A határozat elvi tartalma: A kereseti kérelemhez kötöttség elve közigazgatási jogba is érvényesül. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.780/2018/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: ... pártfogó ügyvéd Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: rendőrségi bírósági felülvizsgálata ügyben hozott közigazgatási határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
- április 20-án kelt 4.K.27.030/2018/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.030/2018/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000.- (tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- június 2-án talált egy mobiltelefont, amelyet hazavitt. A telefon tulajdonosa a perben nem álló ... megtudta, hogy az elveszett telefonját a felperes birtokában van. Édesanyjával együtt megjelentek a felperes dunaföldvári házánál, ahol a felperes a telefon átadásáért 5000.- forint megtalálói díjat kért. [2] A felperes a 112 rendőrségi hívószámon bejelentette, hogy telefont talált. ...né
- június 2-án 18 óra 50 perckor telefonon bejelentést tett a Paksi Rendőrkapitányság Dunaföldvári Rendőrörse felé, hogy a fia elveszítette mobiltelefonját, amely a felperesnél található. A bejelentésre az ügyeletes ... rendőr törzszászlós körzeti megbízottat és ... rendőr tanulót küldte ki a felpereshez, akik 18 óra 55 perckor értek a felperes házához. A rendőrjárőr jelzésére a felperes kijött a házból, igazolta magát, majd elmondta, hogy talált egy mobiltelefont, amelyet másnap fog leadni a Dunaföldvári Rendőrösön. ... járőr felhívására a felperes a telefont átadta a részére, amely visszaszolgáltatásra került a tulajdonosának. [3] A felperes az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához beadványt terjesztett elő a
- június 2-i rendőri intézkedéssel szemben, amelyet a Hivatal megküldött a Paksi Rendőrkapitányság Vezetőjének, aki ezt követően hivatalból elrendelte a rendőri intézkedés ellen bejelentett panasz kivizsgálását. [4] Az elsőfokú rendőrhatóság a megismételt eljárás eredményeként
- oktatási 10-én meghozott határozatában a panaszt, mint alaptalant elutasította. Az indokolásban hivatkozott a Rendőrségről szóló
- évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.)
- §
(1),
(2)bekezdéseire. Megállapította, hogy a felmerült alkotmányos alapjogok - az emberi méltósághoz való jog, illetve az információs önrendelkezési jog - közül egyik sem sérült, az intézkedő rendőr betartotta a vonatkozó jogszabályokat, eleget tett az intézkedési kötelezettségének, ebből kifolyólag az intézkedés alá vont felperes tekintetében jogsérelem nem merült fel. [5] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- december 8án hozott 17000-105/17/2017.P. számú határozatában az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indokolásban kifejtette, a rendőri jelentésből, valamint a parancsnoki kivizsgálás eredményeképpen készített jelentésből megállapítható, hogy az intézkedő rendőr az intézkedés során jog- és szakszerűen járt el. A rendőrt az Rtv.
- §
(1)bekezdésében megfogalmazott intézkedési kötelezettség terhelte, amikor egy állampolgár bejelentette, hogy a fia tulajdonát képező, az általa elhagyott mobiltelefont a felperes megtalálta, azonban azt csak megtalálói díj ellenében hajlandó visszaadni. Az intézkedő rendőr számára nem volt megállapítható, hogy hol kezdődik a felperes magánterülete, ezért állt meg a panaszos házához vezető földes úton, ahonnan a panaszos kérése után elment és a Külső Téglaház utcában parkolta le szolgálati járművét. A kereseti kérelem [6] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát kérve annak bírósági felülvizsgálatát. Az elsőfokú ítélet [7] A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította. Az indokolásban rögzítette, hogy az alperes, illetve az elsőfokú hatóság a szükséges és elégséges bizonyítást lefolytatta, a határozatok tartalmazzák a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §
(1)bekezdése szerinti tényállást, illetve a döntés ténybeli és jogi indokait. Az iratok nem igazolják, hogy a rendőrjárőr bármilyen szabályszegést követett volna el, avagy olyan cselekményt, magatartást tanúsított, amely alapossá tehetné a felperesi panaszt. Az a keresetlevélben említett felperesi állítás, hogy a rendőrautó majdnem ráment a felperesi ingatlanon található vízóra aknára, nyilván nem eredményezheti a panasz, illetve a kereset jogszerűségét. A keresetlevélben említett másik személy, ... a helyszínen nem volt ott, az ő tevékenysége a jelentés megírása volt a Paksi Rendőrkapitányság Vezetőjének. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet tartalma szerint annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helyt adás iránt. [9] Előadta, a rendőrjárőr az általa talált - és a hatóságnak átadni szándékozott és jelzett mobiltelefon vizsgálatát számára sérelmesen végezte. A vizsgálat során magánlaksértés történt, valamint az eljárás módszere, dokumentációja során az emberi méltósága, hírneve súlyosan sérült. Ezzel a hatóság megsértette a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Harmadik Rész 2:42. §
