← Magyarország

Kf.37683/2018/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A fogyasztásmérő berendezés állagmegóvása a felhasználó kötelezettsége. A berendezés megrongálásával történő méretlen gáz vételezésének következményeit a fogyasztónak viselnie kell. A Kúria mint másodfokú bíróság ítélete Az ügy száma: Kf.III.37.683/2018/

  1. A tanács tagjai: . Kovács András a tanács elnöke . Mudráné dr. Láng Erzsébet előadó bíró . Fekete Ildikó bíró A felperes: A felperes képviselője: . Dicső Ügyvédi Iroda Az alperes: Hivatal Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Az alperes képviselője: . Hernádi Eleonóra Ügyvédi Iroda A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: felperes A fellebbezett elsőfokú jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 15.K.700.196/2018/
  2. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 15.K.700.196/2018/
  3. számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint másodfokú perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 40.000 (negyvenezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes (...) alatti felhasználási helyén,
  4. december
  5. napján, a felperes szerződéses időszaka alatt szerelték fel új állapotban a (...) gyártási számú 2006-ban gyártott,
  6. október 9-
  7. között hitelesített Kromschröder típusú gázmérőt, a felperes [2] [3] [4] részéről is aláírt (...) számú munkautalványban foglaltak szerint. A fogyasztásmérő a (...) számú hitelesítési bizonyítványa alapján
  8. december
  9. napjáig lett volna használható hiteles mérésre, és annak számláló szerkezetét hitelesítési plombával zárta le a hitelesítő. A (...) Kft. (a továbbiakban: TIGÁZ/engedélyes) szakemberei
  10. november
  11. napján mérőcsere céljából keresték fel a felhasználási helyet. A mérési hely felülvizsgálata során a gázmérő számlálószerkezetét lezáró OMH plombán szabálytalanságot tapasztaltak, ezért szabálytalan vételezést vélelmeztek, amelyet a (...) számú ténymegállapításról szóló jegyzőkönyvben rögzítettek. E szerint az „OMH plomba nem tűnik eredetinek, a karakterek eltérők". A gázmérőt leszerelték, elszállították, a felhasználási helyen pedig új fogyasztásmérőt szereltek fel. A gázmérő ellenőrzésekor a felperes jelen volt, a gázmérő sérülését és a szabálytalan vételezés tényét nem ismerte el, és a jegyzőkönyvet megjegyzés nélkül aláírta. A szabálytalan vételezés tényének vitatására figyelemmel a (...) megrendelte a gázmérő szakértői vizsgálatát. A
  12. december
  13. napján tartott szakértői vizsgálaton a felperes szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg. A szakértő a vizsgálat alapján elkészített szakértői véleményben megállapította többek között, hogy a gázmérő szemrevételezéses vizsgálata során látható, hogy a számláló szerkezetét lezáró burkolatfedőt jobb oldalt rögzítő plombazár, nem eredeti állapotú és nem eredeti elhelyezésű, lenyomata alul-felül eltérő, így a mérőt átplombázták, ezáltal a számláló felbontásra került. A digitális képek kinagyításával és a mikroszkóp nagyított képei alapján ez még inkább felfedezhető. Az eredeti plomba eltávolítása révén a számlálószerkezet burkolatfedele levehető volt a helyéről, ezáltal a számláló működése közvetlenül befolyásolhatóvá vált. A számdobot ki lehetett venni a helyéről, így ez idő alatt mérés nélküli fogyasztásra volt lehetőség, mutatott értékét vissza lehetett állítani. A számdob, a számdob váltókerekei és a tartóállvány olyan karcolt állapotú, amilyen belső sérülések újonnan felszerelt mérőn nem lehetnek. A felsorolt elváltozás, illetve eltérés szándékos beavatkozás következménye, a mérő működése befolyásolható volt, és a számláló szerkezeti részein lévő sérülések alapján a működést befolyásolták is. Az eredeti plomba eltávolítása egyértelműen méretlen gázvételezés szándéka miatt történt, a mérő működésének befolyásolásával szabálytalan vételezés történt. A (...) a szakértői vélemény ismeretében a szabálytalan vételezés jogkövetkezményeként 540.000 forint összegű kötbért számlázott ki a felperesre. A felperes a
  14. július
  15. napján kelt és az alpereshez hiánypótlási felhívást követően
  16. szeptember
  17. napján érkezett levelében panaszt tett a szabálytalan gázvételezés címén a (...) által folytatott eljárás miatt és a szabálytalan gázvételezés ügyben lefolytatott eljárás illetőleg a kötbér követelés jogszerűségének felülvizsgálatát kérte. A panaszt az alperes
  18. november
  19. napján kelt FVFO-2017/2326-
  20. számú határozatával elutasította. Megállapította az ügy iratai alapján, hogy a gázmérő számláló szerkezeti plombáját a felperes szerződéses időszaka alatt a felhasználási helyen legalább egyszer felbontották, ennek következményeiért a felperes tartozik felelősséggel. A felhasználási helyen a fogyasztásmérő berendezésbe történő beavatkozás és a megrongált mérőn a méretlen gázvételezés a (...) eljárása során bizonyítottá vált, így a panasz nem megalapozott. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [5] [6] [7] [8] Felperes keresetében elsődlegesen a határozat megváltoztatását, másodlagosan hatályon kívül helyezését kérte. Indokaként előadta, hogy a kötbér alkalmazására jogszerűen nem kerülhetett sor, mivel a kötbér kikötés szabályainak és alakiságának megsértése áll fenn. A Polgári törvénykönyvről szóló
  21. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
  22. §

(1)bekezdése szerint kötbért csak írásban lehet kikötni. Írásbeli szerződés hiányában a TIGÁZ és a felperes jogviszonyában kötbér követelés nem érvényesíthető. Hivatkozott továbbá a szerződésszegés hiányára is, mivel álláspontja szerint a mérő sérülései a számára történő birtokba adás előtt keletkeztek, amely sérülések fennállását azonban laikusként egyszerű szemrevételezéssel, tájékoztatás és összehasonlító dokumentáció hiányában nem is észlelhette. Kifogásolta, hogy plombasérülésre hivatkozással anélkül került megállapításra a szerződésszegés, hogy bizonyították volna a plombák sérülésmentes átadását, illetve hogy azokra vonatkozó megfelelő tájékoztatás megtörtént volna. E körben utalt a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. számú mellékletét képező Földgázelosztási Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat/Fesz) 2009. január 1-je után hatályos rendelkezéseire, a régi Ptk. 4. §-ára, 205. §
(3)bekezdésére, 277. §
(5)és
(6)bekezdésére, valamint hivatkozott a Kúria Kfv.III.37.558/2015/5., Pfv.V.21.314/2015/
  1. és a Kfv.II.37.587/2014/
  2. számú ítéletére. Az alperes érdemi nyilatkozatában a felperes keresetének elutasítását kérte, annak alaptalansága okán. Az elsőfokú ítélet [9] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Mindenekelőtt rögzítette, hogy perbeli ügyben abban kellett állást foglalni, hogy a kötbér polgári jogi szabályai érvényesülésének hiányára és a szerződésszegés hiányára megalapozottan hivatkozott-e a felperes. Utalt a bíróság a földgázellátásról szóló
  3. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.)
  4. §
(6)bekezdésére, a Szabályzat 18.
  1. pont c. alpontjára 18.
  2. pontjára, 18.
  3. pont b. alpontjára, 18.
  4. pontjára és 18.
  5. pontjára. [10] A bíróság nem fogadta el a kötbér kikötés szabályainak, az alakiságnak a megsértésére alapított felperesi hivatkozást. Kifejtette, hogy a felperes szerződéses jogviszonya a Get. hatályba lépése előtt
  6. december 8-án még a földgázellátásról szóló
  7. évi XLII. törvény hatálya alatt keletkezett. Az írásba foglalt, a felperes által is aláírt Általános Közüzemi Szerződés, a közüzemi iratok között rendelkezésre áll. A szerződéses jogviszony létrejöttekor, a gázmérő felszerelésekor még nem volt jogszabályi kötelezettség a plombák tekintetében a fogyasztók fényképpel igazolható tájékoztatása. A jogszabályi háttér változása a szerződéses jogviszonyra is kihatott, így a szabálytalan vételezés és annak jogkövetkezményeként alkalmazható kötbér tekintetében a Get., a Vhr. és a Szabályzat rendelkezései irányadóak. Ezáltal a Szabályzat szerinti kötbér abban az esetben is a szabálytalan vételezésre jogszerűen alkalmazható következmény, ha arról a szerződő felek a szolgáltatási szerződésben írásban nem rendelkeztek. A Szabályzat szerinti kötbér nem azonos a polgári jogi jogviszonyokban kiköthető kötbérrel. A közüzemi szerződésnek a jogszabályban meghatározott tartalmi eleme akkor is része a szerződésnek, ha arról a felek között írásban megkötött egyedi szerződés tételesen nem rendelkezik. [11] A bíróság a szerződésszegést vitató felperesi érvelés kapcsán pedig rámutatott arra, hogy a régi Ptk.-beli szabályokból, a jóhiszemű, tisztességes és együttműködő eljárás elvéből, a szerződő felek tájékoztatási kötelezettségéből nem vezethető le az, hogy megfelelő tájékoztatás nélkül történt a mérőóra átadása, illetve hogy kifejezett figyelemfelhívás, tájékoztatás és összehasonlító dokumentáció hiányában a munkautalvány aláírásával a felperes az OMH plombák vonatkozásában semmilyen nyilatkozatot nem tett, és semmit nem ismert el. Az alperes a perben tényszerűen mutatott rá, hogy a plomba az OMH által hitelesített plomba, így ahhoz a szolgáltató szerelője felszereléskor hozzá sem nyúlhatott, továbbá, hogy az OMH plomba tekintetében annak állapotát a 173/16/
  8. számú hitelesítési bizonyítvány tanúsítja. A gázmérő felszerelése a hitelesített, a hitelesítési bizonyítványban foglalt állapotú, ezáltal sértetlen OMH plombával ellátott gázmérő felszerelését jelenti. A szakvélemény a mérő befolyásolását megállapította, a szakvélemény megállapításait egyébként a felperes nem vitatta. [12] A bíróság a
  9. december 8-i felszereléskor kiállított, és a felperes által aláírt munkautalványt alkalmasnak értékelte arra, hogy a hitelesített gázmérő felszerelését igazolja, mely hitelesített gázmérő részét képezi a sértetlen OMH plomba. Az eset körülményei alapján a kötbér alkalmazása megalapozott volt, és az alperes határozata a panasz elutasítása körében nem jogsértő. A felperes által hivatkozott kúriai jogesetek tekintetében pedig a tényállás azonosság nem állapítható meg. A fentiek okán a felperes szerződésszegés hiányára alapított érvelése sem foghatott helyt. A fellebbezés és ellenkérelem [13] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést. Kérte az ítélet megváltoztatását annak megállapításával, hogy a felperesnek kötbérfizetési kötelezettsége nem áll fenn, másodlagosan pedig az alperesi határozat hatályon kívül helyezését. Kifejtette, hogy a felperes véleménye szerint a törvényszék tévesen nem fogadta el a kötbérkikötés szabályaira vonatkozó alakiság megsértésére alapított felperesi hivatkozást. Felperes nem vonta kétségbe, hogy közte és a szolgáltató között érvényes és hatályos olyan közüzemi szerződéses jogviszony áll fenn, melynek alapján a felperes folyamatosan igénybe veszi a gázszolgáltatást. Ugyanakkor a szolgáltató maga is azt adta elő, hogy a felperes szerződése írásban nem, hanem csak ráutaló magatartással jött létre, annak ellenére, hogy a szolgáltatót a Get.
  10. §-ának rendelkezései kifejezetten kötelezték a hatályos elosztóhasználati szerződések írásban való megkötésére, az irányadó ágazati jogszabályokban előírt tartalommal. Az a körülmény, hogy a szerződés írásba foglalása mindeddig nem történt meg a szerződés érvényességét nem érinti, ugyanakkor azt eredményezi, hogy a szolgáltató nem alkalmazhat olyan jogkövetkezményt a felperes terhére állított szerződésszegés szankciójaként, amelyet a Ptk. kógens rendelkezése kizárólag írásban való kikötés esetében enged alkalmazni. [14] A kötbér kikötés írásbeliségének hiányát pedig nem pótolhatja az, hogy a perbeli közüzemi szerződés tartalmát ebben az esetben a gázszolgáltatásra vonatkozó speciális jogszabályok és szabályzatok határozzák meg. Az egyedi szerződéses feltételek helyett alkalmazandó jogszabályi feltételek köréből nem alkalmazható az a feltétel, amely jogszabályba ütköző volta miatt érvénytelen, semmis feltételnek minősül. Ilyen feltétel adott esetben a Szabályzat.
  12. pont b. pontja, amely kötbér szankció alkalmazását írja elő a 18.
  13. pont c. pontja szerinti szerződésszegés esetére. [15] Az alperes sérelmezett határozatában a régi Ptk.
  14. §
(1)bekezdését tévesen olyan diszpozitív rendelkezésnek minősítette, amelytől a Szabályzat. 18.
  1. pont b. pontja, mint speciális jogszabályi rendelkezés jogszerűen eltérhet. [16] Nyomatékosan hivatkozott a felperes arra, hogy az általános törvénybe foglalt kógenciát csak egy másik speciális törvény rendelkezése törhetné át. Adott esetben csak a Get. mint speciális törvény rendelkezhetett volna akként, hogy a csak ráutaló magatartással létrejött szerződéseket a kötbér alkalmazhatósága szempontjából is írásban létrejött szerződésnek kell tekinteni. Ilyen rendelkezést azonban a Get. nem tartalmazott. Felperes nézete szerint tehát a szerződés részévé vált általános feltételek köréből nem alkalmazható az, amelyik a régi Ptk.
  2. §
(2)bekezdése alapján, azaz magasabb szintű jogszabályba ütköző volta miatt semmis. Ennek megfelelően a semmis feltétel részleges semmisséget eredményez, amely a régi Ptk. 239. §
(2)bekezdése szerint az egész szerződés érvényességét nem érinti. [17] A szerződésszegés hiánya körében pedig, a felperes álláspontja szerint a törvényszék tévesen mutatott rá arra, hogy a mérő felszerelésekor még nem volt jogszabályi kötelezettség a plombák tekintetében a fogyasztó fényképpel is igazolható, vagy más módon alátámasztott tájékoztatása, és így a plombák kérdésköre ne lenne vizsgálható. A TIGÁZ a felperes kérései ellenére sem bocsátotta a felperes rendelkezésére sem a mérőóra felszereléskor készült munkautalványt, sem a perbeli mérőóra hitelesítését igazoló hitelesítési bizonyítványt. Az alperes sérelmezett határozatából ugyanakkor megállapítható, hogy a perbeli mérőóra hitelesítése nem egyedileg, hanem szúrópróbaszerű hitelesítéssel történt, mintegy egy évvel az óra felszerelése előtt a gyártó üzemében. Ilyen körülmények között a felperes a mérőóra felszereléskori hitelességének megfelelően igazolt voltát is kétségbe vonja, mivel a szolgáltató semmilyen további adatot nem nyújtott arra vonatkozóan, hogy az órát a felszerelésig hol, milyen körülmények között tárolta, azok megrongálódásának lehetőségét megfelelően kizárta-e. [18] A felperes nem a szakértő megállapításait vitatta, csupán azt állította, hogy a szakértő által megállapított eltéréseket nem ismerte, nem észlelte, és legfőképpen nem ő okozta, és egyértelmű szemrevételezéssel nem is ismerhette fel. Ezzel szemben a szolgáltató nem bizonyította, hogy a felperes számára a mérőórát nem olyan állapotban adta át, amilyenben azt tőle leszerelték. Az alperes a panasz ügy elbírálásakor tévesen vette alapul elsődlegesen a szakértő véleményét a felperesi szerződésszegés megállapításakor, annak bizonyítékaként. [19] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Rámutatott, hogy álláspontja szerint a közüzemi szolgáltatások körében a Ptk. rendelkezései csak háttérszabályként és azokra a kérdésekre alkalmazhatóak, amelyeket az ágazati jogszabályok nem rendeznek. A Get. 111. §
(2)bekezdésére utalt e körben, továbbá a régi Ptk. 205. §
(2)bekezdésére, mely szerint nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez. Tekintettel arra, hogy a szerződésszegés szankcióit jogszabály rendezi, ezért ebben a kérdésben a feleknek nem kellett megállapodniuk. Az alperes rögzíti, hogy maga a FESZ is, de különösen az annak alapján a szolgáltatók által készített üzletszabályzat a régi Ptk. 205/A. §
(1)bekezdése szerinti általános szerződési feltétel. Felperes lényegében az általános szerződési feltétel semmisségét állítja, ehhez képest azonban a régi Ptk. 209. §
(6)bekezdése szerint nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg. Felperes tehát nem hivatkozhat a kötbérkikötés semmisségére. [20] A közigazgatási iratok között fellelhető a felperes által
  1. évben aláírt munkautalvány, amely tartalmazza, hogy a felperes akkor a mérő ép és sértetlen állapotát ellenőrizte. Az eltelt mintegy 10 évben a felperes nem tett erre vonatkozóan eltérő nyilatkozatot. Nem volt tárgya sem a panasznak, sem a keresetnek a mérők tárolásának módja, és ilyen adatot a panaszos nem is kért az engedélyestől. A most felvetett kérdéseket tehát sem a hivatal, sem az elsőfokú bíróság nem kellett, hogy vizsgálja. Ez már önmagában megalapozatlanná teszi a felvetést, ugyanakkor a közigazgatási iratok alapján az állapítható meg, hogy az ebben az ügyben érintett mérőt
  2. október 20-án hitelesítették, és
  3. december 8-án szerelték fel a panaszosnál, tehát egy évről szó sincs, ahogyan arról sem, hogy a mérőket csak szúrópróbaszerűen hitelesítették. A konkrét mérő konkrét hitelesítési bizonyítványa kellően cáfolja felperes ezen állítását. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos. [22] A Get.
