← Magyarország

Kfv.35090/2017/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jogszerű földhasználat vizsgálata során az Eljárási tv. 43/A. §-ában a földhasználati nyilvántartásba történő visszamenőleges módosítások figyelembevételét a jogalkotó csak arra az esetre zárja ki, ha a bejegyzés az intézkedésben való részvétel feltételeinek utólagos teljesítését célozza. Amennyiben az elsőfokú határozat meghozatalakor az ügyfél már szerepel a földhasználati nyilvántartásban, földhasználata csak akkor minősíthető nem jogszerűnek, ha az ügyfél a támogatás iránti kérelmében nem a tényleges állapotnak megfelelő nyilatkozatot tett. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.IV.35.090/2017/4.szám A tanács tagjai: . Balogh Zsolt a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola előadó bíró, . Horváth Tamás bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Dr. Pető István ügyvéd Az alperes: Földművelésügyi Miniszter Az alperes képviselője: Dr. Kovács Kond ügyvéd A per tárgya: egységes területalapú támogatás visszakövetelése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.434/2016/

  1. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria - a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 10.K.27.434/2016/
  2. számú ítéletét hatályában fenntartja; - kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  3. évre egységes kérelmet terjesztett elő, melyben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatási igényt jelölt meg összesen 10,94 hektár területre. Az elsőfokú hatóságként eljáró Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Közvetlen Támogatások Igazgatósága
  4. január
  5. napján kelt határozatával 321.435 Ft előleg kifizetéséről rendelkezett és a
  6. április 30-án benyújtott kifizetési kérelemnek helyt adva 653.607 Ft támogatási összeget állapított meg. A határozatban a megállapított területet az igényelt területtel egyezően 10,94 hektárban tüntette fel. [2] Az elsőfokú hatóság a kérelem megalapozottsága utólagos felülvizsgálata iránt hivatalból eljárást indított és a
  7. február 6-án kelt végzésével felhívta a felperest, hogy az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások
  8. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 29/2012.(III.24.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet)
  9. §
  10. pontja szerint igazolja az F5HAVH11 azonosítójú blokk
  11. táblájában és az LOQDHC11 azonosítójú blokk
  12. táblájában a jogszerű földhasználatát, és kérte megküldeni a földhasználati jogosultságot igazoló okiratok másolatát. Figyelmeztette a felperest a határidő elmulasztása jogkövetkezményeire is. [3] A felperes a
  13. táblára vonatkozóan csatolt egy
  14. február 14-én kelt részleges földhasználati lapot, melynek tartalma szerint az E..../
  15. hrsz.-ú ingatlanból 0,4387 hektárra a földhasználatot
  16. január 17-én jelentették be azzal, hogy a használat kezdete
  17. január 1., a használat jogcíme saját tulajdon. Az ingatlan saját tulajdonban lévő 0,7983 hektár területére is megtörtént a földhasználat bejelentése
  18. február 21-én
  19. január
  20. napjára visszamenőleg. Jelezte továbbá, hogy a
  21. táblára vonatkozó dokumentumokat már korábban megküldte a hatóságnak. [4] Az elsőfokú hatóság
  22. április
  23. napján kelt 269/0901/8317/17/
  24. iktatószámú határozatával az egységes területalapú támogatás iránti kérelmet elutasította és kötelezte a felperest 653.607 Ft, mint jogosulatlanul igénybe vett támogatási összeg visszafizetésére. A földhivatali információs rendszer (TakarNet) adatai alapján azt állapította meg, hogy a felperes a kérelemben igényelt 10,94 hektár területtel szemben csak 8,68 hektár területre tekinthető a VM rendelet
  25. §
  26. pontja szerinti jogszerű földhasználónak. Az L1KLD-6-11 azonosító számú blokk
  27. tábla - mely az E. külterület .../
  28. hrsz.-ú területnek felel meg - 0,56 hektár területére nem fogadta el a bejegyzett földhasználati jogosultságot azzal az indokkal, hogy a földhasználat bejegyzésére
  29. február 21-én került sor. Megállapította továbbá, hogy a
  30. számú táblában - mely a T. külterület .../
  31. hrsz.-ú ingatlan - a jogszerű földhasználattal igazolt területméret 0 hektár, mivel a korábbi földhasználati bejegyzést
  32. szeptember 21-én törölték. A
  33. tábla vonatkozásában - mely E. külterület .../
  34. hrsz.-ú ingatlanra fed rá - sem fogadható el a bejegyzett földhasználat, figyelemmel a
  35. február 21-én kelt bejegyzésre. [5] A felperes fellebbezést terjesztett elő, melyben előadta, hogy valamennyi területet ő használta, az E. .../
  36. hrsz.-ú terület (
  37. tábla) esetében már
  38. évben kérte a földhasználóra vonatkozó adatok kijavítását és azt követően a földhasználati jog nevére történő átvezetését, mivel a földhasználati lapon tévesen az édesapja adatai szerepeltek. A felperes a fellebbezéséhez mellékletben csatolta a jogi képviselő által
  39. július 31-én kelt kérelmet. Benyújtott egy
  40. április 22-én kelt, Etyek Nagyközség Önkormányzatának Jegyzője által kiállított hatósági bizonyítványt is annak igazolására, hogy a 2.,
  41. és
  42. táblákat a
  43. évben művelte, azok földhasználója volt. A felperes a
  44. tábla vonatkozásában arra hivatkozott, hogy a földhasználat törléséről 2004-ben a földhivatal nem értesítette, arról csak az elsőfokú határozatból értesült. [6] Az alperes a
  45. április 15-én kelt MVHF/1348-1/
  46. számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. Indokolása szerint a földhasználati nyilvántartásból a hatósági bizonyítvánnyal ellentétes adatok állapíthatóak meg. A
  47. tábla esetében a felperes földhasználata
  48. évben törlésre került, a
  49. számú táblában a
  50. évben a felperes nem rendelkezett jogszerű földhasználattal, mivel a földhasználati bejegyzésre csak
  51. február 21-én került sor. A
  52. tábla esetében két különböző időpontban jegyeztek be felperes javára földhasználati jogot. A
  53. év vonatkozásában a
  54. február 21-én történt bejegyzés a jogszerű földhasználat igazolására nem alkalmas, ezért a felperes jogszerű földhasználói minősége csak 0,44 hektár területre állapítható meg. Döntésében idézte a VM rendelet
  55. §
  56. pontját, a mezőgazdasági agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
  57. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.)
  58. §

(8)bekezdését, 41. §
(5)bekezdését, 47. §
(2),
(3)bekezdéseit, 57. §-át és 57/A. §
(5)bekezdését, valamint a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1122/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 1122/2009/EK rendelet) 58. cikkét. Az ellenőrzés eredménye alapján az elsőfokú hatóság döntését jogszerűnek ítélte arra hivatkozással, hogy a 20%-ot meghaladó területeltérés következtében a felperes az 1122/2009/EK bizottsági rendelet 58. cikk
(2)bekezdése alapján
  1. évben a jogcím keretében nem jogosult támogatásra. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] A felperes a jogerős másodfokú határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet terjesztett elő. Keresetében kérte az alperesi határozat hatályon kívül helyezését az elsőfokú határozatra is kiterjedően és az elsőfokú közigazgatási szerv kötelezését új eljárás lefolytatására. Az Etyek külterület.../
  2. hrsz.-ú ingatlan (
  3. tábla) tekintetében arra hivatkozott, hogy a földhasználat regisztrálása a földhivatal téves bejegyzése miatt maradt el, mivel a kijavítás iránti kérelmét figyelmen kívül hagyták. Kifogásolta, hogy az alperes a fellebbezéséhez csatolt okiratait nem mérlegelte. Álláspontja szerint az eljáró hatóságok nem tettek eleget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  4. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)
  5. §
(1)bekezdésében foglalt tényállás-tisztázási kötelezettségüknek, mely indokolttá teszi az eljárás megismétlését. A felperes az első tárgyaláson kereseti kérelmét az eljáró bíró kérdésére akként pontosította, hogy az kizárólag a
  1. és
  2. táblákra terjed ki, a T. .../
  3. hrsz.-ú ingatlanra (
  4. tábla) kereseti kérelmet nem terjesztett elő. A felperes kérte figyelembe venni
  5. évre vonatkozóan a 2013-ban előterjesztett földhasználat bejegyzése iránti kérelmét arra hivatkozással, hogy a használat visszamenőlegesen lett bejegyezve. [8] Az alperes védekezése a határozat indokai alapján a kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adva az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. [10] Az ítélet indokolásában tényként rögzítette, hogy a felperes egységes kérelmét
  6. április 30-án terjesztette elő, mely kérelmet az elsőfokú hatóság
  7. április 7-én bírált el. Az elsőfokú határozat meghozatalát megelőzően a felperes földhasználata az e-hiteles földhasználati lapok tanúsága szerint a
  8. tábla 0,9470 hektár területére, a
