← Magyarország

Kfv.35229/2019/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az Szt. 34/A. §

(2)bekezdés hatálybalépését (
  1. június 12.) követően nappali rendszerű képzés nélkül fő szabály szerint felnőttoktatás állami támogatással nem működhet, kivéve az Szt.
  2. §
(5)bekezdése szerint idetartozó esetkört. Az első tárgyalást követően a keresetlevélben hivatkozott jogszabályhelyre vonatkozóan előterjesztett új jogi érvelés, ha az a vizsgálat irányát alapjaiban változtatja meg, a Kp. 43. §
(1)bekezdésébe ütköző meg nem engedett kereset-változtatásnak minősül. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Kfv.IV.35.229/2019/
  1. A tanács tagjai: Dr. Patyi András a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. Botos-Turák Ügyvédi Iroda Dr. Botos Mihály ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Gyurján Bálint kamarai jogtanácsos A per tárgya: költségvetési támogatás tárgyában hozott határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 102.K.27.635/2018/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 102.K.27.635/2018/
  3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a keresetet elutasítja; - kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 30 000 (harmincezer) elsőfokú eljárásban felmerült perköltséget és 50 000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget; - kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 30 000 (harmincezer) forint kereseti és forint felülvizsgálati eljárási illetéket. 70 000 (hetvenezer) Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes nem állami köznevelési intézmény fenntartójaként köznevelési feladatai ellátásához több éven keresztül költségvetési hozzájárulást kapott. Az alperes a felperes számára az igénybejelentés és a rendelkezésre álló adatok alapján a
  4. március 14-én kelt SZAB-ÁHI/756-3/
  5. sz. határozatában - a támogatás igénybevételének alapjául szolgáló számított tanuló létszámot 114 főben rögzítve -
  6. évre vonatkozóan 30.610.843.Ft támogatást állapított meg. [2] Az alperes a felperes által fenntartott intézmény (J. Szakgimnázium és Szakközépiskola) f-i, v-i, és ny-i telephelyeire vonatozóan vizsgálta a költségvetési támogatás felhasználásának jogszerűségét. Az ellenőrzés eredményeként a SZAB-ÁHI/770-8/
  7. sz. határozatával a felperes
  8. január 1-től -
  9. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan benyújtott elszámolását eltéréssel fogadta el. Megállapította, hogy a
  10. évben kiutalt támogatásból (35.906 860 forint) a felperest 4 2016 429 forint támogatás illeti meg, ezért 31.690.431.- Ft visszafizetési, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás után 565.812.- Ft kamatfizetési, összesen 32.
  11. 243.- Ft fizetési kötelezettség terheli. [3] Az alperes határozata indokolásában egyrészt a 2017/
  12. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2017/
  13. tanévben a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről szóló 317/
  14. (X. 25.) Kormányrendelet
  15. §
(5)bekezdésére hivatkozott, melynek értelmében a nem állami fenntartók által az e rendelet szerint beiskolázottak megyékre és fővárosra lebontott létszámának legfeljebb 50%-a lehet felnőttoktatás, figyelembe véve a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 34/A. §
(2)bekezdésében foglaltakat is. Rögzítette, hogy az Szt. 34. §
(2)bekezdése a szakképző iskolában folyó felnőttoktatásra vonatkozik, a létszámarányt az adott intézményben nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók számához mérten kell meghatározni, azonban a vizsgált intézmény esetében nappali rendszerű oktatás nincs, így a felnőttoktatásban résztvevők létszámát a nappali rendszerű oktatásban résztvevők létszámához arányosítani nem lehet, ezért, ha az iskola nem vett fel nappali rendszerű oktatásra tanulót, úgy felnőtt oktatásra sem iskolázhat be új tanulókat. A határozat indokolása szerint mivel a felperes által a szakképző iskolában folyó oktatásra beiskolázott tanulók között a
  1. október 1-ji és
  2. október 1-ji hivatalos statisztikai létszámban egyetlen fő nappali oktatásban részesülő tanuló sem szerepel (akinek a tanulói jogviszonya az Szt. hivatkozott §-ának hatályba lépése, azaz
  3. június
  4. napját követően keletkezett volna), így a felperes a 2016/17-es és 2017/18-as tanévre a szakképző iskolában folyó felnőttoktatás jogcímen nem jogosult támogatásra. A felperes keresete és az alperes védekezése [4] A felperes keresetében az alperes SZAB-ÁHI/770-8/
  5. határozatának hatályon kívül helyezését kérte. sz. [5] A felperes a perindításra nyitva álló határidőben benyújtott keresetlevelében egyrészt az alperesi határozat semmiségére hivatkozott. Álláspontja szerint a vitatott határozat az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  6. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  7. §
(1)bekezdés f) pontja alapján semmis, tekintettel arra, hogy ellentétes a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  1. március
  2. napján hozott 13.K.27.890/2017/
  3. számú jogerős ítéletével. Másrészt azt állította, hogy a sérelmezett határozat az Szt. 34/A. §
(2)bekezdésének téves értelmezésén és alkalmazásán alapul, ezért jogszabálysértő. A határozat szerint az intézménynek nappali képzésben résztvevő tanulói nem voltak, de ezt a felperes szerint elbírálni nem lehet, amíg a hivatkozott átlaglétszám számítást az alperes el nem végzi a
  1. év és az azt megelőző 3 év átlagszámítása alapján. [6] A felperes - az első tárgyalás (
  2. október 16.) megtartását követően -
  3. november
  4. napján benyújtott módosított („pontosított") keresetében arra hivatkozott, hogy a fenti jogszabályhely kizárólag azokra a szakképző iskolákra vonatkozik, amelyek nappali rendszerű iskolai oktatást és felnőttoktatást egyaránt végeznek, mely egyébként megvalósulhat nappali, esti vagy levelező oktatási munkarendben. A nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás tartalmát tekintve azonos, vagy nagymértékben megegyezik a nappali rendszerű oktatással, ezért az állami támogatásokra való jogosultság szempontjából nincs szakmapolitikai indoka a két képzési forma állami támogatása megkülönböztetésének. [7] Előadta továbbá, hogy az Szt. 34/A. §
(2)bekezdése általános működési szabályt rögzít, nem pedig az állami támogatás jogosultságára vonatkozó finanszírozási követelményt. Másodlagosan hivatkozott arra, hogy az alperes - ha a rendelkezés alkalmazható lenne -tévesen határozta meg az Szt. 34/A. §
(2)bekezdésében foglalt előírás alkalmazhatóságának dátumát. Megítélése szerint a hivatkozott jogszabályhely hatálybalépését követően figyelembe vehető adatok a visszaható hatály kategorikus kizárásával a 2015., majd a
  1. és a
  2. évi októberi statisztikai létszámadatok lesznek, azaz tényállási elemek teljessége („három tanítási év") először a 2018-as évben valósul meg. [8] A felperes keresetében megjelölte a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság több olyan ítéletét, melyek a felperesi jogértelmezést támasztják alá, kérve egyúttal az eljáró bíróságtól a Kúria jogegységi eljárására irányuló kezdeményezését. [9] Az alperes védiratában a kereset elutasítását. Kifejtette, hogy az Szt. 34/A. §
