A határozat elvi tartalma: A két évet meghaladó tartamú szabadságveszés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése a törvény kötelező rendelkezésébe ütközik. Ezért az ilyen büntetés törvénysértő, ami a felülvizsgálati eljárásban a szabadságvesztés tartamának mérséklésével is orvosolható. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.II.591/2019/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor, a tanács elnöke . Somogyi Gábor, előadó bíró . Vaskuti András, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- október
- Az ügy tárgya: garázdaság vétsége és más bűncselekmény Terhelt: ... és társa Első fok: Debreceni Járásbíróság, 81.Bpk.1004/2018/2., végzés, tárgyalás mellőzésével,
- október
- Az indítvány előterjesztője: ú-Bihar Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: ... II. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a garázdaság vétsége és más bűncselekmény miatt ... és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Járásbíróság 81.Bpk.1004/2018/
- számú végzését ... II. rendű terhelt tekintetében annyiban változtatja meg, hogy e terhelt szabadságvesztésének tartamát 2 (kettő) évre enyhíti. Egyebekben a megtámadott határozatot ... II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 15.000 (tizenötezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] I. A Debreceni Járásbíróság a
- október 24-én meghozott 81.Bpk.1004/2018/
- számú büntetővégzésével ... II. rendű terhelttel szemben társtettesként elkövetett garázdaság vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés] és társtettesként elkövetett testi sértés vétsége [Btk. 164. §
(1)és
(2)bekezdés] miatt - mint visszaesővel szemben, halmazati büntetésül - 2 év 6 hónap szabadságvesztést szabott ki, melynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg, és akként rendelkezett, hogy abból a terhelt - a végrehajtás elrendelése esetén - legkorábban a büntetések háromnegyed részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra; egyúttal elrendelte a II. rendű terhelt pártfogó felügyeletét. A végzés - tárgyalás tartására irányuló kérelem hiányában - ... II. rendű terhelt tekintetében 2018. november 16. napján jogerőre emelkedett. II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség B.1185/2018/2I. szám alatt, a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjára alapítva, a II. rendű terhelt javára terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben a jogerős ítélet megváltoztatását, és a II. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés mértékének enyhítését kérte. Indokolásában utalt arra, hogy a Btk. 85. §
(1)bekezdése szerint a két évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés végrehajtása függeszthető fel próbaidőre, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. A jogerős határozatban a II. rendű terhelttel szemben kiszabott 2 év 6 hónap szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését tehát a törvény nem teszi lehetővé, a Debreceni Járásbíróság végzése ezért törvénysértő, a törvénysértés pedig a Be.
- §-a szerinti egyszerűsített felülvizsgálat útján nem orvosolható. Az ügyészség utalt arra, hogy a bíróság jogerős végzésében a II. rendű terhelt esetében irányadó büntetési tétel keretei között, a középmértéket meghaladó büntetést szabott ki. Ugyanakkor arra helyesen következtetett, hogy a büntetés céljai annak végrehajtása nélkül is elérhetők, mert a terhelt korábban más jellegű, lényegesen korábban elkövetett bűncselekmények miatt volt büntetve, továbbá két kiskorú gyermeket is nevel. Ezért - az ügyészség álláspontja szerint - a II. rendű terhelt terhére rótt cselekmények tárgyi súlyát, a büntetéskiszabási körülményeket és a határozat belső arányosságát is szem előtt tartva a büntetési célok - a próbaidő tartamának változatlanul hagyása mellett - a szabadságvesztés mértékének csökkentésével is elérhetők. Észrevételezte továbbá az ügyészség, hogy a bíróság végzésében a terhelt pártfogó felügyeletét elrendelte, noha a visszaeső terhelt a próbaidő tartama alatt a törvény kötelező rendelkezése alapján áll pártfogó felügyelet alatt. A Legfőbb Ügyészség a BF.263/2019/
- számú átiratában a megyei főügyészség indítványát fenntartotta, és a II. rendű terhelt szabadságvesztésének enyhítését indítványozta. A II. rendű terhelt védője írásbeli észrevételében mindenben osztotta az indítványban foglaltakat. III. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdése értelmében tanácsülésen bírálta el. A felülvizsgálati indítvány alapos. A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont első fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye akkor, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, második fordulata alapján pedig akkor, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt szabtak ki - a
- ba)alpont szerint - törvénysértő büntetést. A Be. 649. §
(1)bekezdés c) pontja akkor biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét, ha a bíróság jogerős ítéletében a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére függesztette fel a büntetés végrehajtását. Az említett okokból a Be. 651. §
(1)bekezdése és a Be. 652. §
(3)bekezdése szerint a terhelt terhére az ügyész a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított 6 hónapon belül jogosult felülvizsgálati indítványt benyújtani. A törvénysértés orvoslása érdekében a terhelt javára benyújtott felülvizsgálati [15] [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] [23] indítvány előterjesztése időhatárhoz nem kötött [Be. 652. §
(4)bekezdés]. Előrebocsátja a Kúria, hogy a végrehajtás felfüggesztésének kérdése a törvényi kizártságon kívüli esetekben mérlegelhető; ugyanakkor a felfüggesztés próbaidejére, illetve arra nézve, hogy a felfüggesztés alkalmazása legfeljebb milyen tartamú büntetés esetében mérlegelhető, kötelező törvényi rendelkezések is vonatkoznak. Ilyen a próbaidő - kiszabott szabadságvesztéshez is igazodó - legrövidebb és (generális) leghosszabb tartama; illetve az is, hogy a Btk. 86. §
(1)bekezdés a)-c) pontjában írt, törvényi kizártságot eredményező okok hiányában is [a Btk. 85. §
(1a)bekezdésében írtakat ide nem értve] csak a két évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés végrehajtása függeszthető fel. Kétségtelen, hogy a végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetében is a szabadságvesztés a büntetés, és éppen ezért a Be. 649. §
(1)bekezdés c) pontja értelmében a büntetés végrehajtásának a Btk. 86. §
(1)bekezdésében foglalt kizáró ok ellenére történő felfüggesztése a hivatkozott törvényhely b) pont második fordulata szerinti - a büntetőjog más szabályának megsértéséből eredő - törvénysértő büntetéstől elkülönült felülvizsgálati ok. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a végrehajtás felfüggesztése kapcsán más törvénysértés nem felülvizsgálati ok. Az is kétségtelen, hogy bár a végrehajtásában felfüggesztett büntetés nem képez önálló büntetési nemet, azonban az így kiszabott szabadságvesztés is - bár végrehajtása a próbaidő függvényében áll - büntetés. A törvényben engedélyezettnél hosszabb tartamú szabadságvesztés végrehajtásának a törvény kötelező rendelkezésébe ütköző felfüggesztése tehát valójában azt jelenti, hogy az így kiszabott büntetés nem illeszkedik a törvénybe, ekként az törvénysértő; azért, mert olyan tartamú szabadságvesztés esetében biztosítja a végrehajtás felfüggesztését, amire a törvényi rendelkezés nem ad lehetőséget. Ehhez képest a végrehajtásában felfüggeszthető szabadságvesztés tartamára vonatkozó kötelező törvényi előírások megszegése egyben a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont második fordulata szerinti, - a
- ba)alpont esetében - az adott büntetés törvénysértő kiszabását jelentő felülvizsgálati okot valósít meg. Általános érvénnyel kimondható, hogy törvénysértő büntetés címén felülvizsgálati okot képez az olyan anyagi jogi szabály megszegése, aminek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt az egyszerűsített felülvizsgálat (Be. XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem illeszkedik a törvénybe, másként szólva ilyen büntetést - illetve ilyen formában joghátrányt - a törvény nem ismer, nem tesz lehetővé. Ugyanez történik akkor is, ha ugyan a Btk. 86. §
(1)bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kizáró okok egyike sem áll fenn [s ekként nem a Be. 649. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott felülvizsgálati ok valósul meg], azonban a bíróság olyan (nemű vagy mértékű) büntetés végrehajtását függeszti fel próbaidőre, aminek a felfüggesztését a törvény nem teszi lehetővé. A Btk. 85. §
(1)bekezdése szerint a 2 évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha - különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. Az említett törvényhely
(2)bekezdése szerint a próbaidő tartama - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - 1 évtől 5 évig terjedhet, de a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. A próbaidőt években vagy években és hónapokban kell meghatározni. Megjegyzi a Kúria, hogy a jelen ügyben elbírált cselekmény elkövetése és jogerős elbírálása között, 2015. szeptember 15-i hatállyal a 2015. évi CXL. törvény módosította a Btk.-t, és annak 29. §
(1)bekezdése beiktatta a Btk. 85. §
(1a)bekezdését, ami - bizonyos esetekben - az öt évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre való felfüggesztését is lehetővé tette. Ennek alkalmazhatósága azonban jelen ügyben nem kerülhetett szóba, mert az csak a határzár tiltott átlépése (Btk. 352/A. §), a határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), valamint a határzárral kapcsolatos [24] [25] [26] [27] [28] [29] [30] [31] [32] [33] [34] építési munka akadályozása (Btk. 352/C. §) miatt kiszabott szabadságvesztésre vonatkozik. Törvényt sértett tehát az eljárt bíróság, amikor jelen ügyben a II. rendű terhelttel szemben kiszabott 2 év 6 hónap szabadságvesztés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Végrehajtandó szabadságvesztést viszont a bíróság nem szabhatott volna ki büntetővégzésben, mert azt a Be. 740. §
(2)bekezdése nem teszi lehetővé. Ugyanakkor a büntetés törvénysértő volta e körben a Kúria teljes felülbírálati jogkörét megnyitotta, döntési jogkörét azonban - a felülvizsgálati indítvány irányával összhangban - csak a terhelt javára. A Kúria észlelte azt, hogy a 2 évet meghaladó tartamú szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre való felfüggesztése a terhelt számára a törvény ellenében biztosított előny, de azt is, hogy a II. rendű terhelttel szemben 2 évet meghaladó tartamú szabadságvesztés kiszabása pedig indokolatlan hátrány. Két évet meg nem haladó tartamú szabadságvesztés kiszabása esetén pedig - a Btk. 86. §
(1)bekezdés szerinti kizáró ok hiányában - a végrehajtás felfüggesztése már nem ütközik kötelező törvényi rendelkezésbe. A törvénynek megfelelő határozat meghozatala végett a döntési jogkör így nem a végrehajtás felfüggesztésének mellőzésével, hanem a kiszabott szabadságvesztés tartamának megváltoztatása révén gyakorolható; ez jelen esetben a Be. 659. §
(5)bekezdéséből is fakadó törvényi kötelezettség. Ezért a Kúria úgy látta helyesnek és egyúttal törvényesnek, hogy a II. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 évre enyhíti. Ekként annak végrehajtásának felfüggesztése a szabadságvesztések tartamánál nem rövidebb próbaidőre, immár megfelel a Btk. 85. §
(1)és
(2)bekezdésében írt, eltérést, bírói mérlegelést nem tűrő rendelkezéseknek. Helytállóan utalt rá a megyei főügyészség miszerint tévesen rendelkezett a járásbíróság a II. rendű terhelt pártfogó felügyeletének elrendeléséről; helyesen azt kellett volna megállapítania, hogy a terhelt - a törvény kötelező rendelkezése alapján [Btk. 69. §
(2)bekezdés b) pont] - pártfogó felügyelet alatt áll. Ez azonban nem érinti azt, hogy az intézkedés alkalmazása a II. rendű terhelttel szemben törvényes, így a szóban lévő rendelkezés a felülvizsgálati eljárásban nem helyesbíthető. Az indítvány és a döntés további elvi tartalma A két évet meghaladó tartamú szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése a törvény kötelező rendelkezésébe ütközik. Ezért az ilyen büntetés törvénysértő, ami a felülvizsgálati eljárásban a szabadságvesztés tartamának mérséklésével is orvosolható. Záró rész Ekként a Kúria - mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, aminek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, a megtámadott határozatot a II. rendű terhelt tekintetében a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és a törvénynek megfelelő határozatot hozott; a II. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 évre enyhítette, nem érintve a megállapított bűnösséget, jogi minősítést és a végrehajtás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést. A Kúria egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költség megállapítása a 18/
- (VI.18.) IM rendelettel módosított a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/
- (XII.27.) IM rendelet
- §
(1)és
(2)bekezdésére tekintettel a 7. §
(3)bekezdésén alapul, melyet a Be. 664. §
(1)bekezdése alapján az állam visel. IV. A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
- fordulata zárja ki. A Be.
- §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul; az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- október
- Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Vaskuti András s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Lévai Viktória tisztviselő