  4. §
(6)bekezdése szerint a fogyasztásmérő berendezés állagmegóvása és védelme a felhasználó kötelezettsége. [23] A Szabályzat 18.4. pontja
  1. c)alpontja alapján szabálytalan vételezésnek minősül, ha a felhasználó a fogyasztásmérő berendezés megrongálásával méretlen gázt vételez. A 18.6. pontja szerint ha a felhasználó a szabálytalan vételezést vitatja, a mérőberendezés kötelező szakértői vizsgálatát az elosztói engedélyes köteles igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértővel elvégeztetni. [24] A 18.7. pont értelmében a 18.4. pont szerinti szerződésszegések jogkövetkezményei:
  2. b)a 18.4. pont b)-
  3. f)pontjai esetére kötbér, amelynek mértékét a földgázelosztó üzletszabályzatában arányosan, a fokozatosság elvét figyelembe véve kell megállapítani úgy, hogy a felsorolt jogsértések súlyát és a szerződésszegéssel a földgázelosztónak okozott joghátrányt is figyelembe kell venni. [25] A 18.9. pont alapján a szerződésszegést a földgázelosztó köteles bizonyítani. [26] A 18.10. pont szerint ha a szabálytalan vételezés pontos időtartama hitelt érdemlően nem állapítható meg, legfeljebb 30 napos vélelmezett fogyasztási időtartamot kell figyelembe venni. [27] A Kúria a felperes fellebbezésében foglalt alaki kifogás - kötbér írásba foglalása - tárgyában osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját. Arra visszautalva és ismétlés nélkül a Kúria azt emeli ki, hogy a periratok közt található 2006. december 8-án kelt és a felperes által is aláírt Általános Közüzemi Szerződés I. megnevezésű dokumentum IX. pontja értelmében: [28] A szerződés időtartama: a szerződés aláírásának napján lép hatályba és határozatlan ideig érvényes. [29] A szerződés elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek: - 1. számú melléklet: Általános Szerződési Feltételek - 2. számú melléklet: Munkautalvány (gázmérő plomba adatai). A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény és annak végrehajtására kiadott rendeletek, azok mellékletei a szolgáltatási üzletszabályzat és a Ptk. rendelkezései az irányadók. [30] Helyesen hivatkozott tehát az alperes is arra, hogy a régi Ptk. 205. §
(2)bekezdése második mondata értelmében nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez. A fentiekben idézett jogszabályok a kötbér, mint jogkövetkezmény kérdését részletesen rendezik, és az alkalmazandó jogszabályokra a fogyasztóval kötött szerződés kiemelt pontjai is visszautaltak. Alappal hivatkozott tehát az elsőfokú bíróság az ítéletében arra, hogy a felperes szerződéses jogviszonyának tartalmára nézve a Szabályzat akkor is irányadó, ha a szerződő felek a Szabályzat jogviszonyra vonatkozó elemeit az egyedi szerződésekben külön írásban tételesen nem jelenítik meg. Mindezekre figyelemmel a felperes alaptalanul hivatkozott arra, hogy a kötbér alkalmazhatóságának feltétele a kötbér polgári jogi szabályainak megfelelő alakisággal - a régi Ptk. rendelkezéseire figyelemmel az egyedi szerződésben írásban való kikötése. [31] A felperes a fellebbezésében továbbra is a „generális szabályként irányadó" Ptk.-ra hivatkozott, illetve arra, hogy a szerződés ráutaló magatartással jött létre, ezáltal sérti a Ptk. azon rendelkezését, hogy a kötbért, mint jogkövetkezményt csak írásban lehet kikötni. Azonban a fentiekre tekintettel a felperes erre vonatkozó érvelése nem alapos, az ítélet és az alperesi határozat jogszerűségét cáfolni nem tudta. [32] A felperesi szerződésszegéssel kapcsolatos kérdéskörben is helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság, azzal a Kúria is egyetért. Az ítélet az indokolásában külön részletesen kitért arra, hogy az alperes a perben tényszerűen mutatott rá, hogy a szakértő által kifogásolt, hamisnak értékelt plomba az OMH által hitelesített plomba, így ahhoz a szolgáltató szerelője a szereléskor hozzá sem nyúlhatott, továbbá, hogy az OMH plomba tekintetében annak állapotát a 173/16/
  1. számú hitelesítési bizonyítvány tanúsítja. A hitelesítési bizonyítvány szerint a fogyasztásmérőt
  2. október 9-
  3. között hitelesítették, és annak számlálószerkezetét (...) jelű hitelesítési plombával zárta le a hitelesítést végző. A mérőóra
  4. december 8-i felszerelésekor a (...). számú munkautalvány kitöltése megtörtént, abban a felszerelt mérő adatait a szolgáltató szerelői által felszerelt jogi zárak darabszámát és sorszámát feltüntették, továbbá a felperes az elvégzett munkát, ezáltal a plombált gázmérő felszerelését aláírásával igazolta. A gázmérő felszerelése a hitelesített, a hitelesítési bizonyítványban foglalt állapotú, ezáltal sértetlen OMH plombával ellátott gázmérő felszerelését jelenti. [33] A Kúria tehát rámutat, hogy a bíróság alapvetően nem azt rögzítette ítéletében, hogy a plombák kérdésköre egyáltalán ne lenne vitatható, hanem azt, hogy a felperes által felhozottak - az eset összes körülményei és a rendelkezésre álló dokumentumok alapján nem vetettek fel aggályt. Semmilyen adat nem igazolta, hogy hibás, nem hiteles óra került volna tíz évvel korábban eredetileg felszerelésre. A szakértői műszaki vélemény pedig a szerződésszegés kérdését egyértelműen alátámasztotta, mely megállapításokat a felperes egyébiránt nem is vitatta. [34] Osztotta a Kúria az alperes fellebbezési ellenkérelmében foglaltakat arra nézve, hogy e körben a felperes a fellebbezésében olyan megállapításokat, hivatkozásokat is tett, melyek az elsőfokú eljárásnak nem képezték tárgyát. Így a mérők szúrópróbaszerű hitelesítése, illetve annak időpontja, továbbá azok tárolása, megrongálódás alóli óvása. A Kúria rámutat, hogy a perrendi szabályok kereteket szabnak arra, hogy milyen új tényekre, körülményekre lehet hivatkozni a fellebbezésben. Így ilyen az, amit önhibáján kívül nem tudott érvényesíteni a fellebbező fél, vagy amivel már a meghozott ítéletre reagál. A felperes által hivatkozott új körülmények e kritériumoknak nem felelnek meg, miáltal vizsgálatukra, értékelésükre a másodfokú bírósági eljárásban nem volt mód. [35] Fentiekre tekintettel a Kúria az érdemben helyes elsőfokú ítéletet a Pp.
  5. §
(2)bekezdése szerint helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [36] A fogyasztásmérő berendezés állagmegóvása a felhasználó kötelezettsége. A berendezés megrongálásával történő méretlen gáz vételezésének következményeit a fogyasztónak viselnie kell. Záró rész [37] A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes másodfokú perköltségét. [38] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §
(3)bekezdés d) pontja és 46. §
(1)bekezdése szerinti fellebbezési illetéket a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése szerint a felperes viseli. [39] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Kovács András s.k. a tanács Erzsébet s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Ildikó s.k. bíró elnöke, Dr. Mudráné dr. Láng

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.