Gfv.30083/2019/6 – Kúria

(3)bekezdés a), c) pontok

1. III. tv.
2. §

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.083/2019/

1. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Tibold Ágnes előadó bíró . Csesznok Judit Anna bíró A felperes: A felperes képviselője: Szuchy Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Szuchy Róber ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Karácsony Gabriella ügyvéd A per tárgya: ajánlás hatályon kívül helyezése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla, 4.Pf.21.018/2018/
2. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék, 36.P.24.173/2017/
3. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] [3] A felperes mint ingatlanközvetítő megbízást kapott egy budapesti társasházi lakás tulajdonosától az ingatlan értékesítésére. A perben nem álló fogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó)
4. március 7-én a felperes közreműködésével megtekintette az ingatlant. A felperes mint közvetítő és a fogyasztó mint megbízó
5. március 10-én „Biztosítéki Szerződés" megnevezésű megállapodást kötöttek, amely szerint az ingatlanközvetítői tevékenység a fogyasztó számára díjmentes. A fogyasztó „vételi szándéka komolyságának jeléül" vállalta, hogy biztosíték címén 500.000 Ft-ot megfizet a közvetítőnek, ami szerződéskötés esetén a vételárba beszámít. Amennyiben a fogyasztó az ingatlan tulajdonosa által elfogadott vételi szándéknyilatkozatban rögzített határidőn belül és feltételekkel nem köti meg az adásvételi szerződést, vagy az ingatlan megvételére irányuló szándékától eláll, úgy a felperes jogosult a biztosíték összegét megtartani átalány kártérítés címén. Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a vételi szándéknyilatkozatban rögzített feltételek mellett a vételi ajánlatot visszautasítja, vagy neki felróhatóan marad el az ingatlan átruházása, vagy [4] [5] [6] [7] [8] [9] amennyiben a szerződés megkötése egyik félnek sem felróható okból hiúsul meg, úgy a biztosíték összege a fogyasztó részére visszajár. A fogyasztó a tulajdonos ellenajánlatát elfogadta, amely szerint az ingatlant 26.950.000 forintért megvásárolja, és az adásvételi szerződést
6. április 7-ig megköti. A fogyasztó
7. április 6-án arról tájékoztatta a felperest, hogy az adásvételi szerződést nem áll módjában megkötni, ugyanis a vételi ajánlatát követően szerzett tudomást arról, hogy a lakás nem felel meg a víziközmű szolgáltatásokról szóló
8. évi CCIX. törvény
9. §

(4)bekezdésében írtaknak, mivel a társasház a bekötési vízmérő berendezés elhelyezéséről

1. december 31-ig nem gondoskodott. A csatlakozás kialakítása időben bizonytalan, előre nem becsülhető költséggel jár és a bírság összege sem kalkulálható. Mindezek ismeretében nem tett volna vételi ajánlatot, ezért kérte a felperestől a biztosíték összegének visszafizetését. A felperes a fogyasztó kérését a Polgári Törvénykönyvről szóló
2. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:
3. §

(2)bekezdésére hivatkozással elutasította. A fogyasztó a felperessel fennálló jogvita rendezését kérte az alperestől. Az alperes a BBT/02292/

1. számú ajánlásában felhívta a felperest, hogy az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizessen meg a fogyasztónak 500.000 Ft-ot. Az ajánlás indokolásában az alperes a fogyasztó kérelmének, a felperes válasziratának, a felek meghallgatásán elhangzottaknak rögzítését követően, utalva a fogyasztó által benyújtott okiratra is, többek között megállapította, hogy a fogyasztó a vételi szándéknyilatkozata megtételekor és a „Biztosítéki Szerződés" megkötésekor nem ismerte teljes körűen az ingatlan tulajdonságait. Azokról a felperesnek mint az eladó megbízottjának volt kötelessége tájékoztatni a fogyasztót mint vevőt. A fogyasztó ezért a felperes hibájából, neki felróhatóan tévedésben volt a vételi szándéknyilatkozata megtételekor, így jogszerűen állt el vásárlási szándékától. A vízmérő órával kapcsolatos információ lényeges körülménynek minősül, amelyről a fogyasztó korábban nem szerezhetett tudomást. Ezt igazolja az is, hogy csak az eladó által adott meghatalmazás birtokában tudta beszerezni a vonatkozó információt. Az alperes az ajánlás indokolásában - egyebek mellett - kitért arra is, hogy nem a felperes, hanem a fogyasztó élhetne kártérítési követeléssel. A „Biztosítéki Szerződésben" meghatározott átalány kártérítésre vonatkozó rendelkezés jogszabálysértő, a szerződés tisztességtelen szerződési feltételeket tartalmaz, a jóerkölcsbe ütközik, etikátlan és tisztességtelen magatartást valósít meg. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [10] A felperes keresetében a fogyasztóvédelemről szóló
2. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgy.tv.)
3. §

(3)bekezdés

1. a)és
2. c)pontjára, másodlagosan

(4)bekezdésére hivatkozással az ajánlás hatályon kívül helyezését kérte. Arra hivatkozott, az alperes eljárása a keresetében részletezettek szerint jogsértő volt, az az Fgy.tv. több rendelkezésébe, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi III. törvény (a továbbiakban, rPp.) alapelveibe és az Alaptörvény XXIV. cikkébe ütközött. A kérelem meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye abból az okból, hogy a jogvita komolytalan. Az ajánlás tartalma sem felel meg a jogszabályoknak, téves alapállásból indul ki, az sem jogilag sem logikailag nem helytálló, és a tényállás feltáratlan maradt. Az ajánlás ezen túl alkalmas jóhírnevének megsértésére is. [11] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, nincs külön eljárási rendje, eljárására az Fgy.tv. szabályai irányadók, amelynek az megfelelt. Az egyezség elmaradása nem róható fel az alperesnek. A tényállás a felek előadása és az okirati bizonyítékok alapján megállapítható volt. Nyilvánosságra hozatal hiányában a felperes jóhírneve nem sérülhetett. Az első- és másodfokú ítélet [12] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [13] Határozata indokolásában rögzítette, az rPp. nem eljárási háttérjogszabálya a békéltető eljárásnak, ezért nem alapos a felperes rPp. és az Alaptörvény szabályainak megsértésére történt hivatkozása. Az alperes tanácsának eljárása megfelelt az Fgy.tv. rendelkezéseinek, amely nem írja elő az alperes számára eljárási szabályzat készítésének kötelezettségét, arra csak lehetőséget biztosít. Utalt arra, az alperes a meghallgatásra szóló meghívóban részletesen tájékoztatta a felperest az eljárási szabályokról, amelyeket meg is tartott. [14] A békéltető eljárásban jegyzőkönyv vezetését a törvény nem írja elő, ezért a bíróság az ajánlásban írtakból indult ki. A felperes a per során sem cáfolta, hogy egyezséget nem akart kötni. Az ajánlás tartalma alapján az is megállapítható, hogy az alperes a rendelkezésre álló bizonyítékokat értékelte, a felek nyilatkozatait rögzítette, így a tényállást megfelelően feltárta. [15] Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint az alperes eljáró tanácsának összetétele megfelelt az Fgy.tv.
2. §

(2)bekezdésének, az ellen a felperes az alperes eljárása során kifogást nem emelt, így arra a perben sem hivatkozhat alappal. Az alperes eljárása nem sértette az Fgy.tv. 30. §

