Pfv.20886/2013/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A termálfürdőben bekövetkezett baleset miatt kártérítés akkor igényelhető, ha bizonyított, hogy az okozati összefüggésben áll az alperes jogellenes magatartásával. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság Pfv.III.20.886/2013/4.szám A Kúria a dr. Horváth Klára ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Csákabonyi Beáta ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése iránt a Budapest Környéki Törvényszék előtt 6.P.28.975/

1. szám alatt megindított és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.376/2012/
2. számú közbenső ítéletével elbírált perében, amely perbe az alperes pernyertessége érdekében a dr. Bányai Gábor ügyvéd által képviselt Biztosító beavatkozott, a jogerős ítélet ellen az alperes által
3. és a beavatkozó által
4. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő k ö z b e n s ő í t é l e t e t: A Kúria a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest és a beavatkozót, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek külön-külön 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, míg a 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen a közbenső ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
5. október 17-én az alperes fürdő előcsarnokában, a pénztár előtt elesett és a baleset következtében súlyos sérüléseket szenvedett. A helyszínen a felperest elsősegélyben részesítették, majd mentővel a ceglédi Kórházba szállították, ahol a röntgenvizsgálat alapján lábtörést állapítottak meg. Ezt követően a felperesnek további két műtétre volt szüksége és 12 hetet töltött a N-i Rehabilitációs Szakkórházban. A felperes a keresetében a balesettel összefüggő vagyoni és nem vagyoni kárai megtérítésére kérte az alperes kötelezését arra hivatkozással, hogy az alperes a baleset megelőzési kötelezettségének nem tett eleget és ennek következtében csúszott el a felperes a nedves padozaton. Az alperes a kereset elutasítását összegszerűségét is vitatta. kérte, annak jogalapját és Az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletének indokolása szerint a felperes nem tett eleget a bizonyítási kötelezettségének és nem bizonyította, hogy a vizes kövön csúszott el. A rendelkezésre álló iratok alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes sorsszerű megbetegedései miatt a jobb alsó végtag gyermekbénulás-következményes állapotában szenved, végtagja megrövidült, izomzata gyenge. A káreseményt megelőzően ízületi beteg volt, sokízületi gyulladásban, csontritkulásban és magas vérnyomás betegségben, továbbá szívbetegségben is szenved. A balesettel érintett jobb lábának korábban ún. szalagos instabilitását is megállapították. A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a közbenső ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes kártérítési felelősséggel tartozik a felperest
6. október
7. napján a C-i Termálfürdőben ért balesettel összefüggésben keletkezett károkért. A másodfokú bíróság a közbenső ítélet indokolásában utalt arra, hogy a baleset bekövetkezésének módját kívül álló tanú nem látta, egyéb bizonyíték sem áll rendelkezésre. A másodfokú bíróság abból indult ki, hogy a káreseményt legpontosabban a károsult képes leírni, azt minden esetben azonos módon adta elő és a baleset bekövetkezésére tett előadásait cáfoló bizonyíték sem merült fel. A baleset az előcsarnokban következett be, ahol nem volt kizárható, hogy az ott közlekedő vendégek a vizet behordják és ezért a padozat vizessé vált. Ezt nem cáfolja az a tény, hogy sem a baleset előtt, sem azt követően nincs dokumentált eset az előcsarnokban történt elcsúszás miatt. Tényként állapította meg továbbá, hogy a baleset helyszínén az előcsarnokban a burkolat nem volt csúszásmentes, ezért a burkolat a vizesség hiányában sem felelt meg a fürdők burkolatától általában elvárható csúszásmentességi követelménynek. A másodfokú bíróság elvárhatónak tartotta, hogy olyan helyen, ahol bizonytalan járású, mozgáskorlátozott vendégek is megfordulnak, az alperes a csúszásmentes felületről gondoskodjon. Az üzemeltetési szabályzat által előírt takarítás önmagában nem elégséges elvárható magatartás a fürdő üzemeltetője részéről, miként a csúszásveszélyre figyelmeztető táblák elhelyezése sem mentesíti az alperest a megcsúszásból eredő balesetek miatti kártérítési felelősség alól. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az alperes kártérítési felelősségét megállapította a felperes balesetéből eredő károkért. Az alperes és a beavatkozó felülvizsgálati kérelme a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú ítéletet helybenhagyó döntés meghozatalára irányult. Jogi álláspontjuk szerint a jogerős közbenső ítélet sérti a Ptk.
8. §-ának