A határozat elvi tartalma: Az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés - de legkésőbb annak megkezdésétől számított 6 hónap időtartam -alatti felmondási védettség úgy értelmezendő, hogy az esetlegesen sikertelenül befejeződött kezelés után védettség megszűnik, de ezen okból az újabb emberi reprodukciós eljárással ismételten elkezdődik a munkáltatói felmondás tilalmának időtartama. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.I.10.198/2017/
- A tanács tagjai: . Tallián Blanka a tanács elnöke Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Hajdu Edit bíró A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Borfői Botond ügyvéd A per tárgya: munkaviszony jogkövetkezményei jogellenes megszüntetése és A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 5.Mf.680.664/2015/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 23.M.182/2014/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 5.Mf.680.664/2015/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A le nem rótt fellebbezési illeték az államot terheli. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- június 1-jétől állt az alperes alkalmazásában könyvelőként havi 190.000 forint munkabér mellett. [2] [3] [4] [5] A felperes az alperesnél való elhelyezkedését megelőzően gyermeke megszületése előtt emberi reprodukciós eljárásban vett részt, melynek során négy TB által támogatott beavatkozást hajtottak rajta végre.
- novemberében jelezte a vezérigazgatónak, H.t.-nak, hogy ismételten gyermeket kíván vállalni, és mivel természetes úton ezúttal sem járt sikerrel, emberi reprodukciós eljárást tervez. A vezérigazgató a felperest az ügyben a támogatásáról biztosította. A felperes ezt követően felkeresett egy meddőségi centrumot, ahol a vizsgálatok lefolytatása után különböző kezeléseknek vetették alá, illetve műtétet javasoltak, amelyre
- augusztusában került sor. A felperes
- szeptember 16-án tájékoztatta arról az alperest, hogy az emberi reprodukciós eljárás megkezdődik. A beavatkozásra
- október elején került sor, a kezelés azonban sikertelenül zárult. A felperes ezt követően
- november 11-én ismét munkába állt, és mind a vezérigazgatóval, mind a közvetlen felettesével, Zs.i.-val beszélgetést folytatott és közölte, hogy az utolsó TB által támogatott beavatkozása sikertelenül zárult, így most visszatér a munkába, jelöljék ki a feladatait. A felperes a későbbiekben is beszélt a munkatársaival a gyermekvállalási tervéről, a feletteseit azonban nem tájékoztatta egyértelműen arról, hogy az októberi sikertelen beavatkozás után az emberi reprodukciós eljárást tovább kívánja folytatni. A
- december 18-án sorra kerülő orvosi konzultációval is kapcsolatban csupán annyit mondott Zs.i.-nak, hogy vissza kell mennie a kórházba vizsgálatra és a papírokért. H.t. vezérigazgató
- december 21-én a felperest az irodájába hívta és közölte vele, hogy a cég a munkafolyamatok átalakítása miatt a könyvelők létszámát csökkenti, ezért a felperes munkaviszonyát meg kívánja szüntetni. A felperes ekkor elmondta, hogy a közös megegyezést nem akarja aláírni és úgy tudja, felmondási védelem alatt áll. H.t. ekkor azt válaszolta, hogy tudomása szerint ilyen védelem a felperest nem illeti meg. Ezt követően a felperes aláírta a felmondás végére írt nyilatkozatot, amely szerint „A felmondást a mai napon átvettem, és egyben nyilatkozom, hogy felmondási védelem vagy tilalom alatt nem állok". A felperes kereseti kérelme és az alperes védekezése [6] [7] A felperes pontosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a felmondás jogellenességét, és kötelezze az alperest elmaradt jövedelem címén kártérítés megfizetésére. Előadta, az alperes a felmondást vele úgy közölte, hogy tudta, miszerint emberi reprodukciós eljárás alatt áll, és felmondási védelem illeti meg. Állította, hogy a beavatkozás sikertelenségéről tájékoztatta a munkahelyi vezetőit, de a cégnél köztudomású volt, hogy nem tett le teljesen az eljárás folytatásáról, és ezért orvosokat keres fel. A felmondás közlésekor, annak aláírása előtt is tájékoztatta a vezérigazgatót arról, hogy védelem alatt áll. Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. Hivatkozása szerint a felmondási véedelem a felperest nem illette meg tekintettel arra, hogy olyan tájékoztatást adott, miszerint az emberi reprodukciós eljárás befejeződött. Az első- és másodfokú ítélet [8] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 23.M.182/2014/
- számú ítéletével a keresetet elutasította, és a felperest perköltség fizetésére kötelezte azzal, hogy az eljárási illeték és a tanú útiköltsége az államot terheli. [9] Az elsőfokú bíróság ítéletében utalt a munka törvénykönyvéről szóló
- évi I. törvény (Mt.)
- §-ának
(3)bekezdés e) pontjára, és a
(6)bekezdésére. [10] Kifejtette, hogy a felek között nem volt vitatott, miszerint a felperes
- szeptemberében a feletteseinek bejelentette, hogy október közepétől emberi reprodukciós eljárásban vesz részt, tehát a munkáltatót az eljárás megindulásáról megfelelően tájékoztatta. A felperes elismerte, hogy
- november 11-én visszatért a munkába, és a feletteseinek az eljárás sikertelen lezárulását elmondta. [11] A felperes a felmondás közlését megelőzően nem tájékoztatta az alperest megfelelően arról, hogy emberi reprodukciós eljárás alatt áll, ugyanis annak megindulásáról szóló közlést követően az eljárás befejeződését jelezte a felettesei felé, és ezt az információt utóbb sem változtatta meg. A felperesnek a perben nem sikerült bizonyítania, hogy a munkatársnőivel megosztott információi a feletteseihez is eljutottak. [12] Önmagában abból a körülményből, hogy a felperes
- november és december hónapban Zs.i.-tól többször elkéredzkedett orvoshoz, akár kifejezetten a nőgyógyászhoz, nyilvánvalóan nem vonható le feltétlenül következtetés arra, hogy az emberi reprodukciós eljárását kívánja folytatni. A felperes a perben előadta, hogy
- december 18-án közölte Zs.i.-val, hogy azért megy orvoshoz, hogy megbeszéljék a program folytatását, ez azonban nem volt bizonyított. [13] Mivel a törvénynek a felmondás közlése idején hatályos szövege a tájékoztatás megadását a felmondás közlését megelőzően kívánja meg, a bíróságnak a felmondás közlésével egyidejűleg e körben elhangzottakat vizsgálnia nem kellett. Mindkét fél által elismerten a felmondás közlésekor a felperes azt mondta a munkáltatóijogkörgyakorlójának, hogy „én úgy tudom, hogy felmondási védelem alatt állok", mire ő azt válaszolta, hogy „én pedig úgy tudom, hogy már nem". Nyilvánvaló, hogy a munkáltató tudatában lehetett annak, hogy melyik az a felmondási ok, amelyre a felperes ilyen módon hivatkozott, akár elhangzott az emberi reprodukciós eljárás kifejezés, akár nem. Azt azonban a felperes sem állította, hogy ez alkalommal bármit konkrétan közölt volna a feletteseivel arról, hogy a korábbi előadásával ellentétben mégis emberi reprodukciós eljárás folytatásáról döntött. [14] A bíróság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes nem teljesítette a felmondási tilalom fennállásához az Mt.
- §
(6)bekezdésében előírt feltételt, mivel a munkáltató képviselőinek minősülő személyeket sem a felmondás közlését megelőzően, sem később nem tájékoztatta arról, hogy
- november 11-ét követően is emberi reprodukciós eljárás alatt áll. Ezért az alperes
- december 21-én közölt felmondása felmondási tilalomba nem ütközött. [15] A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 5.Mf.680.664/2015/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, a felperest perköltség fizetésére kötelezte azzal, hogy a fellebbezési illetéket az állam viseli. [16] A másodfokú bíróság rámutatott arra, hogy az eljárás során a bíróság a Pp.
- §
(3)bekezdése szerint eljárva több esetben tájékoztatta a felperest az őt terhelő bizonyítási kötelezettségről. Nem azt kellett igazolnia, hogy a programot nem kívánja továbbfolytatni, hanem azt, hogy az emberi reprodukciós eljárásban vett részt abban az időpontban, amikor a felmondást vele közölték, és erről a vezetőjét megfelelően tájékoztatta a felmondás előtt. [17] Az elsőfokú bíróság kellő indokát adta, hogy miért nem minősült megfelelő tájékoztatásnak az, miszerint a felperes
- novemberben és decemberben Zs.i.-tól több alkalommal elkéredzkedett azzal az indokkal, hogy orvoshoz megy. A felperes iratellenesen hivatkozott a fellebbezésében arra is, hogy Zs.i. megerősítette, miszerint a felperes azt jelezte, hogy a lombikprogramban eljáró orvoshoz megy egyeztetni, illetve papírokért. [18] Az elsőfokú bíróság ugyancsak megindokolta, hogy miért nem fogadta el a felperes azon előadását, miszerint a kollégák között köztudomású volt, hogy az eljárást folytatni kívánta, és erről pedig a feletteseinek is tudomást kellett szerezni. A másodfokú bíróság osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját, miszerint a felperes nem teljesítette a felmondási tilalom fennállásához az Mt.
- §
(6)bekezdésében előírt feltételt. [19] A másodfokú bíróság ezen túlmenően nyomatékkal utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, miszerint a felmondási védelem az Mt. 65. §
(3)bekezdés e) pontja szerint az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelések kezdetétől, és annak tartama alatt, legfeljebb 6 hónapig áll fenn. A felperes
- októberében állt kezelés alatt, ez volt az OEP által támogatott utolsó lehetősége, amelyet követően az eljárás folytatásáról döntött. A jogszabály helyes értelmezése szerint a munkavállaló nőnek a lombikprogramban való ismételt részvétele esetén a védelem megmarad, azonban annak időtartama korlátozott, a kezelés megkezdésétől számítottan annak tartama alatt legfeljebb 6 hónapig áll fenn. Az iratokhoz csatolt igazolásokból kitűnően a felperes további kezelését
- február - március hónapra tűzték ki, amiből az következik, hogy a felmondás közlésekor nem állt védelem alatt, ezért a felmondás felmondási tilalomba sem ütközött. A felperes felülvizsgálati kérelme és az alperes ellenkérelme [20] A felperes felülvizsgálati kérelme a jogerős ítélet „megváltoztatására", és az alperes kereset szerinti marasztalására irányult perköltség fizetésre kötelezése mellett. [21] A felülvizsgálati kérelem jogszabálysértésként jelölte meg a Pp.
- §-át, valamint hivatkozott arra, hogy az alperes megsértette az Mt.
- §
(2)bekezdésében, és az MK.
- számú állásfoglalásában írtakat. A felmondás indokolása ugyanis nem valós, a könyvelő munkakör nem szűnt meg, csak a könyvelők száma csökkent. [22] Az alperes megsértette az Mt.
- §
(3)bekezdés e) pontjában foglaltakat, amikor a reprodukciós eljárás időszaka alatt felmondta a felperes munkaviszonyát. Tekintettel arra, hogy annak kezdő időpontja
- október 1-je volt, a védettség
- március 31-éig tartott volna. Önmagában az első kezelés sikertelensége nem jelenti a védettség megszűnését. A felperes szándéka szerint további beavatkozásra készült, azaz a munkáltató intézkedése önmagában ezért is jogellenes. [23] Az alperes megsértette az Mt.
- §-ában foglaltakat is. Az a tény, hogy a gyermekvállalási szándéka miatt a munkavállaló hátrányos helyzetbe került, azaz megszüntetik a munkaviszonyát, megvalósítja a diszkrimináció tilalmának megsértését. Bár a létszámcsökkentésben érintett munkavállalók kiválasztása a munkáltató joga, az alapvető munkajogi elveket azonban ennek során is be kell tartania. Mindezek ismeretében különösen aggályos a munkáltató azon eljárása, hogy a három könyvelő közül a felperest és vele szoros rokoni kapcsolatban lévő kollégáját, Varga Juditot távolították el a munkáltatótól. [24] A keresetet az eljáró bíróságok elutasították azzal érvelve, hogy a felperes nem volt felmondási tilalom alatt a felmondás közlésekor. A bíróság a 6 havi védelemre vonatkozó rendelkezés önkényes értelmezésével jutott arra a következtetésre, hogy a következő beavatkozás
- február - márciusban lett volna, így a felperest nem illeti meg a védelem. [25] Önmagában a beavatkozás sikertelensége nem jelenti a védelem azonnali megszűnését,
- december 21-én egyébként is nyilvánvalóvá tette a felperes, hogy védettség alatt áll. A munkáltató ettől függetlenül nem vonta vissza az intézkedését, hanem önhatalmúlag, védelem alatt nem álló személynek minősítette a felperest. A felmondási ok valótlan is volt, a munkáltató diszkriminációt valósított meg, így e három megközelítés alapján meg kellett volna állapítani a munkáltatói intézkedés „érvénytelenségét". [26] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [27] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [28] A Pp.
- §
(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogsértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényes feltételeknek akkor tesz eleget a fél, ha a felülvizsgálati kérelemben egyrészt megjelöli konkrétan a megsértett jogszabályhelyet, másrészt a hivatkozott jogszabálysértést is tartalmilag körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében több, egymástól elkülönülő jogszabálysértésre hivatkozik, valamennyi hivatkozásának rendelkeznie kell a fenti tartalmi követelményekkel [1/2016. (II.15.) PK vélemény]. [29] A felperes a fellebbezésében már nem hivatkozott sem arra, hogy a könyvelői munkaköre nem szűnt meg, sem arra, hogy sérült az Mt. 12. §-ában szabályozott diszkrimináció tilalma. Ezen kérdésekkel a másodfokú bíróság nem foglalkozhatott, ebből következően a felülvizsgálati eljárásnak sem lehettek tárgyai. [BH1995.163., Pp. 270. §
(1)bekezdés]. [30] A felperes jogszabálysértésként jelölte meg az Mt. 65. §
(3)bekezdés e) pontját és az ezzel kapcsolatos álláspontját ki is fejtette, így a felülvizsgálati kérelemről e körben lehetett állást foglalni. [31] A perbeli időben hatályos Mt. 65. §
(3)bekezdés e) pontja szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a nő jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap tartama alatt. [32] A másodfokú bíróság a tényállás részévé tette a SZ.J.K.É.B.E.K.B.M.C.főorvosa által
- április 17-én kelt igazolást. Eszerint a felperes kezelésének időpontját a
- december 18-ai megbeszélés alkalmával
- február - március hónapra tűzték ki. [33] A felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint tehát a felperes a
- októberében történt sikertelen beavatkozást követően
- november 11-én arról tájékoztatta a munkáltatót, hogy a társadalombiztosítás által finanszírozott kezelés befejeződött, jelöljék meg, mi lesz a feladata. A
- december 21-én kelt felmondást aláírta azzal a tartalommal - és utóbb sem hivatkozott e körben érvénytelenségi okra -, hogy nem áll védelem alatt. A M.C. főorvosa is megerősítette, hogy
- február március hónapra tűzték ki a következő beavatkozás időpontját. [34] Mindebből következően - figyelemmel az egészségügyről szóló
- évi CLIV. törvény
- §
(1)bekezdés f) pontjára és a 30/
- (VI.24.) NM rendelet
- §-ában rögzítettekre is - arra a következtetésre lehetett jutni, hogy a felperes korábbi kezelése
- októberében befejeződött, a következő kezelés várható ideje
- február - március hónapra tehető, így a felmondás idején a felperes nem állt védelem alatt. [35] Nem fogadható el a felperes azon érvelése, hogy a kezelés sikertelen befejeződése nem jelenti a védettség megszűnését, mert a felperes további beavatkozásra készült. Az újabb kezelés esetén a védettségi idő ugyanis ezen időponttól a törvényben meghatározott legfeljebb 6 hónapig ismételten újra megilleti. [36] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta a Pp.
- §-ának
(3)bekezdése alapján. A döntés elvi tartalma [37] Az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés - de legkésőbb annak megkezdésétől számított 6 hónap időtartam - alatti felmondási védettség úgy értelmezendő, hogy az esetlegesen sikertelenül befejeződött kezelés után e védettség megszűnik, de ezen okból az újabb emberi reprodukciós eljárással ismételten elkezdődik a munkáltatói felmondás tilalmának időtartama [Mt. 65. §
(3)bekezdés e) pont]. Záró rész [38] Az alperesnek igazolt költsége nem merült fel, ezért ebben a kérdésben a bíróság a határozathozatalt mellőzte a Pp. 79. §-ának
(1)bekezdése alapján. [39] A felperes munkavállalói költségkedvezményére tekintettel a felülvizsgálati eljárás illetéke az államot terheli az adott ügyben irányadó 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. §-a értelmében. [40] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
- február
- Dr. Tallián Blanka s.k. a tanács elnöke, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, dr. Hajdu Edit s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Nné tisztviselő