← Magyarország

Pfv.21448/2018/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az egyesületi határozatok csak konkrét jogszabály, illetve alapszabály sértés esetén semmisíthetők meg. Az 1959-es Ptk. szerint működő egyesületek határozatait nem lehet a Ptk. alapján felülvizsgálni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.21.448/2018/

  1. A tanács tagjai: Dr. Baka András a tanács elnöke Dr. Istenes Attila előadó bíró Dr. Kovács Zsuzsanna bíró A felperes: A felperes képviselője: Dr. Tarczay Áron ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Soós Tibor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Soós Tibor ügyvéd) A per tárgya: Küldöttgyűlési határozatok megsemmisítése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.238/2018/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 5.P.25.680/2016/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 6.350 (hatezer-háromszázötven) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes bejegyzett egyesület.
  4. november 30-án hozott küldöttgyűlési határozataival módosította a korábbi,
  5. évi alapszabályát annak érdekében, hogy a hatályos polgári törvénykönyvnek megfelelően működhessen tovább. Az alperes [2] [3] [4] küldöttgyűlésének
  6. november 30-i határozatai megsemmisítése iránti keresetet a bíróság jogerősen elutasította. Az alperes a módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapszabállyal együtt 2014-ben változás bejegyzési kérelmet nyújtott be a nyilvántartását vezető törvényszékre. A törvényszék az alperest a változás-bejegyzési eljárásban hiánypótlásra, és annak megfelelő alapszabály módosításra hívta fel. Az alperes a hiányok pótlása érdekében
  7. november 13-án küldöttgyűlést tartott, melyen határozatokat fogadott el és az alapszabályt módosította, ezt követően a hiánypótlását a változásbejegyzési eljárásban benyújtotta. Az alperest nyilvántartó Fővárosi Törvényszék
  8. december 20-án kelt 14.Pk.60.654/1989/67-IV. sorszámú végzésével megállapította, hogy az alperes a végzés jogerőre emelkedésétől a Polgári Törvénykönyvről szóló
  9. évi V. törvény (Ptk.) alapján működő szervezet. Az alapszabály módosítását
  10. november 13-i dátummal nyilvántartásba vette. A végzés
  11. január 8-án jogerőre emelkedett. A kereseti kérelem és ellenkérelem [5] A felperes keresetében az alperes küldöttgyűlése által
  12. november 13-án hozott határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, hogy nem volt szabályszerű a küldöttgyűlés összehívása, az alperes a küldöttállítás szabályait nem tartotta be, ezért a határozatképesség is kérdéses volt. Sérelmezte, hogy a küldöttgyűlés nem szavazott a napirend kiegészítéséről, valamint az új elfogadott alapszabály az általa megjelöltek szerint törvénysértő rendelkezéseket tartalmazott. Álláspontja szerint a
  13. április 2-i alapszabály a hatályos, és e szerint kellett volna a küldöttgyűlést összehívni és megtartani. A tagdíjakra vonatkozó számítási metódust az alapszabályban kell rendezni, a tagdíj szabályozatlansága a Ptk. 3:
  14. §-át sérti. [6] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a
  15. november 13-i küldöttgyűlésre a
  16. november 30-i alapszabály volt az irányadó. Ennek megfelelően hívták össze és tartották meg a küldöttgyűlést. Az első- és másodfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában abból indult ki, hogy a
  17. november 30-i rendkívüli közgyűlésen elfogadott határozatok, köztük az alapszabály megsemmisítése iránti keresetet egy korábbi, jogerős ítélet elutasította. Kiemelte, hogy a
  18. november 13-i közgyűlés egyik napirendi pontja az alapszabály módosítás hiányainak pótlására felhívó végzésben foglaltaknak megfelelő határozat meghozatala volt. Az alperest nyilvántartó bíróság az alapszabály módosításának kelteként
  19. november 13-át nyilvántartásba vette. Megállapította, hogy a küldöttgyűlés összehívása, megtartása és a határozathozatal tekintetében az alperes az alapszabálynak megfelelően járt el. A Ptk. egyesületre vonatkozó szabályai pedig a kereset jogalapjának megalapozására nem alkalmasak. [8] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [9] A jogerős ítélet indokolása szerint az alperesi egyesületről a nyilvántartó bíróság
  20. január
  21. napján jogerős végzésével állapította meg, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló
  22. évi V. törvény (továbbiakban: új Ptk.) szerint működik tovább. Ebből következően a perbeli küldöttgyűléskor az alperesi egyesület a
  23. évi CLXXVIII. törvény (Ptké.)
  24. §-ában és
  25. §

(4)bekezdésében írtakra is figyelemmel még a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Ptk.) hatálya alatt működött. Az irányadó ítélkezési gyakorlat szerint a régi Ptk. hatálya alatt működő szervezet tekintetében a régi Ptk.
  2. §
(6)bekezdése alapján van lehetőség a határozat felülvizsgálatára, a perbeli küldöttgyűlés határozataira is ez volt irányadó. Ennek alapján csak a jogvesztő határidőn belül benyújtott kereseti kérelem megalapozottságára előadott alapszabályés jogszabálysértések voltak vizsgálhatóak. [10] Tényként állapította meg a nem peres eljárási iratok alapján, hogy a
  1. november 30-án tartott küldöttgyűlésen az alapszabályt módosították, ezért alaptalanul hivatkozott a felperes a
  2. évi alapszabályba ütközésre és abból levezetett jogszabálysértésekre. [11] A
  3. évi alapszabály kifejezetten nem tartalmaz olyan rendelkezéseket, hogy a felperes által hivatkozott iratokat kellett megkapni a küldöttgyűlés előtt, ezek hiánya nem alapszabály-sértő illetve jogszabálysértő. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a küldöttgyűlést a bírósági hiánypótlás teljesítése érdekében hívták össze. Nem szabályozta az alapszabály azt sem, hogy a küldöttgyűlést megelőzően a küldöttnek az adott napirendi pontokban egyeztetnie kellene az őt küldöttként megválasztó tagokkal. Kiemelte, hogy az alperes alapvetően a jogszabályoknak és a saját maga által alkotott alapszabálynak, illetőleg esetleges egyéb szabályzatainak megfelelően köteles működni. Az esetleges szabályozási hiányosság a perben a bíróság által nem volt számon kérhető. [12] A
  4. november
  5. napján tartott küldöttgyűlésen a küldöttállítás, valamint a napirend, illetve a felperes által megjelölt egyéb, az összehívásra és ebből következően a határozatképességre vonatkozó alapszabályi rendelkezések megsértése nem volt megállapítható. A perbeli napirend kiegészítéséről való szavazásra a fentebb kifejtettek szerint az új Ptk. rendelkezései nem alkalmazhatóak. [13] A jogerős ítélet megállapította, hogy a nyilvántartási adatokat érintő módosításokat a nem peres bíróság jogerős végzésével nyilvántartásba vette az alapszabály keltével együtt. Ebből következően a nyilvántartó bíróság a nyilvántartási adatokat érintő alapszabályi rendelkezések jogszabálynak való megfelelőségét vizsgálta, amit a perbíróság újból nem vizsgálhatott felül. [14] Kiemelte, hogy a demokratikus önkormányzatiság elve alapján a jogszabályok keretei közötti szabad szabályalkotási tevékenységre figyelemmel, a kifejezetten nem jogszabályba ütköző, alperes által szabályozott rendelkezések nem voltak bíróság által felülvizsgálhatók. Az, hogy az alperes a jogszabályok keretei között szervezeti kereteit miként alkotja meg, nem törvényességi kérdés. [15] Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a részletes indokolási kötelezettségének maradéktalanul nem tett eleget, azonban a rendelkezésre álló peradatok alapján ez a másodfokú eljárásban pótolható volt, így ez nem volt olyan mértékű hiány, ami az érdemi elbírálást akadályozta. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [16] Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és a keresetével támadott határozatok megsemmisítése érdekében. Másodlagosan kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság utasítását új eljárásra. [17] Eljárási jogszabálysértésként hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság a Pp.
  6. §
(1)bekezdés szerinti indokolási kötelezettségének nem tett eleget, ezért a másodfokú bíróságnak az indokolás pótlása helyett az elsőfokú ítéletet hatályon kívül kellett volna helyeznie. A másodfokú bíróság eljárásával sérült a felperes jogorvoslati joga, illetve az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdése. Hivatkozott az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) gyakorlatára (pl. Hirvisaari v. Finland ügy, 49684/99,
  1. szeptember
  2. ítélet), mely szerint az elsőfokú ítéleti indokolás elnagyoltsága a felperes jogorvoslati jogának sérelmével jár. [18] Anyagi jogszabálysértésként arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Ptké.
  3. §
(1)bekezdését, mivel amennyiben a
  1. november 30-i alapszabály szerint működött az egyesület, akkor az új Ptk. rendelkezéseit kellene alkalmazni, nem pedig a régi Ptk-t. Hivatkozott arra is, hogy az új Ptk. csak pontosítja a régi Ptk-t, illetve a korábbi egyesületekre hatályos
  2. évi II. törvény (Etv.) rendelkezéseit. Az új Ptk. szabályai valójában az Etv.
  3. §ában foglalt demokratikus működés elvét bontják ki, ezért a perbeli, új Ptk-t sértő határozatok az Etv.
  4. §-ába is ütköznek. [19] Felülvizsgálati kérelmében megismételte azt az álláspontját, hogy az összehívás sérti az új Ptk. 3:
  5. §
(3)bekezdését, mert nem lett előzetesen megfelelő terjedelemben megküldve az előkészítő anyag. Kifogásolta, hogy a küldöttek nem kaptak tájékoztatást arról, hogy a honlapot kell figyelniük, mert a további anyag ott fog megjelenni. Részletezte kérelmében, hogy az egyes napirendi pontokhoz milyen előkészítő anyagot kellett volna a küldötteknek kapnia. Álláspontja szerint a meghívóban a napirendek kellő részletességű kibontása azt a célt szolgálja, hogy a küldöttgyűlésen a küldöttek megfelelően felkészültek legyenek, és szükség esetén a küldötteket megválasztó tagokkal is tudjanak konzultálni. A fentiek megsértése a demokratikus döntéshozatal követelményét nagy mértékben sérti, ezáltal sérti az Etv. 6. §
(1)bekezdését is. [20] Hivatkozott arra, hogy a napirend kiegészítésére vonatkozó szavazás elmaradása az új Ptk. 3:
  1. §-ába ütközik. A tagdíjak egyenlőtlen meghatározása sérti az új Ptk. 3:
  2. §-ának rendelkezéseit. Az elfogadott alapszabály VIII/
  3. pontja érvelése szerint tisztázatlan helyzetet teremt a tagok jogállása kapcsán, ami sérti az új Ptk. 3:
  4. §-át. Mindhárom jogsértés, a szavazás elmaradása, az egyenlőtlenség, a tagok bizonytalan helyzete sérti egyúttal a demokratikus működés elvét is. [21] Álláspontja szerint az alapszabály V.
  5. pontja a régi és az újabb polgári törvénykönyv szerint is a joggal való visszaélés elvébe ütközik, mert megengedi, hogy az a szerv alkossa meg az ellenőrzésére irányadó szabályzatokat, amely szerv ellenőrzésére a szabályzatokban foglalt eljárásrend hivatott. [22] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását kérte. Hivatkozott arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben megjelölt
  6. évi II. törvényt már hatályon kívül helyezte az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
  7. évi CLXXV. törvény (Civil tv.), így az erre hivatkozás súlytalan. Az alapszabály nem írja elő a felülvizsgálati kérelemben megjelölt előkészítő iratokat. A felülvizsgálati érvelés figyelmen kívül hagyja, hogy a Ptk. diszpozitív rendelkezéseivel az egyesületi önkormányzatiság szabadságát biztosítja. A Kúria döntése és jogi indokai [23] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint eredménytelen. [24] A felülvizsgálati kérelemben kifogásolt eljárási szabálysértés és a jogorvoslati jog sérelme nem állapítható meg. Az eljárt bíróságok a 7/
  8. (III. 1.) AB határozat szerinti alkotmányos elvárásnak megfelelően megadták a jogi álláspontjuknak megfelelő választ a felek által felvetett és az ügy elbírálása szempontjából jelentőséggel bíró kérdésekre. Az adott ügyben annak volt jelentősége elsősorban, hogy melyik alapszabály, illetve melyik törvény alapján kellett a felperes keresetét elbírálni. Az elsőfokú bíróság által figyelembe vett tények, és jogszabályok, a döntés indokai megismerhetőek voltak, a felperest nem korlátozta az elsőfokú bíróság indokolása a jogorvoslati jog gyakorlásában. A másodfokú bíróság - részben eltérő jogi álláspontja folytán - a Pp.
  9. §
(1)bekezdésének megfelelően állást foglalt olyan jogkérdésekben is, amelyekről az elsőfokú ítélet nem döntött. Az ehhez szükséges tények és okiratok rendelkezésre álltak, a másodfokú bíróság a Pp. 235. §
(1)bekezdés alapján eljárva jogszabálysértés nélkül mellőzte a Pp. 252. §
(2)és
(3)bekezdései alkalmazását. A felperes által hivatkozott EJEB ítélet a felperesi álláspontot nem támasztja alá, a jelen ügyben a másodfokú bíróság a kifogásolt indokolást kiegészítette. [25] Nem sértett jogszabályt a jogerős ítélet az új Ptk. alkalmazásának mellőzésére vonatkozó álláspontjával sem. A másodfokú bíróság a nyilvántartási iratok, a Fővárosi Törvényszék 14.Pk.60.654/1989/67IV. sorszámú végzése, az általa megjelölt jogszabályok és bírósági gyakorlat helytálló alkalmazásával állapította meg, hogy a perbeli közgyűlési határozatok időpontjában az alperes még a régi Ptk. hatálya alatt működött és határozatainak felülvizsgálatára a régi Ptk. 62. §
(6)bekezdése volt irányadó. A felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Ptké. 11. §
(1)bekezdését sem sérti a jogerős ítélet. A Ptké. 11. §
(1),
(3),
(4),
(5)bekezdéseire figyelemmel e törvényi rendelkezéseknek megfelelő alapszabály módosítás és változásbejegyzés alapján kerülhetett az alperes saját döntése folytán az új Ptk. hatálya alá. Ezt az időpontot megelőzően a határozatok felülvizsgálatára az új Ptk. nem volt alkalmazható. [26] Az új Ptk. alkalmazhatósága hiányában a jogerős ítélet nem sértette az új Ptk. felülvizsgálati kérelemben hivatkozott rendelkezéseit. Ezeknek a jogszabályhelyeknek a régi Ptk. rendelkezései nem feleltethetőek meg. Az Etv.
  1. január
  2. napjával hatályát vesztette, így a támadott határozatok az okból sem lehetnek jogszabálysértők, hogy az Etv.
  3. §-ába ütköznének. A kifogásolt határozatok meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok, illetve a régi Ptk. az Etv.
  4. §-ának megfelelő demokratikus önkormányzati működés elvére vonatkozó rendelkezést nem tartalmaznak. A felülvizsgálati kérelem erre alapított érvelése sem foghatott ezért helyt. [27] A régi Ptk.
  5. §
(6)bekezdése alapján az egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag - a különleges jogállású tag csak érintettsége esetén , a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. [28] Az egyesületi határozatok ennél fogva csak konkrét jogszabályilletve alapszabály sértés esetén semmisíthetőek meg. A jogerős ítélet helyes indokolással állapította meg, hogy a felperes ilyen konkrét jog- vagy alapszabályba ütközést nem igazolt. A felperes felülvizsgálati érvelését megalapozó tartalmú, a perbeli esetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések hiánya nem pótolható a demokratikus önkormányzati működés elvére hivatkozással. Az új Ptk. és az Etv. alkalmazhatósága hiányában, valamint a fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelemben állított valamennyi jogszabálysértésre hivatkozás megalapozatlan volt. [29] A jogerős ítélet helytállóan állapította meg azt is, hogy a jogszabály keretei között az alperes maga határozhatta meg működésére vonatkozó szabályokat, és azt is, hogy mennyire részletes szabályok szerint kíván működni. A konkrét jogszabályba nem ütköző alapszabályi rendelkezések joggal való visszaélésre hivatkozással nem sérelmezhetőek. [30] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemben foglalt okokból a jogerős ítélet nem jogszabálysértő, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alkalmazott jogszabályok és az alkalmazott joggyakorlat [31] Ptké. 9. §
(4)bekezdés, 11. §
(1),
(3),
(4),
(5)bekezdés, régi Ptk. 62. §
(6)bekezdés Záró rész [32] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 275. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felperes javára fizetendő felülvizsgálati eljárási költségről a Pp. 78. §
(1)bekezdés, a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §
(3),
(5)bekezdései és 4/A. §-a alkalmazásával rendelkezett. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Baka András s.k. a tanács elnöke, Dr. Istenes Attila s.k. előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: AM tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.