(2)bekezdését és 2:
- § b) pontját. Mindezek miatt a felperes a jogsértés megállapítását és a Ptk. Harmadik Rész 2:
- § 1.,
- pontja alapján sérelemdíj megállapítását kérte a bírósági eljárásban is. Az elsőfokú bíróság a sérelemdíjra vonatkozó keresetéről nem döntött. A bíróság őt részletesen nem tájékoztatta perbeli lehetőségeiről, pedig jogi képviselő hiányában járt el. [10] A bírósági eljárás formális volt, őt a bíró érdemben nem hallgatta meg. A bíróság teljes egészében figyelmen kívül hagyta állításait annak ellenére, hogy ő jóhiszeműen és együttműködően járt el a hatósági eljárás során. [11] Az alperes írásbeli felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem alaptalan. [13] A polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)és
(2)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül. [14] A Kúria álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le. [15] A felülvizsgálati bíróság elsődlegesen hangsúlyozza, hogy a közigazgatási perben is érvényesül a kereseti kérelemhez kötöttség elve. A bíróság főszabály szerint csak a keresetlevélben szereplő jogszabálysértést vizsgálhatja. Ez egyben azt is jelenti, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében nem hivatkozhat olyan jogszabálysértésre, amelyet a közigazgatási perben határidőn belül nem jelölt meg. [16] A felperes - a felülvizsgálati kérelmében írtakkal szemben - sem a keresetlevelében, sem az első tárgyalásig előterjesztett iratában, sem az első tárgyaláson nem terjesztett elő sérelemdíj iránti igényt, ezért erről a közigazgatási és munkaügyi bíróságnak nem kellett döntenie. [17] A felperes a közigazgatási perben nem hivatkozott arra, hogy a rendőrhatóság megsértette a Ptk.-nak a felülvizsgálati kérelmében megjelölt rendelkezéseit. A korábban kifejtetteknek megfelelően így a felülvizsgálati bíróság nem vizsgálhatta érdemben a felperesnek a sérelemdíjra és a Ptk. megjelölt rendelkezéseinek megsértésére vonatkozó felperesi érvelést. [18] A Kúria rámutat, hogy a panaszt elbíráló elsőfokú és alperesi határozat jogszerűségének felülvizsgálata során nem a magánjogi, hanem a közjogi jogszabályok az irányadók, jelen esetben az Rtv. A közigazgatási perben nincs lehetőség arra, hogy a bíróság polgári jogvitára tartozó kérdésekről döntsön, így a sérelemdíjról és ehhez kapcsolódóan a Ptk. alkalmazásáról. [19] Az Rtv. 13. §
(1)bekezdése értelmében a rendőr jogkörében eljárva köteles intézkedni vagy intézkedést kezdeményezni, ha a közbiztonságot, a közrendet vagy az államhatár rendjét sértő vagy veszélyeztető tényt, körülményt vagy cselekményt észlel, illetve ilyet a tudomására hoznak. Ez a kötelezettség a rendőrt halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is terheli, feltéve, hogy az intézkedés szükségességének időpontjában intézkedésre alkalmas állapotban van. A 13. §
(2)bekezdése szerint a rendőr köteles a törvény rendelkezéseinek megfelelően, részrehajlás nélkül intézkedni. A 15. §
(1)bekezdése alapján a rendőri intézkedés nem okozható olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban az intézkedés törvényes céljával. [20] A Kúria nézete szerint a mobiltelefon ügyében eljáró rendőrjárőrt az Rtv. 13. §
(1)bekezdésében írt intézkedési kötelezettség terhelte, amelynek eleget tett, a 13. §
(2)bekezdésének megfelelően részrehajlás nélkül intézkedtek a rendőrök, betartva az arányosság követelményét. [21] Az elsőfokú bíróság a Pp. 206. §
(1)bekezdését alkalmazva a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján megfelelőn állapította meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékelte és azokat helyesen bírálta el. [22] A felperes részletes perbeli meghallgatása szükségtelen volt, mivel őt a panasz elbírálása során a rendőrhatóság meghallgatta és mind a hatósági, mind a bírósági eljárás alatt több beadványt is előterjesztett, amelyekből egyértelműen kiderült az álláspontja. [23] A Kúria a Pp. 275. §
(3)bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Záró rész [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §
(2)bekezdésére figyelemmel tárgyaláson bírálta el. [25] A pervesztes felperes köteles az alperes részére a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. [26] A felperes személyes költségmentes, így a feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §-ára tekintettel. [27] A pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. [28] Az ítélettel szembeni felülvizsgálatot a Pp.
- §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- november
- Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Vitál-Eigner Beáta s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő