A határozat elvi tartalma: Önmagában a tényállás iratellenessége, felderítetlensége, vagyis esetleges megalapozatlansága felülvizsgálati okként figyelembe nem vehető. Az indokolási kötelesség felülvizsgálati eljárásra okot adó megsértése. KÚRIA Bfv.III.1.828/2014/10.szám A Kúria Budapesten, a
- év tanácsülésen meghozta a következő április hó
- napján tartott v é g z é s t: A csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 11.B.XIV.36.375/2011/
- számú, illetőleg a Fővárosi Törvényszék 26.Bf.XIV.7934/2014/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A terheltet a Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- március 13-án kelt 11.B.XIV.36.375/2011/
- számú, illetve a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- november 14-én jogerős 26.Bf.XIV.7934/2014/
- számú ítéletével a
- évi C. törvény (továbbiakban Btk.)
- §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés bc) pontjára figyelemmel az
(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő csalás bűntettének kísérlete, 2 rendbeli, a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés bc) pontjára figyelemmel a
(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő csalás bűntette, 4 rendbeli, a Btk. 373. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés bc) pontjára figyelemmel a
(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő csalás bűntette, és a Btk. 372. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés bc) pontjára figyelemmel a
(3)bekezdés b) pontja szerint minősülő sikkasztás bűntette, továbbá 4 rendbeli, a Btk.
- §-ba ütköző hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 évi közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság jogerős határozata ellen a terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt, elsősorban felmentés, másodsorban a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítása érdekében. Felülvizsgálati indítványában a terhelt arra hivatkozik, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás téves, nem lett kellően felderítve és iratellenes, vagyis megalapozatlan. A továbbiakban a terhelt sérelmezi, hogy igazolt távollétében hallgatták meg tanúként K. M-t, ezzel kapcsolatos igazolási kérelmét nem bírálták el, és N. I. G. tanúkihallgatására tett indítványát is elutasították, továbbá az időközben bekövetkezett ülnökváltást követően csupán később ismertették a tárgyalás korábbi anyagát. Ezen túlmenően álláspontja szerint sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem tett eleget indokolási kötelezettségének. A Legfőbb Ügyészség BF.237/2015/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben pedig alaptalannak tartva a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta. A terhelt felülvizsgálati indítványa az ítéleti tényállást támadó részében az alábbiak szerint törvényben kizárt. Felülvizsgálatnak ugyanis kizárólag a Be.
- §
(1)bekezdésében tételesen felsorolt okok miatt van helye, és a felülvizsgálati eljárásban a Be. 423. §
(1)bekezdésére tekintettel a megállapított tényállás az irányadó, és az sem közvetlenül, sem közvetve - a bizonyítékok értékelésén keresztül - nem támadható. Ekként tehát a bizonyítási eljárás körében hozott pervezető végzések, bizonyítási indítványok elutasítása kívül esik a felülvizsgálat körén. Önmagában tehát a tényállás iratellenessége, felderítetlensége, vagyis esetleges megalapozatlansága figyelembe nem vehető. felülvizsgálati okként A terhelt hivatkozása szerint az eljárt bíróságok több eljárási szabálysértést is elkövettek, nevezetesen igazolt távollétében hallgatták ki tanúként K. M-t. Kétségtelen, hogy az elsőfokú bíróság megsértette a Be. 281. §
(5)bekezdésében foglaltakat, ugyanis kizárólag a szabadlábon lévő és szabályszerűen megidézett terhelt távollétében lehet megtartani a tárgyalást. A terhelt a kifogásolt tárgyalás idején személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, házi őrizet hatálya alatt állt. Ezt az eljárási szabálysértést azonban a bíróság kiküszöbölte azáltal, hogy a
- március 13-án tartott tárgyaláson a terhelt távollétében lefolytatott bizonyítási anyagot felolvasás útján tárgyalás anyagává tette, és a
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv tanúsága szerint lehetőséget biztosított a terheltnek észrevételei megtételére. A terhelt felülvizsgálati indítványában sérelmezi azt is, hogy az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság az ülnökök személyében bekövetkezett változás ellenére nem ismételte meg az eljárást. Ez a hivatkozás azonban nem képezheti felülvizsgálat tárgyát, ugyanis ha az elsőfokú bíróság az ülnök személyének megváltozása ellenére a hat hónapon belül megtartott tárgyalást a korábbi tárgyalás anyagának az ismertetésével nem ismétli meg, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét akkor helyezi hatályon kívül és utasítja az elsőfokú bíróságot új eljárásra, ha ez az eljárási szabálysértés az ítéletet lényegesen befolyásolta. E relatív eljárási szabálysértés esetén nincs helye felülvizsgálatnak (BH 2005.208.). A felülvizsgálati indítvány szerint tagjai a nyomozás során is eljártak. a másodfokú bíróság egyes A 34/
- (XI. 22.) AB számú határozat megállapította: „az Alkotmánybíróság jelen határozatának kihirdetését követően indult büntetőeljárásokban az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 207. §
(6)bekezdése szerint eljáró bíró ugyanezen törvény 21. §
(3)bekezdés a) pontjának megfelelően a bíróság további eljárásából ki van zárva". Az AB határozat kihirdetésére
- november
- napján került sor, következésképpen a kizárási ok a
- november 11-én indult büntetőügyben szóba sem kerülhet. A terhelt felülvizsgálati indítványában közelebbi ok megjelölése nélkül hivatkozott arra, hogy az elsőfokú bíróság „jogi indokolási" kötelezettségének sem tett eleget. Az indokolási kötelesség felülvizsgálati eljárásra okot adó megsértése nem állapítható meg, ha az ügydöntő határozatokból kitűnik az eljárt bíróságoknak a tényállás megállapításával összefüggő tényfeltáró és értékelő tevékenysége, továbbá az, hogy az érdemi döntésben kifejeződő jogi álláspontját - a bűnösséggel, a minősítéssel, a büntetéssel és/vagy intézkedéssel kapcsolatban mire alapozta. A bizonyítékok értékelése körében levont következtetések helyessége, az értékelés eredménye kívül esik a feltétlen eljárási szabálysértések körén, az tartalmilag az ügydöntő határozat megalapozottságának felülvizsgálati eljárásban meg nem engedett támadása (BH 2013.10.). Az indokolási kötelezettség elmulasztására alapított felülvizsgálati indítványban meg kell jelölni azon adatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróságnak milyen mulasztása eredményezte az ítélet felülbírálatra alkalmatlanságát. Ennek hiánya esetén a felülvizsgálati indítvány a törvényben kizárt (EBH 2007.1596.). Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan, az indítványban nem kifogásolt eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be.
- §
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a megtámadott határozatokat a Be. 424. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, a Be.
- §-a alapján hatályában fenntartotta. A végzés elleni fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be.
- §-ának
(4)bekezdésén, illetve a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontján, továbbá a Be. 418. §
(3)bekezdésén és a 421. §
(2)és
(3)bekezdésén alapul. Budapest,
- április
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Akácz József s.k. bíró A kiadmány hiteléül: írnok BÉ