← Magyarország

Bfv.680/2011/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Kiutasítás alkalmazása, ha az elkövetett bűncselekményre a törvény öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztés kiszabását rendeli. KÚRIA Bfv.III.680/2011/6.szám A Kúria Budapesten, a

  1. év január nyilvános ülésen meghozta a következő hó
  2. napján tartott v é g z é s t : A hamis vád bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyírbátori Városi Bíróság 2.B.218/2009/
  3. számú, illetőleg a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 1.Bf.917/2010/
  4. számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 8.420 (nyolcezernégyszázhúsz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Nyírbátori Városi Bíróság a
  5. szeptember 28-án meghozott - és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 1.Bf.917/2010/
  6. számú ítélete folytán
  7. április 12-én jogerőre emelkedett 2.B.218/2009/
  8. számú ítéletével a terheltet 4 rendbeli hamis vád bűntette (Btk. 233.§

(1)bekezdés a) pont és
(2)bekezdés) miatt halmazati büntetésül - mint többszörös visszaesőt - 1 év börtönbüntetésre, valamint 2 évre a Magyar Köztársaság területéről kiutasításra ítélte, egyben megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A megállapított tényállás a következő: A szlovák állampolgár terhelt ellen a Határőr Igazgatóság Bűnügyi és Felderítő Szolgálata beutazási és tartózkodási tilalom megsértésének vétsége miatt folytatott eljárást. Ennek során
  1. november 24-én kihallgatták a terheltet, aki ekkor elmondta: F.Gy. és L.B. szlovák, továbbá B.R. és H.Zs. magyar állampolgárok 2005 októberében Ukrajnából - Szlovákián és Magyarországon keresztül - nyugat-európai országba csempésztek embereket úgy, hogy részükre segítséget nyújtottak az államhatár engedély nélküli átlépéséhez, majd biztosították a gépkocsival történő továbbszállításukat. A terhelt által közöltek alapján a Határőrség Bűnügyi Felderítő Szolgálata
  2. november 24-én embercsempészés bűntette miatt nyomozást rendelt el. Az eljárás során azonban megállapították, hogy a terhelt állításai nem fedik a valóságot, ezért
  3. január 20-án a hatóság a büntetőeljárást a Be. 190.§-a
(1)bekezdésének a) pontja alapján megszüntette. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416.§-a
(1)bekezdésének b) pontjára alapozottan. Álláspontja szerint a kiutasítás mellékbüntetés alkalmazása esetében törvénysértő. A Btk. 61.§-ának
(6)bekezdése értelmében ugyanis a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel szemben csak öt évi vagy azt meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van helye kiutasításnak. A jelen ügyben pedig - mivel a hamis vád bűntettének törvényi büntetési tétele az öt évet nem éri el kiutasításra nem kerülhet sor. A Legfőbb Ügyészség a BF.2037/
  1. számú nyilatkozatában - és a nyilvános ülésen jelenlévő ügyész is - alaptalannak tartva a felülvizsgálati indítványt, a megtámadott határozatok hatályban fenntartását indítványozta. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás értelmében a szlovák állampolgárságú terheltnek Magyarországon bejelentett, érvényes lakóhelye nincs, miként nincsenek magyar állampolgárságú gyermekei sem. A
  2. évi I. törvény 1.§-a
(1)bekezdésének a) pontja szerint az Európai Unió állampolgárait Magyarország területén a szabad mozgás és tartózkodás joga megilleti. A Btk. 61.§-ának
(6)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy a külön törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel, valamint Magyarország területén letelepedettként vagy bevándorlóként tartózkodási joggal rendelkezővel szemben kiutasításnak csak olyan bűncselekmény miatt van helye, amely öt évi, vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő. A hamis vád bűntettének a Btk. 233.§-a
(1)bekezdésének a) pontjában írt alapesete a törvény szerint három évig, a
(2)bekezdésben foglalt minősített esete (ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indul) viszont öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett. A jelen ügyben a terhelt a hatóság előtt négy személyt vádolt hamisan embercsempészés bűntettével, s a hamis vád alapján - minthogy a hatóság a nyomozást elrendelte - a büntetőeljárás meg is indult. Ehhez képest - tekintve, hogy a Btk. 61.§-ának
(7)bekezdésében felsorolt körülmények nem állnak fenn - a szlovák állampolgárságú, többszörösen büntetett előéletű terhelt kiutasítására törvényesen került sor. A kifejtettekre figyelemmel a Kúria - a Be. 420.§-ának
(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen - a megtámadott határozatokat a Be. 426.§-a alapján hatályukban fenntartotta. Megállapította, hogy a felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költséget a Be. 429.§-a
(1)bekezdésének záró fordulata értelmében az állam viseli. A fellebbezés és felülvizsgálat kizártságára, valamint az indítvány megismétlésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 3.§-ának
(4)bekezdésén, 416.§-a
(4)bekezdésének b) pontján, továbbá 418.§a
(3)bekezdésén és 421.§-ának
(2)-
(3)bekezdésén alapszik. Budapest,
  1. január
  2. Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Akácz József s.k. előadó bíró, Dr. Varga Zoltán s.k. bíró. A kiadmány hiteléül: írnok MV

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.