A határozat elvi tartalma: A bírósági jogkörben okozott kár megítélésének szempontjai. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.321/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Kovács Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Dr. Garay Rudolf ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Országos Bírósági Hivatal Jogi Képviseletei Osztály A per tárgya: Bírósági jogkörben okozott kár megtérítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Pf.III.20.023/2018/5/I. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Székesfehérvári Törvényszék 26.P.20.363/2017/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A XI. kerület Újbuda Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Hatósági Igazgatóság Építési Osztálya kártalanítást állapított meg a ... szám alatti ingatlan felperes nevéről lejegyzett 62 m2 területrész után. A felperes közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt előterjesztett keresete alapján eljárt Fővárosi Bíróság a 18.K.40.159/1999/
- számú ítéletével a közigazgatási határozatot a kártalanítás összege tekintetében hatályon kívül helyezte és a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte azzal, hogy a felperesnek járó összeget a bírósági eljárásban beszerzett szakértői vélemény figyelembe vételével az
- évi ingatlanforgalmi értéken kell meghatározni. A beszerzett szakvélemény szerint az ingatlanrész
- évi értéke 1.410.500 forintra tehető. A megismételt eljárásban a közigazgatási hatóság a 2005-ben meghozott határozatában 1.410.000 forint kártalanítást és 268.262 forint költséget állapított meg a felperes javára, amellyel szemben a felperes ismételten keresetet terjesztett elő. [2] A Fővárosi Bíróság a 14.K.32.056/2006/
- számú ítéletével új szakvélemény beszerzését követően egyetértve a felperes álláspontjával -
- évi értéken határozta meg a kártalanítás összegét 3.472.238 forintban. A szakértőt a bíróság az ingatlanrész 1996., 2005.,
- és
- évi értékekre vonatkozóan nyilatkoztatta. [3] Az önkormányzat felülvizsgálati kérelmére eljárt Legfelsőbb Bíróság a Kfv.III.38.015/2010/
- számú határozatával az ítéletet hatályon kívül helyezte és a keresetet elutasította. Rámutatott, hogy a korábban folyamatban volt 18.K.40.159/
- számú eljárásban a 62 m2 lejegyzésével kapcsolatban a kártalanítás jogalapját nem érintette, így ezen rendelkezés jogerőre emelkedett, az ítélet csak a kártalanítási összeg tekintetében rendelkezett a közigazgatási eljárás folytatásáról és annak kereteiről. A közigazgatási hatóság a hatályon kívül helyező végzésben foglalt iránymutatásnak megfelelően, helytállóan állapította meg a kártalanítás mértékét és kamatait a bírósági eljárásban beszerzett szakvélemény alapján. A megismételt eljárást követően kirendelt szakértő véleménye nem tartalmazott új adatot az ingatlan
- évi, azaz a lejegyzéskori releváns forgalmi értékre vonatkozóan, ezért az 1.410.000 forint kártalanítást megállapító határozat megváltoztatása nem volt indokolt. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes keresetében bírósági jogkörben okozott kár megtérítése címén kérte az alperest összesen 990.500 forint kártérítés és annak törvényes mértékű kamatai megfizetésére kötelezni. Kereseti álláspontja szerint a Fővárosi Bíróság a 14.K.32.056/
- számú eljárásban jogalkalmazási hibát vétett, amikor az újonnan kirendelt szakértőt az ingatlanrész
- évi forgalmi értékére vonatkozóan nem nyilatkoztatta. A felperes által beszerzett magánszakvélemény az elcsatolt ingatlanrész
- évi értékét 2.100.000 forintban, a költségeket 476.000 forintban határozta meg, így a felperes összesen 690.000 forint + 208.000 forint kártalanítási összegtől esett el. [5] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak 79.240 forint fellebbezési eljárási illetéket. [7] A jogerős ítélet indokolása szerint a Ptk.
- §
(1)bekezdése és 349. §
(1)bekezdése alapján, az ítélkezési gyakorlat értelmében a bírósági jogkörben okozott kár megtérítésére csak a bíróság kirívóan súlyos jogalkalmazási vagy jogértelmezési tévedése adhat alapot. A felperes az alperes jogellenes, kártérítést megalapozó eljárásaként arra hivatkozott, hogy a bíróság a 14.K.32.056/
- számú perben a lejegyzett ingatlanrész
- évi értékére vonatkozóan ingatlanforgalmi szakvéleményt nem szerzett be. Erre azért nem került sor, mert a bíróság a kártalanítás összegének meghatározása tárgyában megismételt közigazgatási eljárás elhúzódása miatt, az időközben bekövetkezett ingatlanárak növekedésére tekintettel a kártalanítást a
- évi értékben határozta meg. Ezzel szemben a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.III.38.015/2010/
- számú határozatában rámutatott arra, hogy a kártalanításkori
(1998)értéken kell meghatározni a kártalanítás összegét. Az a körülmény azonban, hogy a Fővárosi Bíróság eltérő álláspontot foglalt el a kártalanítás összegének meghatározása szempontjából releváns időpont tekintetében, kirívóan súlyos jogalkalmazási tévedésnek nem tekinthető, még akkor sem, ha utóbb a Legfelsőbb Bíróság az alperes e körben elfoglalt álláspontját nem osztotta. Az alperes a 14.K.32.056/
- számú eljárásban - az elsőfokú bíróság megállapításával szemben - az
- évi forgalmi értékre vonatkozóan nem az ítélt dolog ténye, hanem eltérő jogi álláspontja miatt nem rendelt ki szakértőt. Ez azonban nem minősíthető olyan súlyú jogalkalmazási tévedésnek, amely az alperes kártérítési felelősségét megalapozná. Jogsértő magatartás hiányában ezért az elsőfokú bíróság megalapozottan utasította el a keresetet. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet - tartalmilag -, annak hatályon kívül helyezése és a keresetének való helyt adás érdekében. A felperes elfogadhatatlannak tartotta a jogerős ítéletnek azt az álláspontját, miszerint az, hogy az alperes eltérő álláspontot foglalt el a kártalanítás összegének meghatározása szempontjából releváns időpont tekintetében, nem tekinthető kirívóan súlyos jogalkalmazási tévedésnek. Eszerint a hatályon kívül helyezett 1996-os határozat időpontjára fennálló érték meghatározására történő felhívása a szakértőnek nem minősíthető az alperes kártérítési felelősségét megalapozó súlyos jogalkalmazási tévedésnek. A felperes hangsúlyozta: annak ellenére, hogy az eljáró bíró figyelmét többször is felhívta a szakértő
- évi értékre történő nyilatkoztatására, érthetetlen, hogy az alperes miért az 1996-os érték meghatározására hívta fel, amely tekintetében a határozat hatályon kívül helyezésre került. A jogellenesség és a felróhatóság az ügyben eljárt bíróság terhére megállapítható, mert tudnia kellett, hogy 1998 a jogerős lejegyzési határozat időpontja. Az alperes a 14.K.32.056/
- számú eljárásban nem eltérő jogi álláspontja, hanem súlyos hanyagság és tévedés miatt rendelt ki az
- évi forgalmi értékre szakértőt, annak ellenére, hogy többször felhívta a figyelmét arra, hogy az
- évi lejegyzési határozatot az építésügyi hatóság hatályon kívül helyezte és 1998-ban új határozatot hozott. Mindezekre tekintettel az alperes bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti felelőssége megállapítható. [9] Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, perköltségre nem tartott igényt. A felülvizsgálati kérelemben előadottakra azt hangsúlyozta, hogy a bíróság értékelő-mérlegelő tevékenységébe tartozik az, hogy melyik év forgalmi értékét veszi alapul a döntés meghozatalánál. Az, hogy az eljárt bíróság 1996 évre vonatkozóan is a szakértő feladatává tette a lejegyzett ingatlanrész forgalmi értékének meghatározását, nem minősül olyan kirívóan súlyos jogalkalmazási tévedésnek, amely a kártérítési felelősséget megalapozná. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. [11] A Fővárosi Bíróság 18.K.40.159/1999/
- számú ítéletében, amelyben a közigazgatási határozatot a kártalanítás összege tekintetében hatályon kívül helyezte és a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte, előírta, hogy a felperesnek járó kártalanítás összegét a bírósági eljárásban beszerzett szakértői vélemény figyelembevételével az
- évi ingatlanforgalmi értéken (1.410.500 forint) kell meghatározni. A megismételt eljárásban a közigazgatási hatóság ennek megfelelően eljárva határozta meg a kártalanítás összegét. E határozat bírósági felülvizsgálata során eljárt alperes eltérő jogi álláspontjánál fogva a 14.K.32.056/2006/
- számú ítéletében a
- évi értéken határozta meg a kártalanítás összegét. A kártérítési felelősséget megalapozó jogellenes magatartás megítélése szempontjából annak, hogy az alperes a bírósági eljárásban a szakértőt az ingatlanrész
- évi értékére is nyilatkoztatta, jelentősége nincs. Mindezekre tekintettel, amint arra az alperes is helytállóan hivatkozott, az, hogy 1996 évre vonatkozóan is a szakértő feladatává tette a lejegyzett ingatlanrész forgalmi értékének meghatározását, nem minősül olyan kirívóan súlyos jogalkalmazási tévedésnek, amely a Ptk.
- §-a alapján a kártérítési felelősséget megalapozná. [12] Mindezekre tekintettel jogszabálysértés nélkül utasította el a jogerős ítélet a keresetet. Ezért a Kúria a jogerős ítéletet a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [13] Ptk.
- § Záró rész [14] Az alperes felülvizsgálati eljárási költséget nem igényelt. A felperes a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján terhére eső felülvizsgálati eljárási illetéket lerótta. [15] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a felperes kérelmére a Pp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyalás tartásával bírálta el. Budapest,
- november
- Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró A kiadmány hiteléül: S.K. ügyintéző bírósági