A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható a keresetben meg nem jelölt, így az elsőfokú bíróság által érdemben nem értékelt jogszabálysértésre való hivatkozás. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.906/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. VitálEigner Beáta előadó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: ... Ügyvédi Iroda Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem száma:
- Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- április 26-án kelt 14.K.27.633/2017/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi 14.K.27.633/2017/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. A pártfogó ügyvéd díját teljes egészében az állam viseli. Bíróság Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Bócsa külterület ... hrsz.-ú 52 ha 8.437 négyzetméter nagyságú, szántó, legelő és út, erdő és út művelési ágú osztatlan közös tulajdonban álló ingatlannak a felperes - örökléssel szerzett 23.784/599640 tulajdoni hányadban volt a tulajdonosa. [2] [3] A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.), továbbá a részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésének részletes szabályairól szóló 374/
- (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján egyes tulajdonostársak (a továbbiakban érintett tulajdonostársak) kérelmet nyújtottak be az osztatlan közös tulajdon megszüntetése iránt. A felperes ilyen kérelmet nem terjesztett elő. A megosztási eljárásban az ingatlanügyi hatóság a
- június
- napján kelt 8238/5/
- számú határozatával meghatározta a megosztás kiindulási helyét és irányát. Az elsőfokú ingatlanügyi hatóság határozatával - az érintettek által kötött egyezségre is figyelemmel - az ingatlant lejegyezte és megosztotta a ... - ... hrsz.-ú ingatlanokra. A felperes tulajdonjogát a ... hrsz.-ú és ... hrsz.-ú szántó, legelő művelési ágú, továbbá a ... hrsz.-ú erdő és út, valamint a ... hrsz.-ú erdő művelési ágú ingatlanok meghatározott tulajdoni hányadára visszajegyezte. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- október
- napján kelt 30445/4/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A kereseti kérelem [4] A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítását kérte. Jogszabálysértés megjelölése nélkül sérelmezte, hogy erdőterületet kapott, a tulajdonába került ingatlanokra mezőgazdasági támogatást nem kaphat, továbbá kifogásolta az egyik tulajdonostárs tulajdonszerzését, valamint a megosztás módját. Az elsőfokú ítélet [5] [6] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. Indokolásában a Korm. rendelet
- §
(2)bekezdésére, 2. §
(1)és
(2)bekezdéseire, 4. §
(1)bekezdés c) pontjára, 9. §
(1)bekezdésére,
- §-ára, valamint
- §
(1)bekezdésére, továbbá az Fkbt. 12/F. §
(1)bekezdésére és 12/G. §
(2)bekezdésére utalással megállapította, hogy a felperes nem hivatkozott eltérő használati megosztásról szóló megállapodásra, ezért az alperes jogszabálysértés nélkül hozta meg határozatát az érintett tulajdonostársak egyezsége alapján. Rögzítette, hogy a megosztás kiindulási helyét és irányát kijelölő határozatot az Fkbt. rendelkezéseinek megfelelően a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján kifüggesztették. Megítélése szerint az alperes jogszerűen határozott az erdő művelési ágú földterület önálló helyrajzi számra osztásáról is. A felperest ez által sérelem nem érte, mert a tulajdoni hányada az így kialakított ingatlanra visszajegyzésre került. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [7] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetnek helyt adó határozat meghozatalát kérte. Állította, hogy az ítélet sérti a Korm. rendelet 1. §
(4)bekezdés c) pontját, illetve 11. §
(3)bekezdését. [8] Érvelése szerint az ügyfél jogai jogutódként megilletik, márpedig a hirdetmény kibocsátásakor örökösként, ipso iure tulajdonosává vált az ingatlannak. [9] Változatlanul sérelmezte, hogy erdő besorolású földrészlethez is jutott, amelyet mezőgazdasági célra nem tud hasznosítani, azzal kapcsolatban mezőgazdasági támogatást sem igényelhet. [10] Eljárási jogszabálysértésként a Pp. 3. §
(3)bekezdését jelölte meg. [11] Az alperes a felülvizsgálati eljárásban nyilatkozatot nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [13] A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 275.§
(1)és
(2)bekezdései értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során, a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [14] A Pp. 330. §
