A határozat elvi tartalma: A kifosztás bűntette megállapítása szempontjából az alvó sértett védekezésre képtelennek tekintendő. KÚRIA Bfv.II.71/2014/7.szám A Kúria Budapesten, a
- május
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t : A kifosztás bűntettének kísérlete miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 9.B.XIII.31.224/2013/
- számú és a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 28.Bf.XIII.10.752/2013/
- számú ítéleteit hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- június
- napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 9.B.XIII.31.224/2013/
- számú ítéletében a terhelt bűnösségét kifosztás bűntettének kísérletében (
- évi IV. tv. - a továbbiakban Btk.) 322.§
(1)bekezdés c) pontja) állapította meg, és ezért a terheltet, mint többszörös visszaesőt 4 évi fegyházbüntetésre és 4 évi közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte. A terhelt és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért bejelentett fellebbezése alapján másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék a
- november
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozott 28.Bf.XIII.10.752/2013/
- számú ítéletében a kerületi bíróság ítéletét annyiban megváltoztatta, hogy a terhelt fegyházbüntetését 2 év 6 hónapra, közügyektől eltiltását 3 évre mérsékelte. Egyebekben az első fokú ítéletet helybenhagyta. A kerületi bíróság első fokú ítélete tényállásának történeti részében rögzítette, hogy a terhelt
- augusztus
- napján 10 óra 50 perc körüli időben bement egy autósiskolába, ahol a sértett - a terhelt belépésekor - irodai székében aludt. A terhelt ez alatt a széken alvó sértett mellé, a földre elhelyezett laptop táskájában kutatott, amelyen a sértett Dell típusú laptopja volt. A terhelt kutatása közben a sértett felébredt, így a terhelt a cselekménnyel felhagyva a helyiségből kiszaladt az utcára és elhagyta a helyszínt. A bűncselekménnyel veszélyeztetett érték 70.000 forint volt. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék a tényállást a történtek rögzítése vonatkozásában maradéktalanul megalapozottnak találta, és felülbírálatát e tényállásra alapította. Felülbírálata során kifejezetten rögzítette, hogy osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, mely szerint a sértett aludt a cselekmény elkövetésekor. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Indítványában cselekménye jogi értékelését és ehhez kapcsolódóan a kiszabott büntetés súlyosságát vitatta, arra hivatkozott, hogy ő lopási szándékkal ment a helyszínre, az elkövetéskor a sértett nem aludt, legfeljebb szunyókált, relaxált, ekként cselekménye lopásként értékelendő. A Legfőbb Ügyészség BF.2640/
- számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát nem tartotta alaposnak. Utalt arra, hogy az irányadó tényállásban foglaltak szerint a sértett az elkövetéskor aludt, az alvó sértettet a bírói gyakorlat védekezésre képtelen személynek tekinti és a terhelt ezt az állapotot kihasználva igyekezett cselekményét elkövetni. A Legfőbb Ügyészség ezért a terhelt cselekménye minősítését az anyagi jogi szabályokkal összhangban állónak tartotta, és a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria a terhelt felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a támadott határozatot a Be.423.§
(4)és
(5)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványban megjelölt okból, továbbá a hivatalból vizsgálandó, a Be.416.§
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott eljárási szabálysértések szempontjából bírálta felül a Be.420.§
(1)bekezdése szerint tanácsülésen. Felülbírálata során a Kúria hivatalból vizsgálandó abszolút eljárási szabálysértést nem észlelt, a terhelt felülvizsgálati indítványát pedig - a Legfőbb Ügyészség átiratában kifejtett állásponttal maradéktalanul egyetértve - alaptalannak találta. A Be.416.§
(1)bekezdés b) pontja értelmében a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. A terhelt felülvizsgálati indítványában bűncselekménye törvénysértő minősítését támadva tartotta eltúlzottan súlyosnak büntetését. A cselekménye törvénysértő minősítését állító terhelt azonban nem csak cselekménye jogi értékelését, hanem a jogerős ítélet tényállásában tényként megállapítottakat is kétségbe vonta. Arra hivatkozott, hogy a sértett az elkövetéskor nem aludt, pusztán csukva volt a szeme, szunyókált, relaxált. A terhelt e hivatkozásával kapcsolatban a Kúria utal a Be.423.§
(1)bekezdésében foglaltakra, mely szerint a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. E törvényi rendelkezésekből következően a Kúria érdemben nem bocsátkozhatott annak vizsgálatába, hogy a sértett aludt-e az elkövetés időpontjában, mivel a jogerős ítéleti megállapítás e vonatkozásban kötötték, a terhelt cselekménye minősítésének törvényessége a sértett alvó állapotának alapulvétele mellett volt csak ellenőrizhető. Az irányadó tényállásban rögzítettekhez képest pedig a terhelt cselekményének minősítése maradéktalanul összhangban álló az anyagi jogi szabályokkal, és az ehhez kapcsolódó jogi indokolás is kifogástalan. Kellően megindokolt a cselekmény elkövetésekor hatályos Btk. rendelkezéseinek alkalmazása a Btk.2.§-ában foglaltak alapulvétele mellett, és a terhelt cselekmény kifosztás bűntettekénti minősítése is. A Btk.322.§
(1)bekezdés c) pontja szerinti kifosztás bűntettét az követi el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett védekezésre képtelen személytől vesz el. A Btk.137.§ 18. pontja értelmében a Btk. rendelkezései alkalmazásánál védekezésre képtelennek kell tekinteni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen, vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére. Az alvó személy pszichés korlátozottságánál fogva nincs abban a helyzetben, hogy dolgának elvételét megakadályozza, ebből fakadóan ezen állapotában védekezésre képtelennek tekintendő. Állapotát nem a terhelt idézte elő, ezért cselekménye nem a Btk.321.§
(1)bekezdése szerinti rablás bűncselekményét valósítja meg, ugyanakkor e körülmény cselekményét a Btk.316.§-a szerinti lopás bűncselekményéből kiemeli. Minderre tekintettel a terhelt felülvizsgálati indítványa alaptalan a bűncselekménye minősítésének törvényességét vitató részében. Ebből következően a Kúria nem volt abban a helyzetben, hogy a kiszabott büntetés mértékét vizsgálja, mivel a Be.416.§
(1)bekezdésének már ismertetett b) pontja ennek lehetőségét valamely anyagi jogi szabálysértés megállapításához köti. A kifejtettek alapján a Kúria a terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot a Be.426.§-a alapján hatályában fenntartotta. A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 3.§-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a
(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418.§-ának
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421.§-ának
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására hozatalát a Kúria mellőzheti. vonatkozó határozat Budapest, 2014. május 12. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné