ügy száma: Kfv.I.35.298/2019/5. A tanács tagjai: . Hajnal Péter a tanács elnöke, Dr. Heinemann Csilla előadó bíró, Huszárné dr. Oláh Éva bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Szilágyi, Aszman és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Szilágyi Zoltán ügyvéd)
alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság
alperes képviselője: dr. Stomfai Ramona kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes (
alperesnek 4.131.585 (négymillióegyszázharmincegyezer-ötszáznyolcvanöt) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak - külön felhívásra - 3.500.000 (hárommillióötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes rendkívül sokfajta és nagy mennyiségű árucikk kis-és nagykereskedelmével foglalkozik. Nagykereskedelmi tevékenységét a székhelyén lévő raktáráruházban folytatja, emellett bolthálózattal rendelkezik, melyek Baranya megye különböző városaiban működnek. [2] A felperes
adóhatóság
adóhatóság munkatársai adathordozóra mentették a felperes által használt „Frézer Kópé" elnevezésű raktárkezelő és számlázó szoftverrendszer 2012-től 2015-ig terjedő időszakának adatállományait. Ezt követően összevetették a felperes könyvelésében, éves beszámolójában kimutatott készletértékeket, illetve
okat alátámasztó felperesi dokumentumokat, bizonylatokat.
adóhatóság vizsgálta
év végi leltározások tényét és megvalósulását, majd megállapította, hogy a 2013. év eleji nyitókészlet-állomány leltározással nem alátámasztott. A vizsgálatot megelőzően a felperes egyik pécsi vevői partnerénél végzett adóellenőrzést
adóhatóság, melynek során rögzítette, hogy a társaság a felperes tevékenységéhez nagyon hasonló kis-és nagykereskedelmi tevékenységet végzett. A felperes, mint beszállító számla nélkül jelentős nagyságban értékesített árukat ennek a gazdálkodó szervezetnek.
ellenőrzés során
adóhatóság olyan IT adatok és bizonylatok birtokába jutott, melyeket a felperessel szemben megindított revízió során felhasznált. [4] A felperes, mivel nem a valós készletmennyiség alapján számszerűsített készletértékeket szerepeltette főkönyvi könyvelésében és beszámolóiban, ezért
adóhatóság a 2013. évi készletértéket becsléssel állapította meg.
ellenőrzés feldolgozta
adatmentés készletnyilvántartási, számlázási és egyéb adatait, majd megállapította, hogy
ok alátámasztják
ügyvezető
on nyilatkozatát, melyben elismerte
eltérést,
az a „Frézer Kópé" raktárkezelő rendszer év végi készletadatai nagyon jelentősen, több százmilliós nagyságrendű eltérést mutattak a főkönyvben és a mérlegben szereplő készletadatokkal szemben. Mivel a PDA eszközben rögzített leltárral felvett mennyiséghez tartozó értékek nem egyeztek a beszámolóban szerepeltetett készletértékekkel, ezért
adóhatóság a 2013 év végi készletállományt is becsléssel állapította meg. Tette ezt annak ellenére, hogy
árukészlet leltározásra került, de nem a valós készletmennyiség alapján számszerűsített készletértékeket szerepeltette a felperes főkönyvi könyvelésében és közzétett beszámolójában. [5] A felperes egy gazdasági társasággal adásvételi keretszerződést kötött 2012-ben melynek alapján
2013 novemberétől napi szintű vevője volt felperesnek. A vásárlások a felperes nagykereskedelmi áruházában történtek, a vásárlásokról készpénzfizetési számlákat állítottak ki. A vásárlások éves értéke több mint háromszázmillió forint volt. A készpénzteljesítéssel érintett napokon a felperes több számlát állított ki, sokszor néhány másodperc, néhány perc eltéréssel, többségében sorszám folytonosan. A számlák egyenkénti értékükben nem haladták meg
1.500.000 Ft összegű értékhatárt.
adóhatóság álláspontja
volt, hogy miután a termékértékesítések mindegyike
onos szerződő felek között valósult meg,
onos típusú termékkészletek adásvételére irányult,
onos gazdasági célt töltött be, a felek közötti szerződéses ügyletek egységet alkottak, így a készpénzfizetési korlátozás szempontjából a vizsgálat időszakban létrejött valamennyi termékértékesítést egy adásvételi szerződésnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy a felek miként bizonylatolták
okat. [6]
ellenőrzés lefolytatását követően
elsőfokú adóhatóság a felperes terhére a vizsgált
elsőfokú határozatot helybenhagyta. Teljes mértékben egyetértett
elsőfokú adóhatóság által lefolytatott becsléssel és annak módszerével. Utalt arra, hogy a felperes által a fellebbezésben először hivatkozott tesztüzemet semmi sem támasztotta alá. A készpénz korlátozás körében megállapított mulasztási bírságot vitató kifogások is alaptalanok,
elsőfokú adóhatóság a teljes körűen feltárt tényállás alapján jogszerűen állapította meg
t, hogy a felperes terhére rótt mulasztást elkövette
adózás rendjéről szóló
alperes védekezése [8] A felperes keresetében elsődlegesen eljárási jogszabálysértésekre hivatkozva kérte
alperesi határozat megsemmisítését. Álláspontja szerint
IT adatmentés jogszerűtlen adatgyűjtésnek minősült, miután egyrészről
IT adatmentés jegyzőkönyvéből
ellenőrzés típusának megjelölése hiányzik, másrészről nem biztosították
adózó képviselőjének jelenlétét
adatmentésnél, illetve
ezzel kapcsolatos jogorvoslati kérelmeit nem bírálták el. Utalt arra, hogy Cs. M. áruházvezető nem volt felhatalmazva
adózó részéről
adatmentés során történő közreműködésre, illetőleg arra is hivatkozott, hogy a „Frézer Kópé" rendszer csupán tesztüzemben működött a felperesnél.
adóhatóság hatósági tanúk nélkül folytatta le a helyszíni ellenőrzést és adatgyűjtést, emiatt
adatokat. Erre figyelemmel
ok felhasználása jogszerűtlen. Kifogásolta, hogy a T. Kft.-nél lefolytatott adatmentés során felhasznált bizonyító erejű adatokat nem ismerhette meg, illetőleg
adóhatóság e körben nem bizonyította, hogy a felperes ténylegesen árukat értékesített e gazdasági társaság részére. Lényeges, szintén nem orvosolható eljárási szabálysértésként jelölte meg, hogy
elsőfokú adóhatósági határozatot főosztályvezető beosztású munkatárs kiadmányozása alapján a főosztályvezető helyettes beosztású köztisztviselő írta alá. [9] Érdemben is vitatta
alperesi határozat jogszerűségét a becslés jogalapja és a becslés módszere körében, illetve a készpénz korlátozás megsértésére vonatkozó szankció alkalmazásának jogszerűtlenségét állította. Állította továbbá
eljárás felfüggesztésének szükségességét a helyi adó tényleges összegének megállapítása körében. [10]
alperes érdemi védiratában a kereset teljes elutasítását kérte.
elsőfokú ítélet [11]
elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta megalapozottnak. Hangsúlyozta, hogy
eljárás során semmilyen,
adatgyűjtéssel összefüggő fellebbezhető végzés meghozatalára nem volt köteles
elsőfokú hatóság, így a felperest semmilyen jogorvoslati lehetőségtől nem fosztotta meg.
adatgyűjtéssel kapcsolatos eljárásjogi kifogásait a felperes a fellebbezésében illetőleg keresetében tehette vitássá.
adatmentéssel összefüggő felperesi kifogásokat
alperes elbírálta és
sem felel meg a valóságnak, hogy a másik gazdasági társaságnál lefolytatott ellenőrzés eredményeit, rá vonatkozó bizonyítékokat nem ismerhette meg. Egyrészről
ok
elsőfokú adóhatósági határozatban részletesen ismertette
okat illetőleg
alap jegyzőkönyvben
ellenőrzés kivonatolt része a 24. számú melléklet alatt megtalálható. [12]
adatmentéssel kapcsolatos felperesi kifogásokat elvetette, miután a felperes és
alperes által indítványozott tanúkat meghallgatta. Ennek alapján rögzíthető volt, hogy a felperesi ügyvezető
adatmentés megkezdésekor nem volt jelen, de később megérkezett és rögzítették, hogy a felperesnél nem helyszíni ellenőrzés, hanem adatgyűjtésre irányuló vizsgálatot folytattak, amely akkor is megkezdhető, hogyha
adózó alkalmazottja jelen van. Márpedig a jegyzőkönyvből egyértelműen megállapítható, hogy
adózó részéről Csata Mátyás üzletvezető volt jelen és a jegyzőkönyvet is ő írta alá. [13] A bíróság osztotta
t
alperesi álláspontot, hogy a „Frézer Kópé" rendszer nem tesztüzemben működött. Ezt a felperes sikerrel cáfolni nem tudta
eljárás során és utalt arra, hogy a „Frézer Kópé" programot a felperes már 2006 decembere óta bérelte. A tesztüzemhez képest nagy számú tétel szerepelt a rendszerben. A bíróság
t is kiemelte, hogy tesztüzemről kizárólag akkor lehet beszélni, ha van egy másik rendszer, amelyhez képest annak adataival összevetve ellenőrizhető lett volna a felperes által a tesztüzem helyes működése, de más program a felperesnél nem működött. A felperes
eljárás során nem tudta igazolni, hogy a másik gazdálkodó szervezet és közte ne lett volna árumozgás, hanem különböző magyarázatokat adott arra vonatkozóan, hogy a szállítólevelek és a számlák dátuma miért tér el egymástól. [14] A kiadmányozás körében sem találta jogszabálysértőnek
alperesi elsőfokú határozatot. Vizsgálta a semmisség fennállását a Kúria 1/2019. KMPJE jogegységi határozat alapján. [15] Sem a becslés jogalapja, sem a becslés módszere vonatkozásában nem találta megalapozottnak a felperes keresetét. Hangsúlyozta, hogy a becslés jogalapjának fennálltát
alperes megnyugtató módon igazolta. Egyrészről a készletmennyiségek körében fennálló bizonytalanságok,
, hogy a felperes a mérleg fordulónapján meglévő eszközei és forrásai mennyiségi és értékbeli igazolására nem volt képes, a mérleg tételeit alátámasztani nem tudta, leltára mennyiségi és értékadatai nem vitásan nem egyeztek a beszámolóban szerepeltetett készletértékekkel. Ezen túlmenően a vevő partnernél lefolytatott ellenőrzés adatai alapján jogszerűen került rögzítésre, hogy a felperes árukat értékesített, melyeket könyvelésében nem szerepeltetett. A felperes nagyszámú árucikk esetében a képzett és a Frézer raktárkezelő rendszeren lévő készletmennyiség közötti eltérést nem tudta semmilyen módon hiteles bizonylatokkal alátámasztani. A pénztári TETELEK-tábla 2013. évben jelentős számban tartalmazott sorszámhiányt, ami törölt tételekre utalt. Törölt tételekre utal továbbá
is, hogy a revízió a másik gazdasági társaságnál fellelt olyan árajánlat bizonylatokat, amelyeket a felperes IT adatmentése árajánlat adatállománya egyáltalán nem tartalmazott.
alperes nem kizárólag a másik gazdasági társaságnál fellelt adatokra alapozta a becslés lefolytatását, hanem a felperesi könyvelésben szereplő egyéb ellenmondásokra és
ügyvezetői nyilatkozatra is. Hangsúlyozta, hogy téves
a felperesi álláspont, mely szerint a 2013. évi Frézer raktárkezelő program tesztüzemben való működésének ellenkezőjét
adóhatóságnak kellett volna bizonyítania.
adóhatóság tételesen megjelölte, hogy milyen bizonyítékok alapján nem fogadta el ennek tesztüzemi működését. A tesztüzemi működést cáfolták
ok a tények, hogy a szoftver bérleti szerződése 2006 decemberében került megkötésre, illetve a
alperes által mentett adatállományok alapján is megállapítható, hogy a szoftver több modulját is használta a felperes a vizsgált években. Így a raktárkezelő és számlázó modult, a pénztári modult, illetve 2014től a pénzügyi és könyvelési modult. [16] Hangsúlyozta, hogy
alperesi határozat tételesen kitért a programban bekövetkezett adathiányokra, adattörlésekre és ezek is
adóhatóság feladata, a módszer megfelelt
alperes által választott módszer nem alkalmas a valós adó alapjának valószínűsítésére. A felperes csupán
on
alapon vitatta a módszer helytelenségét, hogy a Frézer rendszer a vizsgált évben tesztüzemben működött. Ezzel szemben álltak más bizonyítékok melyek ezek ellenkezőjét támasztották alá, így miután más adat nem állt
alperes rendelkezésére a Frézer rendszerben tárolt adatokat jogszerűen tekintette kiindulópontnak. Hangsúlyozta a felperes által is elismert nyilvántartási kötelezettsége körében elkövetett mulasztásokat
ellenőrzés során már joghatályosan nem lehetett pótolni, hiszen utólagos leltárértékelés a vizsgált időszakot követően
időmúlásra is figyelemmel nem volt lehetséges.
alperes részletesen megindokolta, hogy a felperes által 2016. évi mentési dátumokkal átadott Excell fájlokat miért nem fogadta el hitelt érdemlő bizonyítékoknak. Ezek legfőbb indoka pedig
, hogy abból nem derült ki, hogy ki, mikor milyen adatok alapján leltározta, ki által és hol, mikor elvégzett leltározások adatait tartalmazza.
adatvesztés, -törlési körülmények a felperesi adózó terhére esnek
ő felelősségi körébe tartoznak. A bíróság kitért
áfa és Tao alapjának becslési módszere tekintetében előterjesztett felperesi kifogásokra is és utalt arra, hogy
alperesi határozat e körben kielégítő indokolást tartalmaz. [18] Elvetette a felperesnek a készpénz korlátozásra vonatkozó szabályok megsértése kapcsán előterjesztett érvelését is. Utalt arra, hogy a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
alperesi határozat sem tartalmazhatott erre vonatkozó indokolást. Ugyancsak nem értett egyet a környezetvédelmi termékdíjjal és a helyi iparűzési adó megállapítása és
eljárás felfüggesztése kapcsán előterjesztett felperesi érveléssel és összességében megállapította, hogy
alperesi határozat jogszabályt nem sértett, ezért a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban Kp.) 88. §
igazságügyi informatikus szakértő kirendelésére tett indítvány elvetését, valamint a könyvszakértői bizonyítás szükségtelenségét. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [20] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet közigazgatási cselekményre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és
első fokon eljárt közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására történő kötelezését kérte. [21] Felülvizsgálati kérelmében megismételte a helyszíni ellenőrzés jogszerűsége és a kompatibilis felkészültségű saját alkalmazott részvétele körében előadott kifogásokat hangsúlyozva, hogy a felperesi gazdasági társaság egyetlen ügyvezetője jelenlétének mellőzése olyan súlyos,
ügy teljes további menetére is érdemi kihatást gyakorló érdeksérelmet eredményezett a felperesnél, amely nem volt orvosolható. Vitatta
t
ítéleti megállapítást, hogy
ellenőrzés szabályainak megsértésével beszerzett bizonyítékok kezelésére pedig a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 269. §
irányadók. A jogellenesen beszerzett bizonyítékokra alapított becslési eljárás ebből következően jogsértő. [22] Hibás, irreleváns
indokolás
árajánlatokkal történt fekete értékesítés körében, miután
alperes erre vonatkozóan nem tárt elő hiteles és meggyőző bizonyítékokat. Nézete szerint
elsőfokú bíróság e körben indokolási kötelezettségének nem tett eleget, megsértette
on előírást, mely szerint nem bizonyított tényt, körülményt a felperes terhére értékelni nem lehet. [23] Változatlanul vitatta a becslés jogalapjának fennállását és ezzel összefüggésben a „Frézer Kópé" rendszer tesztüzemben történő alkalmazását állította. Téves
alperesi és ítéleti állítás, hogy
adóhatóság még a becslés lefolytatása előtt ne szerzett volna tudomást a program tesztüzemben történő alkalmazásáról és ezzel összefüggésben a Hessyn program teljes figyelmen kívül hagyása jogsértő. Nézete szerint a bíróság önhatalmúlag alkotta meg a tesztüzem fogalmát és éppen
ebben való bizonytalanság támasztja alá
igazságügyi informatikai szakértő bevonását, melyet a bíróság jogszerűtlen mellőzött. Vitatta
t
ítéleti megállapítást, hogy a felperes főkönyvi könyvelésében nem a valós készletmennyiségek alapján számszerűsítette volna készletértéket. Hangsúlyozta, hogy a peres felek között nem volt nézeteltérés a készletmennyiség vonatkozásában, csak a készletérték kimutatása tekintetében. Hangsúlyozta, hogy a Hessyn program készlet főkönyvi értékei a beszámolóval egyeztek, ennek ellenkezőjét
alperes soha nem állította, csupán a felperes többszöri jelzése ellenére nem ellenőrizte
t, hanem becslést rendelt el. Részletesen leírta, hogy
árubeszerzés alapján milyen könyvelési mozzanatok következtek a felperesnél és utalt arra, hogy a beszerzésekkel kapcsolatban nem volt probléma. A bizonylatokon feltüntetett beszerzési árak tekintetében állt fenn vita a felek között,
onban
adóhatóságnak nem a javítás alatt álló tesztüzemű Frézer programot, hanem a kiforrott és megfelelően működő Hessyn programot kellett volna ellenőriznie. A szoftverfejlesztő nyilatkozata nem alkalmas annak bizonyítására, hogy a felperes éles üzemben használta a Frézer programot, csak
t igazolja, hogy alkalmas volt arra. A bizonyítás ebben a körben
alperest terhelte, melynek nem tett eleget. [24]
alperesnek a jogalap bizonyítása helyett csak
t sikerült megvilágítania, hogy a felperes egyik kísérleti teszt-adatbázisa nem egyezik beszámolója mérlegével,
onban ez a becslés alkalmazhatóságát nem indokolja. Nézete szerint tévedett a bíróság, amikor ezzel kapcsolatban nem vont be szakértőt, ez a becslés jogalapja körében tett alperesi megállapításokat cáfolta volna. Ezzel összefüggésben nehezményezte a becslési módszert is és hangsúlyozta, hogy
alperes többféle megoldás közül is választhatott volna. Kifogásolta a nyilvántartási hiányosságok kapcsán tett ítéleti megállapítás helyességét, mert a beszerzett készlet beszerzési bizonylatok és a felvett mennyiségi adatok alapján
utólagos leltárértékelés megfelelően el volt készíthető.
ezzel kapcsolatos bírósági álláspont téves és jogszabállyal sem alátámasztott. Nézete szerint a bíróság a leltározás és selejtezés körében előterjesztett kereseti kérelmének nem mindegyikét bírálta el. A bíróság által felhívott Art. 99. §
adóhatóság és a bíróság is mikor nem vette figyelembe a felperes adómentes közösségi értékesítéseinek arányát. Jelen esetben
adóhatóságot terhelő bizonyítási teher szerint kell megítélni, mivel a törvény alapján neki kell olyan becslési módszert alkalmaznia, ami alkalmas a valós adóalap valószínűsítésére. Ez a perbeli esetben nem történt meg, miután készletértéket becsült
alperes, nem adóalapot. [25] Változatlanul kifogásolta a helyi iparűzési adó tekintetében
elsőfokú hatósági eljárás felfüggesztésének elmaradását arra hivatkozással, hogy annak megállapítása nem
adóhatóság, hanem
önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozik. A bíróság
erre vonatkozó kereseti kérelemről nem határozott, így megszegte indokolási kötelezettségét amellett, nem észlelte, hogy
alperes megsértette
[26] A készpénz fizetési korlátozás vonatkozásában arra utalt, hogy a bíróság ítéletében csak látszólag foglalkozott részletekbe menően a felperesi hivatkozásokkal. Hangsúlyozta, hogy a felek eljárását
életszerűség követelménye kívánta meg, a vevő egyes kereskedelmi egységeibe
okat
árukat kellett szállítani, amelyekre a felek megkötötték a szerződést. Ezt a természetszerű összefüggést a bíróság nem vizsgálta,
t lényegtelennek minősítette. E körben
Európai Unió Bíróságának C-425/06 és C-277/09 számú ügyére hivatkozással támasztotta alá, hogy több szerződés megkötését
üzleti, gazdasági és piaci elvárások indokolták, valamint a feleknek joguk volt több szerződésben átruházni a kérdéses árukat és arról számlát, szállítólevelet kiállítani, ezt semmilyen jogszabály, rendelkezés nem tiltotta. Nézete szerint a bíróságnak a Halifax, Part Service ügyekben kifejtett nem rendeltetésszerű áfalevonási jog tesztje alapján kellett volna a perbeli esetet is megítélni, melyet elmulasztott. E körben hivatkozott továbbá a 3002/2013. NAV útmutatóra, mely a felperesi érvelés jogosságát támasztja alá. Nézete szerint a bíróság helytelenül alkalmazta a bizonyítási teher megosztására vonatkozó szabályokat,
ítélet többszörösen iratellenes, a bizonyítékok mérlegelése hibás és okszerűtlen. Kifogásolta továbbá, hogy
adóhatóság
ügyleteket megelőzően írásbeli állásfoglalást kért
adóhatóságtól, hogy a vonatkozó törvényi rendelkezéseket maximálisan megtartva járjon el és ne sújtsák emiatt mulasztási bírsággal. Mindenben a kapott írásbeli tájékoztatónak megfelelően járt el, ennek ellenére
adóhatóság és később a bíróság is úgy kezelte, mintha nem kért volna állásfoglalást, illetve
t irrelevánsnak minősítették. [27] Változatlanul állította
elsőfokú határozat szabálytalan kiadmányozásának hibáját, miután
aláíró
aláírást nem olyan minőségében teljesítette, amiben erre a szabályzat szerint jogosult lett volna, ami
t eredményezi, hogy helyettesi eljárása nem szabályszerű, ez ahhoz vezet, hogy a kiadmányozó aláírása a határozaton nem szerepel, így a határozat nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 72. §
t elismerte, hogy a jogegységi határozat 2. pontja alapján ez a hiba vagy hiányosság önmagában semmisséget nem eredményez, hanem eljárási szabálysértésnek minősül. A bíróságnak ezt
eljárási szabálysértést mégis észlelnie kellett volna, illetőleg értékelnie kellett volna. [28] Felülvizsgálati kérelmében kifogásolta a szakértői bizonyítás mellőzését, szerinte a bíróság ezek elutasítását kellőképpen nem indokolta, illetőleg
igazságügyi szakértő bizonyítási indítvány elutasítása mellőzése tekintetében
ítélet
alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását indítványozta. [31] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét a Kp. 118. §
indokolás logikátlan vagy kirívóan okszerűtlen. [34] A Kúria megállapította, hogy jelen felülvizsgálati kérelem
elsőfokú bírósági ítéletének felülvizsgálatát részben eljárásjogi, részben anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással kéri. A Kúria elsőként
eljárásjogi jogszabálysértésekre vonatkozó felülvizsgálati kérelmi elemeket vizsgálta. [35]
elsőfokú határozat kiadmányozásával kapcsolatos felperesi érvelés nem helytálló,
ezzel kapcsolatos elsőfokú ítéleti rendelkezés nem jogsértő. A bíróság ítéletében részletesen foglalkozott a kérdéskörrel, figyelemmel volt a Nemzeti Adó és Vámhivatal szervezeti és működési szabályzatáról szóló 26/2015. (XII.30.) NGM utasításban,
adóhivatal belső szabályzatában írtakra és a közigazgatási határozatok semmisségével kapcsolatban hozott jogegységi határozatban foglaltakra is. A Kúria
aláírással kapcsolatos esetleges szabálytalansághoz nem fűz. T. M. aláírási jogosultsága a fenti szabályzat alapján nem vonható kétségbe,
t pedig a maga a felperes sem állította, hogy
aláírás nem tőle származik. [36]
ellenőrzések fajtáit, annak d.) pontja tartalmazza
adatok gyűjtését célzó, illetőleg egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzést. Ennek részletszabályait a 119. § taglalja. E szerint
adóhatóság nyilvántartásában és
adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetőleg ezek hitelességének megállapítása érdekében a bevallási időszak lezárását megelőzően is adatokat gyűjthet, vagy helyszíni ellenőrzést végezhet. A 119. §
adóhatóság jogosult
adózó bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftverek, informatikai rendszerek, számítások vizsgálatára. Annak eldöntéséhez, hogy
alperes jogszerűen járt-e el
adatgyűjtés során nem csupán a 119. § rendelkezéseit kell figyelembe venni, hanem
ellenőrzésre vonatkozó általános szabályokat is, melyeket
§-i tartalmaznak. [37]
Art. kimondja, hogy a vizsgálatot a helyszínen, illetve
adóhatóság hivatali helyiségében kell lefolytatni. Általánosságban rendelkezik arról, hogy helyszíni ellenőrzés csak akkor kezdhető meg, ha
adózó vagy annak képviselője, meghatalmazottja, ezek hiányában két hatósági tanú jelen van. Ugyanakkor
adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésnél eltérő szabályt rögzít, mert
megkezdhető akkor is, ha
adózó alkalmazottja jelen van. E szabályok mentén vizsgálva
adóhatósági eljárást,
nem volt jogszerűtlen, hiszen a felperes alkalmazottja Cs. M.
ellenőrzés megkezdésekor jelen volt. Nem tévedett tehát
elsőfokú bíróság mikor
adatgyűjtésre irányuló helyszíni ellenőrzéshez nem követelte meg a felperesi ügyvezető jelenlétének hiánya okán a hatósági tanúk alkalmazását. A lefolytatott eljárás teljesen jogszerű volt, eljárási jogszabálysértés nem történt, ebből következően jogsértő bizonyítási eszköz felhasználása nem állapítható meg, így a Pp. 269. §-nak alkalmazása szóba sem jöhetett. [38] Dogmatikailag téves
a felperesi állítás, hogy a jogszabály különbséget tenne adatgyűjtés és adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés között. Adatokat önmagában meghatározott ellenőrzési eljárás nélkül gyűjteni nem lehet, ahhoz szükséges egy megbízólevél, amely nevesíti
adózónál lefolytatandó ellenőrzés fajtát. Tehát adatokat csak
arra
ellenőrzés fajtára irányadó szabályok betartása mellett lehet gyűjteni. Egy ellenőrzést
adóhatóság csak megbízólevél alapján folytathat, ami pontosan meghatározza, hogy milyen fajtájú ellenőrzés lefolytatására kerül sor, illetve
általános megbízó levéllel rendelkező
adóellenőr ilyen megbízólevéllel nem rendelkező másik adóhatósági alkalmazottal együtt
egyes adókötelezettségek teljesítésére, illetőleg adatgyűjtésre irányuló ellenőrzésre jogosult. A felperesnél ezzel a megbízólevéllel jelentkező adóellenőrök tehát jogosultak voltak
IT eszközök átvizsgálására és adatok mentésére, gyűjtésére. Helytálló
elsőfokú bírósági álláspont is, hogy
adóhatóságnak nem kellett alakszerű végzést hoznia
eljárás során előterjesztett felperesi kifogásokról,
adatgyűjtés során felmerült esetleges szabálytalanságok orvoslása csak abban
eljárásban kerülhetett sor, míg a beszerzett adatok bizonyítékként való jogszerű felhasználásának kérdése ezen eljárásban elbírálást nyert. [39] Egyetért a Kúria
elsőfokú bíróságnak
zal
álláspontjával, hogy
alperes mind a becslés jogalapját, mind pedig
alkalmazott módszer helyességét igazolta. [40]
adóhatóság rendelkezésre álló
ok száma, vagy tartalma miatt jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhető, hogy
adózó iratai nem alkalmasak a valós adó-, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására. [41]
adóhatóság a becslés jogalapjaként jelentősnek tekinthető körülmények között arra hivatkozott, hogy a Frézer készletnyilvántartó programban szereplő készletértékek jelentős eltérést mutatnak a beszámolóban szereplő értékektől, illetve a 2014. évben év végi leltárral sem egyeznek. Ezeket
eltéréseket
ügyvezető nyilatkozatában elismerte. Ehhez járult egy más gazdasági társaságnál végzett vizsgálat eredménye, mely igazolta, hogy a felperes bevallásai nem tartalmazzák
összes értékesítést. A felperes nem tudott okszerű magyarázatot adni
eltérések okára, és nem volt elfogadható
érvelése sem, hogy a Frézer program tesztüzemben működött. Ennek ellentmond annak 2006. évi beszerzése, illetve hivatalos bejelentése, ami ennek a programnak
aktív használatát támasztja alá. [42] Nem osztja a Kúria
t a felperesi álláspontot, hogy
adóhatóságot terhelte volna a program aktív használatának igazolása.
alperes
eljárás során ésszerűen mutatott arra rá, hogy a Frézer programon kívül a felperes semmilyen más nyilvántartással nem rendelkezett, ahol készlet mozgása követhető lett volna, és többszöri felhívás ellenére nem csatolt ettől eltérő készletei mozgását tartalmazó nyilvántartást, illetve a mérlegeiben szereplő készletek értékének alátámasztására szolgáló leltárt. Épp ellenkezőleg ezen adatok ismeretében a felperesre hárult annak bizonyítása, hogy állításának megfelelően a Frézer program tesztüzemben működik. A Kúria, mivel a felperes nem adott elő olyan tényt vagy bizonyítékot, amelyekből a tesztüzemi működésre lehetett volna következtetni, osztotta a jogerős ítélet megállapítását e körben is. [43]
ügy irataiból kiderül
is, hogy a becslési eljárás szükségességének megállapítását megalapozó tényállás feltárása során a felperes megismerhette
ellene felhozott, később a becslési eljárás során is vizsgált bizonyítékokat (másik gazdasági társaság anyaga), valamint
okra vonatkozóan szabadon nyilatkozhatott és terjeszthette elő saját bizonyítékait. [44] Összességében rögzíthető, hogy a becslési eljárás elrendelésére nem egyetlen hiányosság vagy szabálytalanság miatt került sor, a becslési eljárás elrendelése több, tételesen felsorolt, egymással kapcsolatban álló tény és bizonyíték értékelésén alapult. Mindezek a körülmények megalapozták a becslés lefolytatását, a jogalap körében jogszerűtlenség nem volt feltárható. [45]
adóhatóságnak nem csak a becslés jogalapjának fennálltát, hanem
t is bizonyítani kell határozatában, hogy
általa alkalmazott becslési módszer valószínűsíti
adó alapját. A valószínűsítés következtében
egyes becslési módszerek más-más összegszerűségre vezethetnek, de sem a pontatlanság, sem
eltérés, sem
, hogy adott tényállás mellett esetlegesen több módszer is alkalmazható, a törvényi feltételek megléte esetén, nem teszi jogszerűtlenné
adott módszer kiválasztását. A felülvizsgálati kérelem nyomán a Kúria kiemeli, hogy a módszer meghatározása során
adóalapot a becsléssel érintett vállalkozás saját, valós üzletmenetéhez kell a lehető legközelebb vinni. [46] Miután a felperes elismerte, hogy a mennyiségi adatok helyesek, ezek képezték a becslés kiinduló pontját és a mérlegben szereplő készletérték adatok nagyfokú eltérése folytán okszerűen vezettek a készletérték becsléshez és
adózás előtti eredmény növeléshez.
alkalmazott módszer helytállóságát a felperes a felülvizsgálati kérelmében sem tudta kétségessé tenni, egy utóbb,
ellenőrzés megkezdését követően a vizsgált évhez képest több évvel később elkészített leltár, selejtezés erre nem alkalmas. A Kúria megállapította, hogy
elsőfokú adóhatóság és
alperesi határozat
alkalmazott módszer tekintetében is kimerítő részletes levezetést tartalmaz, abban logikai hiba nem található,
megfelel
Teljességgel megalapozatlan
a felperesi állítás, hogy
alkalmazott becslés nem adóalapot becsült, hiszen a társaság készleteiben felmerülő hiány,
zal való elszámolás hiányában eltitkolt árbevételt jelent. [47]
alperest a perbeli tényállás mellett
alkalmazott módszert bizonyítania kell. A becslés alapján számított adóalaptól, költségvetési támogatás alapjától való eltérést viszont már a felperesnek kellett hitelt érdemlő adatokkal igazolni
onban
alperesi megállapítások cáfolatára nem volt megfelelő és a perben sem állt elő a felperes olyan a készlet mennyiségi hiányosságait logikusan és okszerűen indokló magyarázattal, ami a fentebb említett ellentmondásokat feloldotta volna. [48] Nem helytálló a felperesnek
adómentes értékesítések arányának figyelembevételére vonatkozó kifogása sem. Helyes e körben
Áfa tv. 89. §
adóhatósági és bírósági eljárás során nem tett eleget. [49] Nem alapos a felperesnek
eljárás felfüggesztése körében tett kérelme sem.
alperes hatáskörében járt el, mikor a megállapított ellentmondások alapján a becslési eljárás eredményeként a felperesi adózás előtti eredményt módosította, melynek pontos meghatározásához szükséges
adóráfordítások vizsgálata is.
ellenőrzés nem helyi iparűzési adónemben tett megállapítást, nem vonta el a helyi adóhatóság hatáskörét, hanem annak
adózás előtti eredményre gyakorolt hatását számszerűsítette, mégpedig a felperes javára. [50] A készpénzfizetési korlátozással kapcsolatban megállapított jogsértés kapcsán a Kúria utal a felperes másik ügyében, hasonló tényállás mellett született Kfv.V.35.093/2018/4. számú ítéletben foglaltakra.
abban írtakkal mindenben egyetért, sem megismételni, sem attól eltérni nem kíván. A [23]-[28] pontban részletesen kifejtett indokolás a felperesnek a felülvizsgálati kérelmében felhozott valamennyi érvére választ ad. [51]
elsőfokú bíróság vizsgálta és részletesen indokolta a rendeltetésellenes joggyakorlás mibenlétét, utalt a készpénzfizetési korlátozás bevezetésének törvényi indokára, ehhez képest mérte meg, bírálta el a felperesi cselekményt.
ellenőrzött időszakban a néhány percen, másodpercen belüli termékértékesítések ugyanazon felek között valósultak meg,
onos adásvételre irányultak,
onos gazdasági céllal teljesítették, ezáltal a szerződéses ügyletek egységet képeztek.
Európai Unió Bíróságának a visszaélésszerű joggyakorlás, magatartás kapcsán kimunkált gyakorlata a perbeli tényállás eldöntésére nem alkalmazható, mert nem általános forgalmi adó visszaigénylésének megítélése, hanem a magyar adójogszabályban meghatározott készpénzfizetési korlátozás megítéléséről volt szó. Emiatt nem kellett figyelemmel lenni a felperes által felhívott esetekben kidolgozott tételekre. A bíróság jogalkalmazása szempontjából a NAV iránymutatásban szereplő tájékoztatás nem szolgálhat
értelmezés alapjául, a jogértelmezés kereteit
Alaptörvény 28. cikkben írt elvek határozzák meg.
Alaptörvény 28. cikkében írt elveknek: a józan észnek, közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célnak kizárólag
értelmezés felelhetett meg amit
elsőfokú bíróság követett és melynek mentén a felperesi szerződést és létrejött gazdasági eseményeket elemezte. Téves a felperesnek
álláspontja, hogy
adóhatóságnak mérlegelési lehetősége állna fenn. A törvény a körülmények mérlegelésére nem ad lehetőséget, egyértelműen a készpénzfizetési korlátot meghaladó rész utáni 20%-ban határozza meg bírság mértékét. [53] A Kp. 78. §
e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Pp. 300. §
adott kérdés eldöntéséhez szükséges-e különleges szakértelem, a bíró feladata. A jogerős döntésben a bíró számot adott arról, hogy miért nem tartotta a kérdéseket szakkérdésnek, a felperes bizonyítási indítványa ellenére a szakértők kirendelését miért mellőzte. Ezekkel a Kúria is egyetért. Miután bizonyítást nyert a Frézer program aktív üzemelése,
ezekben tárolt adatok felhasználásával laikus számára is követhető módon, részletesen levezetett számítás alapján került sor a becslési eljárás lefolytatására. A bíróságnak és a Kúriának is
alperesi határozatban foglalt módszer szerinti becslés jogszerűségének megítélését kellett elvégezni,
pedig szakértő bevonása nélkül is megnyugtatóan tisztázható volt. Helytálló
informatikai szakértő kirendelését elutasító bírói indokolás is, a program esetleges hibája nem vezethetne a felperes javára szolgáló megállapításokra. A felperes nem tárt a bíróság elé olyan más, nem a Frézer programmal vezetett nyilvántartást melyek összevetése alapján a program hibás működése bármilyen módon igazolható lett volna. [54] Nem állapítható meg eljárási jogsértés a bíróság terhére a jegyzőkönyv későbbi megküldése tekintetében sem. A tárgyalás berekesztésére a Pp. 224. §
, hogy
elsőfokú bíróság a bizonyítási indítványok előterjesztésére,
ok pontosítására kellő határidőt biztosított a felperesnek, a bizonyítással kapcsolatos jogai nem sérültek.
más kérdés, hogy a bíróság nem tartotta szükségesnek a bizonyítási indítványok teljesítését, de erről ítéletében a fentiek szerint a szükséges mértékben számot adott. [55] Nem állapítható meg jogszabálysértés a felperes által felhívott alaptörvényi rendelkezések körében sem. A felperes a XXIV. cikk
elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helyes jogi következtetésre jutott, ezért a jogerős ítéletet a Kp. 121. §
alperes felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. [58] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a Kp. 35. §
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.