Mfv.10124/2019/3 – Kúria

(1)bekezdés szerinti hátrányos jogkövetkezménynek. 2012. I. Tv. 56. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.124/2019/3. A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Szolnokiné dr. Csernay Krisztina előadó bíró Dr. Tánczos Rita bíró A felperes: felperes A felperes képviselője: Sipos és Moskovits ügyvédi iroda ügyintéző: Dr. Moskovits Károly ügyvéd Az alperes: alperes Az alperes képviselője: kamarai jogtanácsos A per tárgya: írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.21.034/2018/4. Az elsőfokú bíróság határozata: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.469/2017/16. Rendelkező rész A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.21.034/2018/4. számú ítéletét hatályában fenntartja. Megállapítja, hogy a 70.000.- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] [2] A tényállás A felperes az alperesnél áll közalkalmazotti jogviszonyban, 2007. február 1-jétől munkáját az ... ...állomáson végezte. A felperes 2016. márciustól 2017. október 1-jéig a ... Szövetsége érdekképviseleti szerv ... Megyei Szervezetének vezető képviselője volt. Az alperes munkáltatónál a közösségi média használattal kapcsolatos belső szabályokról szóló 3/2012. (2012.01.16.) számú Főigazgatói Utasítás II. fejezete határozza meg a közösségi oldalakon közölt információkra, véleményekre, adatközlésekre vonatkozó alapvető szabályokat. A II. fejezet 1.

1. a)pontja szerint a közösségi oldalakon közölt információk, vélemények, adatok nem sérthetik a munkáltató jó hírnévhez fűződő alapvető jogát, érdekét. Az 1.c.pont kimondja, hogy az alperes dolgozóit érintő bejegyzések sem a munkavégzéssel kapcsolatban, sem személyükben nem tartalmazhatnak sértő, trágár kijelentéseket, tartalmakat. A részletes szabályokat [3] [4] meghatározó III. fejezet 1.
2. c)pontja szerint a munkáltató jó hírnevének megsértése körébe tartozik különösen a munkáltató megítélésének ártó szándékú befolyásolása. A felperes a facebookon a következő bejegyzést osztotta meg: „ Kedves Kollégák! Voltam olyan pofátlan, hogy a tegnapi nap felhívtam a ... Kft. magyar képviseletét és megérdeklődtem, hogy mikor „szállítják" a főig. és miniszterünk által jegyzett „hatalmas" kocsiparkot. Mondjuk úgy, hogy felröhögtek! Kerek perec elmondták, amit eddig is tudtunk: átvágtak bennünket, mint szart a palánkon! Májusban 15 db!!!!! autót szállítanak az alperes részére. Erőteljes kérdés az is, hogy a vizes VB-re meg lesz-e a 85 új kocsi... Na ennyit a bejelentésekről!" A felperes felett munkáltatói jogkört gyakorló regionális igazgató a 2017. június 14-én kelt 1273/06/2017/DAR iktatószámú intézkedésével a felperest szigorú írásbeli figyelmeztetésben részesítette. Az intézkedés indokolása szerint 2017. május 17-én vizsgálatot indított a felperessel szemben, mivel felmerült a gyanú, hogy a közösségi média használatával kapcsolatos főigazgatói utasítást megszegte. A vizsgálat igazolta azt a gyanút, hogy a felperes a Facebook bejegyzésével megszegte a 3/2012. (2012.01.16.) számú Főigazgatói Utasításban kiadott belső szabályzat II. fejezetének 1/a. és III. fejezetének 1/c. pontját, amelyért szigorú írásbeli figyelmeztetésben részül. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [5] A felperes a keresetében a 2017. június 14-én kelt 1273/06/2017/DAR iktatószámú szigorú írásbeli figyelmeztetés hatályon kívül helyezését, valamint az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. [6] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [7] A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 6.M.469/2017/16. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes nyilvánvalóan megismerte és megértette, hogy milyen okból alkalmazott vele szemben a munkáltató szigorú írásbeli figyelmeztetést. A 2017. június 6-án tartott személyes meghallgatásról készült jegyzőkönyv és az ekkor tett írásbeli nyilatkozatának tartalma alapján tisztában volt azzal, hogy az általa megosztott Facebook bejegyzést rótták a terhére, amelynek tényét a felperes sem vitatta. [8] A közigazgatási és munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felperes magatartásával megsértette az alperes jó hírnévhez való jogát, becsületét, negatívan befolyásolta a munkáltató megítélését, bejegyzése kedvezőtlenül hatott a munkáltató megítélésére. A felperes nem jóhiszeműen élt a véleménynyilvánítás szabadságával, azt ártó szándékkal tette. Az elsőfokú bíróság a munkáltató által alkalmazott intézkedést enyhe súlyúnak és a felperes terhére rótt vétkes kötelezettségszegéssel arányban állónak ítélte. A szigorú írásbeli figyelmeztetés indokolása valós és okszerű volt, a munkáltató részéről joggal való visszaélés nem történt, továbbá az intézkedés nem ütközött a rendeltetésszerű joggyakorlás törvényi követelményébe sem. [9] Az elsőfokú bíróság nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a felperes tudomása szerint a bejegyzés megosztása egy zárt csoportban történt, mert a Facebook-on történő megosztást nem lehet magánlevelezésnek tekinteni. Megállapította, hogy a bejegyzés az alperes munkáltatót érintően gúnyos véleményt fogalmaz meg és trágár szóhasználatot is tartalmaz. Nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a felperes rövid időn belül tisztázta a nézeteltérést a ... autókat szállító ... Kft. ügyvezetőjével, valamint a bejegyzést törölték és annak közzétételét zárttá tették, mivel a munkáltató jó hírnevének, becsületének sérelme megtörtént. Megállapította, hogy a felperes a Facebook-ot, mint közösségi médiát használta, azon a bejegyzést megosztotta, illetve közzétette. Ez a tevékenység feltételezi, hogy adatokat, információkat tartalmazó bejegyzése tartalmát elérhetővé, megismerhetővé kívánta tenni mások számára. A közösségi média használatával kapcsolatos belső szabályokról szóló főigazgatói utasítással a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 9. §

(2)bekezdése szerinti törvényi és alkotmányos keretek között a közalkalmazott felperes véleménynyilvánítás szabadságának a joga jogszerűen korlátozható volt. [10] A felperes fellebbezése alapján eljárt Nyíregyházi Törvényszék a 4.Mf.21.034/2018/

1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a munkáltató intézkedésének indokolása világos volt, a felperes megismerte és megértette, hogy milyen okból alkalmazott a munkáltató szigorú írásbeli figyelmeztetést. Az indokolás egyúttal valós és okszerű volt, mert a felperes a magatartásával - a mentőautók szállításával kapcsolatos bejegyzés megosztásával - megsértette a főigazgatói utasításban foglaltakat. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a Facebook-on történő közzététel nem tekinthető magánlevelezésnek. Ha a közlés egy közösség felé történik, akkor számolni kell azzal, hogy a bejegyzés a nyilvánosság elé kerül. [11] A törvényszék érvelése szerint a bejegyzés megfogalmazása, szóhasználata és hangneme arra utal, hogy az alperes főigazgatója és fenntartója valótlanságot állított, becsapta a közvéleményt. A közlés hangneme, trágár szóhasználata alkalmas volt a munkáltató jó hírnevének, becsületének megsértésére, a munkáltató megítélésének negatív befolyásolására. A szabályzatban foglaltak megsértésének megállapításához nem szükséges, hogy a munkáltatót ténylegesen hátrány érje. Az alperes tudomására jutott a bejegyzés megosztásának ténye, ezért indította el az esemény kivizsgálását. A törvényszék egyetértett az elsőfokú bíróságnak a felperes jóhiszeműség és az intézkedés arányossága körében tett indokolásával is, ezért a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét annak helyes indokai alapján helybenhagyta. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [12] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének megfelelően a támadott munkáltatói intézkedés hatályon kívül helyezését, továbbá az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást lefolytatta, azonban a rendelkezésre álló bizonyítékokat tévesen és iratellenesen értékelte, okszerűtlenül mérlegelte, ezért ítélete a Pp.
2. §,
3. §,
4. § és
5. § rendelkezésébe ütközően jogszabálysértő. Az ekként jogszabálysértő elsőfokú ítéletet a másodfokú bíróság helybenhagyta, ezért a jogerős ítélet is sérti a megjelölt jogszabályokat. Az eljárt bíróságok ítéletei ezentúl ellentétesek az Mt. 7., 8.,
6. és
7. §aival is. [13] A felperes érvelése szerint az ítéletben hivatkozott jogszabályhelyek és bírói döntések - különös tekintettel az Alkotmánybíróság 14/
8. (VI.30.) AB határozatára - a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadságát a nyilvánosság előtt megjelenő közlésekkel kapcsolatban szabályozza. A vitatott Facebook bejegyzés közlése azonban nem volt nyilvános, csak egy zárt csoportban - a ... Szövetsége, mint szakszervezet zárt megyei csoportjába - került megosztásra, amely egymás közti zárt kommunikációra nem alkalmazható az ítélet által felhívott jogszabályhely és bírói gyakorlat. [14] Az alperes a perben nem bizonyította, hogy a bejegyzés megsértette a munkáltató alperes jó hírnevéhez való jogát, becsületét és negatívan befolyásolta volna a megítélését. A felhívott AB határozat is előírja, hogy értékelni kell a szóban forgó közlés okozott-e hátrányt, vagy közvetlenül hatott-e a munkáltató megítélésére. A történteket egyébként a munkáltató nem is érzékelte, nem dokumentálta, arról a ... Kft. ügyvezetőjétől szerzett tudomást. A felhívott AB határozat szerint értékelni kell a közlés közéleti és szakmai kötődését, értékítélet jellegét. A bejegyzés csupán a nyilvánosságban ismert tényeket, adatokat közölt, illetve bebizonyosodott, hogy a politikai bejelentés idő előtti volt. A bejegyzés az alperesre vonatkozóan negatív megállapítást nem tartalmaz, ezért személyiségi jogát sem sérthette meg. A közlést zárt közlésnek szánta, így osztatta meg egy másik munkavállaló bejegyzését. Mivel a közlése nem volt nyilvános, arra sem irányulhatott a szándéka, hogy az alperes személyiségi jogát megsértse. [15] Érvelése szerint az alperes ugyan írásbeli figyelmeztetésben részesítette csupán, az ügynek azonban elvi jelentősége van abból a szempontból, hogy szankcionálható-e egy munkavállaló közéleti, politikai bejelentéssel kapcsolatos bejegyzése zárt megosztásként. Álláspontja szerint nem sértette meg a főigazgatói utasítás megjelölt pontjait, így a munkáltató jó hírnevéhez fűződő alapvető jogát és érdekét sem. Nem használt továbbá sértő kifejezést. Olyan cselekménye nem volt, amely a megítélését ártó szándékkal befolyásolta volna. és trágár munkáltató A Kúria döntése és annak jogi indokai [16] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott. [17] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja [Pp. 272.§

(2)bekezdés]. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezi [1/2016 (II.15.) PK. vélemény 3. pont]. [18] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a lefolytatott bizonyítási eljárás adatainak értékelését vitatta és megsértett jogszabályként a Pp. 206.§-ára hivatkozott. [19] A Pp. 206.§

(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. A Kúria töretlen gyakorlata értelmében (BH.1995.193., BH.1999.44.) a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal eredményesen akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen vagy iratellenes volt. A felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható, és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelése körében nem történt-e nyilvánvalóan helytelen következtetés. Az erre alapított felülvizsgálati kérelem akkor lehet eredményes, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat azok egybevetése során nem a maguk összességében értékelte és ennélfogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen vagy lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. [20] A felperes a felülvizsgálati kérelmében alaptalanul kifogásolta a bizonyítékok okszerűtlen értékelését. [21] A figyelmeztetés joga a munkáltatói jogkör része, a legenyhébb szankció. Az írásbeli figyelmeztetés lehetősége a munkáltató utasításadási jogából eredő, a munkáltatói fegyelmezés egyik eszköze, a bírói gyakorlat szerint nem minősül az Mt. 56. §

(1)bekezdése szerinti hátrányos jogkövetkezménynek. Mindezek figyelembevétele mellett kellett a felperes érvelését megvizsgálni a nem vitatott tényállás alapján. [22] A Kjt. 2.§

(3)bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó Mt. 6-8.§-ai határozzák meg a felekre irányadó általános magatartási követelményeket. Az Mt. 8.§

(2)bekezdésének előírása szerint a munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely - különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. [23] Az Mt. 8.§

(2)bekezdésének felhatalmazása alapján az Mt. 9.§

(2)bekezdése lehetőséget ad a munkavállaló személyiségi jogának - az adott esetben vélemény nyilvánításának - korlátozására, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. Az alperes e törvényi felhatalmazás alapján alkotta meg a közösségi médiahasználattal kapcsolatos belső szabályzatát, amelyről a 3/2012. (2012.01.16.) számú főigazgatói utasításban rendelkezett. E munkáltatói utasítás végrehajtására a felperes az Mt. 52.§

(1)bekezdés c) pontja szerint köteles volt. [24] Az eljárt bíróságok a bizonyítékok okszerű értékelésével, jogszabálysértés nélkül vontak le következtetést arra, hogy a felperes által megosztott bejegyzés tartalma, az abban konkrétan a főigazgatóra vonatkozó megjegyzés és a trágár szóhasználat a 3/2012. számú főigazgatói utasítás tételes előírásának megszegését jelentette. Minthogy a per tárgya nem személyiségi jogsértés volt, hanem az Mt. 8.§

(2)bekezdésében tilalmazott munkavállalói magatartás értékelése, az AB. határozatban foglalt hátrány bizonyítására nem volt szükség, a bejegyzés önmagában alkalmas volt a munkáltatói utasításban foglalt szabályok megsértésének megállapítására. [25] A bejegyzés zárt csoportban történő megosztása nem zárja ki a felperes vétkes kötelezettségszegő magatartásának megállapíthatóságát. Az irányadó bírói gyakorlat szerint (Mfv.I. 10.257/2018/8) a valótlan tényállításban megnyilvánuló jó hírnév sértő magatartásnak nem tényállási eleme az, hogy nagy nyilvánosság előtt történjen. E magatartás a munkatársak előtt tett megjegyzéssel is elkövethető, vagyis azt a zárt csoportban történő megosztás, az alperes állományában munkát végzők tudomásszerzése is megvalósítja. [26] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [27] Az alperes felülvizsgálati perköltséget nem igényelt, ezért arról rendelkezni nem kellett. [28] A felülvizsgálati eljárásban felmerült 70.000.forint felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. október
2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Tánczos Rita s.k. bíró