(2)bekezdése szerinti egyenlő bánásmód követelményét. Rámutatott, az Fgy.tv. a fogyasztói érdekek védelmét szolgálja. Annyiban osztotta a felperes álláspontját, hogy az alperes túlterjeszkedett a jogvita keretein, azonban úgy ítélte meg, ez nem jelenti azt, hogy az alperes eljárása diszkriminatív lett volna. [16] Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint nem volt helye a fogyasztó kérelme elutasításának azon az alapon, hogy az komolytalan, továbbá az ajánlás nem sértette a felperes békéltető eljárásban benyújtott válasziratában feltüntetett anyagi jogi jogszabályt sem. [17] A felperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - az indokolás részbeni kiegészítésével helybenhagyta. [18] Alaptalannak találta az ajánlás hiányos tartalmára vonatkozó felperesi érvelést, figyelemmel arra, hogy az alperes hatásköre az Fgy.tv. 18. §

(1)alapján kiterjedt a perbeli jogvita elbírálására, illetékességét senki nem vonta kétségbe, és az alperes döntésének formájából, abból hogy nem kötelezést, hanem ajánlást hozott, az is következik, hogy a felperes nem tett alávetési nyilatkozatot. [19] A tanács összetételével kapcsolatban az ítélőtábla rámutatott, a felperes maga adta elő fellebbezésében, hogy a tanács módosult összetételéről a meghallgatás megkezdése előtt tudomást szerzett, amit nehezményezett, de a meghallgatáshoz hozzájárult. Ugyanezt tartalmazza az ajánlás indokolása is. Ebből következik, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, miszerint a felperes a békéltető eljárásban nem kifogásolta a tanács összetételét, ezen okból tehát az eljárás nem tekinthető szabálytalannak. [20] Bár a felperes állította, hogy az ajánlás indokolása alkalmatlan a meghallgatáson elhangzottak rekonstruálására, azonban sem az első-, sem a másodfokú eljárásban nem jelölte meg, hogy konkrétan mit tartalmaz tévesen, illetve milyen elhangzott nyilatkozatot nem tartalmaz az ajánlás. Jegyzőkönyv készítésének kötelezettsége hiányában a meghallgatáson elhangzottak lényegét jogszabálysértés nélkül tartalmazhatta az ajánlás indokolása. [21] A jogerős ítélet megállapítása szerint az alperes nem sértette meg az Fgy.tv. 30. §

(1)bekezdésében írt, egyezség megkísérlésére vonatkozó kötelezettségét, mivel a felperes semmiféle hajlandóságot nem mutatott a fogyasztó által kért összeg megfizetésére. Az alperesnek így nem volt lehetősége egyezség létrehozására, és a törvény nem biztosít számára olyan eszközt, amellyel az egyezség megkötése kikényszeríthető lenne. [22] Az ítélőtábla úgy ítélte meg, az alperes nem tekinthető elfogultnak abból az okból, hogy az ügyre nem tartozó kérdést is vizsgált (minősítette a „Biztosítéki Szerződés" tisztességességét és a felperes szerződési gyakorlatát), mert ennek nem volt kihatása a döntésre. Az érdemi döntés nem tartalmazott a felperes gyakorlatának megváltoztatására vonatkozó ajánlást. [23] Az ítélőtábla rögzítette, a felperes anélkül hivatkozott az ajánlás iratellenességére, hogy megjelölte volna, mely állítás lenne igaz. Az ítélőtábla ugyanakkor a fogyasztó előadását nem találta önellentmondónak, és úgy ítélte meg, a rendelkezésre álló adatok alapján a tényállás minden kétséget kizáró módon megállapítható volt, annak kiegészítése nem szükséges. [24] Az ítélőtábla tévesnek tekintette a fogyasztói kérelem komolytalanságára vonatkozó felperesi hivatkozást is, arra tekintettel, hogy félmillió forint visszafizetésére irányuló igény nem nevezhető jelentéktelennek, abban az esetben sem, ha az esetlegesen megalapozatlan lenne. [25] Az ítélőtábla határozata indokolásában rögzítette jelen ítélet [3] pontjában idézett szerződéses rendelkezést, és kifejtette, a szerződés megkötésének elmaradása az ingatlan tulajdonosának felróható, mivel az adásvételi szerződés azért hiúsult meg, mert nem adott tájékoztatást a szabálytalan vízvételezésről. A fogyasztó kérelmében azt nem vonta kétségbe, miszerint az ajánlattételt és azt követően, hogy ő tájékoztatta a felperest a problémáról, a felperes is adott tájékoztatást részére az ingatlan hiányosságairól, ennek azonban a jogvita elbírálásánál már nem volt jelentősége. A „Biztosítéki Szerződés" [3] pontban idézett rendelkezésére figyelemmel az ítélőtábla úgy ítélte meg, az elsőfokú bíróság az rPp. 221. §-ának megfelelően indokolt ítéletében helyesen állapította meg, hogy az alperes ajánlása a jogszabályoknak megfelelt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [26] A felperes felülvizsgálati kérelmében - tartalma szerint - a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetének helyt adó döntés hozatalát, másodlagosan az első- vagy a másodfokon eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, a jogerős ítélet az rPp. 206. §-ába, 213. §-ába, 221. §

