Mfv.10513/2018/6 – Kúria

(7)A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság í t é l e t e Az ügy száma: Mfv.I.10.513/2018/

1. A tanács tagjai: . Hajdu Edit a tanács elnöke . Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró é Dr.Csernay Krisztina bíró A felperes: A felperes képviselője: . Vaskó Ügyvédi Iroda dr. Vaskó László ügyvéd Az alperes: ....... Kormányhivatal Az alperes képviselője: . M..... dr. T... E.... jogtanácsos A per tárgya: kormánytisztviselői döntőbizottság határozatának felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 8.Kf.650.135/2018/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.305/2017/
3. Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 8.Kf.650.135/2018/
4. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.305/2017/
5. számú ítéletét megváltoztatva a Kormánytisztviselői Döntőbizottság ..... számú határozatát megváltoztatja, és kötelezi az alperest, hogy a felperest eredeti munkakörében tovább foglalkoztassa. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek - 15 nap alatt 50.000 (ötvenezer) forint és 13.500 (tizenháromezerötszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. Az első-, másod és felülvizsgálati eljárásban összesen felmerült 104.000 (egyszáznégyezer) forint illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] [4] [5] A felperes kormánytisztviselőként, majd állami tisztviselőként
6. október 1-től
7. december 1-jéig a D J Hivatal Kormányablak I. Osztályán kormányablak ügyintéző munkakörben látta el feladatait. Munkavégzésének helye D, P utca ..... szám alatt volt. Igazgatásszervezői főiskolai végzettséggel, közigazgatási menedzser szakképesítéssel, nyelvvizsgákkal rendelkezik. Az alperes D J Hivatalának vezetője a ..... iktatószámú,
8. december 2-án hozott és a felperessel ezen a napon közölt döntésével kinevezését egyoldalúan módosította. Eszerint a felperes a D J Hivatal Kormányablak Osztály
9. szervezeti egységétől kormányablak szakügyintéző munkakörből átkerült a D J Hivatal F o
10. szervezeti egységhez igazgatási szakügyintéző munkakörbe. Munkavégzésének helye D, K utca ..... szám lett. Illetménye a kinevezés-módosítás következtében nem változott. A kinevezés módosítása közlését követően a felperes közszolgálati panaszt terjesztett elő a Kormánytisztviselői Döntőbizottságnál utalva az állami tisztviselőkről szóló
11. évi LII. törvény (a továbbiakban: Áttv.)
12. §

(1)bekezdésében foglaltakra azzal, hogy a tartalma szerint ügykezelői munkakör nem felel meg végzettségének, szakképzettségének, szakképesítésének és szakmai tapasztalatának. Utalt továbbá a közszolgálati tisztviselőkről szóló

1. évi CXCIX. törvény (a továbbiak: Kttv.)
2. §
3. pontja szerinti ügyintézői munkakörre és a
4. §
5. pontjában foglaltakra. A felperes hivatkozott az állami tisztviselők képesítési előírásairól szóló 315/
6. (X.20.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet)
7. számú melléklet
8. pontjában foglaltakra. A Döntőbizottság
9. április 21-én meghozott ..... iktatószámú [6] határozatával a közszolgálati panaszt elutasította. Megállapította, hogy a kinevezés-módosítás a felperesre nézve nem járt aránytalan sérelemmel, különös tekintettel arra, hogy az illetménye nem változott, az új munkavégzési helye a korábbitól 500 méter távolságban van. A Döntőbizottság a felperes által állított joggal való visszaélést, illetve az egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatos hivatkozást sem találta megállapíthatónak. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [7] [8] [9] A felperes keresetében a Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatának megváltoztatását kérte akként, hogy a
10. december 2-án kelt munkáltatói kinevezés-módosítás jogellenességére tekintettel a bíróság kötelezze az alperest az egyoldalú kinevezésmódost megelőző beosztásban kormányablak szakügyintézőként történő továbbfoglalkoztatására. Másodlagosan arra kérte kötelezni az alperest, hogy az igazgatásszervező főiskolai végzettségének, közigazgatási menedzser szakképzettségének megfelelő, ténylegesen ügyintéző munkakörben alkalmazza. Álláspontja szerint az alperes joggal való visszaélést is megvalósított, mivel az új munkaköre tartalma szerint nem ügyintézői munkakör, ténylegesen ilyen feladatokat a munkaköri leírás nem is tartalmaz, csupán ügykezelői tevékenységet jelöl meg. Utalt arra, hogy az új munkakörével azonos feladatokat végző kollégái középfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, valamint arra, hogy rajta kívül kormányablak szakügyintéző beosztásból a munkáltató egyoldalú kinevezés-módossal senki mást nem helyezett át másik munkakörbe. Ezért álláspontja szerint az egyenlő bánásmód követelményébe is ütközik a kinevezés-módosítás. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozása szerint az Áttv.
11. §-ában foglaltaknak eleget tett, és nem sértette meg sem a joggal való visszaélés elvét, sem az egyenlő bánásmódra vonatkozó előírásokat. Az első- és másodfokú ítélet [10] A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.305/2017/
12. számú ítéletével a keresetet elutasította, és felperest perköltség viselésére kötelezte, kimondva, hogy a meg nem fizetett eljárási illeték az államot terheli. [11] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt az Áttv.
13. §,
14. § és 8.§ában rögzítettekre. [12] A bíróság megállapította, hogy a kinevezés egyoldalú módosításával a felperes munkavégzésének a helye D területén belül változott meg, így e tekintetben a változtatás jogszerűen történt, az a felperesre nézve aránytalan sérelemmel nem járt. [13] A perben nem volt vitatott, hogy az állami tisztviselő felperes felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A Kormányrendelet
15. §

(1)bekezdése pedig kimondja, hogy állami tisztviselővé az nevezhető ki, aki rendelkezik a

1. mellékletben a feladatkörére meghatározott képesítések valamelyikével. [14] A felperes kinevezésének egyoldalú módosítását követő új munkaköre az igazgatási feladatkörbe sorolt igazgatási szakügyintéző munkakör felsőfokú végzettséggel is ellátható, ezért a felperes iskolai végzettségének, szakképzettségének és szakmai tapasztalatának megfelelő volt. Nincs jelentősége annak, hogy a felperes a korábbi munkakörében végzettsége mely részének hasznosításával látta el tevékenységét. [15] A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a
2. december 2-án meghozott munkáltatói intézkedés a felperes kinevezésének egyoldalú módosítása, a munkakör megváltoztatása jogszerű volt. [16] A munkakör munkáltató általi egyoldalú módosítása az alkalmazott számára sérelemmel járhat, a perbeli esetben azonban helytállóan állapította meg a Döntőbizottság, hogy a felperesnek az intézkedéssel okozott hátrány nem volt aránytalannak tekinthető. Igazgatási szakügyintézőként is felsőfokú végzettségének megfelelő munkakörbe került, az illetményének összege, besorolása nem változott, a munkaidő-beosztása a kormányablak szakügyintézői feladatokhoz képest kedvezőbb lett, tehát összességében a felperes részére az egyoldalú kinevezés-módosítás nem járt aránytalan sérelemmel. [17] A Kttv.
3. §

(1)bekezdésére hivatkozva, illetve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló

1. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján kifejtette, hogy a munkáltató az egyenlő bánásmód követelményét nem sértette meg. Továbbiakban utalt a Kttv.
2. §

(2)bekezdésére és 10. §

(1)bekezdésében szabályozottakra. [18] A felperes a keresetében nem hivatkozott arra, hogy dr. H S

1. őszén kezdeményezte a jogviszony közös megegyezéses megszüntetését, majd ennek elutasítását követően megtorlásként történt a kinevezésmódosítás. Az eset mindösszesen dr. H S meghallgatásakor vetődött fel, aki elmondta, hogy miután a felperes úgy nyilatkozott, a továbbiakban is szeretne az alperesnél dolgozni, a kérdést lezártnak tekintette (
2. sorszám alatti jegyzőkönyv
3. oldal). A felperes a tanú ezen előadását nem vitatta, ezzel szemben az eljárás során mindvégig azzal érvelt, hogy az új munkaköre ténylegesen ügykezelői feladatok ellátását jelenti, ezért tartja rendeltetésellenesnek a munkáltató intézkedését. Mindez azonban nem nyert bizonyítást. [19] A felperes a joggal való visszaélés körében egyéb bizonyítást nem indítványozott, a rendelkezésre álló adatok alapján pedig a tárgyalás berekesztésére történő figyelmeztetést követően is csupán állította, de nem bizonyította, hogy dr. H S részéről az egyoldalú kinevezés-módosítás retorzió lett volna. [20] A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 8.Kf.650135/2018/
4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, a felperest másodfokú perköltség viselésére kötelezte és rögzítette, hogy a le nem rótt eljárási illeték az államot terheli. [21] A másodfokú bíróság a tényállás kiegészítését követően kifejtette, hogy a kinevezésnek az állami tisztviselő beleegyezése nélküli módosításához mint az államigazgatási szerv egyoldalú nyilatkozatához a törvény indokolási kötelezettséget nem ír elő, ezért az elsőfokú bíróság helytállóan helyezkedett arra az álláspontja, hogy annak jogszerűségét az dönti el, hogy az Áttv.
5. §-ában előírt garanciális szabályokat a munkáltató betartotta-e. [22] Az elsőfokú bíróság dr. H S, H dr. Gy L E és K E nyilatkozatára is figyelemmel megalapozottan állapította meg, hogy a D J Hivatal F Osztály
6. szervezeti egységnél szükség volt az állami tisztviselő felperes munkájára. A munkakör megváltoztatása eleve a munkáltató érdekkörében felmerült ok, amely a munkavégzés rugalmas megszervezéséhez való jogához kapcsolódik. [23] A másodfokú bíróság alaptalannak találta a felperes azon hivatkozását, hogy a munkáltató egyoldalú kinevezés-módosítása az Áttv.
7. §

(7)bekezdésébe ütközik, mivel az új munkakör nem felelt meg iskolai végzettségének, szakképzettségének, szakképesítésének, szakmai tapasztalatának. A per adataiból kitűnően az egyoldalú kinevezés-módosítással a felperes igazgatási szakügyintézői munkakörbe került, feladatköre a Kormányrendelet

1. számú mellékletének
2. pontja szerinti igazgatási feladatkör. Tekintettel arra, hogy a felperes felsőfokú igazgatásszervező végzettséggel, közigazgatási menedzser szakképzettséggel rendelkezik, képesítése az igazgatási feladatkör ellátására megfelelő. [24] Téves a felperes azon fellebbezésben is hangoztatott álláspontja, hogy az állami tisztviselő részére akkor megfelelő a munkáltató egyoldalú kinevezésében lévő új munkakör, ha ez a meglévő iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, szakmai tapasztalata nélkül nem tölthető be. Ez egyrészt a normaszövegből nem következik, másrészt a kormányablaknál lévő ügyfélszolgálati feladatkör ellátható felsőfokú végzettséggel és meghatározott érettségivel is. A felperes megelőző munkaköre szintén nem felsőfokú végzettséggel volt betölthető, így e vonatkozásban sem mutatható ki aránytalan sérelem. [25] A felperes a kinevezés egyoldalú módosítása előtt sem az ügyfelekkel foglalkozott és az új munkakörében sem csupán iktatási, postázási feladatai vannak. A felperes hivatkozása szerint sem a munkakör elnevezése, hanem a munkakörbe tartozó feladatok alapján lehet minősíteni az adott munkakört, márpedig az igazgatási szakügyintézői munkakörbe tartozó széljegyzési feladat, az ügyfelek tájékoztatása, a szignálás nem tekinthető ügyviteli munkának. Ugyancsak nem minősíthetők ügykezelői tevékenységnek a felperes jelenlegi munkahelyén felmerülő koordinációs jelentéstételi feladatok, amelyekről felettese nyilatkozott, és az e körben tett tanúvallomást a felperes nem cáfolta, azt lényegében maga is megerősítette. [26] A rendelkezésre álló periratokból helytállóan vonta le az elsőfokú bíróság azt a következtetést, hogy a
3. december 2-án meghozott munkáltatói intézkedés a felperes kinevezésének egyoldalú módosítása, a munkakör megváltoztatása tekintetében jogszerű volt, az új munkakör megfelel a felperes képesítésének, és nem okozott számára aránytalan sérelmet. [27] A rendeltetésellenes joggyakorlással kapcsolatban az elsőfokú bíróság helytállóan fejtette ki, hogy a felperes csak állította, de nem tudta bizonyítani, hogy a hivatalvezető részéről az egyoldalú kinevezés-módosítás retorzió lett volna, azt valamelyik mögöttes ok miatt joggal való visszaéléssel követte volna el a munkáltató. [28] Az egyenlő bánásmód követelménye megtartásával kapcsolatos döntést a másodfokú bíróságnak fellebbezés hiányában nem kellett vizsgálnia. A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes ellenkérelme [29] A felperes elsődleges felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, a Kormánytisztviselői Döntőbizottság és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és a kinevezés-módosítás jogellenességére tekintettel eredeti beosztásába visszahelyezését, kormányablak szakügyintézőkénti továbbfoglalkoztatását igényelte. Másodlagos felülvizsgálati kérelemként a jogerős ítéletnek az elsőfokú bíróság ítéletére kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra kötelezését indítványozta az alperes perköltség fizetésre kötelezése mellett. [30] A felperes felülvizsgálati kérelmében a történeti tényállás ismertetését követően rögzítette azon álláspontját, hogy a másodfokú ítélet törvénysértő és megalapozatlan. [31] Az eljárás során sérült az Áttv.
4. §

(7)bekezdése. A bíróságoknak nem azt kellett volna vizsgálni, hogy az igazgatási szakügyintézői munkakör betölthető volt-e a felperes iskolai végzettségével, szakképesítésével, szakmai tapasztalatával, hanem azt, hogy az új munkakör megfelelt-e iskolai végzettségének, szakképzettségének. Az adott munkakör betölthetősége és az adott munkakör megfelelősége nem ugyanazon fogalom. [32] A Kormányrendelet 1. §

(1)bekezdésében foglaltak bírósági értelmezése is téves. A felperes hivatkozott a Kttv. 38. §

(1)bekezdésére, amely szerint az állami tisztviselő jogviszonya kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Amennyiben a felperes iskolai végzettségével, szakképesítésével, szakképzettségével, szakmai tapasztalatával az alperessel állami tisztviselői jogviszonyt hozott volna létre a munkáltató az egyoldalú kinevezés-módosításban megjelölt munkakörre, nyilvánvalóan nem hivatkozhatna arra, hogy ez a munkakör nem felel meg iskolai végzettségének, szakképzettségének, szakmai tapasztalatának, hiszen ez közös megegyezéssel jön létre. [33] Az elsőfokú bíróság az eljárás során nem vizsgálta az igazgatási szakügyintéző munkakörbe tartozó konkrét feladatokat, csak a munkakör elnevezést értékelte. Tartalma szerint az indokolás nem konkrét. [34] A felperes álláspontja szerint a munkaköri leírásban lévő szövegen kívül semmilyen alperesi nyilatkozat vagy tanúvallomás nem hangzott el atekintetben, hogy a felperes igazgatási szakügyintézőként széljegyzési feladatokat, az ügyfelek tájékoztatását és szignálást is végzett volna. [35] A másodfokon eljárt törvényszék a tényállást iratellenesen egészítette ki, és döntésével sérült a Pp. 206. §

(1)bekezdése is. A bíróságok nem a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékok egybevetésével hozták meg határozatukat. [36] A felperes felülvizsgálati kérelmében utalt a BH1998.52., BH2008.28., BH2001.

1. szám alatt közzétett döntésekre is. [37] A felülvizsgálati érvelés szerint a munkáltató joggal való visszaélést valósított meg, a jogerős ítélet a Kttv.
2. §

(2)bekezdésébe, illetve a Kttv. 10. §

(1),

(2)bekezdésébe is ütköző. [38]

1. január 15-én a munkáltatói jogkört gyakorló dr. H S elismerte, hogy
2. II. felében kezdeményezte a közös megegyezéses jogviszony megszüntetést, mivel az áthelyezés előtt a Sz Sz B M Kormányhivatalnál, a megelőző munkahelyen végzett tevékenységgel kapcsolatban rendőrségi feljelentést tett. Ilyen azonban nem történt, a felperessel szemben büntetőeljárás nem indult. [39] Sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem tájékoztatta a felperest a polgári perrendtartásról szóló
3. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
4. §

(3)bekezdése szerint, hogy az ő kötelezettsége lenne bizonyítani, miszerint a munkaköri leírásban szereplő széljegyzési, ügyfél-tájékoztatási, szignálási feladatokat nem végezett, ezek nem tartoznak, illetve tartoztak igazgatási szakügyintézői munkaköréhez. A felperes ténylegesen a postázóban dolgozott a kinevezés módosítás után. [40] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult a felperes költség fizetésre kötelezése mellett. [41] Álláspontja szerint a bíróságok az ügy elbírálásához szükséges tények feltárásával a hivatkozott jogszabályok megsértése nélkül döntöttek a felperes keresetéről, nem sérült sem az Áttv. 7. §-a, sem a Kttv. 9. §-a és 10. §-a. A Kúria döntése és jogi indokai [42] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott. [43] A jogvita eldöntése során az Áttv. 7. §

(7)bekezdésének értelmezéséből kellett kiindulni, amely szerint a munkáltató az

(5)bekezdés d) pontjában meghatározott okból a kinevezést abban az esetben módosíthatja az állami tisztviselő beleegyezése nélkül, ha az új munkakör megfelel az állami tisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének, vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának. [44] A Kormányrendelet 1. §

(1)bekezdése kimondja, hogy állami tisztviselővé az nevezhető ki, aki rendelkezik az

1. számú mellékletben, a feladatkörében meghatározott képesítések valamelyikével. [45] A fenti szabályok együttes értelmezése mellett helyesen hivatkozott a felperes arra, hogy a munkakör betölthetősége és a munkakör megfelelősége nem azonos fogalmak. Ebből következően nem volt elégséges annak vizsgálata, hogy a felperes rendelkezik-e az új munkakör betöltéséhez szükséges végzettséggel, azt is értékelni kellett, hogy ez számára megfelelő volt-e az Áttv.
2. §

(7)bekezdése alapján, vagyis az iskolai végzettségen kívül megfelelt-e a szakképzettségének, szakképesítésének, szakmai tapasztalatának, ezek ugyanis a jogszabály alapján együttes feltételek. [46] A másodfokú bíróság helytállóan vizsgálta a munkaköri leírásban rögzítetteket és a ténylegesen végzett tevékenységet, azonban levont következtetése téves (Pp.

1. §). [47] A felperes
2. december 2-án kelt igazgatási szakügyintéző munkaköri leírása tartalmazta, hogy felelős a kézbesítésért és a beérkezett küldemények átvételéért, a földhivatal 1.,
3. szakterületéhez érkező, és a hivatal illetékességi területéhez tartozó települések ingatlanait érintő díjköteles és díjmentes beadványok érkeztetéséért az ingatlannyilvántartásról szóló
4. évi CXLI. törvény rendelkezéseinek maradéktalan betartásával, valamint felel az ügyfelek szabályszerű tájékoztatásáért a földhivatali eljárás menetét illetően. A feladatát képezi a beadványok automatikus szignálási rend szerinti ügyintézőre szignálása, a meglévő hivatkozási számra érkezett beadványok iktatása, továbbítása. [48] A ténylegesen végzett tevékenységgel összefüggésben dr. H S hivatalvezető úgy nyilatkozott, hogy a felperes munkakörének módosítására azért volt szükség, mert a csoporton belül koordinációs tevékenységet kellett ellátni (... sorszámú jegyzőkönyv ... oldal utolsó előtti bekezdés). „Az igazgatási szakügyintézői feladat azt jelenti, hogy az ingatlan-nyilvántartási szakügyintéző és a földügyi szakügyintéző feladatellátását kell segítenie a felperesnek, részben az általuk meghozott döntések iratkezelésében, postázásában... határozat tervezetet, vagy az érdemi döntést előkészítő tevékenységet nem végez, illetve kiadmányozási joga nincs... a kormányablak szakügyintézőnek van kiadmányozási joga és készít határozat tervet, illetve részt vesz az érdemi döntés előkészítésében" (... sorszámú jegyzőkönyv ... oldal hatodik-hetedik bekezdés). A tanú azt is megerősítette, hogy a postázóban nincs más felsőfokú végzettségű állami tisztviselő, postázási tevékenységet kizárólag a felperes végez (... sorszámú jegyzőkönyv .. oldal ötödik bekezdés,
5. oldal utolsó bekezdés). [49] K E az ingatlan-nyilvántartási osztály osztályvezetője tanúvallomásában megerősítette, hogy „van olyan része a feladatainak, hogy tértivevényt nyomtat, meg borítékot címez, ha szükséges, hatósági tevékenységet nem végez, érdemi döntést nem készít elő, azzal kapcsolatban nincs feladata, kiadmányozási joga nincsen" (... sorszámú jegyzőkönyv ... oldal utolsó bekezdés.) [50] Az Áttv.
6. §

(1)bekezdés szerint alkalmazandó Kttv.

1. §
2. pont alapján ügyintéző: aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve felhatalmazás esetén - a döntést kiadmányozza. [51] A bizonyítékok teljes körű értékelése során (munkaköri leírás, tanúk nyilatkozatai, felek előadásai) azt lehetett megállapítani, hogy a felperest aki felsőfokú végzettséggel, továbbá nyelvvizsgákkal, ügyintézői szakmai tapasztalattal rendelkezik korábbi munkaköréhez képest olyan munkakörbe helyezték, és olyan feladatokkal bízták meg, amelyek túlnyomó részt érdemi, önálló tevékenységként nem értékelhetők. Az általa végzett ügykezelői feladatokat középiskolai végzettséggel látják el munkatársai. Felperes végzettségére, képzettségére, szakmai tapasztalatára munkaköri feladataihoz nincs szükség. A munkakör módosítás nem felel meg az Áttv.
3. §

(7)bekezdésében foglalt előírásoknak. Kiemelt jelentősége nem annak volt, hogy az új és a korábbi tevékenység is ellátható volt középfokú végzettséggel, hanem annak, hogy a felperes önálló, érdemi döntést előkészítő, kiadmányozási feladata megszűnt, az új munkakörben ilyen tevékenységet - a bizonyítékokból megállapíthatóan - nem végzett. [52] Tekintettel arra, hogy a felperes munkaköre egyoldalú módosítása jogszabályba ütközött, azaz semmis volt, ezért a Kúria a felperes eredeti, kormányablak szakügyintéző munkakörbe történő visszahelyezéséről rendelkezett. [53] Fentiek miatt már nem volt vizsgálandó a Kttv. 9. §-ában és 10. §ában szabályozott, és a felperes által felhívott joggal való visszaélés megvalósulása. [54] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva a Döntőbizottság határozatát megváltoztatta, és az alperest a kereset szerint marasztalta [Pp. 275. §

(4)bekezdés]. A döntés elvi tartalma [55] A munkakör betölthetősége és a munkakör megfelelősége nem azonos fogalmak, így amennyiben a munkáltató egyoldalú kinevezés-módossal a felperes munkakörét megváltoztatja, a munkaköri leírás és a ténylegesen végzett tevékenység alapján állapítható meg, hogy az új munkakör megfelel-e az állami tisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének, vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának [Áttv. 7. §

(7)bekezdés] Záró rész [56] Az alperes perköltség fizetési kötelezettsége a Pp. 78. §

(1)bekezdésén alapul. [57] Az első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült illeték az állam terhén marad az adott ügyben irányadó 6/

1. (VI. 26.) IM rendelet
2. §-a értelmében [58] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
3. §

(1)bekezdés alapján tárgyaláson kívül bírálta el. ,

1. október
2. Dr. Hajdú Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Szolnokiné Dr. Csernay Krisztina bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő