Győri Ítélőtábla Pf.II.20.121/2019/7/I. A Győri Ítélőtábla a Dr. Vörös József ügyvéd által képviselt felperesnek - a Dr. Pomázi Ádám ügyvéd által képviselt I. r., a Dr. Pomázi Ádám ügyvéd által képviselt II. r., a Dr. Pomázi Ádám ügyvéd által képviselt IV. r., a Dr. Pomázi Ádám ügyvéd által képviselt V. r., a Dr. Pomázi Ádám ügyvéd által képviselt VI. r., a Dr. Eredics Viktor jogtanácsos által képviselt VII. r., a VIII. r. alperesek ellen, tartozás megfizetése és járulékai iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék
- április
- napján kelt 15.P.20.148/2017/
- számú ítélete ellen a felperes részéről 48.,
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I., II.r. alperesnek személyenként 63.
- - 63.
- (Hatvanháromezer-ötszáz - hatvanháromezer-ötszáz); a IV., V., VI.r. alperesnek személyenként 12.
- - 12.700,- (Tizenkettőezer-hétszáz - tizenkettőezer-hétszáz) Ft másodfokú perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy a magyar államnak az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására fizessen meg 560.000,- (Ötszázhatvanezer) Ft le nem rótt fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A hitelező felperes, valamint az I-II.r. alperes mint egyetemleges adósok között
- május
- napján devizaalapú kölcsönszerződés jött létre. A szerződés
- május
- napján módosított I. pontjában a felperes 46.800,83 CHF összegnek megfelelő 7 millió forint kölcsöntőke folyósítását vállalta. A szerződés I/
- pontjában a hitelező tájékoztatta az adósokat, hogy „tekintettel arra, hogy a kölcsön nyilvántartása devizában történik az adós köteles az árfolyamváltozásból eredő esetleges veszteségek viselésére". Az ügyleti kamat mértékét, a kamatlábat a mindenkor érvényes referencia kamatláb (
- május 14-én LIBOR 2,38%) + évi 7,5%-ban, azaz a szerződéskötéskor „évi 9,8% kamatfelárban" határozták meg. A szerződésben egyszeri kezelési költségként 2%-ot, 936,02 CHFet; zárlati költségként évi 46,8 CHF-et; míg a THM-et 10,9358 %-ban állapították meg. A kölcsön futamideje 120 hónap, lejárata
- május
- napja volt. Az adósok a futamidő alatt havonta 618,54 CHF-nek megfelelő - a tőkéből és kamatösszegéből álló - törlesztőrészlet megfizetését vállalták. (IV/
- pont) Késedelmi kamatként az ügyleti kamaton felüli évi 6%-ot állapítottak meg. (VI/
- pont) A kölcsön visszafizetése biztosítékaként ugyanezen a napon (
- május 23.) keretbiztosítéki jelzálogszerződés jött létre a hitelező mint jelzálog-jogosult és az I-II.r. alperes adós jelzálog-kötelezett között. A szerződéssel a felek jelzálogjogot alapítottak az I-II.r. alperes ½ - ½ arányú közös tulajdonában lévő Város 1 ., ...
- hrsz-ú ( Város 1 ., ...1.) ingatlanra 60.841,08 CHF keretösszeg erejéig. A felperes a
- évi XL. törvény (DH 2 törvény) alapján az elszámolási kötelezettségének eleget tett, a felülvizsgált elszámolás szerint az adós tartozásának tőke összege 10.879.141 Ft., a lejárt ügyleti kamattartozás 5.728.781 Ft., lejárt késedelmi kamat 1.857.010 Ft., egyéb költség 60.536 Ft. A Győri Ítélőtábla
- február
- napján kelt Pf. II. 20.312/2017/17 / I. számú részítélete folytán részben megismételt eljárás során a felperes módosított keresetében - elsődlegesen -az I-II.r. alperes egyetemleges kötelezését kérte 10.879.471.Ft tőke, 5.728.781.Ft ügyleti kamat, 1.457.010.Ft késedelmi kamat, 65.536.Ft költség; továbbá a tőkeösszeg
- február
- napjától a kifizetés napjáig járó 8,6%-os ügyleti kamata és további 6%-os késedelmi kamata megfizetésére. Elsődleges keresetéhez kapcsolódóan kérte kötelezni I-II. rendű alperest annak tűrésére, hogy a felperes a kölcsönszerződések alapján érvényesített követelését az I.r. alperes ½ arányú tulajdonában lévő Város 1 .ker., ...
- hrsz-ú ( Város 1 ...2.) ingatlanból zálogjoga alapján kielégítse, valamint IV., V., VI., VII., VIII.r. alpereseket mint végrehajtási jog jogosultjait, annak tűrésére hogy a felperes a követelését jelzálogjoga alapján az ingatlanból kielégítse. Másodlagosan - a devizaalapú kölcsön szerződés érvénytelensége megállapítása esetére - az érvénytelenség jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállítását kérte. Ennek körében kérte kötelezni az I.- II.r. alperest 7 millió Ft. tőke, valamint annak a
- május
- napjától a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére. A II.r. alperes perbeli nyilatkozatát elfogadva az adósok kölcsönszerződés futamideje alatti teljesítését 2.189.000 Ft-ban ismerte el. A részteljesítés elszámolását követően 5.852.693 Ft. tőke, valamint annak a
- szeptember
- napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata és 1.951.035 Ft.
- szeptember
- napjáig lejárt késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az I-II.r. alperest. Úgy nyilatkozott, hogy a kölcsönszerződés érvénytelensége esetén nem ellenzi, hogy a bíróság a jelzálog szerződés érvénytelenségét is megállapítsa és a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásból törölje. A II.r. alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, elsődlegesen arra hivatkozva, hogy a devizaalapú kölcsön szerződés nem jött létre, illetve semmis a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény (Hpt.)
- §-a
(1)bekezdése a)- e) pontjai, a 203. §
(1),
(6),
(7)bekezdései , a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (Ptk.)
- §
(1)bekezdése, 209/A §
(2)bekezdése alapján. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződéskötés előtti helyzet helyreállítását kérte, elszámolva az I. rendű alperes 2.189.000 forint teljesítését. Arra hivatkozott, hogy a kölcsönszerződés érvénytelensége folytán az azt biztosító keretbiztosítéki jelzálogszerződés is érvénytelen, ezért az ingatlan-nyilvántartásból a jelzálogjogot törölni kell. Az V.-VI. rendű alperes a kereset elutasítását kérő ellenkérelmében a kölcsönszerződés érvénytelenségére hivatkozott az árfolyamkockázatról történő tájékoztatás hiánya miatt. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállítását kérték. Az elsőfokú bíróság a fellebbezéssel részben támadott ítéletével kötelezte az I.-II.r. alperest, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 7.803.728 Ft.-ot, továbbá a 5.852.693 Ft. után 2018. december 4. napjától a késedelemmel érintett minden naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Elrendelte a Város 1 . kerület ...1 helyrajzi számú ingatlanról a 19. sorszám alatt bejegyzett keretbiztosítéki jelzálogjog törlését, melynek tűrésére a felperest és IV.- VIII. rendű alpereseket kötelezte. Határozata indokolásában elvetette a II.r. alperes Hpt. 213. §
(1)bekezdésére alapított semmisségi kifogását. A törvényszék a kölcsönszerződés I. 4 pontja árfolyamkockázat viselésére vonatkozó rendelkezése tisztességességét a Hpt. 203. §
(6)bekezdése,
(7)bekezdése a) pontja a 2 /
- PJE határozat, valamint az EUB C- 51/17, C- 227/18, C- 186/16 határozatai alapján vizsgálva megállapította, hogy az megfelelő tájékoztatásnak nem minősült, így az a Ptk.
- §
(1)bekezdése és a 209/A.§
(2)bekezdése alapján tisztességtelen. A tisztességtelen tájékoztatás a szerződés teljes érvénytelenségét eredményezi és 6/
- PJE határozat
- pontja alapján a szerződés érvényessé nyilvánításának van helye forint kölcsön elszámolása mellett. A felek azonban a perben az érvénytelenség jogkövetkezményeként nem a Ptk.
- §
(2)bekezdése szerinti érvényessé nyilvánítást, hanem a 237. §
(1)bekezdése alapján az eredeti állapot helyreállítását kérték egyezően. Az összegszerűség körében az I. rendű alperes befizetését elfogadó felperes által kidolgozott elszámolást az adósok nem vitatták, így az 5.852.
- forint tőketartozást 7.803.728 Ft-ra növelő 1.951.035 Ft. lejárt késedelmi kamattartozást kötelesek megfizetni
- december
- napjától késedelmi kamattal növelten. Az érvénytelen kölcsönszerződést biztosító keretbiztosítéki jelzálogjog törléséről a bíróság a Ptk.
- §
(1)bekezdése,
- §-a alapján rendelkezett figyelemmel a felek azon perbeli egyező nyilatkozatára, hogy az érvénytelenség megállapítása esetén a jelzálogjog törlésének is helye van. A törvényszék kifejtette, hogy a keretbiztosítéki jelzálogjog a jogviszony tekintetében járulékos jellegű és addig áll fenn, amíg a biztosított jogviszony fennmarad. A konkrét esetben a devizaalapú kölcsönszerződés jelentette a jogviszonyt, amely annak érvénytelensége és az eredeti állapot helyreállítása folytán megszűnt. Így az ingatlan-nyilvántartásból törlésének az ingatlannyilvántartásról szóló
- évi CXLI. törvény
- §
(1)bekezdése
- a)pontja
- aa)alpontja alapján helye van, mivel a törlés későbbi bejegyzésű jóhiszemű jogszerző jogát nem sérti. Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása és elsődlegesen a keresetének való teljes helyt adás, míg másodlagosan annak hatályon kívül helyezése iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. A jogorvoslati kérelmében kifejtett álláspontja szerint a törvényszék tévesen állapította meg, a felperes nem kérte a szerződés érvénytelensége megállapítása esetére annak érvényessé nyilvánítását. Arra hivatkozott, hogy a 2018. június 29-én kelt beadványában kifejezetten kérte a "szerződés érvénytelenné nyilvánítását". Előadta, hogy álláspontja szerint az érvénytelenség oka a Ptk. 237. §
(2)bekezdése alapján kiküszöbölhető, a kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítható. Megítélése szerint az érvényessé nyilvánítás a felek eredeti szerződéses akaratának leginkább megfelelő jogkövetkezmény, mivel az alperesek a szerződés teljesítésével késedelembe estek, azonban sem a kölcsönszerződést, sem az azt biztosító zálogszerződést nem támadták meg. A fellebbezési tárgyaláson a fellebbezését úgy pontosította, hogy az elsőfokú ítélet késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezése megváltoztatását és a marasztalási összeg után
- december
- napjától BUBOR +6% késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni az I.- II.r. alperest. A megváltoztatott fellebbezési kérelmét azzal indokolta, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményei közül a perbeli szerződés érvényessé nyilvánítását kéri és a kamatra vonatkozó rendelkezés megváltoztatásával a perbeli szerződés érvényessé nyilvánítható. Az I.- II.- IV.-V.- VI. rendű alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérték. Megítélésük szerint a törvényszék maradéktalanul lefolytatta a korábbi másodfokú részítéletben foglalt iránymutatás szerinti bizonyítást. A fellebbezésben foglaltakkal szemben hivatkoztak a
- szeptember
- napján megtartott tárgyalás
- szám alatti tárgyalási jegyzőkönyvébe foglalt felperesi képviselői nyilatkozatra, amely szerint a felperes kizárólag az eredeti állapot visszaállítását kéri az érvénytelenség jogkövetkezményeként. Erre a nyilatkozatra tekintettel felesleges lett volna tovább vizsgálni a szerződés esetleges érvényessé nyilvánítását. Valótlanul állítja azt is a fellebbezés, hogy az alperes részéről nem került megtámadásra a zálogszerződés. Ismét hivatkoztak az említett tárgyalási jegyzőkönyvre, amelynek
- oldalán a II.r. alperes kérte a zálogjogot biztosító szerződés érvénytelenségének megállapítását is. Ezt követően a felperesi képviselő kifejezetten úgy nyilatkozott, hogy a kölcsönszerződés érvénytelensége megállapítása esetén nem ellenzi az alperes jelzálogszerződés érvénytelenségével és törlésével kapcsolatos igényét. *** Az Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és az arra előterjesztett fellebbezési ellenkérelem korlátai között (Pp.
- §
(3)bekezdése) bírálta felül, így az nem érintette az elsőfokú ítélet keretbiztosítéki jelzálogjog törlésére vonatkozó rendelkezését. A felperes ugyanis a fellebbezési tárgyaláson pontosított fellebbezésében ezen ítéleti rendelkezés megváltoztatását nem kérte. Az így elbírált fellebbezés nem alapos. A felperes a fellebbezésében iratellenesen állította, hogy az elsőfokú eljárás során fenntartott keresetében az érvénytelenség jogkövetkezményei (Ptk. 237. §
(1)-
(2)bekezdése) közül nem az eredeti, szerződéskötés előtti helyzet helyreállítását, hanem a "szerződés érvénytelenné nyilvánítását" (helyesen: érvényessé nyilvánítását) kérte. Az ugyan kétségtelen, hogy a fellebbezésben hivatkozott
- június
- napján kelt, az elsőfokú iratok között
- szám alatt érkeztetett beadványában még a kölcsönszerződés érvénytelensége megállapítása esetére annak érvényessé nyilvánítását kérte. Azonban az I.- II.- IV.-V.- VI. rendű alperesek fellebbezési ellenkérelmében helytállóan hivatkozottak szerint a felperes a per során ezt a nyilatkozatát utóbb megváltoztatta és a
- szeptember
- napján megtartott tárgyaláson (
- sz. tárgyalási jegyzőkönyv) az érvénytelenség jogkövetkezményeként már kizárólag az eredeti állapot helyreállítását kérte. Ez a nyilatkozata pedig egybehangzó volt a korabeli deviza alapú kölcsönszerződést megkötő I.- II.r. alperes érvénytelenség jogkövetkezményére vonatkozó nyilatkozatával. Az érvénytelenség jogkövetkezményei közül a szerződés érvényessé nyilvánítása az eredeti állapot helyreállításával egyenrangú. Így abban az esetben, amikor elvben mind az eredeti állapot helyreállítása, mind pedig a szerződés érvényessé nyilvánítása alkalmazható megoldás a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményét választja. (1/
- PK vélemény
- pont). Annak eldöntésénél, hogy a bíróság melyik jogkövetkezményt alkalmazza a bíróság több szempontot mérlegelhet (a felek a szerződést milyen mértékben teljesítették, a teljesítést követően mi lett a szolgáltatások sorsa, a szerződés folytán milyen változások következtek be a felek helyzetében) és figyelembe kell vennie a felek akaratát is. A bíróság a következmények alkalmazására vonatkozó mérlegelés során nincs kötve a felek kereseti illetve viszontkereseti kérelmeihez, hanem azoktól eltérő érvénytelenségi jogkövetkezmény alkalmazása mellett is dönthet. A jogkövetkezmények közötti választási lehetőségének azonban van egy korlátja: nem alkalmazhat olyan jogkövetkezményt, amely ellen valamennyi fél tiltakozik. (1/
- PK vélemény
- pont) A konkrét esetben a perbeli felek a szerződéskötés előtti helyzet helyreállítására vonatkozó egyező akaratnyilatkozata oly mértékben határozott volt, hogy azzal lényegében kizárták más jogkövetkezmény, így az érvényessé nyilvánítás alkalmazását. Ez kitűnt abból, hogy a forint- alapú kölcsönként visszaállítandó szerződéskötés előtti helyzet esetére az elszámolandó alperesi időközi teljesítés (2.189.000 Ft), illetve a lejárt késedelmi kamat (1.951.035 Ft.) összegére is egyezően nyilatkoztak. Ezért a törvényszék - független attól, hogy a 6/
- PJE
- pontjában a Kúria az érvénytelenség esetére az érvénytelenség oka kiküszöbölését és a szerződés érvényessé nyilvánítását tekinti leginkább alkalmazandó jogkövetkezményeknek- helyesen határozott, amikor a szerződés megkötését megelőző helyzet helyreállításáról döntött. A felperes módosított fellebbezésében megváltoztatott, az érvénytelen devizakölcsön-szerződés érvényessé nyilvánítására irányuló (és ehhez kapcsolódóan a BUBOR +6% mértékű késedelmi kamat megállapítását kérő) keresete a másodfokú eljárásban már nem volt érdemben elbírálható. A fellebbező fél a fellebbezését a másodfokú tárgyalás berekesztéséig megváltoztathatja és kiegészítheti két korlátozással. Az egyik korlátot a keresetváltoztatás tilalma jelenti (Pp.
- §
(1)bekezdés), a másikat pedig a 247. §
(2)bekezdésében megfogalmazott részjogerő beállta, ami miatt a fellebbezést az elsőfokú ítéletnek eredetileg fellebbezéssel nem érintett részére nem lehet kiterjeszteni. A keresetváltoztatás a keresetnek a per tárgyát képező elemei, vagyis a keresettel érvényesített jog, az annak alapját képező tényállás és a kereseti kérelem bármelyikének megváltoztatását jelenti. (Szegedi Ítélőtábla Pf. II. 20.213/2016/7. szám) Nem keresetváltoztatás viszont, ha a felperes a keresettel érvényesített jog megváltoztatása nélkül, annak megalapozására újabb tényeket hoz fel, vagy a felhozottakat kiigazítja (Pp. 146. §
(5)bekezdés a) pont), megállapítás helyett teljesítést, vagy teljesítés helyett megállapítást követel (Pp. 146. §
(5)bekezdés d) pont). Nincs tehát akadálya annak, hogy a felperes kereseti kérelme indokait további jogi érvekkel egészítse ki, a keresettel érvényesített jogot azonban nem változtathatja meg, új tényekre pedig kizárólag abban az esetben hivatkozhat, ha az új tény az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - rá kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna, illetve az új tények az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányulnak (Pp. 235. §
(1)bekezdés). A konkrét esetben az elsőfokú eljárásban fenntartott keresettől eltérő érvénytelenség jogkövetkezménye alkalmazására irányuló keresetváltoztatás a keresettel érvényesített jog megváltoztatását is jelenti, amely - a fentiek szerint - a másodfokú keresetváltoztatás tilalmába ütközik. Ezen túl a felperes az annak, valamint az eltérő mértékű (BUBOR +6%) késedelmi kamat alkalmazásának alapjául szolgáló tényeket (Pp. 121. §
(1)bekezdése c) pont) sem adta elő a keresetváltoztatásban. Az alapul szolgáló tények előadása hiányában pedig meg sem ítélhető, hogy a keresetváltoztatáshoz kapcsolódó tények előadására a másodfokú eljárásban a Pp. 235. §
(1)alapján sor kerülhet-e. Ezekre figyelemmel az Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett részét a Pp. 253. §
(2)alapján helybenhagyta A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért a felperes a Pp. 78. §
(1)alapján viselni köteles az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési illetéket, valamint az alperesek másodfokú eljárásban felmerült - ügyvédi munkadíjból álló - perköltségét. Ez utóbbi összegét az ítélőtábla 32/
- (VIII. 22.) IM.. rendelet
- §-a alapján az alperesek perbeli érdekeltségére is tekintettel határozta meg. őr,
- október
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró