Mfv.10137/2019/5 – Kúria

(5)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Mfv.II.10.137/2019/

1. A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke Szolnokiné dr. Csernay Krisztina előadó bíró Dr. Tánczos Rita bíró A felperes: felperes A felperes képviselője: Dr. Imre György ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Marsi Edit ügyvéd A per tárgya: közalkalmazotti jogviszony megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.21.156/2018/
2. Az elsőfokú bíróság határozata: Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.630/2017/
3. Rendelkező rész A Kúria a Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.21.156/2018/
4. számú ítéletének azon rendelkezését, amelyben helybenhagyta a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.630/2017/
5. számú ítéletének az alperest 8 havi felmentési időre járó távolléti díj jogcímén 2.264.000 forint megfizetésére kötelező rendelkezését az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezi és a pert a felmentés jogellenessége és jogkövetkezményei tárgyában megszünteti. Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet nem érinti. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon alatt fizessen meg az alperesnek 100.000.- (egyszázezer) forint együttes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Megállapítja, hogy a 135.840 (százharmincötezer-nyolcszáznegyven) forint elsőfokú, a 181.100 (száznyolcvanezer-száz) forint másodfokú és a 226.400 (kettőszázhuszonhatezer-nyolcszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A tényállás A felperes 1981-től ápoló-gondozó munkakörben állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperesnél, 1987-ben vezetői megbízást kapott, [2] [3] [4] [5] majd 2011-től megbízott vezető lett. A felperes
6. évtől több alkalommal kívánt lemondani vezetői megbízásáról, amelyet azonban a polgármesterrel történő egyeztetést követően visszavont.
7. október 14-én kelt és a polgármesteri hivatalba
8. október 27-én érkezett levelében a felperes vezetői megbízásáról a véglegesség szándékával lemondott. A munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület a felperes lemondását megtárgyalta, majd a 74/
9. (XI.10.) számú határozatában azt tudomásul vette és megállapította, hogy a felperes lemondási ideje
10. november 1-től
11. december 31-ig tart. Ezen időpontig a felperes havi 80.000.- forint vezetői pótlékban részesült. T.Gy. polgármester a felperes részére
12. november 21-én gazdasági ügyintézői munkakört ajánlott fel, amit azonban a felperes a
13. november 23-án kelt levelében visszautasított.
14. december 19-én T.Gy. a 2632-16/
15. számú határozattal a felperes közalkalmazotti jogviszonyát a közalkalmazottak jogállásáról szóló
16. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
17. §

(2)bekezdés e) pontjára hivatkozással

1. január
2. napjától kezdőd 8 hónapos felmentési idővel
3. augusztus
4. napjával megszüntette. A határozat indokolása kitért az intézményvezetői jogviszony kezdetére, a lemondás körülményeire, illetve a felajánlott munkakörre és annak visszautasítására. Részletezte a Kjt. szerinti felmentési időt és a végkielégítés mértékét. Az alperes a felmentési idő havi kifizetésénél és a végkielégítés számításánál a felperes távolléti díját a 80.000.- forintos vezetői pótlék számítása nélkül állapította meg. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [6] A felperes a keresetében felmentési időre járó illetmény-különbözet jogcímén 640.000.forint, végkielégítés-különbözet jogcímén 640.000.- forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresete kiegészítésében felmentése érvénytelenségének megállapítását kérte arra hivatkozással, hogy az a Kjt.
5. §

(2)bekezdés a) pontja és a Kjt. 30. §

(1)bekezdésébe ütközően semmis. Állította, hogy a felmentési okiratot nem a munkáltató adta ki, mivel azt a polgármester írta alá és ... Község Önkormányzatával fennálló közalkalmazotti jogviszonyát szüntette meg. A felperes a felmentés semmisségére hivatkozással a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 29. §

(5)bekezdésének alkalmazásával az Mt. 82. §

(4)bekezdése alapján 8 havi felmentési időre járó távolléti díj jogcímén 2.264.000.- forint megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [7] Az alperes a felperes végkielégítés-különbözetre vonatkozó igényét elismerte, egyebekben a per megszüntetését, érdemben a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [8] A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.M.630/2017/

1. számú ítéletével kötelezte az alperest 640.000.- forint felmentési időre járó illetmény-különbözet és ezen összeg
2. május 10-től számított késedelmi kamata, 640.000.forint végkielégítéskülönbözet és ezen összeg
3. szeptember 1-től a kifizetésig számított késedelmi kamata, valamint 8 havi felmentési időre járó távolléti díj jogcímén 2.264.000.- forint megfizetésére. [9] Az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati eljárás tárgyát képező felmentés körében megállapította, hogy az alperes a Kjt.
4. §

(1)bekezdésében nem szereplő okra alapította a jogviszonyt megszüntető intézkedését, továbbá azt T.Gy. polgármester a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő testület döntése nélkül adta ki, ekként jogszabályba ütközik, így semmis. Álláspontja szerint ezért az Mt. 27.és 29. §-a, továbbá az Mt. 15. §

(3)bekezdése alapján a munkáltatói felmentés érvénytelen, amelyre határidő nélkül lehet hivatkozni. A semmis munkáltatói jognyilatkozat esetében nem irányadó az alperes által hivatkozott Mt. 287. §

(1)bekezdés b) pontjában írt 30 napos keresetindítási határidő, ezért az alperes alaptalanul indítványozta a per megszüntetését. Az elsőfokú bíróság az Mt. 29. §

(5)bekezdésében foglalt szabályozás alapján az alperest az Mt. 82. §

(4)bekezdése alapján 8 havi felmentési időre járó távolléti díj összegében marasztalta. [10] Az alperes fellebbezése alapján eljárt Nyíregyházi Törvényszék 4.Mf.21.156/2018/

1. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyta. Rögzítette, hogy az alperes fellebbezésével szemben az elsőfokú bíróság olyan lényeges eljárási szabályt nem sértett, amely indokolhatná a tárgyalás megismétlését, annak kiegészítését, avagy nagyobb terjedelmű bizonyítás lefolytatását, ezért az ítélet hatályon kívül helyezésének nem volt helye. [11] A másodfokú bíróság a polgári perrendtartásról szóló
2. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
3. §

(1)bekezdésére figyelemmel nem értékelte az alperes által a fellebbezés mellékleteként benyújtott képviselő-testületi határozatot, mert álláspontja szerint nem volt megállapítható, hogy annak tartalma az elsőfokú ítélet meghozatalát követően jutott volna az alperes tudomására, ezért alapos ok nélkül nyújtotta be késedelmesen. [12] A törvényszék osztotta az elsőfokú bíróságnak a perbeli felmentés érvénytelenségére levont álláspontját. Rögzítette, hogy az Mt. 29. §

(5)bekezdése külön szabályozza azt az esetet amikor a jogviszonyt megszüntető jognyilatkozat semmis, amely esetben - a munkáltató saját jognyilatkozatának sikeres megtámadását kivéve az Mt. 82-

1. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A jogszabály külön utalást azonban nem tartalmaz a keresetindítási határidőt szabályozó Mt.
2. §

(1)bekezdés

1. b)pontjára, amely rendelkezést a bírói gyakorlat értelmében nem lehet kiterjesztően értelmezni. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a jognyilatkozat semmisségére történő hivatkozás esetén lehetőség van az általános elévülési határidőn belüli igényérvényesítésre, így nem sértett jogszabályt az elsőfokú bíróság azzal, hogy a per megszüntetése iránti alperesi indítványt elutasította. [13] A másodfokú bíróság álláspontja szerint a közigazgatási és munkaügyi bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperes nem igazolta, mely szerint a felmentés a munkáltatói jogkört gyakorlótól származott volna. A perben az alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a munkáltató intézkedése a jogszabályoknak megfelelt, az okirat csatolási kötelezettségének azonban az elsőfokú eljárásban kellett volna eleget tennie, e körben benyújtott okirati bizonyítéka a másodfokú eljárásban már nem volt figyelembe vehető. [14] A felperest a vezetői megbízása megszűnését követően eredeti munkakörében kellett volna foglalkoztatni, e szabályok a Kjt.-ben kógensek, amelytől a felek megállapodás alapján sem térhettek el. A Kjt. tételes felsorolása tartalmazza a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének lehetőséges módjait, amelytől érvényesen nem lehet eltérni. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [15] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályú, a 8 havi felmentési időre járó távolléti díj jogcímén 2.264.000.- forint, valamint perköltség megfizetésére kötelező rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozattal a Pp. 130. §
2. g)-
3. h)pontjára utalással a Pp. 157. §
4. a)pontja alapján a per megszüntetését és a felperes perköltségben történő marasztalását kérte. [16] Az eljárt bíróságok a munkáltatói intézkedés semmisségét arra tekintettel állapították meg, hogy a munkáltatói jogkört az adott esetben nem a képviselő-testület gyakorolta, amely azonban nem felel meg a tényeknek és az egyéb peradatoknak. E körben a képviselő-testületi döntést tartalmazó határozat csatolását a másodfokú bíróság annak ellenére nem vette figyelembe, hogy P.Sz. alperesi intézményvezető tanúvallomásában erre kifejezetten utalt. Mindezek alapján a megállapított tényállás a Pp. 206. §-ába ütközően jogszabálysértő. A tényállás megfelelő feltárása esetén értékelni kellett volna a módosított keresetet is, amely szerint a felperes a pert nem a felmentést kiadó ... Község Önkormányzat Képviselő-testületével, mint munkáltatóval szemben terjesztette elő, amely okból a Pp. 130. §
5. g)pontja és a Pp. 157.§
6. a)pontja alapján szintén a per megszüntetésének lett volna helye. [17] Az első- és a másodfokú bíróság a munkáltatói intézkedés semmisségét arra is alapította, hogy annak indokolása nem felelt meg a Kjt. 30. §

(1)bekezdésében foglalt egyik felsorolásnak sem. A felülvizsgálati kérelem érvelése szerint azonban alapvető jogdogmatikai szabály, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetére vonatkozó jogkövetkezmények alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a munkaviszony valamely alanya a munkaviszony megszüntetése során megszegi a megszüntetésre vonatkozó rendelkezéseket. A dogmatika és a bírói gyakorlat sem tesz különbséget aszerint, hogy kógens vagy diszpozitív szabályt szegett meg a munkáltató a munkaviszony megszüntetése során. A perbeli esetben az elsőfokú ítélet a Kjt. kógens szabályának megszegésére is alapítja az érvénytelenséget, ugyanakkor a bírói gyakorlat számos olyan jogesetet ismer, amelyben a munkaviszony megszüntetésére irányadó kógens szabályok megszegésére tekintettel a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogcímén és igényérvényesítési határidejével indították a pereket. [18] A fellebbezésében foglaltakkal egyezően kifejtette, hogy amennyiben egy jognyilatkozat jogszabályba ütközik, úgy az Mt. 27. §

(1)bekezdése alapján semmisnek tekintendő, ha azonban egy munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat ütközik jogszabályba, arra az esetre az Mt. 29. §

(1)bekezdés értelemszerűen nem alkalmazható, erre tekintettel rendeli az Mt. 29. §

(5)bekezdése az Mt. 82-

1. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazását. Mindez nyilvánvalóan nem jelentheti azt, hogy a jogszabályba ütköző munkaviszony megszüntetések egyes esetekben érvénytelennek, más esetekben pedig jogellenes munkaviszony megszüntetésnek minősülnek. Az ilyen tartalmú elhatárolás ellentétes az alapvető dogmatikai szabályokkal. [19] Az eljárt bíróságok e körben figyelmen kívül hagyták az Mt.
2. §

(3)bekezdésében foglaltakat is, amely szerint a semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító munkaviszonyra vonatkozó szabály más jogkövetkezményt fűz. Amennyiben a „más jogkövetkezmény" alkalmazása az érvénytelenség alóli kivételt jelent, akkor az érvénytelenségre - semmisségre - meghatározott törvényi határidő nem lehet alkalmazandó szabály. A „más jogkövetkezmény" a jogellenes munkaviszony megszüntetéshez kapcsolt Mt. 82-84. §-ában foglalt szabályokat jelenti, az azok érvényesítésénél irányadó Mt. 287. §

(1)bekezdés b) pontjában meghatározott 30 napos határidővel. Ennél fogva a perbeli esetben az egyébként jogellenesnek tekinthető munkáltatói felmentésre, mint jogszabályba ütköző, azaz jogellenes munkáltatói intézkedésre a jogellenes munkaviszony megszüntetés szabályait és az ehhez kapcsolódó Mt. 287. §

(1)bekezdés b) pontjában foglalt 30 napos keresetindítási határidőt kell alkalmazni, amelyet azonban a felperes elmulasztott. [20] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és az alperes perköltségben történő marasztalását kérte. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok ítéletei megfelelnek a jogszabályoknak, olyan eljárási szabálysértés pedig nem történt, ami az ügy érdemi elbírálására érdemi kihatással lett volna. Alaptalanul hivatkozott az alperes arra, hogy a felperesnek a keresetét ... Község Önkormányzat Képviselő-testületével, mint munkáltatóval szemben kellett volna megindítania. Álláspontja szerint a felperes munkáltatója az önkormányzat által létrehozott költségvetési szerv volt, a képviselő-testület, illetőleg annak képviseletében eljáró polgármester csupán a munkáltatói jogkör gyakorló volt. [21] Álláspontja szerint a munkáltató felmentési intézkedése a Kjt. 30. §

(1)bekezdésébe ütközően semmis, mert az Mt. 27. §

(1)bekezdése alapján munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközött, amelyre az érdekelt az Mt. 27. §

(3)bekezdése szerint határidő nélkül hivatkozhatott. Az adott esetben az alperes semmis felmondása érvénytelen és ez alól nem kivételt állapít meg az Mt. 29. §

(5)bekezdése, hanem az érvénytelenség jogkövetkezményeként rendeli el az Mt. 82-

1. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazását. Ez azonban nem jelent kivételt az alól, hogy a semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat és azt a bíróságnak hivatalból is észlelnie kell. A Kúria döntése és annak jogi indokai [22] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozott. [23] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás alapján a felperes vezetői megbízásáról történő lemondását követően a részére felajánlott új munkakört nem fogadta el, ezért közalkalmazotti jogviszonyát ... Község Önkormányzatának polgármestere felmentéssel szüntette meg. [24] Az eljárt bíróságok ítéletükben azt állapították meg, hogy az alperes felmentő intézkedését nem előzte meg a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület döntése, továbbá annak indokolása nem felelt meg a Kjt.
2. §

(1)bekezdésében foglalt zártkörű felsorolásnak, ezért az jogszabályba ütközik, így semmis. Jogi álláspontjukra tekintettel jogszabálysértően elmulasztották az Mt. 287. §

(1)bekezdés b) pontjában előírt harminc napos keresetindítási határidő vizsgálatát. [25] Peradat, hogy az alperes a felmentő intézkedésben a jogorvoslati kioktatást megtette és tájékoztatta a felperest, hogy a határozat ellen a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 30 napon belül kezdeményezhet munkaügyi jogvitát. A

1. december 19én kelt felmentés ellen azonban a felperes a keresetét csak hónapokkal később,
2. október 6-án terjesztette elő. [26] Az Mt. az érvénytelenség körében külön szabályozza a semmisséget (Mt.
3. §), valamint a megtámadhatóságot (Mt. 28.§). Semmisnek tekinti azt a megállapodást, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre, avagy nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. Az Mt.
4. §

(3)bekezdése szerint az egyoldalú jognyilatkozatra a megállapodásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. [27] Az Mt. 27. §

(3)bekezdése értelmében a semmis megállapodás érvénytelen, kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító munkaviszonyra vonatkozó szabály más jogkövetkezményt fűz. [28] A munka törvénykönyve X. fejezet 44. címe a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) jogszabályba ütköző megszüntetéséhez nem a semmisség, hanem a jogellenesség jogkövetkezményét fűzi. [29] Az Mt. 29.§

(5)bekezdése a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelenségére szintén speciális szabályt tartalmaz annak kimondásával, hogy ebben az esetben az Mt. 82-84. §-ában foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azaz a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményét. [30] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében helytállóan utalt arra, hogy jogdogmatikai szempontból nem tehető különbség a jogszabályba ütköző és a jogellenes munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat között, hiszen a jogellenes jognyilatkozat is minden esetben valamely jogszabály megsértését, vagyis valamely tételes jogi rendelkezés előírásának megszegését jelenti. Az Mt. 29.§

(5)bekezdése erre az esetre az Mt. 82-84.§-ának, vagyis a jogellenes munkaviszony megszüntetés jogkövetkezményét rendeli alkalmazni, ezért a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) megszüntetésének jogellenességével összefüggő keresetlevelet az Mt. 287.§

(1)bekezdés b) pontja szerint harminc napon belül kell előterjeszteni, amit a felperes az adott esetben elmulasztott. [31] Az eljárt bíróságok ezért jogszabálysértően állapították meg, hogy a Kjt. 30. §

(1)bekezdésébe ütköző, valamint a polgármester által a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület felhatalmazása nélkül aláírt munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozat semmissége a keresetindítási határidőt felülírta és a jogellenesség jogkövetkezményei elévülési időn belül érvényesíthetőek. [32] A felperes a keresetlevelét a jogorvoslati határidőre történt figyelmeztetés ellenére több, mint 9 hónap elteltével nyújtotta be, ezért az elkésett. [33] A fentiekre tekintettel a Kúria a Pp. 275.§

(4)bekezdése alapján a jogerős ítélet azon rendelkezését, amelyben helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletének az alperest 8 havi felmentési időre járó távolléti díj jogcímén 2.264.000 forint megfizetésére kötelező rendelkezését, az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte és a pert a Pp. 130.§

(1)bekezdés

1. h)pontja és a Pp. 157.§
2. a)pontja alapján a felmentés jogellenessége és jogkövetkezményei tárgyában megszüntette. Ezt meghaladóan a jogerős ítéletet nem érintette. A döntés elvi tartalma [34] Ha a közalkalmazotti jogviszony (munkaviszony) megszüntetése munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, az Mt. nem a semmisség, hanem a jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményét rendeli alkalmazni. Záró rész [35] A pervesztes felperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján kötelesek az alperes első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási részköltségének megfizetésére. [36] A felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel az első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a alapján az állam viseli. [37] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,

1. október
2. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Tánczos Rita s.k. bíró