Mfv.10479/2015/1 – Kúria

(2)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Mfv.I.10.479/2015/

1. A tanács tagjai: Dr. Tallián Blanka a tanács elnöke Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Hajdu Edit bíró A felperes: A felperes képviselője: Druckerné dr. Szabó Márta ügyvéd Az alperes : Az alperes képviselője: Dr. Farkas László Pál ügyvéd A per tárgya: munkaviszony jogellenes megszüntetésének megállapítása és jogkövetkezményei A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 7.Mf.680.033/2015/
2. Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 24.M.2763/2013/
3. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 7.Mf.680.033/2015/
4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek - tizenöt napon belül - 20.000 (húszezer) forint és 5.400 (ötezer-négyszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 210.000 (kettőszáztízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ezen ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
5. június 6-ától állt az alperes alkalmazásában fejlesztő mérnök munkakörben. Jogviszonyát az alperes
6. április 26-án kelt azonnali hatályú felmondásával szüntette meg. Ennek indokolása szerint a felperes résztulajdonában álló és az ügyvezetése alatt működő M. Kft. a L.G.M. Zrt. által kiírt pályázaton az alperes konkurenseként részt vett, ezzel a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyeztette. A cselekmény a pályázati eredmény kihirdetését követően a konkurens cég adatainak megismerését, a tulajdonosi kör feltárását, és az ügyvezetője személyének ellenőrzését követően vált ismertté. A kereseti kérelem és az alperes védekezése A felperesi a kereseti kérelmében arra hivatkozott, hogy az alperes elmulasztotta az azonnali hatályú felmondás közlésére nyitvaálló tizenöt napos szubjektív határidőt, mert már
7. március 21-én tudomást szerzett az ügyvezető a munkáltatói intézkedésben rögzítettekről. Ezért a jogviszony megszüntetése jogellenesen történt. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hivatkozása szerint
8. április 18-án szerzett tudomást valamennyi olyan adatról, amely az intézkedését megalapozottá tette. Ehhez képest pedig határidőben élt az azonnali hatályú felmondás jogával. Az első- és a másodfokú ítélet [4] [5] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 24.M.2763/2013/
9. számú ítéletével a felperes keresetének részben helyt adott, és az azonnali hatályú felmondás jogellenességét állapította meg. Döntött a perköltség, valamint az illetékfizetési kötelezettség tárgyában. Az elsőfokú bíróság ítélete szerint az azonnali hatályú felmondást megalapozó kötelezettségszegésről az alperes
10. március 21-én tudomást szerzett. A törvényes képviselője a személyes meghallgatása során maga is elismerte, hogy a felperessel a projektről ekkor folytatta az első telefonbeszélgetést, és azt sem tagadta, hogy a felperes olyan nyilatkozatot tett, miszerint „ezt [6] [7] [8] [9] mi fogjuk elvinni". Az alperes törvényes képviselője nem hivatkozhatott a perben eredménnyel arra, hogy azért volt szükséges további vizsgálat lefolytatása, mert a felperes közlése nem jelentett a számára bizonyosságot arra nézve, hogy valóban a cég, vagy a felperes személyesen tett ellenajánlatot az alperessel szemben. Ennek ellenkezője következik azonban az általa írt e-mailből, amely önmagában alkalmas lenne a tudomásszerzés kezdő időpontjának megállapítására. Az alperes elismerte, hogy a L. Zrt-nél működő belső informátor
11. április 12-én tájékoztatta őket arról, hogy a pályázaton a M. Kft. nyert, ettől az időponttól kezdve a bíróság álláspontja szerint a munkáltatói jogkör gyakorlójának biztosan tudomása volt arról, hogy a pályázatot egy olyan konkurens cég nyerte, amelynek tulajdonosi köre részben az alperes alkalmazásban áll. Nem lehetett kétsége, hogy a M. Kft-ben a felperesnek érdekeltsége van. Nem irányadó a jogvita eldöntése szempontjából, hogy az ügyvezető az azonnali hatályú felmondás kiadásával azért késlekedett, mert a cég másik tulajdonosa, S.P. külföldön tartózkodott. Az alperesnél az ügyvezető volt a munkáltatói jogkör gyakorlója. A bíróság álláspontja szerint az alperes elmulasztotta az azonnali hatályú felmondás kiadására nyitvaálló tizenöt napos szubjektív határidőt, ezért az intézkedése elkésett. [10] Az alperes fellebbezést, a felperes csatlakozó fellebbezést nyújtott be. Ez utóbbit a másodfokon eljáró bíróság hivatalból elutasította. [11] A fellebbezés folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 7.Mf.680.033/2015/
12. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest első- és másodfokú, áfát is tartalmazó perköltség viselésére. [12] A másodfokú bíróság ítélete szerint a felperes
13. március 21én telefonon azt közölte a felettesével (az alperes ügyvezetőjével), hogy a L. Zrt. pályázatát ők nyerik meg. Az alperes ügyvezetője ekkor e-mailben tájékoztatta valamennyi munkavállalóját, hogy ez ügyben vizsgálatot fog lefolytatni. Az alperes
14. április 2-án újabb ajánlatot küldött a L. Zrt. részére, és
15. április
16. volt az a nap, amikor hivatalosan tudomást szerzett arról, hogy nem ő nyerte el a pályázatot. Informális úton
17. április 12-én jutott az ügyvezető tudomására, hogy a pályázat nyertese a M. Kft. Ezt követően vette fel a kapcsolatot a könyvelőjével, aki szóban
18. április 14-én tájékoztatta ezen cég tulajdonosi köréről és egyéb cégadatairól. Az erre vonatkozó iratokat pedig
19. április 18-án továbbította írásban az ügyvezető részére. Az alperes az azonnali hatályú felmondást
20. április 26-án bocsátotta ki, és április 29-én postázta a felperes részére. [13] A munkáltató eljárása abban az esetben eredményezheti a felmondás jogellenességét, ha indokolatlanul késlekedik, vagy teljesen nyilvánvaló tények ellenére folytat további vizsgálatot. A konkrét ügyben azonban ilyen feltételek nem álltak fenn. Az alperes a vizsgálat lefolytatását követően élt az azonnali hatályú felmondás jogával, amely nem késett el. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [14] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság ítéletének „megváltoztatását", és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezése mellett a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését indítványozta. Jogszabálysértésként az Mt.
21. §

(1)és

(2)bekezdését, valamint a Pp. 163. §-ának

(1)bekezdését, és 164. §-ának

(1)bekezdését jelölte meg. [15] Mindkét fokon eljáró bíróság megállapította, hogy azon magatartásról, amelyet a munkáltató a felperes terhére rótt, az ügyvezető 2013. március 21-én tudomást szerzett. Az Mt. 78. §-ának

(2)bekezdése szerint ekkortól kell számítani az azonnali hatályú felmondásra nyitvaálló határidőt, mert az Mt. 78. §

(1)bekezdésében foglalt kötelezettségszegésről a felperes ekkor tájékoztatta az alperest. [16] Az alperes ugyanezen a napon kizárólag a felperes munkavégzését függesztette fel, ekkortól kezdődően nem léphetett be a munkahelyére, és megszűnt minden elektronikus összeköttetés is közöttük. [17] Nem mérlegelte, és figyelmen kívül hagyta a másodfokú bíróság azt a tényt, hogy a felperes az elsőfokú eljárás során felmutatta a pályázat útján elnyert munkára irányuló szerződést, amely a M. Kft. és a L. Zrt. között

1. március 29-én jött létre. Ehhez képest nincs jelentősége annak, hogy az alperes
2. április 2-án módosította az ajánlatát. [18] Tényként fogadta el a másodfokú bíróság azt az alperesi állítást, hogy
3. április 12-én informális úton szerzett tudomást arról, hogy a pályázatot a M. Kft. nyerte. Ez csupán az alperes állítása, amit semmivel sem bizonyított. [19] Értelmezhetetlen a másodfokú bíróság tényállásának az a része, miszerint
4. április 14-én jutott az alperes minden információ birtokába. A bizonyítékokat okszerűen összevetve és mérlegelve nem lehet a másodfokú bíróság által megállapítottakra következtetni. [20] Az azonnali hatályú felmondás joga gyakorlásának kezdő időpontja az Mt.
5. §

(1)bekezdése szerint nem a kötelezettségszegés, hanem az arról való tudomásszerzés. Nem attól a naptól kell számítani a határidőt, amikor a M. Kft. a pályázaton ténylegesen nyert, vagy amikor a szerződést aláírta, illetve arról az alperes tudomást szerzett, hanem onnan, amikor ennek lehetőségéről értesült. A másodfokú bíróság ítélete az Mt. 78. §

(1),

(2)bekezdésébe, a megállapított tényállása pedig a Pp. 164. §

(1)bekezdésébe ütközik, és ezért jogszabálysértő. [21] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet [22] hatályában való fenntartására irányult a felperes perköltség fizetésre kötelezése mellett. Hivatkozása szerint az azonnali hatályú felmondás kibocsátására csak azt követően kerülhetett sor, hogy az alperes mint munkáltató számára teljes bizonyossággal kiderült, miszerint a munkavállalója visszaélt a bizalmával, a pályázaton konkurensként indult, és a birtokában lévő információk segítésével azt meg is nyerte. A Kúria döntése és jogi indokai [23] [24] [25] [26] [27] [28] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. A Pp. 275. §-ának

(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §-ának

(2)bekezdése szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben kell megjelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt, hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá azt is elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett -, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A felülvizsgálati kérelem önálló jogorvoslati kérelem, ezért az abban konkrétan megjelölt jogszabálysértések voltak vizsgálat tárgyává tehetőek. A felperes felülvizsgálati kérelme jogszabálysértésként az Mt. 78. §-ának

(1)és

(2)bekezdését jelölte meg, valamint a Pp. 163. §

(1)bekezdésében, és 164. §

(1)bekezdésében foglaltakat. Arra hivatkozott, hogy a másodfokú bíróság téves jogi álláspontot foglalt el a felperes terhére rótt magatartásról való tudomásszerzés időpontját illetően. A felperes a felülvizsgálati kérelmében tartalmilag utalt ugyan a bizonyítékok téves mérlegelésére, azonban a Pp. 206. §-ának

(1)bekezdését, és a Pp. 221. §

(1)bekezdését mint megsértett jogszabályhelyet nem jelölte meg. Így nem volt mód a megállapított tényállás felülbírálatára, a határidő számítás körében figyelemmel arra, hogy a felperes az eljárás során kizárólag ezt sérelmezte, a munkáltatói intézkedés indokait nem vitatta. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott, és a bizonyítási eljárásra vonatkozó Pp.

1. § és
2. §-a kizárólag a bizonyítási teher tekintetében tartalmaz rendelkezéseket, a beszerzett adatok értékelését illetően a Pp.
3. §-a ad eligazítást. A felperes ennek megsértését tartalmilag állította, de a jogszabályhely pontos megjelölése a felülvizsgálati kérelméből hiányzik, így az nem felel meg a Pp.
4. §

(2)bekezdésben foglaltaknak. A kifejtettek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp. 275. §-ának

(3)bekezdése alapján. Zárórész [29] A felülvizsgálati eljárásban pervesztes felperes perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 78. §-ának

(1)bekezdésén alapul. [30] A felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel az eljárási illetéket az állam fizeti az adott ügyben irányadó 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. §-a alapján. [31] A felülvizsgálati kérelem elbírálására a Pp.
3. §

(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül került sor. Budapest,

1. március
2. Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, dr. Hajdu Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő