmény törvényi tényállásban meghatározott büntetési tétel legkisebb mértékét a büntetés kiszabásának a 80. §-ában foglalt rendelkezéseire - és a BKv 56. számú véleményben foglalt büntetéskiszabási tényezőkre - figyelemmel túl szigorúnak találja, enyhítéssel élhet [Btk. 82. §
(1)bekezdés]. Az
(1)bekezdés alapján, ha a büntetési tétel alsó határa egyévi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést lehet kiszabni [Btk. 82. §
(2)bekezdés d) pont], a
(2)bekezdés d) pontja esetében szabadságvesztés helyett - többek között - pénzbüntetés is kiszabható [Btk. 82. §
(3)bekezdés]. [30] A Kúriát a rendkívüli jogorvoslat csupán a törvényben felsorolt jogszabálysértések kiküszöbölésére jogosítja fel, a büntetéskiszabási tényezők újraértékelésére azonban már nem. Erre kizárólag a bűnösségi kör változása esetén nyílik törvényes lehetősége. A Kúria - mivel a rendes eljárásban beállt súlyosítási tilalom ellenére a rendkívüli jogorvoslati eljárásban megnyílt a lehetősége - indokoltnak találta tényleges joghátrány kiszabását. [31] A Kúria - bár a terhelt beszámítási képessége közepes fokban korlátozott és a büntetés korlátlanul enyhíthető - figyelemmel a terhelt beszámítási képességének közepes fokú korlátozottságára és az elsőfokú bíróság által rögzített további enyhítő körülményekre (elsőfokú ítélet
  1. oldal
  2. bekezdés: büntetlen előélet, ténybeli beismerés), s egyetértve a felülvizsgálati indítvánnyal - a terheltet oly módon ítélte pénzbüntetésre, hogy a korlátlan enyhítés lehetőségét nem kellett alkalmaznia. [32] A pénzbüntetés napi tételének számát a bűncselekmény tárgyi súlyára figyelemmel, míg az egynapi tételnek megfelelő összeget a terhelt mérsékelt jövedelmi (alkalmi munkából származó legfeljebb havi nettó 120.000 forint) és vagyontalan viszonyaihoz mérten határozta meg [Btk.
  3. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés]. [33] A pénzbüntetés meg nem fizetésének jogkövetkezményére irányuló figyelmeztetés a Btk. 51. §
(1)bekezdés 1. fordulatán és a
(2)bekezdés
  1. mondatán alapul. [34]
  2. A Kúria a hivatalból lefolytatott vizsgálata [Be.
  3. §
(6)bekezdés] alapján a felülvizsgálatot megalapozó eljárási szabálysértést [Be. 649. §
(2)bekezdés] nem észlelt. Az indítvány és a döntés egyező elvi tartalma [35] I. A büntetés enyhítésre vonatkozó rendelkezések alapján általános érvényű, hogy az adott bűncselekményre vonatkozó törvényi tényállásban meghatározott büntetés helyett kizárólag büntetés kiszabására kerülhet sor. [36] II. Próbára bocsátás korlátlan enyhítés esetén is csak akkor alkalmazható, ha annak törvényi feltételei fennállnak. Záró rész [37] A kifejtettek értelmében a Kúria az ügyészség felülvizsgálati indítványának helyt adott, a megtámadott határozatot megváltoztatta [Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont
  1. fordulat], és a törvénynek megfelelő határozatot hozva a terheltet pénzbüntetésre ítélte. [38] Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta [Be.
  2. §
(1)bekezdés]. [39] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, ami következik a Be. 458. §
(3)bekezdésből is, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. Az ítélet ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
  1. fordulata zárja ki. A Be.
  2. §
(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Feleky István s. k. a tanács elnöke, Dr. Domonyai Alexa s. k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Mátyás Gyöngyi bíróság ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.