(1)bekezdésébe, az Fgy.tv. 18. §-ába, 30. §

(1)bekezdésébe, 34. §

(3)bekezdésébe és 37. §

(1)és

(2)bekezdésébe ütközik. [27] A felperes előadta, a másodfokú bíróság a felperes kereseti kérelmeinek figyelmen kívül hagyásával hozta meg ítéletét, ezért az ítéletben foglalt döntése nem terjed ki a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre. A jogerős ítélet mind jogértelmezése, mind a jogvitában releváns információk együttes vizsgálata szempontjából téves, hiányos, önellentmondó, iratellenes, ennélfogva megalapozatlan. [28] Felperes álláspontja szerint az eljárt bíróságok az Fgy.tv. 37. §

(1)bekezdésének téves értelmezésével jutottak arra a következtetésre, hogy az alperesnek nem kötelezettsége eljárási szabályzat készítése. Ez a megállapítás csak a 37. §

(2)bekezdésére igaz, ezzel szemben az

(1)bekezdés az alperes által kötelezően készítendő eljárási szabályzatban foglalt részletszabályok kereteinek határát jelöli ki. Ha pedig a rendelkezésre álló jogszabályok nem biztosítanak optimális megoldást, akkor sem fogadható el, hogy az alperes eljárása ex lex állapotként kerüljön legitimálása. [29] A felperes fenntartotta az arra vonatkozó álláspontját, miszerint az ajánlás olyan formai hiányosságokban szenved, ami önmagában megkérdőjelezi az érvényességét, miután az alperes hatásköre és illetékessége abban nincs feltüntetve, és nincs utalás arra, hogy annak a felperes nem vetette magát alá. [30] Felperes előadta, a másodfokú bíróság az eljáró tanács összetételére mint egyedüli szempontra szűkítette le annak eldöntését, hogy az alperes eljárása jogszerű volt-e vagy sem. A felperes további hivatkozásait - a tényállás felderítésének, a fogyasztói önellentmondások feloldásának, a felek ütköző előadása feloldása megkísérlésének hiányát, az egyezség létrehozását célzó kötelezettség elmulasztását és a teljes eljárást átható elfogultságot - a másodfokú bíróság indokolás nélkül figyelmen kívül hagyta, azok elbírálását elmulasztotta. [31] Az eljáró tanács összetételével összefüggésben a felperes arra hivatkozott, a jogerős ítéletből nem tűnik ki, miszerint a másodfokú bíróság mire alapította azon megállapítását, hogy a felperes csak a perben kifogásolta a tanács összetételét. Ezen megállapításra jegyzőkönyv felvétele hiányában nem is volt lehetősége. [32] A jegyzőkönyv hiányával összefüggésben a felperes kifejtette, ha a jegyzőkönyv vezetése expressis verbis nincs is benne az Fgy.tv.ben, az attól még egyértelműen levezethető kötelezettsége lett volna az alperesnek, hiszen ezzel igazolható csak a szabályszerű eljárás. A másodfokú bíróság a jegyzőkönyvvezetés hiányát meg nem engedhető módon a felperes terhére értékelte. Az ajánlásban nem pótolható a jegyzőkönyv tartalma. [33] A felperes hangsúlyozta, az egyezség megkísérlése nem tekinthető pusztán formaságnak. Az alperes arra érdemi kísérletet sem tett, a jogvitában érintett felek álláspontjának közelítésére még csak utalás sem történt. Annak ítéleti rögzítésével, hogy az egyezségre a felperes semmiféle hajlandóságot nem mutatott, az ítélőtábla az alperes kötelezettségének elmulasztását e körben is a felperes terhére rótta. [34] Semmivel sem bizonyítható a jogerős ítélet azon megállapítása, hogy a feleknek a békéltető eljárás során egyformán volt lehetőségük az álláspontjuk kifejtésére. Az ítélőtábla figyelmen kívül hagyta, hogy a felperes az alperes eljárásának elfogultságát további bizonyítékokkal és érvekkel is alátámasztotta, így azzal, hogy az alperes a jogvita kereteit túllépve alkotott minden alapot nélkülöző, felperesre sérelmes véleményt, ami sérti a felperes jó hírnevét. [35] A felperes megítélése szerint mindkét fokú bíróság téves megközelítéssel, a peres eljárás tárgyától eltérve a fogyasztói jogvitát kívánta vizsgálni. Jelen eljárás tárgya azonban az alperes jogsértő eljárása és ajánlása. [36] Felperes különösen méltánytalannak tartotta a jogerős ítélet azon indokolását, miszerint tévesen hivatkozott arra, hogy a fogyasztó kérelme komolytalan, mivel félmillió forint visszafizetésére irányuló igény nem nevezhető jelentéktelennek. A felperes hangsúlyozta, a családi vállalkozás felperes működési körében ez az összeg nem jelentéktelen. Utalt továbbá arra, a fogyasztó az ajánlást követően sem indított semmilyen tényleges jogi kötőerővel bíró eljárást vele szemben, ami alátámasztja, a felperes által állítottakat, miszerint a fogyasztó alpereshez benyújtott kérelme komolytalan és zaklató jellegű volt. [37] A felperes kiemelte, a másodfokú ítélet semmilyen közelebbi konkrét indokolást nem fűz ahhoz, hogy mi alapján jutott arra a döntésre, miszerint az ajánlás és az elsőfokú ítélet mely jogszabályhelyeket és miért alkalmazott helyesen. A felperes megítélése szerint sem az ajánlás, sem az elsőfokú ítélet nem tartalmazott konkrét ellenérveket az eseti döntésekkel alátámasztott kereseti érveléssel szemben, így önmagában ebből következik a kereset elutasításának megalapozatlansága. [38] A felperes a „Biztosítéki Szerződés" jogerős ítéletben idézett tartalmára hivatkozással előadta, a fogyasztó „a határozott kötött idő lejárta előtt valótlan indokokra hivatkozással állt el", ezért az adásvételi szerződés megkötésének elmaradása neki róható fel. Ugyanakkor maga a fogyasztó is egyértelműen leszögezte, hogy az adásvételi szerződés nem a felperesnek betudható okból hiúsult meg, így fogalmilag kizárt a felperes elmarasztalása. A felperes a szerződéses kötelezettségét teljesítve közvetítette a vételi ajánlatokat és tájékoztatást adott a víziközmű szolgáltatás kérdéskörében. [39] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [40] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 272. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt a felhozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. [41] Az rPp. 270. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárás tárgya a jogerős ítélet, annak megállapítása, hogy a felülvizsgálati kérelemben konkrétan megjelölt okokból az jogszabálysértő-e. A fellebbezésben előadott és felülvizsgálati kérelemben megismételt hivatkozásokat, érveket az ítélőtábla már elbírálta, az azokkal kapcsolatos indokait a jogerős ítéletben kifejette. A felülvizsgálati kérelem elsőfokú ítélettel összefüggésben előadott hivatkozásait ezért a Kúria nem vizsgálta, nem vizsgálhatta. [42] A felperes a felülvizsgálati kérelmében ugyan hivatkozott arra, hogy álláspontja szerint az adott tényállás mellett a felperes ajánlás szerinti elmarasztalása, az ajánlás tartalma jogszabálysértő, megsértett jogszabályként azonban az Fgy.tv. 34. §

(4)bekezdését nem tüntette fel. Az rPp. 272. §

(2)bekezdésében és az azt értelmező, a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/

1. (II.15.) PK véleményben írtak értelmében a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabály megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. A felülvizsgálati kérelem azon része, amely a fenti tartalmi követelménynek nem felel meg, érdemben nem bírálható el. A Kúria ezért nem vizsgálhatta az ajánlás tartalma jogszabálynak megfelelőségét, például azt, hogy az ajánlásban az alperes hatáskörébe nem tartozó kérdésekben is állást foglalt-e, önmagában az az ajánlás jogszabálysértő voltának megállapítására alapot adhatna-e. Nem foglalhatott állást az egyébként az Fgy.tv.
2. §

(1)bekezdése által nem alátámasztottnak tűnő az ajánlás hiányosságaival kapcsolatos előadások (hatáskörrel, illetékességgel kapcsolatos álláspont kifejtésének, az alávetés hiányára utalás elmaradása) helyetállósága tekintetében sem. A Kúria kizárólag azt vizsgálhatta, hogy alperes eljárása az Fgy.tv. 34. §

(3)bekezdés

1. a)és
2. c)bekezdésének megfelelt-e, illetve megvalósultak-e a bírósági eljárásban a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott eljárási szabálysértések. [43] A Kúria rámutat, következetes gyakorlata szerint a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére csak kivételesen, abban az esetben van lehetőség, ha a bíróság kirívóan okszerűtlenül értékelte azokat, vagy megállapításai iratellenesek (BH 2012.179., KGD 2006.38.). Jelen esetben ilyen kivételes, felülmérlegelésre okot adó körülmény a jogerős ítélet kapcsán az alább kifejtettek szerint nem volt megállapítható. [44] A Kúria egyetértett az eljárt bíróságok egyező jogértelmezésével a tekintetben, hogy az Fgy.tv. 37. §-a nem teszi kötelezővé eljárási szabályzat alkotását a békéltető testület számára. Annak mindkét bekezdése feltételes módban fogalmaz, emellett maga az Fgy.tv. rögzíti a békéltető testület előtti eljárás alapelveit (pl. 24/A. §, 30. §

(2)bekezdés) és lényeges szabályait (25-

1. §), amelyek alapján az eljárás lefolytatható. Ennek megfelelően az eljárási szabályzat alkotásának elmaradása nem teszi az alperes eljárását jogszabálysértővé. Egyébként is, az Fgy.tv.
2. §

(3)bekezdés a) pontja szerint az ad alapot az ajánlás hatályon kívül helyezésre, ha az alperes eljárása az Fgy.tv. rendelkezéseinek nem felel meg. [45] Az eljárt bíróságok ezért helytállóan az alperes eljárásának a törvénynek megfelelőségét vizsgálták, és helytállóan állapították meg, hogy erre vonatkozó előírás hiányában a jegyzőkönyvezés elmaradása nem minősül eljárási szabálysértésnek. Megjegyzi a Kúria, ha a békéltető testület alkotott is volna eljárási szabályzatot, az sem biztos, hogy az előírta volna a meghallgatásról jegyzőkönyv készítését. Az eljárás jogszerűsége jegyzőkönyv hiányában is megállapítható. [46] A jogerős ítélet az iratoknak megfelelően állapította meg, a felperes nem tett arra nézve konkrét tényállítást, hogy mely elhangzott nyilatkozata szerepel tévesen, vagy nem szerepel az ajánlásban. A felperes sem az eljárás során, sem a felülvizsgálati kérelmében arra sem tett konkrét előadást, hogy mennyiben nem volt lehetősége a fogyasztóval azonos módon megtennie a nyilatkozatait, a kérelem komolytalanságát és megalapozatlanságát állító válaszirata alapján milyen konkrét lépést hiányol az alperes eljárásában az egyezség létrehozására, mindezért a Kúria nem látott sem alapot, sem lehetőséget a jogerős ítélet felülmérlegelésére. [47] A felülvizsgálati kérelemnek a jogerős ítélet jegyzőkönyvvel, egyezségkötéssel, alperes eljárásának elfogulatlanságával, a tényállás megfelelő feltárásával kapcsolatos megállapításait idéző, azokat sérelmező hivatkozásai önmagában cáfolják a felperes azon állítását, hogy az ítélőtábla az eljárási szabályok betartásának vizsgálatát kizárólag a tanács összetételére szűkítette le, és a további hivatkozásainak elbírálását elmulasztotta. A tanács összetétele körében pedig a felperes megalapozatlanul állítja, hogy a jogerős ítéletből nem állapítható meg, mire alapította a másodfokú bíróság azon ténymegállapítását, miszerint a felperes csak a perben kifogásolta az eljáró tanács összetételét. A felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben a jogerős ítélet rögzíti a felperes - az ajánlásban írtakkal azonos tartalmú fellebbezési előadását, miszerint a megváltozott tanácsi összetételről való tudomásszerzését követően, bár azt nehezményezte, de a meghallgatáshoz hozzájárult, ami nem értékelhető másként, mint úgy, hogy az ellen az alperes eljárása során nem emelt kifogást. [48] Felperes a felülvizsgálati kérelmében hangsúlyozta, az 500.000 Ft összegű követelés a felperes mint családi vállalkozás számára nem jelentéktelen. Ugyanezt állapította meg a jogerős ítélet a fogyasztó szemszögéből. A Kúria megítélése szerint is egy ilyen összegű követelés sem a fogyasztó, sem a felperesi vállalkozás szempontjából nem nevezhető jelentéktelennek, így egyetértett az eljárt bíróságok egyező álláspontjával, hogy az adott ügyben nem állt fenn a kérelem meghallgatás nélküli elutasításnak az Fgy.tv. 34. §

(3)bekezdés c) pontja szerinti feltétele, ezen okból sem magalapozott tehát az ajánlás hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem. A fogyasztó igényérvényesítése komolytalanságának alátámasztására a felülvizsgálati kérelemben előadott azon érvelés pedig, miszerint azóta sem kezdeményezett pert a felperessel szemben, nem volt figyelembe vehető, mert az mint az ajánlás meghozatalát követő körülmény az Fgy.tv. 34. §

(3)bekezdés c) pontja alapján nem adhatott alapot a kérelem elutasítására. [49] Megalapozatlanul hivatkozott a felperes felülvizsgálati kérelmében az rPp. egyes rendelkezéseinek megsértésére is. Az ítélőtábla az ítéletét kellő terjedelemben, az rPp. 221. §

(1)bekezdésében írtaknak megfelelően megindokolta, a jogerős ítéletből egyértelműen kitűnik, hogy a döntését mire alapította, kitérve a felperesi érvek elvetésének indokaira is. Az rPp.

1. §-ának sérelme fel sem merülhet, hiszen a felperesnek egy kereseti kérelme volt, az ajánlás hatályon kívül helyezése, így annak elutasításával a bíróság a felperes „valamennyi kereseti kérelmét" elbírálta. [50] Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértések nélkül hozott jogerős ítéletet az rPp.
2. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [51] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelemre tekintettel a felperes a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségét maga tartozik viselni, az alperesnek költsége nem merült fel, ezért a Kúriának arról határoznia nem kellett. [52] Az ítélet elleni felülvizsgálatot az rPp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [53] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,

1. december
2. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Csesznok Judit Anna sk. bíró