  9. tábla 07980 hektár területére (a 0,44 hektáron felül) bejegyzést nyert. Az alperesi hatóság a másodfokú határozatban és az ellenkérelemben sem tette vitássá azt, hogy a felperes a területeket
  10. évben ténylegesen használta, a bejegyzést mindössze azért nem fogadta el, mert az visszamenőlegesen előterjesztett kérelem alapján történt. A bíróság ezért úgy tekintette, hogy jelen ügyben a tényleges földhasználat nem képezte vita tárgyát. [11] A kereseti kérelem elbírálása során figyelembe vette a Kúria Kfv.IV.35.454/2014/
  11. számú ítéletében foglaltakat. Így a feltárt tényállásból azt a jogi következtetést vonta le, hogy a felperes a
  12. és
  13. táblák vonatkozásában jogszerű földhasználónak tekinthető, mivel az elsőfokú határozat meghozatalát megelőző időpontban már szerepelt a földhasználati nyilvántartásban. Az első- és másodfokú hatóság jogszabálysértően járt el a VM rendelet
  14. §
  15. pontjában meghatározott jogszerű földhasználó fogalmának vizsgálatakor azáltal, hogy a földhasználati nyilvántartásban történő visszamenőleges bejegyzést nem vette figyelembe. A megismételt eljárásra vonatkozóan előírta, hogy a felperest a perben vitatott két ingatlan kapcsán jogszerű földhasználónak kell tekinteni. A határozatnak a többi ingatlanra vonatkozó megállapítását a jogerős ítélet nem érintette. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [12] A jogerős ítélettel szemben az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben kérte annak megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását. A felülvizsgálati eljárásban felmerülő költségre vonatkozó igényét is bejelentette. [13] Az alperes kifejtette, hogy a hatósági eljárásban azt kellett vizsgálni, hogy a VM rendelet
  16. §
  17. pontjában megadott időpontban az ügyfél földhasználóként be volt-e jegyezve a nyilvántartásban, illetve azt kellett vizsgálni, hogy az ügyfél földhasználati joga önhibáján kívüli okból nem került a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre. A felperes felhívás ellenére nem igazolta az önhiba hiányát, ezért a hatóságot e körben az Eljárási tv.
  18. §
(8)bekezdése alapján már nem terhelte tényállás-feltárási kötelezettség. Álláspontja szerint jelen ügyben nem merült fel önhibán kívüli körülmény, ezért a bíróság jogsértően állapította meg a felperes jogszerű földhasználatát az alperesi jogszabállyal alátámasztott hivatkozás ellenében. [14] Az alperes fenntartotta azon álláspontját is, hogy a
  1. évi támogatás igénybevételénél nem lehet figyelembe venni a
  2. február 21-én megtörtént földhasználati bejelentést. [15] A felperes érdemi ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályban tartását arra hivatkozással, hogy az a jogszabályoknak megfelel. A felperes is igényt tartott perköltségre. Védekezése szerint VM rendelet
  3. §
  4. pontjában foglalt „jogszerű földhasználó" fogalmát az alperes tévesen, a jogalkotó céljával ellentétesen értelmezi. Ennek kapcsán hivatkozott a Kúria 33/
  5. számú elvi határozatára. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott. [17] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a polgári perrendtartásról szóló
  6. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  7. §
(2)és
(5)bekezdései alapján a jogerős határozatot a rendelkezésre álló adatok alapján és a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályok keretei között vizsgálja felül. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, vagy megváltoztatására kizárólag a felülvizsgálati kérelemben konkrétan megjelölt jogszabálysértés megállapítása esetén van lehetőség. [18] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a VM rendelet
  1. §
  2. pontjának sérelmére hivatkozott. [19] A VM rendelet
  3. §
  4. pontja a következőképpen rendelkezik: [20] „jogszerű földhasználó: a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti földhasználati nyilvántartásba (a továbbiakban: földhasználati nyilvántartás) - amennyiben a
  5. §
(1)bekezdése szerinti, az egyes támogatási jogcímekre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek az e pontban megadott dátumról - a tárgyév június 9-kei dátum szerinti állapotnak megfelelően földhasználóként bejegyzett ügyfél, vagy az az ügyfél, akinek földhasználati joga önhibáján kívüli okból nem került a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre és a földhasználati jogosultságát igazoló egyéb okirattal rendelkezik." [21] Az alperes felülvizsgálati kérelmében kifejtette, hogy a felhívott rendelkezés alapján azt kellett vizsgálnia, hogy a felperes földhasználóként a rendeletben megadott időpontban be volt-e jegyezve a földhasználati nyilvántartásba, illetve hogy a felperes földhasználati jogának bejegyzése önhibáján kívüli okból maradt-e el. Az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatban azt rögzítette az ítéletben, hogy a felperes, mint földhasználó már az elsőfokú hatóság határozata meghozatalát megelőzően szerepelt a nyilvántartásban, az alperes a vitatott
  1. és
  2. táblák
  3. évben hatósági bizonyítvánnyal igazolt tényleges használatát a perben sem tette vitássá, ezért jogsértően minősítette a felperes támogatási igényét jogosulatlannak. [22] A Kúriának a felülvizsgálati kérelemben írtakra figyelemmel abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a felperes a vitatott
  4. és
  5. táblák tekintetében jogszerű földhasználónak minősül-e, avagy nem. A felperest lehet-e magában a földhasználati nyilvántartásban szereplő jogosultnak tekinteni. [23] Tény, hogy a felperes a VM rendelet
  6. §
  7. pontjában meghatározott időpontban, jelen esetben a
  8. június 11-kei dátum szerinti állapotnak megfelelően földhasználóként nem szerepelt a földhasználati nyilvántartásban. Földhasználati jogosultsága mindkét területre
  9. február
  10. napján nyert bejegyzést a 2005 és 2008 évekre visszamenőlegesen. [24] A felperest csak
  11. február 6-án hívta fel az elsőfokú hatóság a jogszerű földhasználat igazolására, mely felhívás a
  12. táblát nem is érintette. A felperes földhasználati jogosultságát földhasználati lappal igazolta, melynek adattartama alapján az volt megállapítható, hogy a területeket a felperes már 2012-ben is használta. A
  13. évi használat tényét erősítette meg a fellebbezés mellékleteként benyújtott hatósági bizonyítvány, melyen a jegyző valamennyi vitatott terület vonatkozásában igazolta, hogy azok
  14. évben is a felperes használatában voltak. A felperes ezért alappal bízhatott abban, hogy a földhasználati lapok alkalmas dokumentumok a támogatási igényjogosultságát megteremtő jogszerű földhasználat igazolására. [25] A felhívást tartalmazó végzésből az nem tűnt ki egyértelműen, hogy a hatóság a bejegyzett földhasználati jogot miért nem fogadja el, mivel a vonatkozó jogszabályok ismertetése mellett nem hívta fel a felperes figyelmét arra, hogy a földhasználati jogosultságok igazoló dokumentumok figyelembevételének előfeltétele az, hogy
  15. évben önhibáján kívüli okból nem szerepelt a földhasználati nyilvántartásban. Az önhibán kívüli ok vizsgálatával sem az elsőfokú, sem a másodfokú hatóság nem foglalkozott, a határozatok erre vonatkozó megállapítást nem tartalmaznak. Az elutasítás egyetlen indoka a határozatok szerint a kérelem benyújtását követő földhasználati bejegyzés volt. Az elutasítás jogszabályi alapját azonban egyik határozat sem jelölte meg. Az elsőfokú hatóság csak a jogszerű földhasználat igazolására felhívó végzésben hivatkozott az Eljárási tv. 43/A. §-ára, mely az intézkedésekben való részvétel feltételeinek utólagos teljesítése körében rendelkezik úgy, hogy a kérelem benyújtását követően a visszamenőleges módosítások nem fogadhatók el. [26] Az alperes a tényleges használatot igazoló okiratok érdemi vizsgálatát pedig azért nem végezte el, mert eltérő jogi álláspontja alapján azt nem tartotta releváns körülménynek. A tényleges használatot még a perben sem tette vitás kérdéssé, a hatósági bizonyítvánnyal szembeni ellenbizonyítást nem ajánlott fel. Az elsőfokú bíróság ezért a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok mérlegelése után helytállóan rögzítette ítéletében, hogy a tényleges használat
  16. évben megvalósult. A felperes, mint földhasználó az elsőfokú határozat meghozatalát megelőző évben már szerepelt a nyilvántartásban, amit az alperesnek a másodfokú határozatában figyelembe kellett volna vennie, ahogyan a felperes fellebbezési eljárásban benyújtott bizonyítékait is. A Kúria is így foglalt állást a Kfv.IV.35.454/2014/
  17. számú hasonló tényállású ügyben hozott ítéletében, mely döntésében külön kiemelte, hogy „Az eljárási törvény
  18. §
(1)bekezdése értelmében az Eljárási tv. háttérjogszabálya - az Eljárási tv.-ben foglalt kivételekkel - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  1. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.). A Ket. alapelvi rendelkezései a mezőgazdasági agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás során is alkalmazhatóak. A Ket.
  2. §
(2)bekezdése a közigazgatási hatóság számára az ügyféllel való együttműködés követelményét írja elő." [27] Ha a hatóság a nyilvántartás adatai alapján a bejegyzés hiányát, vagy utólagos bejegyzést állapít meg, automatikusan nem minősítheti jogszerűtlennek a földhasználatot a kérelmező ez irányú nyilatkozatának beszerzése nélkül (Kfv.IV.35.092/2014/6.). Ezért az utólagos földhasználati bejegyzés kapcsán már az alperesnek vizsgálat tárgyává kellett volna tennie, hogy történt-e visszaélés a felperes részéről. [28] A bíróság ezt a hiányzó vizsgálatot végezte el a perben és a feltárt adatok alapján a Kúria álláspontja is az, hogy az ellenőrzést megelőző, egy évvel korábbi bejegyzés valójában a támogatási kérelemnek a tényleges helyzethez igazodó kiigazítását eredményezte, ezért az jogszerűen az Eljárási tv. 43/A. §-a alapján sem lenne figyelmen kívül hagyható. [29] A Kúria jelen ügyben is hangsúlyozza, hogy a jogszerű földhasználói minőség vizsgálatának két eleme van, az egyik a földhasználati bejegyzés, másik a földhasználati jogosultság és önhiba vizsgálata. A felperes a
  1. tábla vonatkozásában még csak felhívást sem kapott a jogszerű földhasználói minőségének igazolására, a
  2. táblára kiadott felhívás pedig a már kifejtettek szerint hiányos volt, ezért nem foghat helyt a felülvizsgálati kérelem azon érvelése, hogy az alperest tényállás-feltárási kötelezettség az önhiba vizsgálata körében azért nem terhelte, mert a felperes felhívás ellenére nem igazolta az önhiba hiányát. [30] Az önhiba vizsgálata jelen ügyben nem is releváns kérdés, azzal az elsőfokú bíróságnak sem kellett foglalkoznia annak okán, hogy a határozat meghozatalának időpontjában fennálló tények alapján a felperes a perben vitatott táblák tekintetében a VM rendelet
  3. §
  4. pontjában meghatározott jogszerű földhasználónak tekinthető. A
  5. évi bejegyzéssel a
  6. évi földhasználat és annak jogcíme igazolt. [31] Mindezen jogszabályi rendelkezéseknek az adott tényállásra vonatkozó alkalmazása és értelmezése tükrében az elsőfokú bíróságnak az első és másodfokú határozatokat hatályon kívül helyező és új eljárásra kötelező döntése megalapozott és jogszerű, ezért a Kúria a Pp.
  7. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az döntés elvi tartalma [32] A jogszerű földhasználat vizsgálata során az Eljárási tv. 43/A. §-ában a földhasználati nyilvántartásba történő visszamenőleges módosítások figyelembevételét a jogalkotó csak arra az esetre zárja ki, ha a bejegyzés az intézkedésben való részvétel feltételeinek utólagos teljesítését célozza. Amennyiben az elsőfokú határozat meghozatalakor az ügyfél már szerepel a földhasználati nyilvántartásban, földhasználata csak akkor minősíthető nem jogszerűnek, ha az ügyfél a támogatás iránti kérelmében nem a tényleges állapotnak megfelelő nyilatkozatot tett. Alkalmazott jogszabályok [33] VM rendelet 1. §
(8)bekezdés, Eljárási tv. 1. §
(2)bekezdés, 12. §
(1)bekezdés, 43/A. § Záró rész [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [35] A Kúria a Pp. 270. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeinek megfizetésére. [36] A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az illetékekről szóló
  1. évi XCIII. törvény
  2. §-a alapján az állam viseli. Budapest,
  3. október
  4. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Dobó Viola s.k. előadó bíró, Dr. Horváth Tamás s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.