Kfv.37882/2019/2 – Kúria

(1)bekezdés d) pontja alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés miatt indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.IX.37.882/2019/

1. A tanács tagjai: Dr. Stark Marianna a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Tánczos Rita bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: A felperes képviselője: Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete ügyintéző: dr. Balázs Ildikó kamarai jogtanácsos) Az alperes: ... Rendőr-főkapitányság Az alperes képviselője: Dr. Juhászné dr. Grunda Erzsébet kamarai jogtanácsos A per tárgya: illetmény-különbözet megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért határozat: Fővárosi Törvényszék 7.Kf.650.044/2019/
2. Az elsőfokú bíróság határozata: Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.27.555/2018/
3. Rendelkező rész A Kúria a megtagadja. felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes
4. augusztus 16-án kelt 301-73/180/
5. számú személyi állományra vonatkozó parancsával megállapította a felperes eseti gépjárművezetői pótlékra való jogosultságát a fegyveres szervek hivatásos állományának tagjai szolgálati viszonyáról szóló
6. évi XLIII. törvény (régi Hszt.)
7. §

(2)bekezdése, valamint a Hszt. végrehajtásáról szóló 140/

1. (VIII.31.) Korm. rendelet
2. §

(3)bekezdés

1. a)pontja alapján 2010. október 1. napi hatállyal, gépjárművezetői pótlékának mértékét az illetményalap 13%-ában (5.025,- Ft havi összegben) határozta meg. [2] A felperes perbeli előadása szerint 2015. július hónapot megelőzően rendszeresen, havi több alkalommal vezette parancsnoki utasítás alapján közterületi szolgálata ellátása során a hivatali személygépjárművet járőrszolgálat, hivatali ügyintézés, tankolás stb. alkalmával. A felperes keresete és az alperes védirata [3] A felperes keresetében 2015. július 1-től 2018. július 31. közötti időtartamra 184.400,- Ft illetmény-különbözet és középarányos kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Hivatkozása szerint 2015. július 1. napjától alacsonyabb illetményben részesül, mint amit a törvény előír, melynek oka, hogy részére 2015. július1jével a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (Hszt.) 352. §
2. b)pontja szerint korábbi rendszeres díjazás helytelenül került meghatározásra. Az első- és a másodfokú ítélet [4] [5] [6] [7] A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.27.555/2018/12. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és perköltség megfizetésére kötelezte az alperes részére. A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék 7.Kf.650.044/2019/8. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 109. §

(1)bekezdése alapján. A jogerős ítélet indokolásában foglaltak szerint az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy kizárólag a felperest 2015. június 30. napján megillető pótlékra jogosultság alapján kellett a rendszeres díjazás feltételeit figyelembe venni. A másodfokú bíróság álláspontja szerint a Hszt. hivatkozott rendelkezését eltérően kell értelmezni. A Hszt. 352. §

1. b)pontjában korábbi rendszeres díjazás körében azt tartalmazza, hogy az a juttatás minősül ekként, ami a hivatásos állomány tagját 2015. június 30-án megillette. Az illetményt pedig az egy hónapra számított pótlék összege szerint kell megállapítani. Abból a tényből, hogy a jogszabály tartalmazza a 2015. június 30-ai dátumot, nem az következik, hogy függetlenül attól, hogy a korábbi időpontokban ez a juttatás megillette-e a hivatásos állomány tagját, kizárólag ezt a napot lehetett vizsgálni a jogosultság fennállása szempontjából. A másodfokú bíróság álláspontja szerint éppen annak volt jelentősége, hogy ezen időpontot megelőzően rendszeresen kapta-e a díjazását a hivatásos állomány tagja, illetve annak, hogy a rendszeres díjazásra 2015. június 30-ig bezárólag jogosult volt-e. Az ügy megítélése szempontjából annak volt jelentősége, hogy a felperest nem vitatottan 2010 augusztusától megillető gépjárművezetői pótlék rendszeres díjazásnak minősült-e, az megfelelt-e a Hszt. 352. §
2. b)pontjában „korábbi rendszeres [8] díjazás" címen folyósított jövedelemnek. A jogerős ítéletbe foglalt jogi álláspont szerint a kifizetések gyakoriságából, figyelemmel a Kúria elvi határozatában (EBH.2013.M.16.), valamint eseti döntésében (Mfv.II.10.674/2017/3.) foglaltakra, nem lehetett az adott ügyben olyan következtetést levonni, hogy ez a juttatás rendszeresen illette meg a felperest. A felperes nem vitatta a pótlékra való jogosultság gyakoriságára vonatkozó perbeli adatokat, ezért szükségtelen volt további menetlevelek csatolása. A felülvizsgálati kérelem [9] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és az eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára való kötelezését kérte. Jogszabálysértésként a Hszt. 352. §
3. a)és
4. b)pontja, valamint a Hszt. 356. §-a, 353/A. §-a, 353/B. §-a és 353/D. §-a, továbbá a Kp. 78. §

(2)bekezdése és 79. §

(2)bekezdése megsértésére hivatkozott. [10] A felülvizsgálati kérelemben kifejtettek szerint a folyamatosan visszatérő gépjármű-vezetési feladat létét, megtörténtét mind a felperesi előadás, mind a csatolt menetlevelek, mind alperesi rendszeres pótlékmegfizetést alátámasztotta, illetve megerősítette volna a két indítványozott tanú vallomása is, viszont a visszatérő feladat, illetve a bármikori ellátási kötelezettség nem került értékelésre egyik bíróság által sem, holott ez a szempont a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatában (EBH.2013.M.16, Mfv.II.10.674/2017/3.) releváns tényező. Ezért a felperesi álláspont szerint a Kp. 118. §

(1)bekezdés d) pontja alapján indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A Kp. 118. §

(1)bekezdés d) pontja alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés miatt indokolt. [12] A Kúria a rendkívüli perorvoslati eljárásban - a Kp.

1. §-a alapján - a jogerős ítélet és az eljárást befejező jogerős érdemi határozat törvényességét vizsgálja. A Kúria a jogerős határozatok érdemi törvényességi felülvizsgálatát akkor végzi el, ha fennállnak a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának feltételei [Kp.
2. §

(1)bekezdés]. A Kúriának a Kp. 118. §

(1)bekezdés d) pontja alapján arról kell döntenie, hogy a jogerős ítéletet hozó bíróság felülvizsgálati kérelemben állított, az ügy érdemére is kiható jogszabálysértése folytán hozott döntés valóban eltér-e a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától. [13] Az adott esetben megállapítható, hogy a törvényszék a felülvizsgálati kérelemben is felhívott elvi határozatban és eseti döntésben kifejtett jogi álláspont alapján vizsgálta a felperes gépjárművezetői pótlékra való jogosultságát és azt, hogy ez a juttatás rendszeresen illette-e meg a felperest. Levont következtetése megfelel a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatának, a rendszeresség hiányára levont következtetés alapjául szolgáló mérlegelés a felülvizsgálati eljárásnak nem lehet tárgya. [14] Mindezekre tekintettel jelen ügyben a Kp. 118. §

(1)bekezdés d) pontjában írt feltétel nem állt fenn, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását - a Kp. 118. §

(2)bekezdése alkalmazásával - megtagadta. Záró rész [15] A felperest a munkavállalói költségkedvezményére tekintettel nem terhelte illetékfizetési kötelezettség a Kp. 35. §

(4)bekezdése alapján. [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [17] A végzés ellen a Kp.

1. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
2. szeptember
3. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Tánczos Rita s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró