A határozat elvi tartalma: A munkáltató azon magatartásával ha munkavállalóját mindenfajta tájékoztatás hiányában határozatlan ideig a korábban ellátott, munkaköre jellegét meghatározó tevékenységétől eltérő módon foglalkoztatja, ezáltal bizonytalan helyzetben tartja, foglalkoztatási kötelezettségét megszegi. Ez pedig a munkavállaló azonnali hatályú felmondásának jogszerű indoka lehet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.307/2018/
- A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró . Gál Attila bíró A felperes: A felperes képviselője: . Pusztafi Zsófia Mária ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: . Vass Tibor ügyvéd A per tárgya: munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogszerűsége és jogkövetkezményei A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.21.217/2017/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi 7.M.306/2016/
- Bíróság Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.21.217/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban teljes egészében pernyertes felperes pártfogó ügyvédjének díját az alperes viseli. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 76.800 (hetvenhatezer-nyolcszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes gyógyszertári szakasszisztens munkakörben állt az alperes alkalmazásában. A részére
- szeptember 1-jén átadott tájékoztató értelmében munkaköre képernyős munkakör, azaz munkavégzése során napi 4 órát meghaladó időtartamban rendszeresen képernyős eszközt használ, számítógép segítségével végzi munkáját. A felperes
- október 26-án kapta meg megbízó levelét, amely értelmében a mindenkori jogszabályoknak megfelelően köteles végezni munkáját, a vényköteles gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök kiadását. A felperes ezen kívül áruátvételi feladatokat is ellátott. Munkaköre szerint kötelessége volt a gépek és eszközök meghibásodásának jelentése, az orvosi titoktartás, adatvédelmi előírások betartása, a cég jó hírnevének megőrzése, a munkatársakkal kapcsolatos segítőkész magatartás, a jogszabályok betartása, a minősítési előírások szem előtt tartása, részvétel a munka- és tűzvédelmi oktatáson, valamint az országos és helyi továbbképzésen. Számítógép nélkül végezhető feladata részét képezte gyógyszerek készítése, fiókok, illetve készletek rendezése, a lejárati idők ellenőrzése, valamint a takarítás is. [2]
- október 28-án a betegállományból visszatérő felperes azt tapasztalta, hogy az alperes letiltotta a számítógépes hozzáférését. Ezt követően kizárólag olyan munkák ellátására utasította, amelyhez nem volt szükséges a számítógép használata. [3] A felperes
- november 2-án azonnali hatályú felmondással szüntette meg jogviszonyát, amelyet azzal indokolt, hogy dr. B K M gyógyszertárvezető
- október 28-tól nem a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (Mt.)
- §
(1)bekezdése szerint foglalkoztatja. Nem expediálhat, nem vehet át árut, illetve a számítógépet nem használhatja. Jogszabályhelyre utalással hivatkozott arra, hogy részéről a munkaviszony ilyen körülmények között nem tartható fenn. Egyidejűleg kérte, hogy az alperes biztosítsa a munkakör átadás-átvételének lehetőségét, illetve fizesse ki részére a felmondási időre járó távolléti díjat és a végkielégítést. [4] A felperes a felmondást B J munkatárs részére
- november 2-án adta át, aki ezen a napon továbbította dr. O F munkáltatóijogkörgyakorló részére. A felperes keresete és az alperes viszontkeresete, illetve a felek ellenkérelmei [5] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy azonnali hatályú felmondása jogszerű volt, és az alperes fizessen részére két havi távolléti díjával azonos összegű 406.000 forint végkielégítést, felmondási időre járó 304.500 forint munkabért, valamint 56.250 forint cafeteria juttatás ellenértéket. Hivatkozása szerint az alperes egyoldalúan vonta el tőle a számítógépes hozzáférést, amely számára megalázó és indokolatlan is volt. Munkaviszonyának fennállása alatt egyetlen munkavállaló részéről sem tapasztalt olyat, hogy az alperes a számítógépes hozzáférését egészben letiltotta volna, nem tudta, hogy ez az alperesi magatartás átmeneti jellegű-e, vagy sem. [6] Az alperes a kereset elutasítását kérte, és viszontkeresetet terjesztett elő. Az Mt.
- §
(1)és
(4)bekezdése alapján kérte, hogy a bíróság kötelezze a felperest 30 napra járó felmentési időre kifizetendő munkabérével azonos összegű kártérítés megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy a felperes felmondását érvénytelennek kell tekinteni, mert nem a munkáltatói jogkör gyakorlójával közölte, ezen személy erről csak áttételesen értesült. A felperes tisztában volt vele, hogy a munkafeladatok napi összetétele változó, és a munkaköri leírásában foglaltak egy része számítógép nélkül is elvégezhető. Hivatkozott arra, hogy a felperes munkavégzése nem volt hibátlan, illetve, hogy a betegállománya ideje alatt is munkát keresett, megválni készült az alperestől. A felperes ellenkérelme a viszontkereset elutasítására irányult, elsődlegesen annak elkésettségét állítva. [7] Az első- és másodfokú ítélet [8] A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.M.306/2016/24. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek végkielégítés címén 406.000 forintot, felmondási időre járó munkabérként 304.500 forintot és 56.250 forint cafeteria ellenértéket. A bíróság az alperes viszontkeresetét elutasította, és kötelezte, hogy fizessen a felperesnek perköltséget, valamit az állam javára illetéket. [9] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt az Mt. 64. §
(1)és
(2)bekezdésére. Az alperes sem vitatta miszerint a felperes felmondása eljutott a munkáltatói jogkör gyakorlójához, amelyben kérte a munkakör átadás lehetőségének biztosítását. A közlésnek nem feltétele a személyes átadás, ilyen jogszabályi rendelkezésre az alperes sem hivatkozott. [10] Az elsőfokú bíróság az Mt. 51. §
(1)bekezdésére utalással kifejette, hogy az okiratok tartalmával ellentétben nem fogadta el az alperes hivatkozását, miszerint a felperes munkaköre számítógép használata nélkül is ellátható volt. A felperes munkáját túlnyomórészt számítógép segítségével végezte, illetve azt az alperes sem állította, hogy a munkakör
- október 28-át követően megváltozott. A felperes nevére készült megbízólevél még a számítógépes hozzáférése megtiltását követően sem lett visszavonva, a munkaszerződése és az ahhoz mellékelt tájékoztató azonos tartalommal volt hatályban a munkaviszony megszűnéséig. [11] A munkáltató a munkavállaló munkaköri leírása, munkaszerződése alapján meghatározhatja, hogy egy adott napon, adott pillanatban éppen milyen munkát köteles ellátni, de ez az utasításadási jog nem tágítható odáig, hogy a munkavállaló munkakörében gyakorta visszatérően használatos eszközének elvonásával járjon, és ezzel sérüljön a munkáltatót terhelő foglalkoztatási kötelezettség. [12] A felperes csak három napot töltött megváltozott munkavégzési körülmények között, azonban az alperes őt teljes bizonytalanságban tartotta az intézkedés időbeli hatályát illetően. A felperes rendszeres, mindennapos használatot igénylő munkaeszköze hozzáférésének megtagadása a munkáltató részéről olyan kötelezettségszegés volt, amely megalapozta a munkavállaló részéről az azonnali hatályú felmondást. [13] A felperes a saját felmondása jogszerűségét sikeresen bizonyította, ezért mellőzte a bíróság a rendeltetésellenes munkáltatói magatartásra vonatkozó előadás vizsgálatát. [14] A jogszerű intézkedés kapcsán a bíróság utalt az Mt.
- §-ában, illetve
- §,
- §-aiban és a
- §-ban foglaltakra. Miután a bíróság az alperes kötelezettségszegését, illetve a felperes erre alapított felmondása jogszerűségét megállapította, kötelezte az alperest az Mt.
- §
(3)bekezdésében foglaltak szerint a felmentési időre járó munkabér és az ezen időre járó cafeteria juttatás ellenértékének megfizetésére. [15] Az Mt. 278. §
(2)bekezdése alapján a munkavállalónak az Mt. a
- § szerinti azonnali hatályú felmondásával kapcsolatos igénye az elévülési időn belül érvényesíthető. Ezért az alperes viszontkeresetét nem lehetett elkésettnek tekinteni. [16] Az Mt.
- §
(1)bekezdése értelmében a munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani. A felperes a felmondásában igényelte, hogy munkakörét átadhassa, az alperes viszontkeresete alapjául pedig semmilyen tényállítást arra nézve nem tett, hogy milyen követelményeket támasztott a felperessel szemben a munkaviszony átadását illetően, és azt ő mennyiben nem tartotta be. A bíróság ezért - figyelemmel az Mt. 6. §
(1)bekezdésében írtakra is - az alperes viszontkeresetét elutasította. [17] A mindkét fél fellebbezése folytán eljárt Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.21.217/2017/
- ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyta, a perköltségre vonatkozó rendelkezést mellőzte, és megállapította, hogy a felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját teljes egészében az állam viseli. A másodfokú eljárásban felmerült díjat 100%-ban az alperes köteles megfizetni. A bíróság kötelezte az alperest, hogy fizesse meg a le nem rótt fellebbezési illetéket is. [18] A másodfokú bíróság ítéletében a tényállást kiegészítette és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat a Pp.
- §-a alapján helytállóan és megfelelően értékelte, továbbá érdemben is helyes döntést hozott, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy az azonnali hatályú felmondás a jogszabályi előírásoknak megfelelt. [19] A másodfokú bíróság álláspontja szerint nem annak volt jelentősége, hogy a felperes elvileg milyen munkaköri feladatokat végezhetett számítógépes hozzáférés nélkül, hanem annak, hogy a letiltást követően ténylegesen milyen tevékenység elvégzésére utasították. S K tanú vallomása megerősítette a felperes azon állítását, miszerint a számítógépes hozzáférés letiltását követően a felperes port törölgetett, gyógyszerek lejárati idejét ellenőrizte, fiókokat rendezett át, utóbbit munkatársa segítségével. B K I tanú vallomása alátámasztotta a felperes azon állítását, amely szerint a szakasszisztensek munkájához a számítógép elengedhetetlen, elenyésző a súlya azon munkaköri feladatoknak, amelyekhez erre nincs szükség. A gyógyszertári szakasszisztens alapvető munkája a betegek gyógyszerrel való kiszolgálása, azaz az expediálás, és nem a takarítás. [20] Az alperes azzal, hogy a betegállományból visszatérő felperest kellő indok nélkül, kizárólag takarító, raktárrendezői feladatok elvégzésére utasította, és megakadályozta, hogy a munkaköre alapvető jellegét képező számítógép használatot igénylő munkaköri feladatait ellássa, megsértette az Mt.
- §-a szerinti foglalkoztatási kötelezettségét. A munkáltató utasítási joga nem terjedhet odáig, hogy a munkakör alapvető jellegét egyoldalúan megváltoztassa. [21] Az alperes nem csupán más feladatok elvégzésére utasította a felperest, hanem a számítógépes hozzáférés megtagadását bizalomvesztésre hivatkozással indokolta. A felperes az intézkedés tartósságára, így az alperes súlyos kötelezettségszegésére alappal következtetett, amit a fellebbezése is alátámaszt azzal, hogy a gyógyszertár vezető megfontolás tárgyává tette, a felperes munkaviszonyának fenntarthatóságát. [22] Egyetértett a másodfokú bíróság azzal, hogy az alperes viszontkeresete alaptalan volt. A felperes azonnali hatályú felmondása jogszerűnek minősül, és helyesen mutatott rá a bíróság arra, hogy a felperes a munkakörét át kívánta adni, ennek feltételeit az alperes azonban nem biztosította. [23] Az alperes alappal hivatkozott fellebbezésében arra, hogy jogszerű - munkavállalói azonnali hatályú felmondás esetén a munkáltató felmentési időre járó távolléti díj és végkielégítés megfizetésére köteles, cafeteria ellenérték megtérítésére azonban nem. Az alperes a felperes keresetének összegszerűségét az elsőfokú eljárás során nem vitatta (
- sorszámú jegyzőkönyv), ezért a fellebbezésbeli érvelése nem volt helytálló. [24] A másodfokú bíróság egyetértett a felperesnek a perköltséget támadó előadásával. Az alperes felülvizsgálati kérelme és a felperes ellenkérelme [25] Az alperes a jogerős ítélet elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát kérte a kereset elutasítása és a viszontkeresetnek helyt adó döntés meghozatalával. [26] Jogszabálysértésként az Mt.
- §-át,
- §-át,
- §
(1)és
(4)bekezdését, továbbá a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §
(1)bekezdését jelölte meg. [27] Kifejtette, hogy a munkaügyi tájékoztató végén rögzített képernyős munkakör célja csupán az volt, hogy munkavédelmi szempontból a munkáltató a képernyős munkakörben foglalkoztatott szakasszisztens részére támogatást nyújtson szemüveg vásárlásához. Ebből azonban nem lehet okszerű következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy a felperesnek minden nap folyamatosan számítógépes munkát kellett végeznie, olyan munkaköri leírás mellett, amely 26 különböző számítógép nélkül teljesítendő feladatot tartalmaz. A képernyős munkakör mindössze annyit jelent, hogy átlagosan négy órát meghaladó időtartamban végez a munkavállaló ilyen tevékenységet, de ennek jelen esetben nincs jelentősége, mivel a perben azt kell eldönteni, hogy a munkáltató megsértette-e foglalkoztatási kötelezettségét azzal, hogy két-három napig számítógép nélkül teljesíthető feladatok végzésére utasította munkavállalóját. [28] A megbízólevél formálisan nem lett visszavonva, az eljárt bíróságok azonban ebből okszerűtlenül következtettek arra, hogy annak az ügy szempontjából jelentősége lenne. A megbízólevél még a korábbi jogi környezetben sem jelentett kötelezettséget a munkáltató részére abban a tekintetben, hogy a szakasszisztenseket kizárólag és folyamatosan gyógyszerkiadási feladatokkal bízza meg. [29] Az elsőfokú bíróság iratellenesen állapította meg a tényállást a felperes munkakörébe tartozó feladatokat illetően tekintettel arra, hogy mindössze 5 konkrét számítógép nélkül végzendő feladatot és 8 általános jellegű magatartási szabályt sorolt fel, miközben a munkaköri leírást tartalmazó tájékoztató összesen 26 különböző számítógép nélkül végezhető tevékenységet rögzít. A másodfokú bíróság a Pp. 206. §
(1)bekezdésének megsértésével állította, hogy a bíróság a tényállást e körben helyesen tárta fel és megalapozatlanul állította, hogy nincs jelentősége annak, hogy a felperes munkaköri leírása alapján milyen munkaköri feladatokat köteles végezni számítógép nélkül. Kizárólag annak van kiemelt szerepe, hogy a gyógyszertárvezető a számítógépes hozzáférés letíltását követően ténylegesen milyen feladatok végzésével bízta meg a felperest. [30] A felülvizsgálati érvelés szerint a bíróságok téves következtetésre jutottak a tanúk nyilatkozatait illetően, figyelmen kívül hagyták B K I elfogultságára vonatkozó alperesi hivatkozást, továbbá tévesen értékelték, hogy S K tanú vallomása a felperes álláspontját támasztotta volna alá. Ez utóbbi személy tanúvallomásának értékelése teljesen hiányzik az ítélet indokolásából. [31] A felperes ürügyet keresett az egyébként is tervezett és előkészített távozásához. Rövid időn belül új munkaviszonyt létesített. A bíróságok kísérletet sem tettek a felperes által állított ellentmondások feloldására, és a bizonyítékok értékelésére vonatkozó szabályok megsértésével jutottak arra a következtetésre, hogy az azonnali hatályú felmondásához a munkáltató magatartása vezetett. [32] Az alperes az Mt. 84. §
(4)bekezdésében foglaltakra is hivatkozott, amely alapján a jogellenes munkaviszony megszüntetés szabályait kell alkalmazni akkor, ha a munkavállaló munkakörét nem az előírt rendben adta át. A perben nem volt vitatott, hogy a felperes munkahelyi vezetőjének távollétében, annak szabadsága alatt azonnali hatállyal távozott munkahelyéről, munkakörét pedig nem adta át. Amennyiben sem a munkáltatói jogok gyakorlója, sem pedig más munkahelyi vezető nincs jelen az előre be nem jelentett azonnali távozáskor, akkor objektíve lehetetlen, hogy a munkáltató biztosítani tudja a munkakör átadás feltételeit. Erre kizárólag akkor kerülhetett volna sor, ha a felperes a munkahelyi vezetőjének jelzi távozási szándékát, vagy pedig utólag felkeresi a gyógyszertárat a munkakör átadása miatt. E körben a Pp. 206. §
(1)bekezdését sértették a bíróságok. [33] A felperes a felmondás közlése során a jognyilatkozat közlésére vonatkozó szabályokat sem tartotta be, ezért felmondása érvénytelen. A felmondást egy beosztott munkavállalónak adta át, aki azt e-mailben továbbította a munkáltatói jogkör gyakorlójának, akihez kizárólag a csatolt, scannelt dokumentum jutott el. Ez az eljárás nem felel meg az írásbeli közlésre vonatkozó Mt.
- §ában foglalt előírásoknak. [34] A felperes által állított munkáltatói lényeges kötelezettségszegés körében is téves megállapításra jutottak a bíróságok. Az alperes nem sértette meg az Mt.
- §-ában foglalt foglalkoztatási kötelezettségét, e körben is sérült a Pp.
- §
(1)bekezdése. [35] Az Mt.
- §-a alapján évi 44 munkanapon a munkaszerződéstől eltérő munkakörben is foglalkoztatható lett volna a felperes. Ebből következően akkor is az utasítás szerint kellett volna ellátni a tevékenységét, ha a feladatok nem tartoztak volna a munkakörébe. A felperest együttműködési kötelezettség terhelte volna, amelynek keretében részletesebb tájékoztatást, vagy az utasítás írásba foglalását kérhette, de azonnali hatályú felmondás alapjául mindez nem szolgálhatott. [36] A periratokból összefoglalhatóan a Pp.
- §
(1)bekezdés megsértése azért állapítható meg, mert a felperes nem érezte jól magát munkahelyén, hosszabb ideje állást keresett és talált, továbbá nem megfelelő munkavégzése miatt több figyelmeztetésben is részesült. Az általa hivatkozott érintett munkanapokon pedig kevesebbet kellett dolgoznia, miközben minden juttatásra változatlanul igényt tartott. [37] Téves a másodfokú bíróságnak a cafeteria ellenértéke körében kifejtett álláspontja, sérültek az Mt.
- §-ában foglaltak. Alperes álláspontja szerint az a tény, hogy a cafeteria ellenértékének összegszerűségét nem, csak a kereset jogalapját vitatta, nem teszi jogszerűvé az ítéletet ebben a vonatkozásban. A felperes keresete több különböző jogcímen járó összeg megfizetésére irányult, amely mindegyike jogalapját vitatta a munkáltató. Amennyiben jogszerű lenne a felperes azonnali hatályú felmondása, cafeteria ellenérték megfizetésére az alperes akkor sem köteles, ezért az ítélet jogszabálysértő. [38] Az alperes álláspontja szerint amennyiben az azonnali hatályú felmondás jogszerűtlen volt, a viszontkereseti igény megalapozott. [39] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult. Álláspontja szerint a tájékoztatás elnevezésű dokumentum utolsó pontja egyértelműen rögzíti, hogy a felperes munkaköre képernyős munkakör, azaz munkavégzése során napi 4 órát meghaladó időtartamban, rendszeresen képernyős eszközt használ, számítógép segítségével végzi a munkáját. [40] A felperes megbízólevelét nem vonták vissza, az továbbra is érvényes és hatályos volt, amely alapján a bíróság nem értékelhette tévesen azt a bizonyítékok között. A számítógéphez nem köthető feladatok elenyészőek voltak, a munkaköri leírás túlnyomórészt általános munkavállalói magatartásokat tartalmaz. A felperesnek nem a számítógép nélkül végezhető feladatok elvégzésével vagy jellegével volt problémája, hanem azzal, hogy a többi munkavállalótól eltérően ő kizárólag csak ezeket a tevékenységeket láthatta el. [41] Az elsőfokú bíróság egyértelmű magyarázatát adta annak, hogy B K I tanú vallomását milyen körben és miért fogadta el. Téves az az alperesi hivatkozás, hogy S K tanú nem erősítette meg a felperes előadását, mivel ezen személy elmondta,hogy betegállományát követően a felperes már nem dolgozhatott számítógéppel, kizárólag port törölgetett, és a gyógyszerek lejártának időpontját vizsgálta. [42] A felperes okirattal igazolta, hogy felmondásában kérte munkakörének átadását, amelyet az alperesnek kellett biztosítani. Annak esetleges elmaradása felperes terhére nem értékelhető. [43] A felperes nem tudhatta, hogy a kizárólag számítógéppel végezhető feladatok letíltása átmeneti jellegű-e vagy sem, tekintettel arra, hogy az alperes ezt nem közölte vele, továbbá azt sem, hogy a letíltásra milyen okból került sor. Az alperes teljes bizonytalanságban tartotta a felperest és a munkája lényegét jelentő, alapvető és visszatérően használatos munkaeszközét elvonta, ezzel pedig egyértelműen sérült a munkáltatót terhelő foglalkoztatási kötelezettség. [44] Az Mt.
- §
(2)bekezdés alapján a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén is köteles a munkáltató tájékoztatni a munkavállalót az eltérő foglalkoztatás várható időtartamáról, de erre sem került sor. [45] Az alperes a felperes keresetét összegszerűségében nem vitatta, így a bíróság helytállóan döntött, amikor ebben a körben helyt adott a felperes igényének. A Kúria döntése és jogi indokai [46] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [47] A Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretein belül vizsgálhatja felül. A Pp. 272. §
(2)bekezdése szerint pedig a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati kérelem irányul, azt hogy a fél milyen tartalmú határozat meghozatalát kívánja, továbbá elő kell adni - a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése mellett - hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. [48] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei tehát a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az erre vonatkozó jogi álláspontját részletesen kifejti, vagyis a jogszabálysértésre való hivatkozását, indokait is ismerteti. Amennyiben a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell az előzőekben meghatározott tartalmi követelményekkel. A jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén annak a törvényben előírt tartalmi kellékeket kérelmenként külön-külön kell tartalmaznia és ezek hiánytalan meglétét is a Kúria külön-külön vizsgálja [1/
- (II. 15.) PK vélemény 4-
- pont]. [49] A fent meghatározott követelményeknek nem felel meg, ha a fél a jogi érvelését nem a szerinte megsértett jogszabályhelyre vetítve adja elő, hanem azokat egy helyen, egyszerre sorolja fel. Ebből következően a Kúria csak a megsértett jogszabályhelyre vetített jogi érvelést vehette figyelembe, mivel ez felel meg az eljárásjogi szabályoknak. [50] Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperes részére 2012-ben adott „Tájékoztató" a képernyős munkakört csak munkavédelmi szempontok (szemüveg biztosítása) miatt rögzítette, 2-3 nap képernyő nélküli munkavégzésre adott utasítás pedig nem volt jogellenes. A megbízólevélből nem következik, hogy a felperest csak számítógépes tevékenységgel lehetett megbízni. Mindezen érvelését az alperes jogszabálysértésre hivatkozás nélkül terjesztette elő, így pedig a fenti eljárásjogi szabályok szerint - mindezzel jelen eljárásban nem lehetett foglalkozni. [51] A felülvizsgálati érvelés szerint a bíróságok a Pp.
- §-át sértették meg, amikor különös súllyal értékelték, hogy a felperest a munkaköri leírása szerinti 5 képernyős tevékenység végzésétől eltiltották, és nem vették figyelembe, hogy 26 olyan feladatot elláthatott, amely a számítógéptől független volt. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a munkakör azoknak a feladatoknak, tevékenységeknek összességét jelenti, amelyeknek ellátására, elvégzésére a munkáltató alkalmazottja köteles. A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg más munkakörben foglalkoztatni, ez azonban az Mt.
- §
(3)bekezdése szerint a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Az eljáró bíróságok a rendelkezésre álló adatok alapján helytállóan következtettek arra, hogy a munkáltató a felperessel szemben azzal sértette meg együttműködési kötelezettségét, hogy a gyógyszertári szakasszisztens felperest alapvető, munkaköre jellegét meghatározó feladatainak végzésétől indokolás nélkül eltiltotta úgy, hogy a változtatás időtartamáról, annak várható módjáról nem tájékoztatta. Így a Pp.
- §-ának sérelme nem volt megállapítható, a bíróságok a bizonyítékokat helytállóan értékelték. [52] Az alperes sérelmezte, hogy a bíróságok a meghallgatott tanúk nyilatkozatát tévesen értékelték, B K I elfogult volt, S K tanú vallomásának értékelése pedig elmaradt az ítélet indokolásából. Az alperes ezzel összefüggésben jogszabálysértésre nem hivatkozott, az ítélet indokolásának hiányosságaival összefüggésben nem utalt a Pp.
- §-ára, így a felülvizsgálati eljárásnak mindez nem lehetett a tárgya. [53] Az alperes felülvizsgálati kérelme szerint a felperes azonnali hatályú jogviszony megszüntetése azért is jogellenes, mert nem az előírt rendben adta át a munkakörét, ezt pedig a bíróságok nem megfelelően értékelték (Pp.
- §). Nem kizárt, hogy a munkavállaló az azonnali hatályú felmondással akkor éljen, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója szabadságát tölti, vagyis nem tartózkodik a munkavégzés helyén. A felperes távozási szándékát közölve, az azonnali hatályú felmondás továbbítására kérte munkatársát, aki ennek eleget is tett, a munkáltatói jogkörgyakorló a jognyilatkozatot megkapta. A jogviszonyt megszüntető iratában a felperes kifejezetten kérte az átadás-átvétel megfelelő formában történő biztosítását, és nem merült fel adat arra nézve sem, hogy ettől bármikor a munkáltató felhívása ellenére elzárkózott volna (Pp.
- §). [54] A felmondás átadásának körülményeire hivatkozva az alperes a felperes jognyilatkozatát érvénytelennek találta, utalva az Mt.
- §-ára. Az írásbeliség (e-mail) jogsértő voltát külön nem jelölte meg, így csak azt lehetett értékelni, hogy a beosztott munkavállaló „átvételre jogosult más személynek" tekinthető-e. A per adataiból megállapítható volt, hogy a munkatárs a felperes azonnali hatályú felmondását kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának történő továbbítás céljából vette át, amelynek eleget tett. Peradat, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója az azonnali hatályú felmondás átadása napján már értesült a felperes szándékáról, a jognyilatkozatot megkapta, arra nyilatkozatot is tett. A munkavállaló azonnali hatályú felmondása tehát hatályosult: az írásbeli jognyilatkozatot a címzett átvette [Mt.
- §
(1)bekezdés]. [55] Az alperes hivatkozott arra, hogy az Mt.
- §-ában foglaltakat teljesítette, az Mt.
- § szerint pedig jogosult lett volna a felperest 44 napig eltérő munkarendben foglalkoztatni. A bíróságok nem sértették meg a hivatkozott Pp.
- §-át, amikor a bizonyítás alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az alperes indokolás nélkül, mindenfajta tájékoztatás hiányában, a korábbi tevékenységtől eltérő módon foglalkoztatta a felperest, bizonytalan helyzetben tartva, ezáltal megsértette nemcsak az Mt.
- §
(3)bekezdését, hanem az 51. §
(1)bekezdésben foglalt munkaszerződés szerinti foglalkoztatási kötelezettségét is. Az Mt.
- §-a szerinti foglalkoztatás is jogszerűen csak az erről szóló részletes tájékoztatás alapján lehetséges, ami jelen esetben nem történt. Az Mt.
- §
(1)bekezdés megszegésére alapított munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogszerű [Mt. 78. §
(1)bekezdés a) pont]. [56] Az alperes felülvizsgálati kérelmében sérelmezte, hogy a bíróságok tévesen döntöttek a felperest megillető cafeteria juttatás tekintetében. Az általa állított eljárásjogi szabályok megsértését konkrét jogszabályhely megjelölésével nem támasztotta alá, így azzal nem volt mód a felülvizsgálati eljárásban foglalkozni. Az anyagi jogszabálysértésként megjelölt Mt. 82. § pedig téves, mivel az a munkáltató jogellenes jogviszony megszüntetésének jogkövetkezményeit rendezi, jelen esetben pedig a felperes élt az azonnali hatályú felmondással, amelynek más jogkövetkezményei vannak [Mt. 78. §
(3)bekezdés]. [57] Az alperes felülvizsgálati kérelmében változatlanul fenntartotta viszontkereset iránti igényét, ennek elutasítása körében azonban jogszabálysértést nem jelölt meg, így az a felülvizsgálati eljárásnak nem lehetett tárgya. [58] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [59] I. A munkáltató azon magatartásával, hogy a munkavállalót indokolás nélkül, mindenfajta tájékoztatás hiányában, a korábban ellátott, a munkaköre jellegét meghatározó tevékenységétől meghatározatlan ideig eltérő módon foglalkoztatja, és ezáltal bizonytalan helyzetben tartja, a munkaszerződés szerinti foglalkoztatási kötelezettségét szegi meg, amely a munkavállaló azonnali hatályú felmondásának jogszerű indoka lehet (Mt.
- §,
- §,
- §,
- §). [60] II. Hatályosan közölt az azonnali hatályú felmondás, ha azt a munkáltatói jogkör gyakorlójának távolléte miatt a továbbításra jogosult munkatársának adja át (Mt.
- §). Záró rész [61] A felülvizsgálati eljárásban teljes egészében pernyertes felperes pártfogó ügyvédjének díját az alperes köteles megfizetni [Pp.
- §
(2)bekezdés]. [62] Az alperes felülvizsgálati eljárási illeték fizetési kötelezettsége a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-án alapul. Budapest,
- február
- . Hajdu Edit s. k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s. k. előadó bíró, Dr. Gál Attila s. k. bíró A kiadmány hiteléül: Bné írnok