(2)bekezdésének előírása kimondottan a nappali rendszerű és a felnőttoktatásban résztvevők arányára vonatkozik, amelyet - a visszaható hatályú jogalkalmazást kizárva a jogszabály bevezetésétől felmenő rendszerben kell és lehet alkalmazni, amely értelmezést a Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalásai is alátámasztják. Előadta továbbá, hogy amennyiben az Szt. 34/A. §
(2)bekezdése nem támogatási, hanem működési szabály lenne, az a finanszírozhatatlanságot vetné fel, mivel egy a működési a feltételeknek meg nem felelő intézmény működése nem párosítható össze jogszerű finanszírozással. [10] Az alperes kérte, hogy a felperesnek az első tárgyalást követően előterjesztett keresetpontosítását, illetve keresetének kiegészítését a bíróság a Kp. 43. § és 78. §
(4)bekezdése alapján meg nem engedett keresetmódosításnak tekintse. Az elsőfokú ítélet [11] A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
  1. január 19-én kelt 102.K.27.635/2018/
  2. számú ítélete szerint a kereset megalapozott. [12] A bíróság elsőként rögzítette, hogy a felperes alaptalanul hivatkozott a határozatnak az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  3. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  4. §
(1)bekezdés f) pontja szerinti semmisségére. Az Ákr. hivatkozott §-a ugyanis a bíróság által a közigazgatási perben „egyedi" ügyben hozott, a közigazgatási szervet új eljárásra kötelező ítéletében előírt iránymutatás be nem tartására vonatkozik. [13] A bíróság az ügy érdemében hangsúlyozta, hogy az Szt. 34/A. §
(2)bekezdésének nyelvtani értelmezéséből az következik, hogy az az összehasonlíthatóságot tényállási elemként fogalmazza meg, amikor a nappali rendszerű oktatásban résztvevő tanulók létszámához igazítja a felnőttoktatásban résztvevők létszámát. Ebből következően a három év átlagában a nappali tanulmányi rend szerinti tanulók többségére vonatkozó előírt arányszám nem lehet alkalmazható, értelmezhetetlen egy kizárólag felnőttoktatást nyújtó intézmény esetében. [14] A bíróság osztotta a felperes álláspontját a tekintetben is, hogy az Szt. 34/A.§
(2)bekezdése alapvetően nem finanszírozási szabály, mert arra az Szt. „A szakképzés finanszírozása és információs rendszere" elnevezésű részében külön fejezet (XX.) vonatkozik. A nem állami intézményfenntartók finanszírozására vonatkozóan az Szt. 84. §
(5)-
(9)bekezdései tartalmaznak konkrét előírásokat. Az Szt. 34. §
(2)bekezdése pedig nem a finanszírozásról szóló, hanem az iskolarendszerű szakképzést folytató felnőttoktatás különös rendelkezései fejezetben található, a rendelkezés megsértése esetére pedig a jogalkotó támogatásra kihatással bíró jogkövetkezményt nem írt elő. [15] A bíróság ítéletében kifejtette, hogy az Szt. 34/A. §
(2)bekezdésének rendelkezéseit felmenő rendszerben kell alkalmazni. A hatálybalépést követően figyelembe vehető értékek a 2015., 2016.,
  1. évi statisztikai adatok lesznek, tehát a tényállási elemek teljessége először
  2. évben valósul meg, akkor állnak ezek az adatok a támogatási kérelmet benyújtó felperes, illetőleg a támogatási kérelmeket elbíráló és a támogatások elszámolását ellenőrző alperes rendelkezésére. [16] A bíróság álláspontja szerint tehát a felperesnek a jogszabály által meghatározott 3 éves ciklus teljesüléséig áll módjában a saját struktúráját oly módon átszervezni, hogy az általa igényelni kívánt támogatáshoz hozzájusson. E jogértelmezésre tekintettel a bíróság nem találta szükségesnek sem Alkotmánybíróság, sem a Kúria megkeresését. [17] A bíróság utalt rá, hogy az alperes által minisztériumi állásfoglalások a bíróságot nem kötik. hivatkozott [18] A nem megengedett kereset kiegészítéssel kapcsolatban a bíróság kifejtette, hogy a Kp.
  3. §
(1)bekezdése nem értelmezhető oly módon, hogy utóbb - azaz a kereset benyújtását követően - a felperes nem terjeszthet elő az egyébként a keresetben is hivatkozott jogszabályhelyre (Szt. 34/A. §
(2)bekezdés) vonatkozó újabb jogi érvelést. [19] A fentiek alapján a bíróság a sérelmezett felperesi határozatot a Kp. 92. §
(1)bekezdés c) pontja alapján - mivel az Szt. 34/A. §
(2)bekezdése a felperesre nem alkalmazható - megsemmisítette. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [20] Az ügyben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Ebben kérte, hogy a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét helyezze hatályon kívül és utasítsa a bíróságot új, a felperes keresetét elutasító határozat hozatalára. [21] Az alperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy rá nem vonatkoznak az Szt. 34/A. §
(2)bekezdésében foglaltak, pusztán azért, mert a felperes fenntartásában működő intézményekben nincs nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló. Véleménye szerint, amennyiben a jogalkotó kizárólag a felnőttoktatást folytató fenntartókra kívánta volna alkalmazni a jogszabályt, akkor ezt explicit kivitelként fogalmazta volna meg. [22] Az alperes megítélése szerint téves az első fokú bíróság azon következtetése is, miszerint az Szt. 34/A. §
(2)bekezdése vonatkozásában a jogalkotó nem írt elő a támogatásra kihatással bíró jogkövetkezményt. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 37/M.§
(2)bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis jogosulatlan igénybevételnek minősül, ha a fenntartó a támogatásokra vonatkozóan jogszabályban meghatározott valamely feltételt megszegett. [23] Álláspontja szerint minden jogszabályi alapot nélkülöz a bíróságnak az a jogértelmezése is, mely szerint, ha egy fenntartó meghatározott létszámra vonatkozóan rendelkezik működési engedéllyel (illetve a szakmaszerkezeti döntés meghatározott létszámot engedélyez számára), akkor már nem kell megfelelnie egyéb jogszabályi feltételeknek, hanem automatikusan jogosult állami támogatásra. Az alperes álláspontját támasztja alá a Magyarország
  1. évi központi költségvetéséről szóló
  2. évi XC. törvény.
  3. melléklet VI. Kiegészítő szabályok
  4. pontja is, melynek értelmében a támogatások igénylésénél és annak elbírálása során figyelembe kell venni a nemzeti köznevelésről szóló
  5. évi CXC. törvény, az Szt., valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt előírásokat. [24] Az alperes sérelmezte továbbá azt az ítéleti megállapítást, mely szerint az Szt. 34/A. §
(2)bekezdése szerinti létszámkorlát
  1. január
  2. napját megelőzően (a 2015/16., a 2016/
  3. és a 2017/
  4. tanévben) nem alkalmazható. [25] Az alperes a védiratában foglaltakkal egyezően hivatkozott felperes általi, meg nem engedett kereset kiegészítésre. [26] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [27] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott. I. a [28] A Kúriának a felülvizsgálati kérelem elbírálása során abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a perbeli esetben alkalmazandó-e az Szt. 34/A. §
(2)bekezdése. A Kúria megjegyzi, hogy az említett jogszabályhely tartalmi értelmezésének, valamint hatályának mint az alkalmazhatóság feltételének kérdését korábbi határozataiban (Kfv.IV.35.465/2018/3., Kfv.IV.35.466/2018/4. és Kfv.IV.35.521/2018/5.) vizsgálta, az abban foglalt jogértelmezés lényegét az alábbiak szerint foglalja össze. [29] Az Szt. 34/A. §
(2)bekezdése értelmében, a nem állami fenntartó által fenntartott szakképző iskolában folyó felnőttoktatásban részt vevők létszáma nem haladhatja meg a nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanulók - hivatalos októberi statisztikai létszám alapján három tanítási év átlagában számított - létszámát. E jogszabályhely értelmében a három év átlagára vonatkozó rendelkezést felmenő rendszerben kell alkalmazni, a 2015/2016. tanévben egy tanévre, a 2016/2017. tanévben két tanév átlagában, a 2017/2018. tanévben három tanév átlagában kell megfelelni a törvényben foglalt aránynak. Mindezekből következően az Szt. 34/A. §
(2)bekezdésének hatálybalépését követően keletkezett tanulói jogviszonyok tekintetében az igénybevételi szabályozásnak érvényesülnie kell az irányadó október 1-jei ténylétszám alapján. [30] Nem helytálló tehát a Kúria szerint, hogy a tényállási elemek teljessége először a 2018-as évben valósulna meg, mert akkor állnak a szükséges adatok mind a támogatási kérelmet benyújtó felperesek, a támogatási kérelmeket elbíráló, illetőleg a támogatások elszámolását ellenőrző alperesnek a rendelkezésére. Az adatok a megelőző évekre ugyanis ismertek, a támogatásnak statisztikai adatokon alapuló számítása alkotmányosan nem kifogásolható, a jogkorlátozásra vonatkozó visszaható hatállyal pedig a számítási mód az előbbiek szerint nem hozható összefüggésbe. [31] Az Szt. 34/A. §
(2)bekezdés hatálybalépését (
  1. június 12.) követően nappali rendszerű képzés nélkül fő szabály szerint felnőttoktatás állami támogatással nem működhet, kivéve az Szt.
  2. §
(5)bekezdése szerint idetartozó esetkört. E jelzett körülmény természetesen nem jelenti a működés jogszerűtlenségét, csupán az állami támogatásra való meghatározott jogosultságot érinti. Egy költségvetési támogatásra a támogatottnak nincs alanyi joga abban a tekintetben, hogy meghatározhatná vagy számon kérhetné a támogatás nyújtásának feltételeit. Ezen oknál fogva a Kúria a Kfv.IV.35.466/2018/4. számú döntésében vizsgálta a visszaható hatály tilalmának érvényesülését, ezzel összefüggésben a Jat. 2. §
(2)bekezdésének rendelkezését, és megállapította, hogy az Szt. 34/A. §
(2)bekezdése tekintetében jogelvonás vagy jogkorlátozás nem merülhet fel, mert eleve nem volt jog a támogatáshoz. (Kfv.IV.35.106/2019/7.) [32] A tanulóknak ingyenesen nyújtható szolgáltatás nem jelent alanyi jogot a támogatásra, a fenntartó joga és felelőssége az arról való döntéshozatal, hogy e szolgáltatást milyen forrásokból nyújtja. Amennyiben azonban állami támogatást vesz igénybe, annak felhasználása csak akkor jogszerű, ha a jogszabályokban foglalt feltételek, köztük az Szt. 34/A. §
(2)bekezdésében rögzítettek maradéktalanul teljesülnek. [33] Mindebből az következik, hogy az ügyben az Szt. 34/A. §
(2)bekezdésének alkalmazandósága a Kúria szerint nem kétséges. II. [34] A Kúria a meg nem engedett keresetváltoztatással összefüggésben osztja a felülvizsgálati kérelemben foglaltakat, mely szerint a felperes által az első tárgyalást követően benyújtott „keresetpontosítás" alapjaiban változtatta meg az általa korábban benyújtott kereset indokolását. [35] A Kp. 43. §
(1)bekezdése szerint „a felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A keresetet a közigazgatási cselekmény keresettel nem támadott, a cselekmény egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető rendelkezésére csak a keresetindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni." [36] A Kp. 78. §
(4)bekezdése értelmében „a megelőző eljárás idején fennálló, de a megelőző eljárásban nem értékelt tényre, körülményre a felperes vagy az érdekelt akkor hivatkozhat, ha azt a megelőző eljárásban a közigazgatási szerv arra való hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, azt önhibáján kívül nem ismerte, illetve arra önhibáján kívül nem hivatkozott." [37] Ahogy azt a jogerős ítéletét is rögzíti, a felperes keresetének pontosításakor újabb jogi érvelést tárt az elsőfokú bíróság elé. A Kúria megítélése szerint a közigazgatási jogvita tárgyát mindenkor a kereseti indokok határozzák. A keresetlevélben foglalt kereseti indokoktól alapvetően eltérő új indokok bevezetése a bírósági felülvizsgálat új irányát eredményeznék, kereset kiterjesztésként realizálódnának, míg a keresetlevélben már előadottak megismétlése, pontosítása, új szempontú megközelítése a keresetváltoztatás kategóriájába tartozik. (Kfv.I.35.570/2016/11.) A Kúria megítélése szerint a jogi érvelés éppen a kereseti indokokat jelenti, így annak módosítása az első tárgyalás után tiltott keresetváltoztatást jelent. [38] Az első fokú bíróság e körben rögzített álláspontját a Kúria a fentiek szerint nem osztotta, megállapítva, hogy a felperes a keresetlevélben megjelölt jogszabály (Szt. 34. /A. §
(2)bekezdése) értelmezésével és alkalmazhatóságával kapcsolatosan új érvelést adott elő, melyet korábban nem hivatkozott törvényi rendelkezésekkel kívánt megerősíteni. Míg korábban csak az alkalmazás módját vitatta a létszámarány megállapításával összefüggésben, a módosított keresetében már a finanszírozási szabályként való alkalmazhatóságot vonta kétségbe. III. [39] A Kúria a fentiek szerint megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tévedett, amikor az alperes jogszabályoknak megfelelő határozatát az Szt. 34/A. §
(2)bekezdés megsértésére alapítottan semmisítette meg, különösen úgy, hogy új eljárást sem rendelt el. Figyelmen kívül hagyva e döntés meghozatalakor, hogy az eljárás tárgya a felperesnek a
  1. évi elszámolása volt. Az alperes ezért helytállóan hivatkozott arra, hogy az ítéleti döntés rendelkező része akkor is jogszabálysértő, ha a kereset megalapozott lenne, mivel az elszámolás elfogadásáról szóló határozat hiányában egy jogsértő állapot jönne létre. [40] A Kúria ezért a Kp.
  2. §
(1)bekezdése alapján a jogszabálysértő ítéletet hatályon kívül helyezte és a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 99. §
(3)bekezdés és 109. §
(2)bekezdés figyelembevételével a jogszabályoknak megfelelő döntést hozott, amikor a keresetet elutasította. A döntés elvi tartalma [41] Az Szt. 34/A. §
(2)bekezdés hatálybalépését (
  1. június 12.) követően nappali rendszerű képzés nélkül fő szabály szerint felnőttoktatás állami támogatással nem működhet, kivéve az Szt.
  2. §
(5)bekezdése szerint idetartozó esetkört. [42] Az első tárgyalást követően a keresetlevélben hivatkozott jogszabályhelyre vonatkozóan előterjesztett új jogi érvelés, ha az a vizsgálat irányát alapjaiban változtatja meg, a Kp. 43. §
(1)bekezdésébe ütköző meg nem engedett kereset-változtatásnak minősül. Záró rész [43] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 114. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [44] A Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése szerint a pervesztesnek minősülő felperest kötelezte az alperesnek az elsőfokú és a felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltsége (kamarai jogtanácsosi munkadíj és útiköltség) megfizetésére, amit a nem határozható pertárgyértékű perben a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/3003 (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése alapján mérlegeléssel állapított meg. [45] Az Itv. 50. §
(1)bekezdése szerinti mértékű, a 39. §
(3)bekezdés d) pontja alapján számított és a 62. §
(1)bekezdés h) pontja értelmében feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket figyelembe véve a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 102. §
(1)bekezdését is - a felperes viseli. [46] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. ,
  2. október
  3. Dr. Patyi András s.k. a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola s. k. előadó bíró, Dr. Varga Eszter s.k.bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.