Fővárosi Ítélőtábla 20.Gf.40.156/2019/
- A Fővárosi Ítélőtábla a ... (cím.) ügyvéd által képviselt I.rendű felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a ... Ügyvédi Iroda (cím.; ügyintéző: ... ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen, szerződés érvénytelenségének megállapítása, opciós szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása, törzskönyv kiadása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék
- február
- napján kelt 30.G.41.267/2018/
- számú rész- és közbenső ítéletével szemben az alperes által
- sorszámon benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi r é s z é s r é s z- k ö z b e n s ő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság rész- és rész-közbenső ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti; a fellebbezett indokolását részben és akként változtatja meg, hogy mellőzi, hogy a peres felek között
- március
- napján kelt kölcsönszerződés induló ügyleti kamat százalékos mértéke a szerződés rendelkezései szerint nem kiszámítható; egyebekben az elsőfokú rész- rész-közbenső ítéletet helybenhagyja; kötelezi a felperest, hogy az alperesnek 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg 4.000 (négyezer) forint fellebbezési illetékből álló másodfokú részperköltséget, egyebekben az alperes költségét maga viseli. A rész és rész-közbenső ítélettel szemben fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság rész- és rész-közbenső ítéletével megállapította, hogy a felperest a peres felek között
- március
- napján kelt kölcsönszerződés alapján megilleti a jogosultság az alperessel szemben a kölcsönszerződés érvénytelenségéből eredő jogkövetkezmény alkalmazásának követelésére, ezt meghaladóan megállapította, hogy a peres felek között
- március
- napján kelt opciós szerződés megnevezésű szerződés V. pontjának "de legfeljebb addig az időpontig"... "Ameddig vele szemben a kölcsönszerződésből eredő tartozását a kölcsönbe vevő maradéktalanul nem teljesítette." szövegrészei semmisek; megkeresni rendelte a Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság Közlekedési, Igazgatási és Nyilvántartási Főosztályát a ... forgalmi rendszámú gépjárműre a peres felek között
- március
- napján kelt opciós szerződés alapján bejegyzett vételi jog és az ennek biztosítására alapított elidegenítési és terhelési tilalom törlése érdekében. A gépjármű törzskönyvének kiadása iránti keresetet elutasította és kötelezte az alperest, hogy az opciós szerződés vonatkozásában előterjesztett keresetet érintően a felperes teljes személyes költségmentessége folytán előzetesen le nem rótt 36.000 forint eljárási illetéket az adóhatóság felhívására fizesse meg a Magyar Államnak. A törzskönyv kiadása iránti keresetet érintően a felperes teljes személyes költségmentessége folytán meg nem fizetett 36.000 forint eljárási illeték tekintetében megállapította, hogy azt az állam viseli. Ítélete indokolásában kiemelte, hogy a kölcsönszerződés részét képező üzletszabályzat a szerződés részévé vált. Ekörben felhívta a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 205/B. §
(1)bekezdésében foglaltakat. Úgy foglalt állást, hogy a felperes által nem vitatottan aláírt kölcsönszerződés egyedi részének 2-
- pontjában a felek deklarálták az üzletszabályzat felperes általi megismerését és átvételét, továbbá a szerződési szabadságuk körében a szerződés részévé tették azt. A szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltérő tartalmú kikötést az üzletszabályzat nem tartalmazott. A szerződéskötéskor hatályos Hpt.
- §
(1)bekezdés a), c),
- e)és
- f)pontjainak felhívásával úgy foglalt állást, hogy a kölcsönszerződés sérti a Hpt. 213. §
(1)bekezdés c) pontjában foglaltakat, tekintettel arra, hogy a szerződés nem tartalmazta az ügyleti kamat százalékban kifejezett értékét. Ezt a tényt az alperes nem vitatta. Kiemelte, hogy a kamat nem került feltüntetésre, a szerződéses rendszerből pedig nem állapítható meg, hogy milyen módon kell kiszámítani, ezért a szerződést ez okból semmisnek tartotta. A
- március 4-én kelt végzésével az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a rész- és közbenső ítélet a rendelkező rész vonatkozásában
- február
- napján jogerőre emelkedett. Az elsőfokú rész- és rész-közbenső ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az elsőfokú rész- és rész-közbenső ítélet indokolásának megváltoztatását kérte akként, hogy az ítélőtábla állapítsa meg, hogy a kamat százalékos mértéke a szerződés rendelkezései alapján kiszámítható, a szerződés pedig kizárólag a kamat százalékos mértékének hiánya miatt semmis. Állította, hogy az elsőfokú ítélet helyesen rendelkezett akként, hogy a szerződés sérti a Hpt.
- §
(1)bekezdés c) pontjában foglaltakat, amelyet az alperes kifejezetten elismert, ugyanakkor a szerződés és az ahhoz kapcsolódó üzletszabályzat rendelkezései alapján az induló ügyleti kamatot kiszámíthatónak tartotta. Az üzletszabályzat I.
- pontja értelmében a törlesztőrészlet az egyedi kölcsönszerződésben meghatározott esedékességekhez tartozó tőke, valamint kamattörlesztési kötelezettségek együttes összegét adja meg. Tény, hogy az idézett üzletszabályzati pont definíciót tartalmaz, azonban amennyiben a törlesztőrészlet a tőkét és kamatot foglalja magában, ezért a tőkét a törlesztő részletből levonva egyértelműen megállapítható a kamat, utalt a szerződés részét képező üzletszabályzat IV.
- pontjában foglaltakra. A matematikai képlettel meghatározott kamatszámítás a kölcsönfolyósítás időpontjára vonatkozik. Hangsúlyozta, hogy a perbeli szerződés változó kamatozású deviza alapú szerződés a Hpt.
- §
(1)bekezdés
- c)pontja nem értelmezhető másként, minthogy a szerződésnek az induló ügyleti kamat százalékos mértéket kell tartalmaznia. Állította, hogy az egyes törlesztési időpontokban fennálló tőketartozás (H), a fizetési időpontok és a kamatláb (
- r)alapján a szerződésben rögzített képlettel minden egyes törlesztési időpontra meghatározható a fizetendő kamat és a törlesztőrészletek kamatrésze. Utalt arra, hogy az elsőfokú eljárás során a A/14. szám alatt csatolt táblázatban levezette az alkalmazott képlet feltüntetésével a kamatszámítást, ezért az elsőfokú bíróság iratellenesen állapította meg, hogy a százalékos mérték kiszámítása a szerződés rendelkezései alapján nem lehetséges. Hivatkozott a Szegedi Ítélőtábla Pf.II..../2018/4. számú ítéletében kifejtettekre, mely szerint az üzletszabályzat IV.4. pontjának második mondata azt a matematikai képletet rögzíti, amely alapján a kamatszámítás történik. A képlet az egyes tényezőinek magyarázatát is feltünteti, az egyedi szerződés adatai és a képlet alapján az induló ügyleti kamat mértéke kiszámítható. Nem vonható kétségbe, hogy a kamat kiszámítása az átlagosnál magasabb szintű matematikai tudást igényel, a pénzügyi kötelmekben azonban - az átlagfogyasztó által nem feltétlenül ismert - a kifejezések használata adott esetben matematikai formulák alkalmazása elkerülhetetlen. Ez önmagában nem eredményezi a szerződési feltétel tisztességtelenségét [2/2012. PK vélemény 6.A. indokolás]. Az ítélőtábla az elsőfokú rész- rész- és közbenső ítélet nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részét tárgyaláson kívül bírálta el a r. Pp. 256/A §-ban foglaltak alapján. A fellebbezés részben alapos. Az ítélőtáblának a fellebbezés alapján azt kellett vizsgálnia, hogy a perbeli kölcsönszerződésnek nem vitásan a kamat százalékos meghatározása hiánya esetén - az induló ügyleti kamat mértéke a szerződés és melléklete (az üzletszabályzat) rendelkezései alapján kiszámítható-e. Az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy az induló ügyleti kamat nem kiszámítható, amely érvelést az ítélőtábla nem osztotta. A csatolt iratokból megállapítható, hogy az egyedi kölcsönszerződés részét képezte a HIT. 2006. 05. 31. számú üzletszabályzat. Az üzletszabályzat I.15. pontja a törlesztőrészlet fogalommeghatározását tartalmazza, amely szerint az egyedi kölcsönszerződésben meghatározott esedékességhez tartozó tőke-, valamint kamattörlesztési kötelezettség együttes összege. Ebből következően a törlesztő részletből levonva a tőke összeget, a kamat összege meghatározható A kölcsönszerződés devizaneme svájci frank volt. E devizanemre tekintettel adott szerződés esetében az üzletszabályzat I.18.e. pontja szerint a mértékadó kamatláb definíciója, számítása alkalmazandó. Az üzletszabályzat IV.4.pontja a hitelező által felszámítható kamatszámítás módját tartalmazza egy matematikai képlet alkalmazásával. A képlet maga tartalmazza, hogy milyen elemekből áll és valamennyi eleme meghatározható, ezért a kamat - annak százalékos mértékben történő feltüntetése hiánya mellett is - kiszámítható. Az ítélőtábla ebben a körben az alperes által hivatkozott Szegedi Ítélőtáblai ítéletben foglaltakat maradéktalanul osztotta. Ugyanerre az álláspontra helyezkedett részint a Debreceni Ítélőtábla Pf.II.../2018/5. számú határozatában, amikor annak 11. oldal
(2)bekezdésében kiemelte, hogy a Kúria BH
- 159 szám alatti, illetőleg Gfv.VII..../2016/
- szám alatti ítéletében az alperes perbelivel e körben egyező tartalmú üzletszabályzata alapján akként foglalt állást, hogy a szerződés adataiból az induló kamatláb kiszámítható. Az alperes az induló ügyleti kamat százalékos mértékének kiszámíthatóságát az alperes A/14 szám alatt csatolt beadványával igazolta. Nem volt vitatott és az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a kamat százalékos mértéke meghatározásának hiánya a szerződés érvénytelenségét eredményezi a Hpt.
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján. A szerződés érvénytelensége azonban ebben a körben a kiszámítható kamat mértékének meghatározásával kiküszöbölhető. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában akörben helyesen foglalt állást, hogy a kamat %-os mértékének hiánya okán a kölcsönszerződés a Hpt. 312.§
(1)bekezdésébe ütköző módon semmis, ezért az erre vonatkozó alperesi fellebbezést az ítélőtábla nem találta teljesíthetőnek. Ekörben az ítélőtábla az elsőfokú ítéletben kifejtett indokolásra visszautal. A kamat kiszámíthatósága meghatározása tekintetében alapos volt a fellebbezés, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság rész- és rész-közbenső ítélet indokolását a rendelkező rész szerint részben változtatta meg a régi Pp. 253. §
(2)bekezdésében foglaltak alapján. Az alperes fellebbezése részben vezetett eredményre, ezért az ítélőtábla a régi Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján az fellebbezési illeték lerovásával felmerült másodfokú perköltség felek közötti egyenlő megosztásával kötelezte a felperest annak az alperes részére történő megfizetésére, azzal, hogy az alperes egyebekben maga viseli a költségeit. Budapest, 2019. október 10. dr. Senyei György s.k. a tanács elnöke . Ócsai Beatrix s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: dr. Bicskei Ildikó s.k. bíró