...-iTörvényszék ... szám A ...-i Törvényszék ... (...) ügyvéd által képviselt felperes neve (...) felperesnek - ...jogi előadó által képviselt alperes neve (...) alperes ellen szerződés hatályosságának megállapítása iránt indított perében a ...-i Járásbíróság
- május
- napján meghozott ... számú ítéletével szemben az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy az államnak - külön felhívásra - fizessen meg 24.000.- (huszonnégyezer) forint le nem rótt fellebbezési illetéket. A peres felek az első- és másodfokú perköltségüket maguk viselik. Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság az ítéletében megállapította, hogy a felperes a alperes nevenél
- május
- napján ... kötvényszámon érvényes és hatályos kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett az ... forgalmi rendszámú Fiat Stilo gépjármű vonatkozásában. Kötelezte az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 33.700.- Ft perköltséget azzal, hogy a felmerült egyéb költségeit az alperes maga viseli. Az ítélete indokolásában megállapította, hogy a felperes interneten, a netrisk.hu oldalon kötelező felelősségbiztosítási szerződést kívánt kötni a tulajdonát képező gépjárműre a ...Biztosító Egyesületnél, ahol egyébként
- évre vonatkozó kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződése is volt, amit felmondott. Az ajánlat szerint a kockázatviselés kezdete
- január 1., a díjfizetés módja csekk, a díjfizetés gyakorisága éves. A felperes a biztosítási szerződést, mint magányszemély kötötte. Az alperes az ítélet szerint 2015., helyesen
- december 8-án díjbekérő levelet küldött a felperesnek, amiben meghatározta az esedékes díj összegét. A fizetési határidőt
- január 30ában jelölte meg, ehhez küldte a teljesítéshez szükséges csekket is.
- január
- napján fizetési emlékeztetőt küldött, majd
- február
- napján egy újabb felszólítót küldött a felperes részére e-mail-ben. Az e-mail-ben küldött felszólítóban a fizetési határidőt
- március
- napjában határozta meg.
- március 10-ei levelében közölte az alperes a felperessel, hogy a felelősségbiztosítási szerződés díj nemfizetés miatt
- március
- napján megszűnt. A felperes az esedékes éves díjat
- március 1-én 22 óra 39 perckor utalta át az alperesnek, mely elektronikus átutalás
- március
- napján érkezett meg az alperes számlájára.
- május
- napján a felperes gyermeke a gépjárművel balesetet okozott, mellyel kapcsolatos kárért a ... állt helyt. A felperes a keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperessel
- május
- napján érvényes és hatályos kötelező felelősségbiztosítási szerződése állt fenn. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság hivatkozott a felelősségbiztosításról szóló
- évi LXII. törvény előírásaira, melynek alapján azt állapította meg, hogy a díjfizetés esedékességének napja
- január 30-a volt, a 60 napos türelmi időt ezen határidőtől kell számítani és a felperes ezen türelmi időn belül teljesítette a fizetési kötelezettséget. Az ítélettel szemben az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását kérte oly módon, hogy azt állapítsa meg a bíróság, hogy
- május
- napján a felperes nem rendelkezett kötelező gépjármű felelősségbiztosítással. Álláspontja szerint helytelenül alkalmazta az elsőfokú bíróság az
- évi III. törvény szabályait, az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabályokat tévesen értelmezte, iratellenes ténymegállapításokat fogadott el és helytelen következtetéseket vont le a rendelkezésre álló adatokból. Ő maga is hivatkozott a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló, elsőfokú bíróság által is idézett jogszabályra, azonban álláspontja szerint az ajánlat alapján a kockázatviselés kezdete
- január 1., a biztosítási díj esedékessége is ugyanezen időponttal határozható meg, ezért ezen határidőtől kell a 60 napos türelmi időszakot is számítani, amivel kapcsolatban az állapítható meg, hogy a felperes részéről történt teljesítéskor az már lejárt. A felperes Pf.
- sorszám alatt írásbeli ellenkérelmet terjesztett be, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását, az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. Előadta, hogy az alperes fellebbezése teljes mértékben megalapozatlan, mivel figyelmen kívül hagyja a határidő számításra vonatkozó kötelező érvényű szabályokat. Maga az alperes tájékoztatta a felperest arról, hogy a biztosítási díj fizetésének határideje január 30-a, a Ptk. pedig lehetőséget ad arra, hogy a felek által meghatározott időpontban kerüljön sor a biztosítási díj megfizetésére. Ennek tükrében helyesen foglalt állást az elsőfokú bíróság a határidő számítás kezdetét, valamint a 60 napos türelmi idő lejártát illetően. A törvényszék az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy az alperes fellebbezése az alább írtakra tekintettel alapos. A törvényszék részbizonyítás keretében beszerezte az alperestől .... számú állásfoglalást, amely a Ptk. szerinti teljesítési határidő utolsó napjának számításával kapcsolatos arra az esetre, ha az munkaszüneti napra esik. Az állásfoglalás további, a perbeli jogvitára irányadó megállapítást nem tartalmaz. A felperes pedig a perben nem arra hivatkozott, hogy a Ptk. szerinti munkaszüneti nap miatt hosszabbodott volna meg részére a teljesítési határidő, hanem azt állította, hogy a teljesítési határidő kezdete január 30-a volt. A törvényszék álláspontja szerint a perben azt a kérdést kellett eldönteni, hogy a felperes fizetési kötelezettsége mely időponttal vált esedékessé. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló elsőfokú bíróság által helyesen hivatkozott -
- évi LXII. törvény
- §
(2)bekezdése szerint az egyszeri díjat - a felek eltérő megállapodásának hiányában - a szerződés létrejöttekor kell megfizetni. A törvény 20. §
(1)bekezdése azt is kimondja, hogy a biztosítási díj a kockázatviselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót. A törvény 19. §
(1)bekezdése értelmében a biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik. A törvény a 21. §
(4)bekezdésében a biztosító kötelezettségeként előírja, hogyha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított
- nap elteltéig következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított 60 napos póthatáridővel igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított
- napon megszűnik. Az alperesi biztosító egyesület felé a kötelező felelősségbiztosítási szerződés megkötésére a felperes tett ajánlatot
- november
- napjával. Az ajánlat azt tartalmazta, hogy a biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetének napján esedékes, míg befizetésének határideje a kockázatviselés kezdetét követő
- nap. Az alperes az ajánlatot változtatás nélkül elfogadta, így a szerződést kötő felek a díj esedékességét egyértelműen a kockázatviselés kezdetében határozták meg. A kockázatviselés kezdete a felek által nem vitatottan
- január
- napja volt, így a díj esedékessége ezen időpont. A díj esedékessége és a díj fizetésének a határideje nem azonos fogalmak. Jelen szerződés esetében a díj a szerződés létrejöttekor vált esedékessé. A díj nemfizetéssel kapcsolatos megszűnési határidőt pedig az esedékességtől számított
- napban határozza meg a jogszabály. Ezen nem változtat az sem, hogy a biztosító - jogszabályi kötelezettségének eleget téve - a teljesítésre vonatkozó fizetési felszólítást küldött a felperes részére, mely fizetési felszólítás nem az esedékesség időpontját változtatta meg, csupán a díjfizetés határidejét határozta meg. Ezért az állapítható meg, hogy az alperes a jogszabályi előírásoknak és a felek megállapodásának megfelelően határozta meg az esedékesség időpontját
- január
- napjában, és azt, hogy az attól számított
- nap lejártával, azaz
- március
- napjával a felperes biztosítási szerződése megszűnt. Fentiekre tekintettel a törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és a felperes alaptalan keresetét elutasította. A törvényszék a pervesztes felperes illetékfizetési kötelezettségét a Pp.
- §-a alapján alkalmazandó, Pp.
- §-ában foglaltak szerint állapította meg. ...,
- január
- napján ...sk. a tanács elnöke ...sk. előadó bíró ...sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Záradék: A ... számú kiegészítő ítélet, valamint a ... számú kijavító végzés csatolva. ...,
- június
- ...sk. a tanács elnök A kiadmány hiteléül: tisztviselő ...-i Törvényszék ... szám A ...-i Törvényszék ... (...) ügyvéd által képviselt felperes neve (...) felperesnek - ... jogi előadó által képviselt alperes neve (...) alperes ellen szerződés hatályosságának megállapítása iránt indított perében meghozta a következő kiegészítő í t é l e t e t: A törvényszék a
- sorszám alatti ítéletét azzal egészíti ki, hogy a peres felek az első- és másodfokú perköltségüket maguk viselik. Az ítélet kiegészítése kapcsán felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A kiegészítő ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A peres felek között folyamatban volt perben a törvényszék
- január
- napján
- sorszám alatt ítéletet hozott, melyben az elsőfokú bíróság végzését - helyesen ítéletét - megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy az államnak - külön felhívásra - fizessen meg 24.000.- Ft le nem rótt fellebbezési illetéket. Az ítélet kézhez vételét követően az alperes
- sorszám alatt ítélet kiegészítése iránti kérelmet terjesztett elő, mivel álláspontja szerint a törvényszék a perköltség körében az alperest megillető munkadíjjal kapcsolatos döntést elmulasztotta. Hivatkozott a Pp.
- §-ára, a Pp.
- §
(2)bekezdésére, valamint a Pp. 225. §
(1)bekezdésére. A törvényszék az iratok felülvizsgálata alapján megállapította, hogy a kiegészítés iránti kérelem részben az alábbiak szerint alapos, érdemét illetően azonban alaptalan. Megállapította a törvényszék, hogy az ítélete rendelkező része valóban nem tartalmaz döntést a perköltségről, ezért helye van a 225. §
(4)bekezdése szerinti ítélet kiegészítésnek. Ez azonban az alperes javára nem eredményez munkadíj iránti jogosultságot, tekintettel arra, hogy a perben az alperest jogi előadó képviselte. A jogi előadó az alperessel munkaviszonyban áll, feladatait munkabér ellenében végzi. Önmagában az, hogy perbeli képviseleti jogosultsággal rendelkezik, nem jelenti azt, hogy igényt tarthatna a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VIII. 22.) IM. sz. rendelet szerinti munkadíjra. Ezért nem kötelezte a törvényszék az egyébként pervesztes felperest az alperest képviselő jogi előadó javára munkadíj megfizetésére. Erre tekintettel a peres felek az első-, másodfokú perköltségüket - ahogy azt a törvényszék a kiegészítő ítéletben meghatározta - maguk viselik. ...,
- április
- napján ...sk. a tanács elnöke ...sk. előadó bíró ...sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő ...-i Törvényszék ... szám A ...-i Törvényszék ... (...) ügyvéd által képviselt felperes neve (...) felperesnek - ... jogi előadó által képviselt alperes neve (...) alperes ellen szerződés hatályosságának megállapítása iránt indított perében meghozta a következő v é g z é s t: A törvényszék a
- sorszám alatti ítéletének rendelkező részét akként javítja ki, hogy a törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. A kijavító végzéssel szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ...-i Ítélőtáblához címzett és a- ...-i Törvényszékhez 3 pld-ban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Indokolás A peres felek között folyamatban volt perben a törvényszék
- január
- napján
- sorszám alatt ítéletet hozott, mely ítélet rendelkező részében a törvényszék tévesen az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Hivatalból észlelte a törvényszék, hogy nyilvánvaló elírás folytán tartalmazza az elsőfokú bíróság ítélete helyett az elsőfokú bíróság „végzésének" a megváltoztatását a rendelkező rész. Megállapítható ez az ítéletnek a per tárgyát megjelölő részéből is, amely szerint az alperes fellebbezése folytán a törvényszék az .... számú elsőfokú ítéletet bírálta felül, de helyesen tartalmazza a bíróság döntését a rendelkező rész vonatkozásában az úgynevezett „kisítélet" is, melynek tartalma a tárgyaláson kihirdetésre került. A nyilvánvaló elírásra figyelemmel a törvényszék az ítélete rendelkező részét a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kijavította. A kijavító végzéssel szembeni fellebbezés lehetősége a Pp. 224. §
(4)bekezdésén alapul. ...,
- április
- napján ... sk. a tanács elnöke ... sk. előadó bíró ...sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő ...-i Törvényszék ... szám Záradék: A 15.Pf.20.652/2017/
- számú végzés
- május 31-én jogerős. ...,
- június
- ...sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő