A határozat elvi tartalma: A terhelt javára előterjesztett ügyészi felülvizsgálati indítvány alapján a terhelttel szemben a súlyosítási tilalom megsértésével kiszabott pénzbüntetés enyhítése, ezt meghaladóan a határozat hatályában fenntartása. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.III.927/2018/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Székely Ákos, a tanács elnöke Dr. Sebe Mária, előadó bíró Dr. Márki Zoltán, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- november
- Az ügy tárgya: járművezetés ittas állapotban vétsége Terhelt: terhelt Első fok: Kiskőrösi Járásbíróság, 4.B.351/2017/4., ítélet, tárgyalás,
- január
- (jogerős:
- január 11.) Az indítvány előterjesztője: Bács-Kiskun Megyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész Az ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Kúria a Kiskőrösi Járásbíróság 4.B.351/2017/
- számú ítéletét a büntetést kiszabó részében megváltoztatja annyiban, hogy a terhelttel szemben 50 (ötven) napi tétel pénzbüntetést szab ki, egy napi tétel összege 1.000 (egyezer) forint. Az így kiszabott pénzbüntetés összege összesen 50.000 (ötvenezer) forint. A pénzbüntetés meg nem fizetése esetén való átváltoztatásra vonatkozó rendelkezést mellőzi. Egyebekben a felülvizsgálattal megtámadott ítéletet hatályában fenntartja. Elrendeli a terhelt által befizetett 120.000 (százhúszezer) forint pénzbüntetésből 70.000 (hetvenezer) forint különbözetnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt a terheltnek történő visszatérítését. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 15.000 (tizenötezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás I. [1] [2] [3] A Kiskőrösi Járásbíróság a
- november 8-án tárgyalás mellőzésével meghozott 17.Bpk.355/2017/
- számú végzésével a terhelttel szemben ittas járművezetés vétsége [Btk.
- §
(1)bekezdés IV. fordulat] miatt 50 napi tétel pénzbüntetést és B járműkategóriára vonatkozóan 6 hónapi közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki. A pénzbüntetés napi tételének összegét 2.500 forintban állapította meg. A végzéssel szemben tárgyalás tartása iránt kizárólag a terhelt terjesztett elő kérelmet. A Kiskőrösi Járásbíróság
- január 8-án tárgyalást tartott az ügyben, hatályon kívül helyezte a tárgyalás mellőzésével hozott végzést, majd 4.B.351/2017/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki járművezetés ittas állapotban vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés], és ezért 120 napi tétel pénzbüntetésre és 3 hónapra B kategóriára vonatkozóan a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A pénzbüntetés napi tételének összegét 1.000 forintban állapította meg, és a közúti járművezetéstől eltiltás tartamába beszámította a
- október
- napjától
- január
- napjáig eltelt időt. II. [4] [5] [6] [7] [8] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség
- május 30-án BF.591/2018/
- szám alatt, az
- évi XIX. törvény (a továbbiakban korábbi Be.)
- §
(1)bekezdés d) pontjára alapítva a terhelt javára terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. Indokai szerint a bíróság által kiszabott pénzbüntetés napi tételszámának meghatározása a korábbi Be. 549. §
(4)bekezdésében meghatározott súlyosítási tilalomba ütközik, mivel a terhelt terhére bejelentett kérelem hiányában a tárgyalás mellőzésével hozott végzés szerinti pénzbüntetés nem lett volna súlyosítható, és az egy napi tétel összegének enyhítése mellett a napi tételek számának felemelése - annak ellenére, hogy a pénzbüntetés teljes összege 5.000 forinttal kevesebb lett egyértelműen a terhelt hátrányára szolgált. Indítványozta a határozat megváltoztatását és a terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés napi tételszámának enyhítését. A Legfőbb Ügyészség BF.752/2018/1-I. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt kiegészítéssel tartotta fenn. Rámutatott, hogy a hatályos Be. 649. §
(2)bekezdés e) pontja szerint a súlyosítási tilalom megsértésével hozott ügydöntő határozat ellen eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálatnak van helye. Bár a hatályos törvény e helyütt a büntetővégzés kapcsán kifejezetten nem utal a Be. 746. §
(5)bekezdésére, a Be.
- §-a tartalmilag egyezően szabályozza a korábbi törvénnyel a hátrányosabb (a korábbi törvényi szóhasználattal súlyosabb) büntetés, illetve intézkedés fogalomkörét. A Be.
- §
(3)bekezdésében írtakra figyelemmel a hátrányosabb büntetés vagy intézkedés fogalmába szükségképpen beletartozik a súlyosabb szankció alkalmazásának tilalma. Ebből következően a fenti előírás megszegése a súlyosítási tilalom megsértéseként értékelendő. A megtámadott határozat megváltoztatását és a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát, a pénzbüntetés napi tételszámának leszállítását, ezt meghaladóan a határozat hatályában fenntartását indítványozta. III. [9] A terhelt javára benyújtott felülvizsgálati indítványt a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. [10] Előrebocsátja a Kúria, hogy a korábbi Be. 423. §
(2)bekezdése és a Be. 659. §
(2)bekezdése alapján egyaránt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell a felülvizsgálati indítványt elbírálni. Ugyanakkor rögzíthető, hogy amint az alább, a hivatkozott jogszabályhelyekből következik - úgy a korábbi Be., mint a hatályos Be. szerint egyaránt alapos az indítvány. [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a Be.
- §-a valamennyi felülvizsgálati okra kiterjedően rögzíti, miszerint felülvizsgálatnak csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen van helye, és kizárólag a Be.
- § a)-c) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [12] A törvényi feltételeknek megfelelő [a Be.
- §
(1)bekezdésében felsorolt] törvényes ok a felülvizsgálatra, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont], illetve ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, vagy a Btk. más szabályainak megsértésével [Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpont] szabott ki törvénysértő büntetést. A felülvizsgálatot lehetővé tevő eljárási szabálysértéseket a törvény kimerítően felsorolja [Be. 649. §
(2)bekezdés a)-
- d)pont]. [13] A Kúria alaposnak találta a felülvizsgálati indítványt az eljárási szabálysértésként felhívott súlyosítási tilalom megsértése [Be. 648. §
- b)pont, 649. §
(2)bekezdés d) pont] tekintetében. [14] A korábbi Be. 354. §
(1)bekezdésében foglalt általános szabály értelmében a terhelt büntetését, illetve a büntetés helyett alkalmazott intézkedést súlyosítani csak akkor lehet, ha a terhére fellebbezést jelentettek be. A fenti törvényhely
(2)bekezdése szerint a terhelt terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, ami a bűnösségének megállapítására, bűncselekményének súlyosabb minősítésére, a büntetésének súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabbnak a megállapítására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés megállapítására irányul. [15] A tárgyalás mellőzésével folytatott eljárásra vonatkozó speciális szabály [ a korábbi Be. 549. §
(4)bekezdése] alapján is azt kell a terhelt terhére bejelentett fellebbezésnek tekinteni, ami bűncselekményének súlyosabb minősítésére, büntetésének súlyosítására, illetve a vele szemben büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb megállapítására, vagy az ilyen intézkedés helyett büntetés megállapítására irányul. A tárgyalás mellőzésével hozott végzésre (büntetővégzésre) az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni [korábbi Be. 544. §
(3)bekezdés - Be. 739. §
(2)bekezdés]. Az előbbi ugyan nem állapít meg bűnösséget, de a büntetőjogi felelősség megállapításával egy tekintet alá eső ügydöntő határozat. [16] A kizárólag a terhelt kérelmére tartott tárgyalás eredményeként a tárgyalás mellőzésével hozott (hatályon kívül helyezett) végzésben kiszabott büntetés tekintetében a súlyosítás tilalmát csak az oldhatja fel, ha a tárgyaláson olyan bizonyíték merül fel, amelynek alapján megállapított új tény a cselekmény súlyosabb minősítését eredményezi, vagy jelentősen súlyosabb büntetés kiszabásának szükségességét veti fel [korábbi Be. 549. §
(4)bekezdése ]. [17] A Be. C. Fejezetében szabályozott büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás speciális szabálya - a korábbi szabályozással egyezően - az esetleges súlyosítást a tárgyaláson felmerült új bizonyítékhoz, s ennek kapcsán új tény megállapításához köti [Be. 739. §
(1)bekezdésére figyelemmel a Be. 746. §
(5)bekezdés]. Eszerint a bíróság a terhelt terhére szóló kérelem hiányában akkor szabhat ki hátrányosabb büntetést, illetve alkalmazhat hátrányosabb intézkedést, ha a tárgyaláson új bizonyíték merült fel és ennek alapján olyan új tényt állapít meg, amelynek folytán a büntetővégzésben meghatározottnál súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben hátrányosabb büntetést kell kiszabni, illetve intézkedést kell alkalmazni. [18] A súlyosítási tilalom alapszabályát az ítélkezési gyakorlat következetesen a józan ész alapján, félreérthetetlen módon értelmezi, miszerint a súlyosítási tilalom lényege, hogy a felülbíráló bíróság a terheltre a felülbírált ítéletnél a büntetőjogi főkérdésekben hátrányosabban nem rendelkezhet, a bűnösség egyező megállapítása mellett pedig a büntetést nem súlyosíthatja. A súlyosítás folytán tehát a terhelt a büntetőjogi főkérdések tekintetében hátrányosabb helyzetbe kerül. [19] A jelen ügyben a tárgyaláson új bizonyíték nem merült fel, és a bíróság olyan új tényt sem állapított meg, amelynek folytán súlyosabb minősítést kell alkalmazni, vagy jelentős mértékben súlyosabb büntetést kell kiszabni. A bíróság jogerős ítéletében és a tárgyalás mellőzésével meghozott végzésében megállapított tényállás lényegében megegyezik, utóbbi a büntetéskiszabás szempontjából releváns tény, a terhelt családi állapota tekintetében tartalmaz új ténymegállapítást. Ugyanakkor a tárgyaláson kiszabott pénzbüntetés - annak ellenére, hogy annak végső összege (a napi tételek számának és a napi tételnek megfelelő pénzösszeg szorzata) alacsonyabb lett - hátrányosabb a terheltre, mivel meg nem fizetése esetén, szabadságvesztésre átváltoztatásakor hosszabb tartamú (50 helyett 120 napi) fogházbüntetést kellene letöltenie. Ezt nem kompenzálja, hogy a bíróság a járművezetéstől eltiltás mértékét csökkentette. [20] Ebből következően a korábbi Be. 549. §
(4)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában a terhelttel szemben az ítéletben hátrányosabb büntetés kiszabására a súlyosítási tilalom megsértésével került sor [Be. 648. §
(2)bekezdés e) pontja]. [21] A Kúria a Be. 662. §
(2)bekezdés d) pontja szerint a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott, súlyosítási tilalom megsértésével hozott határozatot megváltoztatta, és a törvénynek megfelelően a pénzbüntetés napi tételeinek számát az alapügyben tárgyalás mellőzésével hozott határozatban foglalttal egyezően határozta meg. [22] Ezt meghaladóan a határozatot hatályában fenntartotta [Be. 662. §
(1)bekezdés a) pont]. [23] A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő felkészülési díjaként [a 32/2017. (XII. 27.) IM rendelet
(2)és
(3)bekezdései alapján] felmerült bűnügyi költséget a Be. 664. §
(1)bekezdése szerint az állam viseli. [24] A jogerősen kiszabott pénzbüntetést a terhelt
- február 20-án maradéktalanul megfizette. Figyelemmel arra, hogy a rendkívüli jogorvoslat folytán hozott határozat alacsonyabb mértékű pénzbüntetést tartalmaz, a Be.
- §
(2)bekezdése szerint a befizetett összeg és az alacsonyabb mértékű kötelezés közötti különbözetet a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt vissza kell téríteni a terheltnek. IV. [25] A fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében, figyelemmel a Be. 617. §-ára, a Be. 614. §
(2)bekezdésén, illetve a 650. §
(1)bekezdés b) pontján alapul. Budapest,
- november
- Dr. Székely Ákos s.k. a tanács elnöke, Dr. Sebe Mária s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