A határozat elvi tartalma: A tételes anyagi jogi és eljárásjogi szabályok szerint a próbára bocsátás eredménytelensége esetén kötelező a halmazati büntetés kiszabása, ezért önálló intézkedés, így megrovás alkalmazására sem kerülhet sor. Az önálló intézkedések között van súly szerinti differencia, és közülük értelemszerűen a próbára bocsátás a legsúlyosabb. KÚRIA Bfv.II.946/2014/8.szám A Kúria Budapesten, a
- év november nyilvános ülésen meghozta a következő hó
- napján tartott í t é l e t e t: A közokirat-hamisítás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Baranya Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát elbírálva a Pécsi Járásbíróság 12.B.272/2013/
- számú, illetőleg a Pécsi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 3.Bf.345/2013/
- számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy: a megrovást mellőzi, és a terheltet halmazati büntetésül 200 (kétszáz) napi tétel, napi tételenként 1.500 (ezerötszáz) forint, összesen 300.000 (háromszázezer) forint pénzbüntetésre ítéli. Az így kiszabott pénzbüntetést meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Az átváltoztatás során egy napi tétel összegének helyébe egy napi szabadságvesztés büntetés lép. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 4.000 (négyezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más nyújthat be. jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem I n d o k o l á s I. A Pécsi Járásbíróság a
- július
- napján tárgyaláson meghozott és kihirdetett 12.B.272/2013/
- számú ítéletével hatályon kívül helyezte a Szigetvári Városi Bíróság 2.B.172/2010/
- számú ítéletének a próbára bocsátást kimondó rendelkezését és a próbára bocsátást megszüntette. A terheltet bűnösnek mondta ki közokirathamisítás bűntettében [
- évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
- §
(1)bekezdés b) pont - indokolás szerint: III. fordulat]. Ezért a terheltet - halmazati büntetésül, de nem jelölve a próbára bocsátással nem érintett testi sértés vétségét - 200 napi tétel, napi tételenként 1.500 forint, összesen 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett továbbá a pénzbüntetés esetleges átváltoztatásáról, a lefoglalt bűnjelről és a bűnügyi költségről. A védelmi fellebbezések alapján másodfokon eljárt Pécsi Törvényszék a
- március
- napján nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett 3.Bf.345/2013/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: a próbára bocsátással érintett testi sértés vétsége miatt is kiszabott joghátrányt megrovásra enyhítette - egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az elsőfokú bíróság által megállapított, és a másodfokú bíróság által kiegészített és mellőzéssel pontosított tényállás a következő: A terhelt
- november
- napja előtt az apja részére kiállított mozgáskorlátozott igazolvány birtokába került. Az igazolvány közokiratnak minősül [86/
- (VI.14.) Korm. rendelet
- §
(1)bekezdés]. Az igazolvány ingyenes parkolást biztosít a jogosultja vagy a jogosultat szállító jármű vezetője részére [1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 41. §
(3)bekezdés]. A jogosultjának bejelentése alapján az igazolvány érvénytelenítésre került. A terhelt
- május 21-én személygépkocsijával a helység belterületén, a kijelölt várakozóhelyen leparkolt, a szélvédőn belül elhelyezte az igazolványt, pedig annak jogosultját nem szállította. A terhelt kiszállt, elhagyta a járművet. Az elsőfokú bíróság a jogi értéklelés körében megjelölte a minősítés törvényhelyét és hangsúlyozta, hogy a terhelt joghatás kiváltására alkalmas módon használta fel az igazolványt, ugyanis a más nevére szóló, valódi igazolvány érvénytelenítése közömbös, mert ennek ténye nem volt felismerhető az igazolványból (BH 2010.141.). A másodfokú bíróság a kiegészítéssel és mellőzéssel pontosított tényállást a felülbírálathoz irányadónak vette, valamint helytállónak találta a terhelt büntetőjogi felelősségének megállapítását is. A másodfokú bíróság azért döntött a megrovás alkalmazása mellett, mert az első fokon alkalmazott joghátrányt nem találta arányban állónak a cselekmény csekély tárgyi súlyával és a terhelt személyének társadalomra veszélyességével, s így a joghátrány célját ezzel az intézkedéssel kívánta elérni. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a Baranya Megyei Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt Bf.B.481/2014/
- szám alatt, a Be.
- §-a
(1)bekezdésének b) pontja alapján a megrovás törvénysértő alkalmazása miatt, a másodfokú ítélet megváltoztatása és büntetés kiszabása érdekében. A megyei főügyészségi indítványa joghatályos a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül, 2014. június 16án érkezett a Pécsi Járásbírósághoz [Be. 418. §
(1)bekezdés]. Az indítvány indokai szerint a megrovás alkalmazása azért törvénysértő, mert - a próbára bocsátás megszüntetése mellett büntetést kell kiszabni, ha a terheltet a próbaidő előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbára bocsátás próbaideje alatt elítélik [Btk. 66. §
(1)bekezdés
- b)pont - feltehetően elírás történt, helyesen:
- a)pont], - és erre az esetre a Be. 330. §-ának
(4)bekezdése ugyancsak halmazati büntetés kiszabását írja elő. A Legfőbb Ügyészség a BF.998/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta. A támadott másodfokú ítélet nyilvános ülésen történő hatályon kívül helyezését és a terhelttel szemben pénzbüntetés kiszabását indítványozta. A Kúria - a Be.
- §
(1)bekezdése
- mondatának
- fordulata szerinti összetételben - nyilvános ülést tartott [Be.
- §
(1)bekezdés
- fordulat]. A nyilvános ülésen a legfőbb ügyész képviselője az indítványt fenntartotta. A védő a felszólalásában egyetértett a törvénysértés tényével. Ugyanakkor arra figyelemmel, hogy az elsőfokú ítélet ellen a terhelt felmentés érdekében fellebbezett, mindkét határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. III. A felülvizsgálati indítvány alapos. A Be.
- §
(1)bekezdése b) pontjának
- fordulata alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha - a bűncselekmény törvénysértő minősítésén túl - a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntető törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.). Ez értelemszerűen vonatkozik az intézkedésre is. A terheltet korábban a bíróság a
- szeptember 11-én jogerős ítéletével testi sértés vétsége miatt 2 évre próbára bocsátotta. A próbaidő
- szeptember
- napjával telt volna el. Az újabb (a jelen) ügyben terhére rótt cselekményt a terhelt
- május 21-én, tehát a próbára bocsátását megelőzően követte el. E cselekmény elbírálására a próbaidő alatt került sor. Ha a próbára bocsátottat a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik, a Btk.
- §
(1)bekezdése a) pontjának megfelelően a próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni. Ha a terhelt bűnösségét a bíróság a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt állapítja meg, a próbára bocsátást kimondó rendelkezést hatályon kívül helyezi, és halmazati büntetést szab ki [Be. 330. §
(4)bekezdés
- fordulat]. Az anyagi jogi „kell" és az eljárásjogi „szab ki" kitételekben eltérést nem engedő, egyértelmű törvényi parancs jelenik meg. A büntetés kiszabását elhalasztó próbára bocsátás eredménytelenségére tekintettel a törvény nem engedi, hogy a bíróság ismételten önálló intézkedést [Btk.
- §
(2)bekezdés: megrovás, jóvátételi munka, próbára bocsátás] alkalmazzon. A halmazati büntetés kiszabásának törvényi parancsa minden önálló intézkedés, így például a megrovás alkalmazását is kizárja. A próbára bocsátás eredménytelenségének tehát egyaránt van anyagi jogi és eljárásjogi következménye, s talán helyesebb jogtechnikai megoldás lehetne, ha a halmazati büntetés kötelező kiszabását maga az anyagi jog írná elő. Amikor megelőzően a bíróság próbára bocsátást alkalmazott a terhelttel szemben, ezáltal állást foglalt arról, hogy megrovás alkalmazásának nincs helye. A korábbi Btk. 71. §-ának
(1)bekezdése szerint ugyanis megrovásban kell részesíteni azt, akinek a cselekménye az elbíráláskor már nem veszélyes, vagy oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása, vagy más intézkedés - ide nem értve az elkobzást és a vagyonelkobzást - alkalmazása is szükségtelen. (A hatályos Btk. 64. §-ának
(1)bekezdése ezzel azonos rendelkezést tartalmaz.) A korábban eljárt bíróságnak ez a rendelkezése ítélt dolgot (res iudicata) eredményezett. A megrovás alkalmazása kétségtelenné teszi, hogy az önállóan alkalmazandó intézkedések között súlybeli különbség van. A megrovás a legenyhébb, mert csak akkor alkalmazható, ha más intézkedés, mint például a próbára bocsátás alkalmazása (ide nem értve az elkobzást és a vagyonelkobzást) szükségtelen. Ha tehát próbára bocsátás indokolt, akkor megrovás alkalmazására eleve nincs törvényes lehetőség. A kifejtettekből kitűnően a megrovás alkalmazására törvénysértéssel került sor. A törvénysértést a másodfokú bíróság követte el. Szem elől tévesztette az anyagi jogi és eljárásjogi törvényi parancsot, amely próbára bocsátás kudarca esetén kizárja a - részben ugyanazon bűncselekmény miatt ismételten önálló intézkedés (pl. megrovás) alkalmazását. Mindezek folyományaként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának
(5)bekezdése szerint hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványnak helyt adott. A megtámadott határozatot - a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja
- fordulatának megfelelően megváltoztatta, és a törvénynek megfelelő határozatot hozva a terheltet az elsőfokú bíróság által törvényes mértékben meghatározott pénzbüntetésre ítélte és rendelkezett - meg nem fizetése esetén - annak átváltoztatásáról. Egyebekben a támadott határozatot - a Be.
- §-a alapján - hatályában fenntartotta. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
- §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
- november
- Dr. Molnár Gábor Miklós s.k. a tanács elnöke, Dr. Feleky István s.k. előadó bíró, Dr. Kiss Sándor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző NYM