Bf.80/2012/5 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)bek. a./ pont). Ezért a vádlottat 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette. A vádlottat előzetes mentesítésben részesítette, rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelek elkobzásáról, továbbá kötelezte a vádlottat az addig felmerült 35.725.- forint bűnügyi költség állam részére való megfizetésére. Az ítélet ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért. A Nógrád Megyei Főügyészség B.1305/2011.-Bf. számú átiratában a védelmi fellebbezéseket nem tartotta alaposnak és az elsőfokú ítélet helyben hagyását indítványozta. A másodfokú eljárás során a vádlott és védője elsődlegesen a vádlott bűncselekmény hiányában történő felmentését indítványozta arra hivatkozással, hogy vádlott gondatlanul követte el a terhére rótt bűncselekményt, mely csak szándékosság esetén büntetendő. A védelem álláspontja szerint a vádlott a közigazgatási-polgári perrendtartás szabályaival nem volt tisztában, arra várt, hogy a rendőrség a bíróság jogerős határozata után külön felhívja arra, hogy adja le a fegyverét. Másodlagosan a védelem azt indítványozta, hogy alkalmazzon megrovást a bíróság intézkedésként és mellőzze az elkobzást. A vádlott és védője fellebbezése részben, a büntetés enyhítése vonatkozásában megalapozott. A törvényszék a Be. 346. §

(1)bekezdése és 348. §

(1)bekezdése szerinti jogkörében eljárva az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző eljárással együtt bírálta felül. Ennek eredményeként megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás lefolytatása során a büntetőeljárás alapvető szabályainak megtartásával járt el, feltárt és értékelési körébe vont minden olyan bizonyítékot, ami a vádlott büntetőjogi felelősségének szempontjából jelentőséggel bír. Ennek eredményeként az elsőfokú bíróság által a rendelkezésre álló bizonyítékok okszerű mérlegelésével megállapított tényállás túlnyomórészt megalapozott, az csupán a vádlottat érintő személyi rész, illetve az általa megállapított tényállás körében szorul kisebb kiegészítésre és pontosításra. A törvényszék a rendelkezésre álló iratok tartalma alapján a Be. 352. §

(1)bekezdés a./ pontjára figyelemmel a tényállást kiegészíti azzal a személyi rész körében, hogy a vádlott egyetemet, főiskolát végzett. Az elsőfokú bíróság által megállapított történeti tényállás a nyomozati iratok

1. oldalán található, a fegyvertartási engedély visszavonásáról szóló határozat rendelkező része alapján kiegészítendő azzal, hogy a Salgótarjáni Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztálya a
2. június
3. napján kelt …. fegyver ügyiratszámú határozatával kötelezte a vádlottat arra is, hogy a határozat rendelkező részében megjelölt lőfegyvereket és a hozzá tartozó lőszereket ezen határozat bemutatásával lőfegyverkereskedőnél vagy a Salgótarjáni Rendőrkapitányságon - a határozat jogerőre emelkedését követő
4. munkanapon belül - adja le. Fenti kiegészítésekkel az elsőfokú bíróság ítélete minden tekintetben megalapozottá vált, ezért az a Be.
5. §

(1)bekezdése alapján irányadó volt a másodfokú eljárás során is. Az elsőfokú bíróság kellő részletességgel és meggyőző indokát adta annak, hogy … vádlott terhére miért látja megállapíthatónak a Btk. 263/A. §

(1)bekezdés a./ pontja szerint minősülő és büntetendő lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettét. A törvényszék álláspontja szerint is a vádlott legalább eshetőleges szándékkal követte el a tényállásban megállapított bűncselekményt, a teljes beszámítási képessége, illetve magas iskolai végzettsége mellett nyilvánvalóan tisztában volt azzal a kötelezettségével, hogy a fegyvertartási engedélyének visszavonására tekintettel az általa ezidőpontig törvényesen tartott lőfegyvereit és a hozzá tartozó lőszereket a határozat jogerőre emelkedését követő három munkanapon belül lőfegyverkereskedőnél, vagy a Salgótarjáni Rendőrkapitányságon le kell adnia. A vádlott a közigazgatási határozatokban biztosított valamennyi jogorvoslati jogával maximálisan élt, a fegyvertartási engedélyével kapcsolatban hozott valamennyi határozat tartalmával tisztában volt, így alaptalan az a védekezése, hogy további felhívásra várt a hatóság részéről a lőfegyverek leadása tárgyában. A Nógrád Megyei Bíróság

1. február 9-én kelt …. számú ítélete a közigazgatási határozat ellen benyújtott keresetét elutasította, így a fegyvertartási engedély visszavonását és a lőfegyverek és hozzátartozó lőszerek három munkanapon belül történő kötelező leadását tartalmazó határozat jogerőre emelkedett, így
2. február
3. napjától érvényes fegyvertartási engedély nélkül tartotta magánál a vádlott a lőfegyvereit. Egyetértett a törvényszék az elsőfokú bíróság azon érvelésével, amelyet a Nógrád Megyei Vadász Kamara és a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság közötti együttműködési megállapodás tartalma kapcsán fejtett ki, mindamellett, hogy a fegyvertartással kapcsolatos határidők lejártáról történő esetleges igazgatásrendészeti szervek által vállalt értesítések elmaradása nem mentesíti a jogkövetkezmények tekintetében a fegyvertartót, így a vádlottat sem (ezzel maga a vádlott is nyilvánvalóan tisztában volt), azzal, hogy
4. február 12-ét követően a vádlott egyáltalán nem rendelkezett lőfegyvertartási engedéllyel. Fentiekre tekintettel a vádlott nem a gondatlanság szintjén, hanem szándékosan követte el a terhére rótt bűncselekményt. Ugyanakkor, tekintettel a vádlott életkorára, büntetlen előéletére és arra, hogy a fegyvertartási engedélye jogerős visszavonását követően is a vádlott - ezzel ellentétes adat hiányában - a jogszabályokat egyébként betartva tartotta lőfegyvereit és lőszereit, cselekménye az elbíráláskor már oly csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy a törvény szerint alkalmazható legkisebb büntetés kiszabása vagy vagy más intézkedés - ide nem értve az elkobzást - alkalmazása is szükségtelen, így a törvényszék a Btk.
5. §

(1)és

(2)bekezdése alapján szükségtelennek tartotta akár az enyhítő szakasz alkalmazásával is büntetés kiszabását és a vádlottat megrovásban részesítette. A megrovással a bíróság rosszallását fejezi ki és az elkövetőt felhívja, hogy a jövőben tartózkodjék bűncselekmény elkövetésétől. Nem értett egyet a bíróság a védelem azon érvelésével, mely szerint az elkobzás - különösen megrovás alkalmazása mellett - mellőzhető lenne, figyelemmel az elkövetés, illetőleg a büntetéskiszabás szempontjából figyelembe vehető körülményekre. Az elsőfokú bíróság a Btk. 77. §

(1)bekezdés b./ pontja alapján törvényesen rendelkezett az elkobzásról, hiszen az elkobzott dolgok birtoklása

1. február
2. napjától egyértelműen jogszabályba ütközik. A Btk. 77/A. §

(1)bekezdése a Btk. 77. §

(1)bekezdésének a. és d./ pontjában meghatározott esetben teszi lehetővé az elkobzás kivételes mellőzhetőségét, amennyiben az az elkövetőre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem álló méltánytalan hátrányt jelentene. A Btk. 77. §

(1)bekezdés b./ pontján nyugvó elkobzás esetén tehát nincs helye - megrovás alkalmazása mellett sem - az elkobzás mellőzésének. A kifejtettekre tekintettel a törvényszék a rendelkező részben írtak szerint az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 372. §

(1)bekezdése alapján - büntetéskiszabási részében megváltoztatta, míg a változtatással nem érintett egyéb törvényes rendelkezéseit a Be. 371. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A további rendes jogorvoslat kizártsága a Be. 386. §

(1)bekezdésén alapul. Balassagyarmat,

1. szeptember
2. napján Dr. Kovács István sk. a tanács elnöke Dr. Fekete Zsolt sk. a tanács tagja, előadó Molnár Ferencné dr. sk. a tanács tagja Végzés: A Salgótarjáni Városi Bíróság 1.B.299/2011/
3. számú ítélete a Balassagyarmati Törvényszék 3.Bf.80/2012/
4. számú ítéletében írt változtatásokkal …. vádlott tekintetében
5. szeptember
6. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Balassagyarmat,
7. szeptember
8. napján Dr. Kovács István sk. a tanács elnöke