← Magyarország

Gf.30242/2019/6 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.242/2019/6.szám A Szegedi Ítélőtábla a Munz és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Budai Zoltán ügyvéd Cím 1) által képviselt felperes neve felperes címe szám alatti állandó lakos felperes által - a Dr. Németi Zsoltügyvéd (Cím 2) által képviselt alperes neve alperes székhelye szám alatti székhelyű alperes ellen szavatossági igény és kártérítés iránti perében a Szegedi Törvényszék

  1. július
  2. napján kelt 11.G.40.034/2018/
  3. sorszámú ítélete ellen az alperes által
  4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő Í T É L E T E T: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az alperes 15 nap alatt köteles megfizetni a felperesnek 1.000.000,- (Egymillió) Ft másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS A felperes őstermelő családi vállalkozó. Az alperes felkérésére a VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet
  5. évben szakvéleményt készített a CLAAS Quadrant 3300 RF/RC szögletes nagybálázókról. A Mezőgéptesz Mezőgazdasági Gépvizsgálati Értesítő 335/
  6. számában közzétett szakvélemény szerint a vizsgálatot végző a CLASS Quadrant 3300 RC szögletes nagybálázót CLAAS AXion 920 nehéz univerzális traktorral üzemeltették az őszi búzaszalma bálázásakor. Rögzítették, a bálázó 3,9-5,0 kg/m rendfolyóméter tömegű szalmarendek felszedésében és bálázásában 7,0-7,9 km/h munkasebességgel dolgozott, különböző bálakamra nyomások mellett mérték az alapidőre vonatkozó teljesítményt, a bálák átlagos tömegét és a bálatömörséget. A bálák tömege és tömörsége a bálakamranyomás függvényében növekedett, 150 bar nyomásnál 536 kg-os, 200 kg/m³ tömörségű, míg 200 bar nyomásnál 585 kg-os 216 kg/ m³ tömörségű bála készült. A felperesnek korábban New Holland típusú bálázója volt, ami 420 kg-os bálákat tudott előállítani. Másik bálázót kívánt vásárolni, ennek érdekében
  7. nyarán megkereste alperest, akitől bemutatógépet igényelt. Alperes képviseletében eljáró Személy 1 területi képviselő a CLAAS Quadrant 3300 RC típust (továbbiakban: perbeli bálázógép) ajánlotta. A bemutatógépet oly módon bocsátotta felperes rendelkezésére, hogy azt a felperes által megjelölt táblákban az alperes alkalmazottja, Személy 2
  8. július
  9. -
  10. napja között üzemeltette. A felperes a bálázót a próba alkalmával nem működtette, Személy 2 azonban elmagyarázta a gép működését, miközben a felperes mellette ült és figyelt. A bemutatógéppel készített bálák súlyát a felperes és Személy 2 közösen nem mérték le. Személy 2 a bálázó kipróbálásáról minden napra vonatkozóan bemutató jegyzőkönyvet vett fel, a gép teljesítményére vonatkozó részt is ő karikázta be. A bemutató jegyzőkönyvek minősítésre vonatkozó részénél három alkalommal kiváló, míg egy alkalommal jó bejegyzés szerepel. A jegyzőkönyveket a felperes nem írta alá. A peres felek
  11. februárjában tértek vissza a bálázógép vételére, ekkor közöttük a gép teljesítménye nem került szóba, csak a bálázógép ára és egyéb kiegészítő alkatrésze A perben nem álló A Zrt., mint vevő, és az alperes mint eladó között
  12. március
  13. napján adásvételi szerződés jött létre a (...) alvázszámú perbeli szögletes nagykocka bálázóra bruttó 41.910.000,- Ft vételárért. A A Zrt. a bálázó tulajdonjogát abból a célból szerezte meg, hogy azt a felperessel megkötendő lízingszerződés útján számára lízingbe adja. Az adásvételi szerződés
  14. pontjában a vevő a lízingbe vevőre engedményezte az adásvételi szerződésen alapuló jogait, ide nem értve annak tulajdonjogát, illetve az esetleges vételár vagy az eladó által kizárólag a vevő részére biztosított árkedvezményt, így különösen az akciós árkedvezmény és az értékesítési támogatás visszatérítésére vonatkozó jogosultságot. A szerződés szerinti engedményezett szavatossági és jótállási jogok körében a lízingbevevő a kijavítás és a kicserélés iránti igényét közvetlenül az eladóval szemben érvényesítheti, valamint a
  15. évi V. törvényben (Ptk.) foglaltaktól eltérően a vételár leszállítás iránti igényét és az elállási jogot is a lízingbevevő gyakorolja a lízingbeadó előzetes írásbeli hozzájárulása alapján. A felperes, mint lízingbevevő és a perben nem álló A Zrt., mint lízingbeadó között
  16. március
  17. napján zárt végű pénzügyi lízingszerződés jött létre a 41.910.000,- Ft bruttó vételárú perbeli bálázó gép finanszírozására. A lízingszerződés XV/
  18. pontjában rögzítették, a lízingtárgy hibája miatt a lízingbeadót kellékszavatosság nem terheli, tekintettel arra, hogy nem működött közre a lízingtárgy kiválasztásában, valamint a lízingtárgy megszerzésére irányuló lízingszerződésből fakadó szavatossági jogairól sem mondott le, csupán átruházta azokat, az ÁSZF
  19. pontjában meghatározott korlátokkal a lízingbevevő felperesre. Az alperes
  20. március
  21. napján adta át a perbeli bálázót a felperes hódmezővásárhelyi telephelyén. A felperes a perbeli bálázót
  22. nyarán állította üzembe. Az alperes a perbeli bálázót több alkalommal javította. A gyártó által előírt javítóprogram keretében a préscsatorna oldalsó oldalának merevítését hegesztette,
  23. május
  24. napján a tömörítőcsatorna munkahengerét és tömörítését cserélték.
  25. július
  26. napján az előtömörítő-csatorna rugóját javították ideiglenesen azzal, hogy azt ki kell cserélni.
  27. október
  28. napján a gépen rugót cseréltek. Az alperes
  29. júliusában a présdugattyú csuszkáit cserélte, hézagolta és a bálacsatorna repedéseit hegesztette. A bálakos mérőszenzort cserélték
  30. szeptember
  31. napján, míg
  32. július
  33. napján a kötözőmotor tengelyén lévő szabadon futó kereket, illetőleg
  34. július 27-én a kötöző kioldó karját rögzítő részt. A felperes a bálázó által gyártott bálák súlyával nem volt megelégedve, ezért az alperes szerelői több alkalommal a helyszínen vizsgálták perbeli bálázót hagyományos módszerrel, valamint a gyár által rendelkezésre bocsátott diagnosztikai programmal. A szenzorokat és a nyomást mindkét módszerrel rendben találták. A bálázót működés közben is vizsgálták 185-190 bar nyomáson üzemeltették, ekkor szecskázó nélkül a bálázók súlya 455-465 kg, szecskázóval 460 kg volt, a szalma nedvességtartalma 10-11 %-os mértékű lehetett. Alperes munkavállalói, Személy 3 és Személy 4 a
  35. július
  36. napján kelt szerviz munkalapon rögzítették, hogy 10-13 %-os nedvességtartalmú szalmát 192-200 baron üzemeltetve 455-460 kg-os bálasúlyokat értek el. A szerviz munkalapot a felperes aláírta. A felperes G.40.206/
  37. szám alatt előterjesztett keresetében elsődlegesen a bálázógép kicserélésére kérte kötelezni az alperest a Ptk. 6:
  38. §

(2)bekezdése, továbbá 4.091.704,- Ft többletköltség, mint kár megfizetésére a Ptk. 6:174. §
(1)bekezdése alapján, majd utóbb a bálázógép préscsatornájának hibája miatt kérte a gép kijavítását, illetve cseréjét. Előadása szerint családi gazdaságát kívánta fejleszteni olyan bálázógéppel, melynek segítségével piacképes bálákat tud készíteni, azonban a mérések alapján a géppel gyártott bálák tömege lényegesen eltért az elvárttól, ezért nem tudott megfelelő tömörségű és súlyú bálákat előállítani, ami a számára kárt okozott, többletköltségei merültek fel. A perben beszerzett szakvélemény alapján a hibás préscsatorna kijavítását kérte, mert a kos oldalirányú mozgása miatt a préscsatorna megrepedt és ezért alkalmatlan a munkavégzésre. Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, mert a gép a teljesítés időpontjában hibátlanul működött. A bálák tömörségére vonatkozóan előadta, hogy a gyártott bálák tömege 455460 kg volt, ami megfelelő teljesítmény, és vitatta, hogy a préscsatorna repedése konstrukciós hiba. Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította. A perben lefolytatott bizonyítás adataiból arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a bálázó teljesítményével kapcsolatos okból nem teljesített hibásan, ezért a kellékszavatossági jogként érvényesített kicserélés iránti keresetet elutasította. A fellebbezés folytán eljárt Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.332/2017/
  1. sorszámú végzésében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és ugyanezt a bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A peradatokból megállapította, hogy a felperes
  2. sorszámú beadványában újabb hibát jelölt meg, amikor előadta a teljesítéskori rendeltetésszerű működését illetően, hogy a gépen belül a préscsatorna repedezik, mert javították, hegesztették a préscsatornát, mely a
  3. július 2-i szervízlapon is feltüntetésre került. Az a kijavítást követően is továbbrepedt, azonban ebben az állapotban vizsgálta meg a szakértő, amely olyan probléma, mely felveti, hogy a bálázógép a teljesítéskor nem volt alkalmas a rendeltetése szerinti célra, a gépet ki kell cserélni. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a felperes eredeti kereseti kérelmében megjelölt hibát és az azzal kapcsolatos szavatossági igényt bírálta el csupán. A felperes által több különböző hiba megjelölése különböző igénynek is minősül, melyek külön-külön vizsgálandók és bírálandók el. Ezért a másodlagosan előterjesztett kereseti kérelmet a megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak el kell bírálnia. A megismételt elsőfokú eljárásban az alapeljárásban beszerzett szakvéleményre figyelemmel a felperes keresetét módosította, és azt a préscsatorna hibája okán hibás teljesítés miatt tartotta fenn, és szavatossági igényként a Ptk. 6:
  4. §
(1), és 6:159. §
(2)bekezdése szerint elsődlegesen a bálázógép kijavítására, amennyiben az nem lehetséges, másodlagosan a kicserélésére kérte kötelezni az alperest (3.). A23/F/
  1. sorszám alatti beadványban ismételten módosított kereseti kérelemben a Ptk. 6:
  2. §-a alapján az addig érvényesített szavatossági jogokról az elállásra tért át, és kérte, a bíróság kötelezze az alperest 41.910.000,- Ft vételár és ezen összeg után
  3. március
  4. napjától járó késedelmi kamata megfizetésére. Utóbb módosított keresetét azzal indokolta, hogy a szakvélemény megállapította, a gép konstrukciós hibában szenved, a hiba nem javítható, azt folyamatosan fennálló hibái miatt használni nem tudja. A gép gyártása
  5. évben megszűnt, ezért annak kicserélésére nincs mód. Az elállásra figyelemmel vállalta a bálázógép alperes részére történő kiadását. A kijavításra, illetve kicserélésre vonatkozó kereseti kérelmét nem tartotta fenn. Az alperes ellenkérelmében a módosított kereset elutasítását kérte. Arra az esetre, ha a bíróság kijavításra kötelezné, a kijavítást vállalta. Előadta, a bálázógép értékesítésekor a szerződésben és a jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek megfelelt, a felperes azt megtekintett és kipróbált állapotban vásárolta meg. Az állítólagos meghibásodás a gép rendeltetésszerű használatát nem gátolja, mert nincs különbség a hiba megjelenése előtti és utáni teljesítménye között. A préscsatorna esetleges repedései nem befolyásolják a maximális présnyomáson történő üzemeltetést, továbbá jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. A kereset elutasításának van helye akkor is, ha a felperes a bálázógépet helytelenül használta, kezelte és ez okozta a préscsatorna repedését. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, fizessen meg a felperesnek 41.910.000,- Ft tőkét és annak
  6. március
  7. napjától számított késedelmi kamatát, valamint kötelezte a felperest, hogy ezzel egyidejűleg adja ki az alperesnek a bálázógépet azzal, hogy a teljesítéssel az alperesnek kell előljárnia. Döntését azzal indokolta, hogy a perben a felperes utóbb a bálázógép hibáját abban jelölte meg, hogy a gép préscsatornája repedezik, azt javították, azonban az továbbra is fennáll. A préscsatorna a terhelést nem bírja, megerősítése nem oldotta meg a problémát. Szakértő 1 igazságügyi szakértő szakvéleményére hivatkozással állította, hogy a préscsatorna repedése konstrukciós hiba, mely miatt a gép rendeltetésszerű használatra nem alkalmas. A bíróság szakértő bevonásával vizsgálta a préscsatorna repedésének okát. Erre Szakértő 2 szakértő kompetenciahiány miatt nem tudott nyilatkozni. Szakértő 1 szakvéleményében kifejtette, hogy a préscsatorna repedésének mélysége maximum 1 mm, oka a lekerekítés hiánya, amit konstrukciós hibának tekintett. Meghallgatásakor azt kiviteli, gyártási hibának jelölte meg és kiemelte, a repedések a bálázógép üzemeltetését és teljesítményét nem befolyásolják, azok nem okoznak balesetet vagy tűzveszélyt. A bálázógép alkalmas arra, hogy a felperes korábbi bálázógépénél nagyobb súlyú bálákat készítsen, megfelel a műszaki követelményeknek, az előírásoknak megfelelően nyújtja azt a teljesítményt, ami azonos rendeltetésű szolgáltatásoktól elvárható. Szakértő 3 igazságügyi szakértő vizsgálta, hogy a Szakértő 1 által konstrukciós hibának megjelölt hibaok - a bálázó préscsatornájának repedése - javítható-e, ha igen, milyen módon és költséggel, a hibaok megszűnik-e a bálázó, vagy a bálázó bármely alkatrészének cseréjével. A szakértő kifejtette, a bálázógép használatbavétele előtt az alperes gyári javító program keretében a préscsatornán merevítő hegesztést végzett. A felperes a préscsatorna repedésére, bemaródására, a présdugattyú oldalirányú mozgására
  8. év nyarán felfigyelt, a problémát jelezte az alperesnek, cseregépet kért, de végül az alperes javítási ajánlatát elfogadta, melyet végrehajtottak. A károsodásokat javító hegesztéssel, vezetékbeállítással próbálta az alperes alkalmanként javítani, a jelenségek azonban nem szűntek meg, mert a kiváltó okot nem szüntették meg, csak a tüneteket próbálták orvosolni. A felperes a bálázógép javítása miatt az alperes által rendelkezésére bocsátott cseregépen ugyanezeket a hibákat észlelte. A bálázó bemutatógépként 2300 bálaszám mellett került birtokba adásra, 2712 bálaszám mellett fejeződött be az alperesi üzemelés. A jelenlegi 18 248 db bálaszámot 536 üzemóra alatt érte el. A szakértő rögzítette, a préscsatorna csavarokkal állítható sarokelemei nincsenek egyforma hézaggal beállítva, így a préselő mozgás során oldalirányban nem funkcionálnak megfelelően. A préscsatorna oldalán a vezető sínrögzítésének hegesztési nyomai láthatók, a préscsatorna oldalában 40 mm szélességben, 1,5 mm mélységű vályúszerű benyomódás, kopás észlelhető, ami oldalirányú erőhatásra utal. Ugyanezen igénybevétel okozhatta a vezető sínek eredetileg is hegesztett rögzítései tönkremenetelét, ami a javító hegesztés után részben megismétlődött. A repedések eltérő hosszúságúak, terjedésük oldalirányúak, a préscsatorna falára merőleges, ami lüktető, hajlító igénybevételre utal. A préscsatorna felső részén elhelyezett 5 db szalmafogócsappantyú rögzítésén is keletkezetek repedések, melynek oka konstrukciós, illetve méretezési hiba. A vezetősín végénél a tömörülő szalma miatt nagy súrlódás lép fel, ami ezt a részt erősebben koptatja, ez a baloldalon repedéshez, közel törési állapothoz vezetett. A préscsatorna baloldalán megfigyelt, az alsó vezetősín alatti vályúszerű kopás és a vezetősín végén lévő repedés jobboldalon nem tapasztalható. A géptípust 2011-
  9. között gyártották, gyári javító program végrehajtását rendelték el, amit a perbeli gépen
  10. júniusában hajtottak végre. Az 1-
  11. pontban rögzített végrehajtási feladatok közül az utolsó elvégzésére nem került sor, mivel repedések nem voltak fellelhetőek. A szakértő nem állapította meg, hogy a perbeli gép típushibával rendelkezne, ugyanakkor utalt arra, az elrendelt javító program azt mutatja, jelentkezhettek olyan hibajelenségek, melyeket a gyártó észlelt és korrekcióra szorultak. Arra nem talált adatot, hogy a felperes a berendezést nem rendeltetésszerűen használta. A javításra két módon is kidolgozott, az egyik a hegesztéses megoldás, melynek költségét 544.000,- Ft-ra tette. A másik megoldás a vázcsere, melynek költsége 8.155.000,- Ft. A gyári javító program 1-
  12. pontja a vázszerkezet megerősítésére, merevségének fokozására irányult, ami a présdugattyú forgattyú sajtóművét tartalmazza. A szakértő rögzítette, a tapasztalt meghibásodások konstrukciós eredetűek, amelyek a vásárláskor fennálltak, idő kérdése volt, hogy a károsodás bekövetkezzen. További hibaforrás a présdugattyú vezető sínek tartójának hegesztéses rögzítése, illetve a szalmafogó csappantyúk rögzítési megoldása, melyeket a gyári javító programban sem sikerült kiküszöbölni. A bálázógép préscsatornájának repedései és egyéb meghibásodásai konstrukciós hibák, melyek hegesztéssel és vázcserével javíthatók. A konstrukciós hibára figyelemmel a javítások különböző mértékben helyreállítanák a szállításkori állapotot, de a normálisan elvárható működés nem garantálható, kevés az esély arra, hogy az eredeti állapot visszaállítása megfelelő eredménnyel járna. A bálázó nem üzemképtelen, de működtetése fokozódó károsodással jár, és az elvárható élettartamot nem fogja elérni, folyamatos üzemszerű alkalmazásra alkalmatlan. A gyártó a bálázógépet
  13. óta nem gyártja, az alperes
  14. óta nem forgalmazza, így kicserélése új gépre nem lehetséges. A tapasztalt hibák megnyugtató módon még a préscsatorna cseréjével sem javíthatók, az eredeti hibaokot nem orvosolják. Szakértő 3 igazságügyi szakértő szakvéleményét -
  15. sorszám alatti írásbeli nyilatkozatával és
  16. sorszámú kiegészítésével - ítélkezése alapjául, mint aggálytalant elfogadta. A szakértő a bevont társszakértőkkel együtt egyértelműen megállapította - és ezt Szakértő 1 szakvéleménye is megerősítette -, hogy a bálázógép préscsatornájának repedése és az ehhez kapcsolódó egyéb meghibásodások konstrukciós hibának minősülnek. A bálázógép szárazpróbáján jól kivehetők voltak a terhelés nélküli üzemelés esetén is fellépő súrlódási pontok. A bálázógép nem üzemképtelen, de folyamatos üzemszerű használatra és ebből eredően rendeltetésszerű használatra nem alkalmas. A szakértő azt, hogy mi a konstrukciós hiba, megjelölni nem tudta. A felperes állította, hogy a bálázógépet - az alperes állításával ellentétben - rendeltetésszerűen használta, de az alperes által hivatkozott fényképfelvételekről nem lehet megállapítani hol, pontosan mikor készültek, továbbá a felperes nem ismerte el, hogy a fényképeken szereplő bálázó az ő gépe lenne. Megállapította, a perben nem merült fel a felperes rendeltetésellenes használatával kapcsolatban olyan bizonyíték vagy körülmény, ami alapján szükség lett volna e körben további bizonyítás lefolytatására, így az alperes által kért tanúk meghallgatására, valamint a szakértői vélemény kiegészítésére. A konstrukciós hiba - amely miatt a bálázógép folyamatos üzemszerű működésre, rendeltetésszerű használatra alkalmatlan - a bálázógépben már az adásvétel megkötésekor jelen volt, ezért az alperes a Ptk. 6:
  17. §-a alapján hibásan teljesített. Utalva a hibás teljesítéssel kapcsolatos egyes jogalkalmazási kérdésekről szóló 1/
  18. (VI.21.) PK vélemény
  19. pontjára, szakértő bevonásával vizsgálta, hogy a bálázógép javítható-e, illetve ha nem, lehetőség van-e annak cseréjére. A szakértő a konstrukciós hibát eredményező hibaokok feltáratlansága miatt nyilatkozott úgy, hogy hegesztéssel, vázcserével a jelenlegi hibák javíthatók, a javítások eredményeként a szerződéskötéskori állapot különböző mértékben helyreállítható, azonban bizonyosan nem jelenthető ki, hogy a hibák ismételten nem állnak elő. Ezért a tapasztalt hibák megnyugtató módon még a préscsatorna cseréjével sem javíthatók, mivel az eredeti hibaokot az nem orvosolja. Mindezt az is alátámasztja, hogy az alperes részéről többször került sor a bálázógép javítására, azonban azok végleges eredménnyel nem jártak, a hibák újra megismétlődtek, a hibaokokat megszüntetni nem sikerült. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a bálázógép nem javítható. A bálázógép nem cserélhető, mert a konstrukciós hiba a cserével sem hárulna el, illetve a gépet már nem gyártják, és nem is forgalmazzák. Mindezeket egybevetve a felperes jogszerűen tért át a perben feltárt körülmények, különös tekintettel a szakvélemény alapján az elállásra, mint második lépcsőben érvényesíthető kellékszavatossági jogra [Ptk. 6:
  20. §
(1), 6:212. §
(1),
(3)]. Ezért kötelezte az alperest a gépjármű vételára, valamint annak szerződéskötés időpontjától járó késedelmi kamatai megfizetésére és ezzel egyidejűleg kötelezte a felperest a bálázógép kiadására azzal, hogy a teljesítésnél az alperesnek kell elöljárnia. Az elsőfokú bíróság ítélete elleni fellebbezésében az alperes elsődlegesen annak megváltoztatásával a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára történő utasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a részben lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként döntését téves ténybeli és jogi következtetésekre alapozta, melynek következményeként az ítélet téves és megalapozatlan is. Szükséges lett volna annak vizsgálata, hogy a perben felmerült szakkérdés Szakértő 3 igazságügyi szakértő kompetenciájába tartozik-e. A szakértői adatlapból megállapíthatóan a perbeli nagybálázóval kapcsolatban a szakértő kompetenciával nem rendelkezik, ezért a szakvélemény alapos és megalapozott nyilvánvalóan nem lehet. Ezen túl a szakértői vélemény önmagával és a perben korábban beszerzett adatokkal és szakvéleményekkel is ellentétben áll. A szakértő nem adott választ arra, hogy az általa megállapított konstrukciós hiba ténylegesen mit takar, az miben áll, az mennyiben befolyásolja a gép rendeltetésszerű használatát. Vitatta, hogy a teljesítéskor a gépben bármiféle konstrukciós hiba lett volna és arra nézve sincs magyarázat a szakvéleményben, hogy mit tekintett a szakértő eredendő konstrukciós hibának, mely javítás vagy vázcsere után ugyanúgy fennállana, mint a teljesítéskor. A szakértő a hibaokokat nem határozta meg, ezáltal a konstrukciós hibát feltételezni megalapozatlan állítás. A szakértő tényként foglalt állást abban is, hogy a bálázó a várttól elmaradó teljesítményt nyújtott, holott a gép rendeltetésszerűen üzemszerűen működött mindvégig, teljesítménye nem csökkent. A szakértő ugyanakkor nyilatkozott arról, hogy mérnöki következtetéseken alapuló elemzéssel méréses vizsgálat nélkül teljes biztonsággal nem lehet véleményt alkotni, mert szakvéleményében két javítási módot is említett, holott a szakvélemény korábbi megállapítása szerint a gép nem javítható. Javítással az eredeti állapotot lehet helyreállítani, ami nem kísérlet, hanem az esetleges probléma végérvényes megoldása. A szakértő megalapozatlanul használta a konsturkciós hiba kifejezést általános jelleggel bármely esetleges hibára vonatkoztatva, így a gyári javítóprogram elrendelésével kapcsolatban is. Az a megállapítás is alaptalan, hogy a gép cseréje azért nem lehetséges, mert azt már nem gyártják és a hibákat kiváltó ok így sem hárulna el. Sérelmezte, hogy az alapszakértői véleménnyel kapcsolatban bizonyítási indítványát is előterjesztette, és kérte a szakvélemény kiegészítését, amelyre nem került sor. A kiegészített szakvélemény alapján a kijavítás lehetősége miatt alaptalan a felperesnek az eredeti állapot helyreállítására irányuló kereseti kérelme. A szakértő előadta, hogy bench-markokat tanulmányozott és számításokat végzett, melyek feltüntetése azonban a szakvéleményben elmaradt, holott arra azok visszaellenőrzéséhez szükség lett volna. Továbbra is vitatta, hogy a felperes az üzemeltetést szakszerűen végezte, és kérdés, hogyan lehet vizsgálat nélkül tényként kezelni a megfelelő üzemeltetést. Ezzel szemben fényképfelvételekkel igazolta a felperes rendeltetésellenes géphasználatát, amely alapvető kihatással lehet az esetleges meghibásodásra. A kiegészített szakvélemény tartalmazta, hogy a gép már újkorában sem teljesítette a vele szemben támasztott igényeket. Ezzel szemben a szakvélemény azt tartalmazza, ez nem azt jelenti, hogy a gép már a kezdettől tartalmazta a meghibásodásokat, hanem később keletkeztek, de nem a rendellenes üzemelés okozta. Amennyiben eredendően a gép a szakértő megállapítása szerint a hibát nem hordozta, akkor az hogyan keletkezhetett, de, ha a gép eredendően hibátlan volt, úgy nyilvánvalóan a szakértői véleményben foglalt állítással szemben konstrukciós hibáról szó sem lehet. Ezért a használat körülményei vizsgálat tárgyát kellett volna, hogy képezzék, továbbá a gép az átadáskor hibátlan volt, szavatossági felelősségről nem lehet beszélni. A szakvélemény nem adott választ arra, hogy az esetleges meghibásodásokat mi okozhatta. Alaptalan az is, hogy a fennálló hibák a gép átadásakor is jelen voltak. Az a megállapítás sem igazolt és alátámasztott, hogy a gép üzemeltetésre alkalmatlan. Ennek ellentmond, hogy a felperes a 2017. évi szántóföldi próba és a legutóbbi szemle között több, mint 1000 bálát készített, melyet nem vitatott. Ezzel elismerte azt is, hogy a gép működőképes, rendeltetésszerű használatra alkalmas, csupán a per kezdeti szakaszában a bálasúlyokra vonatkozó alaptalan kritikája miatt nem kívánja azt használni. Lényeges, hogy Szakértő 1 a bálakamrafurat kiképzését nevezte konstrukciós jellegű hibának, az anyagvég lekerekítése hiánya miatt, ami nincs összefüggésben a keresettel és az újonnan kirendelt igazságügyi szakértő ebbe kapaszkodva nevezte konstrukciós hibának, ami nyilvánvalóan alaptalan. Nincs különbség a gép átadása időpontjában elért teljesítmény (bálaszám), valamint a felperes által jelzett állítólagos hiba megjelenése utáni teljesítmény között. A gép működését a felperes a szerződéskötéskor ismerte, a géppel elért teljesítményben változás nem állt be, ezért a kereset alaptalan. Megjegyezte, feltéve, amennyiben hibás teljesítés történt, akkor tisztázandó, hogy az állítólagos hiba milyen súlyúnak tekintendő, figyelemmel a Ptk. 6:159. §
(3)bekezdésére. Szakértő 1 szakértő akként foglalt állást, hogy az esetleges repedés nem befolyásolja a maximális présnyomáson való üzemeltetést, a préscsatorna fala alkalmas a maximális présnyomásra. A munkavégzés során semmiféle súlycsökkenés nem állott elő a bálákban, ezáltal az állítólagos hiba a rendeltetésszerű használatot nem befolyásolta. Ha a gép felperes általi helytelen használata okozta a préscsatorna repedését, akkor a kereset emiatt is alaptalan. Erre vonatkozóan - fényképfelvétel másolatait - az elsőfokú eljárásban csatolta. Arra következtetés is levonható, hogy a rendeltetésellenes használat következtében állott elő a préscsatorna repedése, mert nyilvánvalóan a gépben keletkezett túlsúly és feszültség az anyag elmozdulásához, repedéséhez vezetett. Kérte, a fényképfelvétel készítőit tanúként hallgassák meg, melyet a bíróság indokolatlanul mellőzött. A felperesi géphasználat a fékrendszerre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel is ellentétes volt. Az elsőfokú bíróság a fékberendezésre vonatkozó szakértő kirendelésére irányadó indítványnak sem adott helyt. A szakvélemények közötti ellentét feloldása alapvető bizonyítási feladat, ezért fenntartotta, hogy az eljárt szakértőket a bíróság egymás jelenlétében hallgassa meg. Az is megállapítható, hogy az elsőfokú ítélet a szakértői díjat megállapító végzés jogerőre emelkedését megelőzően született, mely ellen fellebbezést terjesztett elő és az elsőfokú bíróság anélkül hozott ítéletet, hogy a jogerős szakértői díjmegállapító végzés rendelkezésre állt volna, ez abszolút hatályon kívül helyezési ok. Az általa német nyelven is hiteles fordításban benyújtott gyártói véleményt is figyelmen kívül hagyta, amit a bizonyítékok között értékelni kellett volna. Indítványozta szakértői intézet perben való kirendelését. Fellebbezése kiegészítése mellékleteként - a másodfokú eljárásban - csatolta Szakértő 4 műszaki szakértő szakvéleményét. Ez alátámasztja, hogy a felperes a gépet nem rendeltetésszerűen használta, üzemeltette, továbbá, hogy a bálázógép javítása kivitelezhető. Egyértelműen nyilatkozik arról is, hogy a bálázógép bálakamrájának javítása vagy a bálakamra egyedi gyártására lehetőség van, ezáltal a bálakamra cseréjével és az üzemelési szabályok betartásával a gép üzembiztonsága és rendeltetésszerű használata biztosított. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, abból helytálló jogkövetkeztetésre jutott, érdemi döntésével és annak indokaival az ítélőtábla egyetért. Az alperes fellebbezésében előadottakra figyelemmel az ítélőtábla az alábbiakat jegyzi meg. A felperes módosított kereseti kérelmét a Ptk. 6:158. §
(1)bekezdésére alapította, amely szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy az alperestől vásárolt bálázógép a szerződés teljesítésének időpontjában hibás volt, rendeltetésszerű használatra a folyamatos meghibásodások miatt alkalmatlan, ezért a hibás teljesítésből eredő kellékszavatossági jogok közül - módosított keresetében - a 6:159. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti elállási jogát gyakorolta és kérte annak következtében a szerződéskötést megelőző (eredeti) állapot helyreállítását. Az alperes fellebbezésében eljárásjogi szempontból sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a szakértői díjat megállapító végzés ellen előterjesztett fellebbezés jogerőre emelkedését megelőzően hozta meg az ügyben ítéletét, holott a szakértői díjat megállapító végzés elleni fellebbezéssel élt. Ez álláspontja szerint olyan súlyú eljárási szabálysértés, amely az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését indokolja. Az ítélőtábla az iratokból megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a szakértői díjat megállapító
  1. sorszámú végzése
  2. június
  3. napján kelt, ellene az alperes a törvényes határidőben
  4. sorszám alatt
  5. július
  6. napján terjesztett elő fellebbezést, az elsőfokú bíróság ítéletének kelte pedig
  7. július
  8. napja. Mindezen adatok egybevetéséből egyértelműen megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság az ügyben hozott érdemi döntését - ítéletét - megelőzően hozta meg a szakértő díjának megállapítása tárgyában végzését, ezért eljárási szabályt az ügy érdemi elbírálására kihatóan nem követett el. Utal arra az ítélőtábla, ha az alperes által az elsőfokú ítélet meghozatalát követően előterjesztett fellebbezés sikeres lett volna, akkor utóbb az elsőfokú bíróság az
  9. sorszám alatti ítéletét kijavíthatta volna a jogerős másodfokú végzés figyelembe vételével a perköltség vonatkozásában [Pp.
  10. §
(1)bekezdés]. Mindezek miatt nincs olyan az alperes által hivatkozott eljárási hiba, amely az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését indokolná, ezért a fellebbezés érdemben elbírálható volt. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, majd a másodfokú eljárásban
  1. szám alatt azt kiegészítette azzal, hogy szakértői véleményt szerzett be annak alátámasztására, hogy a perbeli bálázógép javítható. Fellebbezése kiegészítése mellékleteként a
  2. október
  3. napján kelt szakvéleményt is csatolta. A Pp.
  4. §-a szerint a fellebbezést a határozat közlésétől - jelen esetben az elsőfokú ítélet alperes részére történő kézbesítése napjától, tehát
  5. július
  6. napjától - számított 15 nap alatt kellett előterjeszteni, a törvénykezési szünetre (Pp. 104/A. §) is figyelemmel szeptember 05-ig. A Pp.
  7. §
(1)bekezdésének második mondata szerint a fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására feltéve, hogy az - elbírálás esetén rá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. Az iratokból megállapíthatóan az elsőfokú eljárásnak tárgya volt, hogy a perbeli bálázógép hibája javítható-e vagy sem, a hiba javíthatósága körében az elsőfokú bíróság szakvéleményt szerzett be, ezzel kapcsolatban
  1. sorszámú ítéletében állást foglalt, melyet az alperes a törvényes határidőben előadott fellebbezésében vitatott. Mindezekből következően a fellebbezést előterjesztő alperesnek az elsőfokú eljárás során is lehetősége volt álláspontja - akár általa beszerzett szakvélemény csatolásával - alátámasztására, a perbeli szakértő szakvéleményének aggályossá tételére, mellyel az alperes nem élt. A másodfokú eljárásban csatolt új bizonyíték, mivel az alperes nem igazolta, hogy az abban foglalt tényekről csak a határozat meghozatalát követően szerzett tudomást, a fellebbezés érdemi elbírálása során nem volt figyelembe vehető. Az alperes az ügy érdemére vonatkozó fellebbezésében nem vitatta azt, hogy a felperes részére értékesített bálázógép hibás (azt többször javítani kellett), arra hivatkozott, hogy a hiba oka a teljesítéskor nem állt fenn. Tekintettel arra, hogy a felperesi őstermelő és az alperesi gazdálkodó szervezet által kötött szerződés nem fogyasztói szerződés, ezért perbeli esetben a felperesnek kellett bizonyítania, hogy az alperes hibásan teljesített, azaz a hiba már a teljesítéskor fennállt, figyelemmel a Ptk. 6:
  2. §-ában írtakra. Az elsőfokú bíróság a perben beszerzett szakértői vélemények megállapításainak egybevetéséből jutott arra a következtetésre, hogy a bálázógép hibája a felek között létrejött szerződés teljesítésekor már fennállt. Az alperes az elsőfokú eljárásban és fellebbezésében is vitatta a szakértői vélemények aggálytalanságát. Az alperes a szakvéleményekkel kapcsolatosan elsődlegesen a Szakértő 3 igazságügyi szakértő által előterjesztett és kiegészített, az elsőfokú bíróság által az ítélkezés alapjául elfogadott szakvéleményt elsődlegesen abból a szempontból támadta, hogy a szakértő a szakvélemény elkészítéséhez nem rendelkezett kompetenciával. Ezzel kapcsolatban az ítélőtábla osztja az elsőfokú bíróság ítéletében kifejtetteket. Az elsőfokú bíróság szakértő kirendelő végzése szerint a kirendelés nem a bálázógép működésére, teljesítményére és mezőgazdasági gépészeti ismereteket igénylő vizsgálatára vonatkozott, hanem a korábbi, Szakértő 1 szakértő által készített szakvéleményben konstrukciós hibának megjelölt károsodás javítási módjaira. A rendelkezésre álló iratok szerint a szakértő gépgyártás technológus, mérnöki, szakmérnöki képességgel rendelkezik, kutató és anyagvizsgáló intézetnél, valamint a különféle gépészeti szerkezetek káreseményeinek szakértői gyakorlata alkalmassá és kompetenssé tette az elsőfokú bíróság által feltett kérdések megválaszolására. Az valóban igaz, hogy a szakterületek megjelölése között nem szerepel a „mezőgazdasági gép gyártása" megnevezés, azonban a kirendelő végzés szerint feladata nem a mezőgazdasági gépgyártás körébe esett, a repedések hiba okainak vizsgálatához a szerkezet részleges anyagi és funkcionális vizsgálata volt szükséges. Helyesen utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy a kirendelés szerinti feladat független a mezőgazdasági gépgyártási ismeretektől. Ezen túl az ítélőtábla rámutat arra, hogy a gép rendeltetésszerű működése körében az elsőfokú bíróság Szakértő 3 igazságügyi szakértő kérelmére Szakértő 5 mezőgazdasági gépgyártásra kompetenciával rendelkező társszakértői és Szakértő 6 tűzvizsgálati igazságügyi szakértő társszakértői bevonását engedélyezte. Ezért a társszakértő bevonásával kiegészített szakvéleményt illetően az alperes által felhozott és a szakértői komptenciával kapcsolatos kifogások súlytalanok. Mindezek miatt az ítélőtábla is úgy találta, hogy a perben előterjesztett és kiegészített szakvélemény a perben felhasználható volt, és az ítélkezés alapjául szolgálhatott. Ebből az is következik, hogy az elsőfokú bíróság - egybevetve a perben beszerzett Szakértő 1 szakvéleményét, valamint Szakértő 3 és a társszakértő bevonásával készített véleményt is - a szakvéleményeket aggálytalannak minősíthette, és arra ítéletét alapozta. Szakértő 1 2017-ben a préscsatorna repedését, mint hibát megállapította, mélységét 1 mm-ben, okát a lekerekítés hiányában jelölte meg, és konstrukciós hibaként azonosította (48.). Szakértő 3 2018.11.16-i helyszíni szemle alapján megállapította hibaként: a présdugattyú sarokelemei nincsenek beállítva, a préselő mozgás során oldalirányban nem funkcionálnak megfelelően; a préscsatorna oldalán a vezetősín rögzítésének korábbi hegesztési nyomokat oldalirányú erőhatás okozta, a préscsatorna oldalán szabályszerű benyomódás, kopás látható, ami az oldalirányú erőhatásra utal, a préscsatorna oldalán repedés, törés látható (
  3. sz.). A szakértő konstrukciós hibának minősítette a hibákat, melyek álláspontja szerint a gyári javítóprogrammal sem volt kiküszöbölhetők. A bíróság az egymással összhangban álló szakvélemények alapján helyesen állapította meg, hogy a bálázógép préscsatornájának repedése - melyek tényét alperes nem vitatta, sőt azt javította is - és az ehhez kapcsolódó egyéb meghibásodások konstrukciós hibának minősülnek. A hiba teljesítéskori léte kétséget kizáróan megállapítható, tekintettel arra, hogy a perbeli bálázógép értesítését követően azon gyártó-javító programot végeztek el azon elemek vonatkozásában, ahol a rendellenességek jelentkezhetnek. Az is ténykérdés - és ezt az alperes sem vitatta -, hogy a felperes által jelzett hibák a gyári javító program elvégzése ellenére továbbra is fennállottak, azokat alperes (
  4. és 2016- ban) javította is. Szakértő 1 szakvéleménye
  5. évben, és Szakértő 3 2018-as évben készült szakvéleménye is megállapította azt, hogy a hibák továbbra is fennállanak. Emiatt nincs jelentősége az alperes által csatolt
  6. évi fényképfelvételeknek - még ha az valóban a felperes gépéről készült is, melyet felperes vitatott - arra vonatkozóan, hogy a felperes rendeltetésellenesen használta a bálázógépet és ennek következtében jelentkeztek a hibák tekintettel arra, hogy a hibák már a teljesítés időpontjától, kezdődően
  7. év nyarától folyamatosan fennállottak. Ez azt is jelenti, hogy az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor az e vonatkozásban előterjesztett alperesi bizonyítási indítványok foganatosítását mellőzte. Az elsőfokú bíróság a fent kifejtettek alapján helyesen állapította meg a rendelkezésre álló peradatokból és szakvéleményekből azt, hogy az alperes hibásan teljesített a perbeli bálázógépet illetően, ezért kellékszavatossági kötelezettsége fennáll (Ptk. 6:
  8. §). A kellékszavatosság a hibás teljesítésnek az a jogkövetkezménye, amely a visszterhes szerződések jogosultjának a szolgáltatás hibájában megvalósuló, értékcsökkenést eredményező teljesítési érdeksérelme repalására szolgál. A szavatosság a hibás teljesítés objektív jogkövetkezménye: a kötelezett a hibás teljesítésért - függetlenül attól, hogy azt kimentette-e - kellékszavatossági kötelezettséggel tartozik. A hibás teljesítés következményeként - kellékszavatossági igényként - a felperes pontosított keresetében a Ptk. 6:
  9. §
(2)bekezdés b) pontja szerinti elállási jogát gyakorolta. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a bírói gyakorlatra is figyelemmel, hogy a felperes által gyakorolt elállás jogszerű volt. A Ptk. 6:159. §
(2)bekezdés a-b) pontja határozza meg a hibás teljesítés esetén a jogosult által gyakorolható kellékszavatossági jogokat. A jogosult által gyakorolható szavatossági jogokat illetően a Ptk. fenti rendelkezése egyértelmű prioritást ad a természetbeni teljesítést biztosító szavatossági jogoknak. A jogosultnak elsősorban kijavításra vagy kicserélésre van joga [Ptk. 6:159. §
(2)bekezdés a) pont], míg az árleszállítás a hiba jogosult általi kijavítása vagy kijavíttatása, valamint az elállás csak másodsorban (második lépcsőben) alkalmazható jogosultságok [Ptk. 6:159. §
(2)bekezdés b) pont]. A Ptk. szabályozásából következően tehát a jogosult - jelen esetben a felperes - első lépcsőben a kijavítás vagy kicserlés szavatossági joga között választhatott. A második lépcsőben pedig árleszállítást követelhet, vagy a hibát maga kijavíthatja, kijavíttathatja a kötelezett költségére, vagy elállhat a szerződéstől. Ezek a szavatossági jogok három alternatív feltételtől függően érvényesíthetőek: ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést - megfelelő határidőn belül - nem vállalta, illetve a kötelezett ezeknek a szavatossági igényeknek megfelelő határidőn belül a jogosult érdekeit kímélve nem tud eleget tenni, vagy a jogosult a kötelezett általi kijavításhoz és kicseréléshez fűződő érdekmúlását bizonyítja. A jogosult a második lépcsőben érvényesíthet igényt akkor is, ha a kötelezett általi kijavításhoz és kicseréléshez fűződő érdekmúlását bizonyítja. A természetbeni teljesítéshez fűződő érdek megszűnése nem feltétlenül abszolút. A jogosultnak nem általában szűnik meg valamely szolgáltatásra (dologra) vonatkozó szükséglete, hanem az érdekműlás relatíve az adott szerződés konkrét kötelezettjével szemben is bekövetkezhet. A bírói gyakorlat jogszerűnek minősíti a jogosult elállását, ha a szolgáltatás tárgyának használata (üzemeltetése) során nagyszámú, önmagában akár kisebb súlyú meghibásodás következett be, és a jövőbeni sorozatos - bár javítható hibák - előfordulásával kell számolni. A többszöri eredménytelen javítás - a hiba nagyságrendjétől függetlenül - arra utal, hogy a hiba ésszerű határidő alatt a jogosult érdekeinek sérelme nélkül nem javítható (ÍH2005.112., BH1992.263.). Ha az adásvétel tárgya rövid időközönként többször meghibásodik és az egyes javítások ellenére újabb és újabb hibák jelennek meg, ez arra enged következtetni, hogy a kijavítás rövid idő alatt a jogosultnak a folyamatos használathoz fűződő érdekei sérelme nélkül nem lehetséges, mert hibák előfordulásával a jövőben is számolni lehet, így függetlenül attól, hogy azok javíthatók, a jogosult a szerződéstől jogszerűen állhat el. A korábbi, már hatályát vesztett Ptk.-hoz kapcsolódó bírói gyakorlat az új Ptk. (
  1. évi V. törvény) alkalmazása során is irányadó. Így a jelenlegi bírói gyakorlat szerint is, ha az adásvételi szerződés teljesítését megelőzően keletkezett okból rendkívül gyakran, sorozatosan meghibásodik a vétel tárgya és a kötelezett a hibát többször eredménytelenül kíséri meg kijavítani, a jogosult pedig emiatt a dolgot nem tudja folyamatosan tartósan rendeltetésszerűen használni, a jogosult megalapozottan áll el a hibás teljesítésre tekintettel a szerződéstől (BDT2015.62.), (Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz, Wolters Kluwer Kiadó 1702.oldal). Perbeli esetben az nem volt vitás, hogy az alperes a bálázógépet többször javította, de a javítások ellenére a hibák újból jelentkeztek. Szakértő 3 kifejtette, hogy a hiba hegesztéssel, vázcserével javítható, ezzel a szállításkori állapot helyreállítható, azonban ezzel a normálisan elvárható működés nem garantálható. A bálázó nem üzemképtelen, de folyamatos üzemszerű, rendeltetésszerű használatra nem alkalmas (20., 30.). A felperes - a fent kifejtettekből következően - helytállóan hivatkozott arra, hogy a mezőgazdasági munkákra használt gép rendeltetésszerű, szezonális folyamatos használatát akadályozza a meghibásodások gyakorisága, ezzel a jogosultnak a folyamatos használathoz fűződő érdekét sérti. Nem fogadható el az alperes hivatkozása, mert az, hogy a bálázó időközben működött, nem ellentétes a szakértői megállapítással, mert azzal nem az üzemképtelenséget, hanem rendeltetésszerű használatra való alkalmatlanságot állapította meg. Mindezek miatt felperes jogszerűen gyakorolta elállási jogát. Utal az ítélőtábla arra is, ha a kötelezett a hibás teljesítés tényét is vitatja, ez általában - külön felhívás hiányában is - azt jelenti, hogy a kijavítást, kicserélést nem vállalja, a jogosult pedig ilyen esetben ezért a kötelezett előzetes felhívása nélkül a második lépcsőbe tartozó szavatossági jogot jogszerűen érvényesítheti [1/2012.(VI.21.) PK vélemény
  2. pontja]. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes jogszerűen gyakorolta elállási jogát. Miután az elállás a szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal felbontja, a teljesített szolgáltatások pedig ezért visszajárnak, ezért helyesen kötelezte alperest a bálázógép vételárának megfizetésére, ezzel egyidejűleg a felperest a gép alperes részére történő kiadására [Ptk. 6:
  3. §
(1),
(3),
  1. §], figyelemmel arra is, hogy a felperes felajánlotta, abban az esetben, ha az alperes a vételárat a részére visszafizeti, akkor a perbeli bálázó kiadására hajlandó. A fentiek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokai alapján hagyta helyben a Pp.
  2. §
(2)bekezdése alapján. A sikertelen fellebbezést előterjesztő alperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket, továbbá megfizetni a felperesnek a másodfokú eljárás során felmerült és a jogi képviseletével kapcsolatos ügyvédi munkadíjból álló a 32/
  1. (VIII.22.) IM rendelet
  2. §-a alapján számított összegét. Az ügyvédi munkadíj összegének megállapításakor az ítélőtábla figyelemmel volt a felperes és jogi képviselője által kötött megbízási díjra vonatkozó megállapodásban foglaltakra, a pertárgy értékére, valamint a felperes jogi képviselője által kifejtett munka mennyiségére is. Szeged,
  3. november
  4. Dr. Gaálné dr. Jobbágy Ildikó s.k. a tanács elnöke Dr. Béri András s.k. előadó bíró Dr. Dobler László s.k. táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.