Gfv.30038/2019/7 – Kúria

(1),

(5),

1. IV. tv.
2. §, 12/
3. Korm. 8/A. §, 12/
4. Korm. 8/B. §, 66/
5. Korm.
6. §, 66/
7. Korm.
8. §, 66/
9. Korm.
10. § A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VII.30.038/2019/
11. A tanács tagjai: . Vezekényi Ursula a tanács elnöke . Tibold Ágnes előadó bíró . Csesznok Judit Anna bíró A felperes: Az alperes: Az alperes képviselője: Kovács és Kálmán Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Kálmán Balázs ügyvéd A per tárgya: szerződés részleges érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 20.Gf.40.346/2018/
12. számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 24.G.41.762/2017/
13. számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 12.700 (tizenkétezer-hétszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] [2] A peres felek a felperes mint adós és az alperes mint hitelező közötti 84.236 CHF összegű deviza alapú kölcsönszerződés biztosítására
14. február
15. napján jelzálogszerződést kötöttek. Abban a kölcsönösszeg és járulékai erejéig az alperes javára jelzálogjogot alapítottak a felperes társasház alapító okirat szerinti kizárólagos tulajdonát képező albetétén. A jelzálogszerződés
16. pontjának második bekezdése a következő rendelkezést tartalmazza: „A felek - a 12/
17. (I.30.) Korm. rendeletben foglalt szabályok alapján - rögzítik, hogy a bírósági végrehajtás mellőzésével történő értékesítés esetén az értékesítésre a Bank kielégítési jogának megnyíltától számított 270 (kettőszázhetven) napon belül azon a legalacsonyabb eladási áron kerülhet sor, amelyet a Bankkal szerződéses jogviszonyban álló, a tevékenység végzésére megfelelő jogosítvánnyal rendelkező, ingatlan-értékbecsléssel is foglalkozó cégek/egyéni vállalkozók (a továbbiakban: Értékbecslő(k)) valamelyike, a kielégítési jog megnyílását megelőző 90 (kilencven) napnál nem régebbi, vagy a kielégítési jog megnyíltát követő 120 (százhúsz) napon belül elkészített, likvidációs (menekülési) értékre vonatkozó értékbecslésében - lakóingatlan esetében a lakott, illetve a kiürített állapotra vonatkozóan külön-külön - meghatározott. A likvidációs (menekülési) érték megállapítása a zálogtárgy 30 (harminc) napon belüli értékesíthetőségét alapul véve történik. A Zálogkötelezett(ek) kijelentik, hogy az Értékbecslő(k) közül bármelyik által végzett értékbecslést teljes mértékben elfogadják, valamint tudomásul veszik, hogy a Bank jogosult az Értékbecslő(k) közül az értékbecslést elvégző személy kiválasztására." A kereseti kérelem és az alperes védekezése [3] [4] A felperes keresetében a zálogszerződés
18. pontjának fent idézett rendelkezése semmisségének megállapítását kérte a Polgári Törvénykönyvről szóló
19. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
20. §

(1)bekezdése, 209/A. §

(2)bekezdése és a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II.5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §

(1)bekezdés a) pontja alapján. Arra hivatkozott, hogy a kikötés nem biztosít semmilyen jogot az adós számára, hogy az elkészült szakvéleményt vitassa, illetve akár az alperes által elfogadott szakértői listából más szakértőt kérjen fel a likvidációs érték meghatározására. A felperesnek semmilyen beleszólása nincs a szakértő kiválasztásába. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Véleménye szerint a kikötés tisztességtelensége nem vizsgálható, mert azt a jogszabályi előírásoknak megfelelően határozták meg a felek. Az megfelel a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/

1. (I.30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Értékesítési Korm. rendelet) speciális rendelkezéseinek is. A kikötés a szerződésre irányadó lényeges rendelkezésektől nem tér el, és nyilvánvalóan nem összeegyeztethetetlen a jelzálogszerződés elsődleges funkciójával, a kölcsön visszafizetésének biztosításával. Az első- és másodfokú ítélet [5] [6] [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította a jelzálogszerződés
2. pontja [2] pontban idézett rendelkezésének érvénytelenségét. A fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről szóló 2/
3. (XII. 10.) PK vélemény
4. pontjában foglaltakra utalással rögzítette, a per tárgyát képező szerződéses rendelkezés tisztességtelensége vizsgálható: Amennyiben ugyanis a felek a bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésben megállapodnak, az rPtk.
5. §

(1)és

(2)bekezdései értelmében azt a legalacsonyabb eladási ár, illetve számítási módjának meghatározásával a szerződésben kell kitölteniük tartalommal. [8] Az rPtk. az értékesítés részletes szabályait nem szabályozza. Kiemelt jelentősége van annak, hogy a felek megállapodása a bírósági végrehajtáshoz hasonló garanciákat biztosítson a zálogkötelezett részére. Az elsődleges - bírósági - végrehajtáshoz képest alternatív végrehajtási mód választása miatt a zálogkötelezettet nem érheti hátrány. [9] Az ítélőtábla úgy ítélte meg, a támadott feltétel az értékesítést megelőző szakban indokolatlanul és egyoldalúan csak az alperes részére állapít meg jogokat, semmilyen érdemi jogosítványt nem biztosítva a zálogkötelezett részére. A zálogkötelezettnek nincs jogosultsága a szakértő kiválasztása körében, és a szakértői véleménnyel kapcsolatban kifogással sem élhet. A

1. április
2. napjától hatályos, a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/
3. (I. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 114/
4. (IV. 13.) Korm. rendelet rendelkezései a feleknek a szerződésből eredő jogaira és kötelezettségeire nem hatnak ki, azok a felperes részére semmilyen jogosítványt nem biztosítanak, így önmagukban nem változtatnak azon a tényen, hogy az egyedileg meg nem tárgyalt perbeli szerződéses rendelkezés a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapítja meg. [10] Az ítélőtábla utalt továbbá az álláspontját alátámasztó ítélkezési gyakorlatra, miszerint tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amelyben a zálogtárgy értékesítésének feltételei egyoldalúan úgy kerülnek meghatározásra, hogy a zálogtárgy értékesítését végző igazságügyi szakértő kiválasztásában az adós nem tud részt venni. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és elsődlegesen az első- vagy másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Állította, a jogerős ítélet az rPtk.
5. §

(1)és

(5)bekezdésébe ütközik, mivel az Értékesítési Korm. rendeletben foglalt rendelkezések lex specialis szabályok, azt nem a felek rendelkezési joga tölti meg tartalommal. [12] Alperes előadása szerint a Kúria a Gfv.VII.30.275/2017/

1. számú ítéletében kimondta, hogy a perbeli kötelemre alkalmazandó Értékesítési Korm. rendelet, és a helyébe lépő, a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítésének és a kielégítési jog gyakorlása felfüggesztésének és korlátozásának részletes eljárási szabályairól szóló 66/
2. (III. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Új Értékesítési Korm. rendelet)
3. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó 14-

1. §-ai olyan jogszabályi rendelkezésnek minősülnek, amelyek a tisztességtelenség vizsgálatát kizárják. [13] Az rPtk.
2. §

(1)bekezdésére alapítva sem állhat fenn érvénytelenség. A felperes jogérvényesítését, jogorvoslati jogát a jogszabályok biztosítják. A kereset esetleges sikere esetén a támadott kikötés helyébe a fenti rendelkezések lépnének, „amely alapján a felperes tényleges, a perrel érvényesíteni kívánt jogvédelmi érdekét azonosítani nyilvánvalóan nem lehet". [14] A felülvizsgálati ellenkérelem benyújtásakor képviseleti tevékenységet jogszerűen ellátó jogi képviselője útján előterjesztett felülvizsgálati ellenkérelmében a felperes a jogerős határozat hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [15] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 272. §

(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt a felhozott indokok alapján nem találta jogszabálysértőnek. [16] A felülvizsgálati kérelemben írtakra figyelemmel elsődlegesen abban a kérdésben kellett a Kúriának állást foglalnia, hogy a per tárgyát képező szerződéses rendelkezés tisztességtelenségének vizsgálatát az rPtk. 209. §

(5)bekezdése kizárja-e arra tekintettel, hogy az Értékesítési Korm. rendelet, illetve annak módosult szabályai mint lex specialis töltik meg tartalommal a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésére vonatkozó megállapodást. [17] A Kúria rámutat, az rPtk. 258. §

(4)bekezdése alapján a végrehajtás mellőzésével történő értékesítés módjára vonatkozó további szabályokról a szerződéskötéskor a Értékesítési Korm. rendelet rendelkezett, annak 1. §

(3)bekezdéséből következően a zálogkötelezett érdekét szem előtt tartva. Aszerint a Értékesítési Korm. rendelet rendelkezéseitől a felek csak abban a körben térhetnek el, amelyben azt a jogszabály lehetővé teszi. Az abban nem szabályozott kérdésekben a felek megállapodása csak akkor irányadó, ha az nem sérti a zálogkötelezett rendeletben biztosított jogait, és nem teszi terhesebbé a rendeletben előírt kötelezettségeit. [18] Az Értékesítési Korm. rendelet egyebek mellett szabályozta az előzetes értesítés formai és tartalmi követelményeit, a jogosulttal szemben támasztott általánosan elvárható gondosság követelményét, az elszámolás és az azzal kapcsolatos kifogás szabályait. Tényként állapítható meg ugyanakkor, hogy sem ez a rendelet, sem annak 2010. április 14-től a folyamatos ügyekben is alkalmazandóan módosult szövege nem tartalmazott szabályozást az értékbecslő személyének kiválasztására, az általa készített értékbecslés „teljes mértékben való elfogadására" nézve. [19] Az Értékesítési Korm. rendelet előző pontban idézett 1. §

(3)bekezdésének azon rendelkezésére pedig, amely szerint az abban nem szabályozott kérdésekben a felek megállapodása csak akkor irányadó, ha az nem sérti a zálogkötelezett rendeletben biztosított jogait, és nem teszi terhesebbé a rendeletben írt kötelezettségeit, nem értelmezhető akként, amely szükségtelenné tenné a tisztességtelen általános szerződési feltételek érvénytelenségének bíróság által történő kimondását. A fentiek megítélése a bíróság hatáskörébe tartozik. [20] Mivel az adott ügyben az alperes általános szerződési feltétele szerint a felek a zálogtárgy bírósági végrehajtás mellőzésével történő értékesítése esetére a legalacsonyabb vételár számításának, megállapításának módjában akként állapodtak meg, hogy azt az alperes által kiválasztott értékbecslőre bízzák, amely eljárásra sem diszpozitív, sem kógens szabályozást a felülvizsgálati kérelemben is megjelölt jogszabályok nem tartalmaznak, az ítélőtábla helytállóan foglalt úgy állást, hogy a támadott kikötés tisztességtelenségének vizsgálatát az rPtk. 209. §

(5)bekezdése nem zárja ki, figyelemmel a jogerős ítéletben is hivatkozott PK véleményben foglaltakra. Ezzel azonosan döntött a perbelivel azonos tartalmú kikötés tekintetében a Kúria a BH 2018.

1. számon közzétett határozatában, illetve a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Gfv.VII.30.275/2017/
2. számú ítéletében is. [21] Ezt követően abban a kérdésben kellett a Kúriának állást foglalni, hogy az rPtk.
3. §

(1)bekezdése szerinti feltétel fennáll-e, nevezetesen a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt perbeli szerződéses rendelkezés a szerződéskötéskor a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapította-e meg, illetve hogy az utóbb hatályba lépett, a felek jogviszonyában is érvényesülő jogszabályi rendelkezések a tisztességtelenség megítélésén változtatnak-e. [22] A Kúria egyetértett a jogerős ítéletben kifejtettekkel, miszerint a per tárgyát képező szerződéses rendelkezés, amely kizárólagosan az alperest jogosítja fel az értékbecslő kiválasztására, kizárólag az alperessel szerződéses kapcsolatban álló értékbecslők közül biztosítva a kiválasztás lehetőségét oly módon, hogy az értékbecsléssel szemben hatékony jogorvoslatot sem jogszabály, sem a szerződéses rendelkezés nem biztosít, tisztességtelen (BH 2018.256.). [23] Ezen a Kúria álláspontja szerint nem változtat a Értékesítési Korm. rendelet peres felek jogviszonyában is alkalmazandó 8/A.-8/B. §ainak elektronikus árverésre (EÁF), az ingatlan vételárának a becsértéktől való 30%-ot meghaladó eltérése, illetve a becsértéknek az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott értékadatokat tartalmazó nyilvántartás adataival való összevetése esetére az adóhatóság részére biztosított jogkör. Az kétség kívül a jelentős mértékben áron aluli értékesítés megakadályozását célozza, azonban a Kúria megítélése szerint nem eredményezi a megkötésekor tisztességtelen szerződési feltétel érvényessé válását, konvalidálódását. Egyrészt az nem érinti az értékbecslő egyoldalú kiválasztásának az alperes részére biztosított kizárólagos jogát, másrészt nem változtat azon, hogy az árverés kitűzését megelőzően a támadott szerződési feltétel - a jogerős döntésben írtak szerint semmilyen érdemi jogosítványt nem biztosít a felperes részére a szakértő személyével, az általa megállapított, az elektronikus árverés során figyelembe veendő becsértékkel összefüggésben. Érdemben ezzel azonosan foglalt állást a Kúria a Pfv.V.22.032/2018/8. számú határozatában. [24] A Kúria megállapította, hogy az ítélőtábla a jogerős ítéletében nem tért ki a felperes fellebbezési ellenkérelmében hivatkozott, az Értékesítési Korm. rendelet helyébe lépő Új Értékesítési Korm. rendelet 14-16. §-aival összefüggésben előadott érvelésére. Ezzel azonban az ítélőtábla olyan, a felülvizsgálati kérelemben tételesen nem is hivatkozott eljárási szabálysértést követett el, amely az ügy érdemi elbírálására nem hatott ki (rPp. 275. §

(3)bekezdés) figyelemmel az alábbiakra. [25] A Kúria előrebocsátja, a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott Gfv.VII.30.275/2017/

1. számú határozatában a Kúria olyan megállapítást nem tett, hogy a
2. március 15-től hatályos Új Értékesítési Korm. rendelet 14-
3. §-ai olyan jogszabályi rendelkezések, amelyek a tisztességtelenség vizsgálatát kizárják. A hivatkozott rendelkezések - amelyek figyelemmel az
4. §

(2)bekezdésében írtakra, valamennyi zálogszerződésen alapuló zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítése során alkalmazandók - a kielégítési jog gyakorlása során alkalmazott jogszabálysértő intézkedések elleni jogorvoslatokkal kapcsolatos eljárás szabályait tartalmazzák, ha a zálogjogosult a kielégítési jog gyakorlása során megszegi a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) vagy a rendeletben meghatározott kötelezettségeit. Az értékbecslő személyének kiválasztására vonatkozó rendelkezéseket ezen Korm. rendelet sem tartalmaz. Azzal szembeni jogorvoslatra a 14. §

(1)bekezdése nem ad lehetőséget, mivel az alperes részére a perbeli szerződéses rendelkezésben biztosított jog gyakorlása nyilvánvalóan nem tekinthető a zálogjogosult Ptk.-ban vagy a rendeletben meghatározott kötelezettsége megszegésének, ami a jogszabály szerinti jogorvoslat alapját képezheti. [26] A Kúria mindezekre tekintettel a jogerős ítéletet az rPp. 275.§

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [27] A felülvizsgálati kérelem nem vezetett eredményre, ezért a Kúria az rPp. 270. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó 78. §

(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest a felperes ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. Annak mértékét a meg nem határozható pertárgyértékre figyelemmel a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003 (VIII.22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdései és 4/A. §-a alapján, a kifejtett tevékenységgel arányosan határozta meg. [28] Az ítélet ellen a felülvizsgálatot az rPp. 271. §

(1)bekezdés e) pontja zárja ki. [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyláson kívül bírálta el. Budapest,

1. november
2. Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Tibold Ágnes sk. előadó bíró, Dr. Csesznok Judit sk. bíró