(2)bekezdése szerint a keresetlevelet jogszabálysértésre hivatkozással kell előterjeszteni. [15] A felperes jogszabálysértés megjelölése nélkül kérte a határozat hatályon kívül helyezését. E hiányosság miatt a kereset érdemi elbírálásra nem alkalmas. Ennek ellenére az elsőfokú bíróság a felperes kereseti előadására figyelemmel vizsgálta az alperesi döntés jogszerűségét, az abban foglaltakhoz kapcsolható számos jogszabályi rendelkezést vett figyelembe. Lényegében egy teljes körű felülbírálat eredményeként állapította meg, hogy a támadott közigazgatási határozat nem jogszabálysértő. [16] A Pp. 272. §
(2)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértéshez kötve van, az egyes hivatalból vizsgálandó körülményeken kívül teljes körű jogszerűségi felülvizsgálatot nem végez. A felülvizsgálati eljárásban a Kúriának arról kell ítéletet alkotnia, hogy a jogerős ítélet sérti-e a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályi rendelkezést, avagy sem. Erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemben új jogalapra, újabb jogszabálysértésre hivatkozni nem lehet. A jogerős ítélet csak a per tárgyát érintő körben vizsgálható felül, azaz nem vehető figyelembe a fél által nem hivatkozott olyan jogszabálysértés, amely a megelőző eljárásnak nem volt tárgya, amelyről az eljárt bíróság - kereset hiányában - nem dönthetett. [17] Az elsőfokú bíróság a felperes kereseti előadása mentén indokolatlan módon, számos jogszabálysértést vizsgált. A Korm. rendelet 1. §
(4)bekezdés c) pontja még ennek során sem került górcső alá, így e jogszabályi rendelkezésnek való megfelelés nem képezhette a felülvizsgálati eljárás tárgyát. [18] Megjegyzi a Kúria, hogy az eljárás megindításakor hatályos, a jelen perben alkalmazandó Korm. rendelet 1. §
(4)bekezdésének nincs is c) pontja, a
(4)bekezdés pedig a megosztási eljárásban való jogutódlásról szól. A felperes jogutódlás alapján történő tulajdonszerzését, és ezáltal tulajdonostársi minőségét senki nem vonta kétségbe. [19] A felülvizsgálati kérelemben megjelölt másik jogszabálysértés sem képezte az elsőfokú eljárás vizsgálati tárgyát, ezért a Kúria e kérelmi elemmel sem foglalkozhatott érdemben. [20] A felperes jogszabálysértés megjelölése nélkül hivatkozott arra, hogy erdő besorolású földrészlethez is jutott, amelyet mezőgazdasági célra nem tud hasznosítani és azzal kapcsolatban mezőgazdasági támogatást sem igényelhet. A jogszabálysértés megjelölésének elmaradása ugyancsak az érdemi felülvizsgálat akadályát képezi. [21] A Pp. 3. §
(3)bekezdése értelmében a bíróság köteles a jogvita eldöntés érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. [22] A perrendi követelményeknek megfelelő tájékoztatás hiánya esetenként az ügy érdemére is kiható, a bírósági határozat hatályon kívül helyezését eredményező lényeges eljárási hiba is lehet. A felperes azonban elmulasztotta megjelölni, hogy mely bizonyítási kötelezettség nem volt világos számára, melyik, az elsőfokú bíróság által bizonyítatlannak ítélt tényt, körülményt milyen bizonyítékkal tudott volna alappal cáfolni. A minden konkrétumot nélkülöző, általános felperesi hivatkozás nem foghatott helyt. [23] A fentieken túl a Kúria hangsúlyozza, hogy a jelen jogvita tárgya az alperes 30445/4/2016. számú határozatának jogszerűsége. Az ezt megelőző eljárás, a felperes által ténylegesen sérelmezett 8238/5/2016. számú határozat ebben a perben nem vitatható. Az, hogy a felperes nem élt az Fkbt. 12/F. §
(1)bekezdésében meghatározott határidőn belül, azaz
- június
- napjáig az ingatlan megosztása kezdeményezésének lehetőségével, illetve hogy a hirdetményi úton közölt határozat ellen jogorvoslati kérelmet nem terjesztett elő, a saját mulasztásának minősül, amelynek következményeit neki kell viselnie. [24] A fentiekre figyelemmel a Kúria a Pp.
- §
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [25] A felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható a keresetben meg nem jelölt, így az elsőfokú bíróság által érdemben nem értékelt jogszabálysértésre való hivatkozás. Záró rész [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [27] Az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban költsége nem merült fel, ezért erről rendelkezni nem kellett. [28] A felperes részére biztosított teljes személyes költségmentesség folytán a tárgyi illetékfeljegyzési jog miatt le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket és a pártfogó ügyvéd munkadíját a felperes helyett az állam viseli a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdésének és
- §-ának megfelelően. A pártfogó ügyvédi díj viselésének arányáról a Kúria a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 87. §
(2)bekezdése szerint rendelkezett. [29] Az ítélet elleni felülvizsgálatot a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- október
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. előadó bíró; Dr. Sugár Tamás s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő