Beüf.10837/2017/14 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés

(2)bekezdés bc) pont] miatt, halmazati büntetésként kiszabott - végrehajtásában 1 (egy) év próbaidőre felfüggesztett, a végrehajtás elrendelése esetén fogházban végrehajtandó - 2 (két) év szabadságvesztésnek felelteti meg. A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén: a terhelt legkorábban a szabadságvesztés 2/3 részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra; a szabadságvesztés tartamába a terhelt által

1. június
2. napjától
3. április
4. napjáig előzetes fogvatartásban, illetve szabadságvesztésként letöltött időt beszámítani rendeli. A szabadságvesztés végrehajtását átveszi. Az elsőfokú eljárásban felmerült - helyesen - 58.859 (ötvennyolcezer-nyolcszázötvenkilenc) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Egyebekben az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A másodfokú eljárásban felmerült 8.100 (nyolcezer-egyszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A külföldi bíróság 208/2016 (cr/13). számú,
5. január
6. napján jogerős ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki „betöréssel és bemászással" elkövetett lopásban, e cselekménnyel alaki halmazatban „városi kerítés és mások ingó javainak rongálásában". [külföldi Btk. 461., 467., 545.,
7. cikk] Ezért őt, halmazati büntetésül 24 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 12 hónap próbaidőre felfüggesztette. Ügyészség1 a
8. szeptember
9. napján elkövetett lopás bűntette [Btk.
10. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) pontra tekintettel,

(3)bekezdés b) pont] miatt emelt vádat a terhelttel szemben. Az ügyész a tárgyaláson kezdeményezte a külföldi bíróság ítélete érvényének az elismerését. Járásbíróság1 a szükséges iratokat megküldte az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Osztályának. Az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi Osztálya átiratával a külföldi ítélet elismerése tárgyában történő eljárás lefolytatására a külföldi hatóságok által megküldött iratokat továbbította az az idő szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Budapest Környéki Törvényszéknek. A Budapest Környéki Törvényszék a 2017. augusztus 29. napján kelt, 15.Bpk.47/2017/4. számú végzésével a külföldi Bíróság 208/2016 (cr/13). számú, 2016. január 14. napján kelt és jogerős ítéletének érvényét a terhelt vonatkozásában „lopás és más bűncselekmény" [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés bc) pont, illetve Btk. 371. §

(1)bekezdés] miatt kiszabott 2 év végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésként ismerte el. Úgy rendelkezett, hogy „a szabadságvesztést börtön fokozatban kell végrehajtani". A terheltet 5000 forint bűnügyi költség állam részére történő megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság végzése ellen a Pest Megyei Főügyészség Nf.2236/

1. számú átiratában jelentett be fellebbezést. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévedett a cselekmény jogi minősítését illetően, mivel a külföldi ítélet tényállása alapján a terhelt terhére kizárólag a szabálysértési értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vétségét lehet megállapítani. A rongálás a lopással halmazatban nem állapítható meg, annak ténybeli alapját a lopás minősítő körülményeként kell értékelni. Tévedett továbbá az elsőfokú bíróság a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának a meghatározásakor is, amely a jogszabályi rendelkezésnek megfelelően fogház fokozat. Az elsőfokú bíróság végzése ellen a terhelt is fellebbezést jelentett be. Előadta, hogy a kiszabott büntetés megállapítása téves, mivel bár 24 hónap szabadságvesztést kapott, de abból a bíróság 12 hónapot rendelt végrehajtani, 12 hónap végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette, melyből 10 hónap letöltése után, kedvezménnyel szabadult, majd kitoloncolták ország1 területéről. Ennek megfelelő tartalommal kérte a külföldi ítélet érvényének az elismerését. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.761/
2. számú átiratában az ügyészi fellebbezést az elsőfokú ügyész által kifejtett jogi indokok alapján és változatlan tartalommal tartotta fenn. Ezért az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatását indítványozta olyan formán, hogy a bíróság a terhelt cselekményét a Btk.
3. §

(1)bekezdésébe ütköző, és a

(2)bekezdés bc) pontja szerint minősülő dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás vétségeként kiszabott büntetésként ismerje el, illetve a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát a Btk. 37. §

(1)bekezdésére figyelemmel fogházban határozza meg. A bejelentett ügyészi fellebbezés alapos. A terhelt fellebbezése - irányát tekintve - kizárt. Az eljárás a „nemzetközi bűnügyi jogsegélyről" szóló

1. évi XXXVIII. törvény (Nbjt.) IV. fejezet
2. Címében meghatározottak szerint a külföldi ítélet elismerése iránt indult. A
3. január
4. napján hatályba lépő, „az európai uniós és nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények és ehhez kapcsolódó más törvények jogharmonizációs célú módosításáról" szóló
5. évi XXXIX. törvény (Mód. tv.) rendelkezései lényegesen megváltoztatták az Európai Unió más tagállamában született ítéletnek a nemzeti jogban való érvényesülésének a szabályait. A módosítás széles körben érintette mind az „Európai Unió tagállamaival folytatott együttműködésről" szóló
6. évi CLXXX. törvény (Eutv.) mind az Nbjt. rendelkezéseit. Az Nbjt.-ben szabályozott külföldi ítélet érvénye elismerésének szabályai a továbbiakban kizárólag az Európai Unión kívüli államok ítéleteinek tekintetében érvényesülnek. [Nbjt.
7. §

(2)bekezdés] A tagállami ítéletek a hazai jogban az Eutv-ben meghatározott szabályok szerint közvetlen módon „figyelembevétel", illetve bírósági eljárásban hozott határozat által „megfeleltetés" révén jutnak érvényre. [Eutv. VIII. fejezet] Mód. tv. rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell. [Eutv. 178/A. §

(1)bekezdés] A megfeleltetési eljárás céljában, feltételrendszerében, célzott eredményében és eljárási rendjében a külföldi ítélet elismerése iránti eljárással szoros rokonságot mutat. Ennek megfelelően

1. január
2. napja előtt indult, de ezt követően még folyamatban lévő eljárásokban az Eutv. új, a tagállami ítélet megfeleltetésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az új rendelkezések jelen ügyben nem képezik anyagi, illetve eljárási akadályát annak, hogy a tagállami ítélet megfeleltetése iránti másodfokú eljárást a Fővárosi Ítélőtábla folytassa le. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat megtartotta. Az Nbjt.
3. december 31-ig hatályban lévő rendelkezései szerint a külföldi ítélet érvényének elismerésére annak a törvényszéknek volt hatásköre és illetékessége, amelynek területén a terhelt lakó- vagy tartózkodási helye volt. [Nbjt.
4. § (1/a)] A
5. január 1-től hatályos rendelkezések szerint mind a tagállamon kívüli ítéletek érvényének az elismerése, mind a tagállami ítéleteknek kizárólag a megfeleltetést célzó elsőfokú eljárása a Fővárosi Törvényszék hatáskörébe és kizárólagos illetékességébe tartozik. [Nbjt.
6. §

(1)bekezdés, illetve Eutv. 111. §

(3)bekezdés] Ugyanúgy a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és illetékesség az Eutv. 122.§

(1)bekezdése értelmében a szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvételére irányuló végrehajtási jogsegély teljesítése során. A büntetőeljárási törvény rendelkezéseit a nemzetközi bűnügyi jogsegélyforgalomban is alkalmazni kell. [Nbjt.

1. §., Eutv.
2. § a) pont] A büntetőeljárási törvény hatályára vonatkozó rendelkezés helyes értelmezése szerint azt a kérdést, hogy egy eljárási cselekmény törvénysértő-e, a cselekmény foganatosításakor hatályos eljárási rendelkezések szerint kell megítélni. [Be.
3. §.

(1)bekezdés]. (EBH2008. 1757.) Ezért jelen ügyben megfelelt az eljárási szabályoknak, hogy az elsőfokú eljárást a terhelt lakóhelye szerint illetékes, Budapest Környéki Törvényszék folytatta le. A tagállami ítélet megfeleltetése a jogszabályban meghatározott esetekben történik. [Eutv. 111/A. §.

(1)és

(2)bekezdés] Ebbe a körbe tartozik az is, ha a terhelt az újabb büntetőeljárás tárgyát képező cselekményt a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el. [Eutv. 111/A. §.

(1)bekezdés b) pont] Jelen esetben ez a feltétel fennáll, az ügyészi indítvány - a felfüggesztet szabadságvesztés próbaideje alatt elkövetett újabb, szándékos bűncselekmény miatt - a tagállami ítélettel kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának az elrendelhetőségét, a kapcsolódó egyéb jogkövetkezmények alkalmazhatóságát célozza. A végzés érdemének vizsgálatra keretében az ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék végzése túlnyomórészt megalapozott. Mindemellett az elsőfokú bíróság végzése részben megalapozatlansági hibában is szenved, mert a releváns tényeket nem derítette fel teljes körűen, továbbá részben az előbbiből eredően, részben más okból releváns körülmények rögzítésével is adós maradt. [Be. 351. §.

(2)bekezdés

1. a)pont és
2. b)pont] E körülmények a másodfokú eljárásban megállapíthatók voltak nemzetközi jogsegély keretében kiegészítő információ beszerzése, illetve a rendelkezésre álló iratok alapján [Be. 352. §

(1)bekezdés] Így rögzíti a másodfokú bíróság, hogy: - A külföldi Bíróság az ítéletét megalapozó eljárásban a terheltet megillető alapvető jogokat megtartotta. A terhelt személyesen vett részt az eljárásban, melyben érdekeit védő is képviselte, az eljárásban anyanyelvét hivatásos tolmács útján használhatta. - A tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény miatt Magyarországon büntetőeljárás nincs folyamatban, illetve e cselekményt sem magyar, sem más tagállami bíróság nem bírálta el. - A terhelt a benne lévő tárgyak megszerzése érdekében, daraboló gép segítségével, a konténerek állagsérelmével járóan, több konténert nyitott ki. A konténerekből jogtalan eltulajdonítás szándékával 6 sértett (sértett1, sértett2, sértett3, sértett4, sértett5, sértett6) tulajdonában lévő tárgyakat vett ki, „hogy azokat az egyik konténer mellé összehordja", majd azokat a gépkocsijába betegye. A konténerek kirakodása közben az intézkedő rendőrök tetten érték. (tagállami ítélet magyar nyelvű fordítás 5. oldal) - A terhelt az ügyben 2015. június 18. napjától az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedéséig előzetes fogvatartásban majd azt követően 2016. április 15-ig fogvatartásban volt. A kiegészített tényállás alapján megállapítható, hogy a tagállami ítélet figyelembe vehető, nincs ugyanis olyan körülmény, ami ezt kizárná. [Eutv. 109. §

(3)bekezdés] A tagállami ítélet figyelembevehetőségének megállapítása a bíróság határozatának a része. [Eutv. 111/G. §

(1)bekezdés b) pont] Ez alapján ennek a határozat rendelkező részében történő rögzítését a másodfokú bíróság indokoltnak tartja. A megfeleltetés során a bíróság minden esetben megállapítja a tagállami ítéletben szereplő bűncselekmény Btk. szerinti minősítését. [Eutv. 111/D. §

(1)bekezdés] Jelen esetben helyesen ismerte fel az elsőfokú bíróság, hogy a terhelt cselekménye a magyar büntető törvény szerint lopás bűncselekményét valósítja meg.[Btk. 370. §

(1)bekezdés] A lopás a birtok és tulajdon viszonyok ellen elkövetett bűncselekmény, rendbelisége, amennyiben a birtokviszonyok is elválnak, a tulajdonosok számához igazodik. A terhelt a cselekményt több konténer feltörésével, 6 sértett sérelmére valósította meg. Így cselekménye 6 rendbeli. A terhelt cselekménye befejezett, mert bár a terheltet tetten érték a hatóságok dolgozói, a tulajdonosok az elkövetés során nem voltak abban a helyzetben, hogy birtokállapotukat helyreállítsák. (EBH2012. B. 32.) A bűncselekmény minősítő körülménye az elkövetési érték. Az elkövetési értéket az ítélet nem tartalmazza. A hazai hatóságot köti a tagállami ítéletben megállapított tényállás. [Eutv. 110/A. §

(1)bekezdés] A bizonyítási teherre vonatkozó eljárási alapelv alkalmazásával azt kell feltételezni, hogy a terhelt valamennyi cselekményt szabálysértési értékre követte el. [Be. 4. §

(2)bekezdés] A terhelt a cselekményeket dolog elleni erőszakkal valósította meg. Mindezek alapján cselekményei 6 rendbeli lopás vétségeként minősülnek. [Btk. 370.

(2)bekezdés bc) pont] Az elsőfokú végzésben foglaltakra tekintettel utalni kíván a másodfokú bíróság arra, hogy bűncselekmény megnevezése tartalmazza annak bűntett, illetve vétség szerinti megnevezését. (61/

1. Bk. vélemény
2. pont) E megjelöléssel az elsőfokú bíróság adós maradt. A dolog elleni erőszak rendszerint állagsérelemmel jár, így a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás mellett a rongálás általában nem állapítható meg halmazatban, erre csak speciális esetekben kerülhet sor. (BH
3. 263.) Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a tagállami ítélettel kiszabott büntetést a lopás bűncselekménye mellett más - a Btk. szerinti megjelölésből következően - kisebb értékre elkövetett rongálás vétsége miatt is kiszabottnak tekintette. A cselekmény minősítése tekintetében a hazai jog szabályait kell alkalmazni. E vonatkozásban szükségessé vált az elsőfokú bíróság ítéletének a korrekciója. A terhelt cselekményének a minősítése tekintetében az ügyészi fellebbezés eredményes volt, amely a szükséges változtatás irányát csaknem teljes körűen jelölte meg. A megfeleltetés során a bíróság vizsgálja, hogy a figyelembe vehető ítélet rendelkezései, illetve az abban kiszabott büntetés összeegyeztethető-e a magyar joggal. [Eutv. 111/D. §

(1)bekezdés] Amennyiben a tagállami ítélet rendelkezései vagy az abban kiszabott büntetés nem egyeztethető össze a magyar törvénnyel, a bíróság a tagállami ítéletet a magyar törvénynek megfelelően átalakítja, illetve kiegészíti. [Eutv. 111/D. §

(1)bekezdés] Az általános feltétel fennállása mellett az átalakításra akkor kerülhet sor, ha az átalakítást kizáró körülmény nem áll fenn és tagállami ítélet rendelkezése, illetve az abban kiszabott büntetés a magyar törvény szerint törvénysértő lenne. [Eutv. 111/D. §

(2)bekezdés 1. fordulat] Az átalakítást kizáró körülményeket a törvény tételesen felsorolja. [Eutv. 111/D. §

(3)és

(4)bekezdés] Ezek sorában szerepel, hogy nem alakítható át a tagállami ítéletben kiszabott büntetés arra figyelemmel, hogy „a tagállami hatóság úgy függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását, hogy annak a Btk. szerint nem lenne helye". [Eutv. 111/D. §

(4)bekezdés a) pont] A másodfokú bíróság véleménye szerint az idézett kizáró rendelkezés mind a felfüggesztés tényére, mind annak a módjára vonatkozik. Jelen esetben megállapítható, hogy a tagállami ítéletben alkalmazott jogkövetkezmény, a magyar törvény szerint törvénysértő lenne, ugyanis a hazai jog szerint a szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztése esetén a próbaidő tartama nem lehet rövidebb a kiszabott szabadságvesztés tartamánál. [Btk. 85. §

(2)bekezdés] Ugyanakkor a fentiek szerint a tagállami ítéletnek ez a sajátossága az átalakítás speciális tilalma miatt a megfeleltetés során nem tartozik az átalakítás körébe és nem orvosolandó. Önmagában mind a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama, mind a szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztési próbaideje megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek.[Btk. 370. §

(2)bekezdés, 85. §

(2)bekezdés] A tagállami ítéletek érvényesülése során meghatározó szempont a tagállamok jogrendjének a kölcsönös tiszteletben tartása, ezen belül az is, hogy az átalakított határozat rendelkezései a lehető legnagyobb mértékben megfeleljenek a büntetőjogi főkérdésben döntő tagállam akaratának. Mindenekelőtt a külföldi bíróság joghátrányban kifejezésre jutó, nyilvánvalóan felismerhető akaratából kell kiindulni a minél pontosabb megfeleltetés érdekében. Egyértelműen ez következik az „Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről" szóló 2008/675 IB. Tanácsi kerethatározat rendelkezéseiből is. [Kerethatározat 3. Cikk] Azonos tartalommal foglalt állást a Kúria a joggyakorlat alakítása érdekében a nem tagállami külföldi ítéletek vonatkozásában. (9/2017. Büntető elvi döntés) A felfüggesztés próbaidejének a terhelt terhére történő módosítása a jogszabályi rendelkezések alapján kizárt. [Eutv. 111/D

(8)bekezdés, Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt, az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1994. évi XX. törvény 11. Cikk

1. c)és
2. d)pont] Ezért a megfeleltetés során a külföldi bíróság ítéletében kiszabott 2 év szabadságvesztést és annak 1 évi próbaidőre történő felfüggesztésének kell a hazai jogban érvényesülnie. E tekintetben az elsőfokú bíróság álláspontja korrekcióra szorult. Figyelmet érdemel az, hogy a tagállami ítélet rendelkező része szerint a bíróság a szabadságvesztés tartamát 24 hónapban (2 évben) a felfüggesztés próbaidejét 12 hónapban (1 évben) határozta meg, vagyis úgy tűnik, hogy a külföldi bíróság a terhelttel szemben teljes tartamában felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki. Ezzel ellentétben áll az a tény, hogy a vádlott az ítélet jogerőre emelkedése után sem került szabad lábra, vagyis nem csak előzetes fogvatartásban volt, illetve a terhelt maga is azt állította fellebbezésében, hogy vele szemben a tagállami bíróság részben felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki. A bíróság az ítélet rendelkező részében megállapítottakat tekintette irányadónak. Az ellentmondás nem képezi akadályát a megfeleltetésnek, mert „a bíróság végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésként alakítja át a tagállami ítéletben kiszabott büntetést, ha a tagállami bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely tartamának meghatározott részét rendelte végrehajtani és a fennmaradó rész végrehajtását próbaidőre felfüggesztette. Ebben az esetben a bíróság a tagállami ítéletben végrehajtani rendelt büntetést a felfüggesztett szabadságvesztésből kitöltött büntetésként, a próbaidő tartamát - a 111/D. § megfelelő alkalmazásával - a tagállami ítélet próbaidejének megfelelően határozza meg. [Eutv. 111/E §.

(3)bekezdés] A próbaidő terhelti fellebbezésben írt tartalma az ítéletből nem következik és annak megállapítása a terheltre egyben igen lényeges hátrányt is jelentene. A terhelt saját terhére nem jelenthet be fellebbezést. [Be. 324. §] A tagállami ítélet rendelkezéseinek kiegészítésére akkor kerülhet sor, ha a tagállami elítéléshez a magyar törvény alapján olyan kötelező jogkövetkezmény kapcsolódik, amelyről a tagállami ítélet nem rendelkezett. [Eutv. 111/D. §

(3)bekezdés] E rendelkezéseket jelen esetben a büntetés halmazati jellege, továbbá a szabadságvesztés végrehajtása esetén a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja és a szabadságvesztés tartamába beszámítandó idő tekintetében kellett kiegészíteni a tagállami ítélet rendelkezéseit [Btk. 6. §

(1)bekezdés, 38. §

(2)bekezdés a) pont, 92. §

(1)bekezdés] A megfeleltetett tagállami ítéletben kiszabott felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére csak a büntetetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele esetén kerülhet sor. [Eutv. 111/B. §

(1)bekezdés] Ezért az átvételről történő döntés meghozatala is célszerű. A döntés az erre vonatkozó tagállami kezdeményezés hiányában is meghozható, mivel a tagállami ítélet érvényével kapcsolatos általános rendelkezés értelmében a végrehajtási jogsegélyre irányuló eljárás hivatalból is lefolytatható. [Eutv. 108. §

(1)bekezdés aa) pont] Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a másodfokú eljárásban meghozhatók az elsőfokú eljárásban meghozott döntések. A tagálmi ítélet tekintetében a végrehajtás átvételének a feltétele fennáll. [Eutv.

1. §] Megtagadási ok nem áll fenn. [Eutv.
2. §] A tanúsítványban szereplő adatok ismertek, a tagállami ítélet magyar nyelvű fordítása rendelkezésre állt, az elítélt hozzájárulása nem volt szükséges, mivel a terhelt Magyarországon lakcímmel rendelkező magyar állampolgár. [Eutv.
3. §

(1)és

(3)bekezdés] Ezért a másodfokú bíróság a tagállami ítélettel kiszabott büntetés átvételéről is rendelkezett. [Eutv. 116. §

(1)bekezdés] A tagállami ítélet megfeleltetése, a végrehajtási jogsegély során, a Magyarországon felmerült bűnügyi költséget és egyéb költséget az állam viseli. [Eutv.

1. § b) pont] A Fővárosi ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Budapest Környéki Törvényszék 15.Bpk.47/2017/
2. számú végzését a fent részletezettek szerint megváltoztatta. [Be.
3. §

(1)bekezdés] A másodfokú eljárásban további bűnügyi költség merült fel, amelyet ugyancsak az állam visel. [Eutv.

1. § b) pont] Budapest,
2. január
3. dr. Magócsi István sk. a tanács elnöke dr. Fülöp Ágnes Katalin sk. előadó bíró dr. Halász Irén sk. bíró