← Magyarország

Bfv.65/2019/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A terhelt - mint közjegyzőhelyettes - által a közös tulajdonban lévő földterület használati megosztásáról szóló megállapodást írásba foglaló közjegyzői okirat ún. ügyleti okirat, amely esetében a közjegyző felel a megállapodással érintett nyilatkozatok valósággal egyezően történő okiratba foglalásáért. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.II.65/2019/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: . Katona Sándor a tanács elnöke . Krecsik Eldoróda előadó bíró . Feleky István bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. április
  3. Az ügy tárgya: közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): ... és társai Elsőfok: ödöllői Járásbíróság,
  4. szeptember 19., nyilvános tárgyalás, 5.B.395/2015/
  5. számú ítélet Másodfok: Környéki Törvényszék,
  6. július 5., nyilvános ülés, 5.Bf.952/2017/
  7. számú ítélet Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: ... I. rendű terhelt védője Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmény miatt ... és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben ... I. rendű terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Gödöllői Járásbíróság 5.B.395/2015/
  8. számú ítéletét, illetőleg a Budapest Környéki Törvényszék, mint másodfokú bíróság 5.Bf.952/2017/
  9. számú ítéletét ... I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmény miatt ... és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Gödöllői Járásbíróság a
  10. szeptember
  11. napján meghozott és kihirdetett 5.B.395/2015/
  12. számú ítéletében ... I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli közokirat-hamisítás bűntettében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés c) pont]. [2] Ezért őt 250 napi tétel - 1500 forint/napi tétel összegű -, mindösszesen 375.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról, valamint az eljárás során lefoglalt bűnjelekről. [3] Az elsőfokú ítélet ellen bejelentett ellentétes irányú fellebbezések okán másodfokon eljáró Budapest Környéki Törvényszék a
  1. július
  2. napján meghozott és kihirdetett 5.Bf.952/2017/
  3. számú ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét ... I. rendű terhelt vonatkozásában akként változtatta meg, hogy a bűncselekmény rendbeliségét mellőzte. A pénzbüntetés meg nem fizetése esetére vonatkozó rendelkezést pedig aszerint helyesbítette, hogy ha a terhelt a pénzbüntetést nem fizeti meg, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. [4] Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [5] A jogerős ítéleti tényállás szerint ... II. rendű terhelt és ... III. rendű terhelt több éve együtt élnek és élettársak. Élettársi kapcsolatukból született kk. ... nevű gyermekük, aki a ... helyrajzi számú, osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanokban tulajdonrésszel rendelkezett. ... I. rendű terhelt a cselekmény idején ... közjegyző mellett közjegyzőhelyettesként dolgozott. (A közjegyzőhelyettes a Btk.
  4. §
(1)bekezdésének
  1. g) pontja értelmében hivatalos személynek tekintendő.) [6] Az ingatlan-nyilvántartásba ... helyrajzi szám alatt felvett, szántó és szőlő művelési ágú ingatlanok korábban a ... család és a ... család tagjainak osztatlan közös tulajdonát képezték. [7] ... II. rendű terhelt
  2. évtől kezdődően a nevezett ingatlanokban - kk. ... törvényes képviselőjeként eljárva - több tulajdoni illetőséget szerzett meg adásvétel, illetve ajándékozás jogcímén. A II. rendű terhelt
  3. évben használatba kívánta venni a termőföld rájuk eső tulajdoni hányadának megfelelő részét, ezért a tulajdonostársaknál - a cselekmény idejében hatályban volt - a termőföldről szóló
  4. évi LV. törvény (a továbbiakban: Földtörvény) 11/B-11/C. §-aiban szabályozott használati megosztásról szóló megállapodás létrehozását kezdeményezte. [8] A
  5. február
  6. napján kelt, használati megosztásról szóló ajánlatát postai úton közölte az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján beazonosítható tulajdonostársakkal. [9] A tervezetet valamennyien átvették, közülük ... , ..., és ... részéről válasz egyáltalán nem érkezett, míg a nyilatkozattételre megszabott 30 napos határidőben ..., ..., ... és ... a megállapodást ellenző nyilatkozatot juttattak el, a 30 napos határidőn túl pedig ... és ... is nemleges tartalommal nyilatkoztak. [10] ... II. rendű terhelt és ... III. rendű terhelt
  7. április
  8. napján megjelentek a közjegyzői irodájában annak érdekében, hogy a fenti ingatlanokra vonatkozó földhasználati megállapodást közjegyzői okiratban rögzítsék. [11] A II. rendű terhelt kérésére - a III. rendű terhelt közreműködése mellett és az általuk átadott okiratok alapján ... közjegyzőhelyettes hivatali hatáskörében eljárva kiállította a 14019/Ü/543/2013/
  9. számú közjegyzői okiratot, melynek
  10. pontjában hamisan foglalta bele a következő lényeges tényeket: „A tulajdonostársak többsége a felhívásra nem válaszolt, míg egy részük elfogadta azt.", illetőleg „A használati megosztás a Földtörvény 11/C.§
(3)aa),
  1. ba)és
  2. c)pontja alapján a tulajdonostársak által elfogadottnak minősül". [12] A tulajdonostársak ... II. rendű terhelt és ... III. rendű terhelt által csatolt, a közjegyzői okirat mellékleteként is nevesített válaszlevelei alapján mindhárom terhelt is tudomással bírt arról, hogy kifejezett elfogadó nyilatkozat egyetlen tulajdonostárs részéről sem állt rendelkezésre, többen pedig a fentebb írtak alapján nyilatkoztak. [13] Ezekből adódóan több tulajdonostárs részéről a hozzájárulás a Földtörvény 11/C. §
(3)bekezdésének egyetlen pontja értelmében sem volt megadottnak tekinthető. [14] A fentieken túlmenően ... III. rendű terhelt az általa
  1. február
  2. napján átvett, ... tulajdonostárs határidőben érkezett, hozzájárulást megtagadó válaszlevelét a közjegyzői okirat elkészítése során nem nyújtotta be. [15] Tekintettel arra, hogy a Földtörvény a tulajdonostársak egyhangú döntését és az egységes okiratba foglalt megállapodás általuk történő aláírását kívánja meg, ... I. rendű terhelt a jogszabályi rendelkezések megsértésével, hivatali hatáskörével visszaélve állította ki az okiratot, általa is tudottan valótlan tartalommal. [16] Az I. rendű terhelt mint közjegyzőhelyettes hivatali hatáskörét elsősorban a közjegyzőkről szóló
  3. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Közjegyzői tv.) határozta meg. A Közjegyzői tv.
  4. §a a közjegyzőnek kötelezettséget ír elő a közreműködés megtagadására, amennyiben azt olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul, illetőleg célja tisztességtelen. A közjegyzői okirat elkészítése kapcsán pedig a Közjegyzői tv.
  5. §
(1)bekezdése külön kötelességeként nevesíti, hogy a közjegyző meggyőződjön a fél ügyleti jogosultságáról, továbbá arról, hogy a közjegyzői okiratban foglaltak megfelelnek a fél akaratának. A közjegyző az okiratot az ellenőrzött feltételek teljesülése, körülmények megfelelősége esetén állíthatja ki. [17] Az igaz, hogy ... II. rendű terhelt és ... III. rendű terhelt mint az egyik tulajdonostárs törvényes képviselői és mint haszonélvezők - a szerződés tárgyáról érvényesen rendelkezhettek, egy többalanyú, a többi tulajdonostársra kiterjedő érvényű jogügylet megkötésére nem voltak jogosultak jelen ügy alapjául szolgáló közjegyzői eljárásban. [18] ..., ... és ... okirathoz csatolt - így a közjegyzőhelyettes által is megismert - határidőben tett, megállapodást ellenző nyilatkozata alapján a közjegyzői okiratban foglaltak nyilvánvalóan nem feleltek meg az ő akaratuknak, miközben a szerződésben ők is felek. ... I. rendű terhelt tehát elkészített egy, az egyébként hatáskörébe tartozó közokiratot, amely jogszabályba ütköző jogügyletet tartalmaz, ezzel megszegte a hivatkozott kötelezettségét. [19] Mindezeket követően ... II. rendű terhelt 2013 júliusában közelebbről meg nem határozható időpontban - ... Önkormányzatának jegyzője előtt .... számon - ..., ..., Ifj. ..., ..., ..., és ifj. ... birtokvédelmi kérelme folytán indult birtokvédelmi ügyben bizonyítékként benyújtotta a 14019/Ü/543/2013/1. számú - az általa tudottan - valótlan tartalmú közjegyzői okiratot a birtokláshoz való jogosultságának igazolására. II. [20] 1. A jogerős ítélet ellen ... I. rendű terhelt meghatalmazott védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelynek a jogalapját a 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) 648. § a) pontjában - figyelemmel a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára - megjelölt okra alapította. [21] Az I. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa szerint a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. Ezért a megtámadott határozatok megváltoztatását, és az I. rendű terhelt bűncselekmény hiányában történt felmentését indítványozta. [22] Indokolása szerint az I. rendű terhelt, mint közjegyző helyettes a felek által tett nyilatkozatot foglalja okiratba és látja el ellenjegyzéssel, az okirat belső tartalmáért nincs felelőssége, az mindig a felek szabad megállapodása, az ott írtak a felek nyilatkozata. Ha a fél nyilatkozata a valóságnak nem felel meg, úgy annak a felelőssége a felet terheli. A védő hivatkozott a Közjegyzői tv. 111. §
(1)bekezdésére, mely szerint a közjegyzői okirat ügyleti okirat és ténytanúsító okirat lehet. Érvelése szerint jelen ügyben a közjegyzői okiratba foglalt földhasználati megállapodás ügyleti, rendelkező okiratnak minősül, amely az abban foglalt nyilatkozatok tekintetében kizárólag az abban foglalt nyilatkozat megtörténtét, megtételét tanúsítja közhitelesen, de nem tanúsítja közhitelűen a nyilatkozat, megállapítás tartalmának valóságos voltát, tartalmi valóságát. A rendelkező közjegyzői okirat csak azt igazolja közhitelűen, hogy az a személy, aki a közjegyző előtt megjelent, ez alkalommal milyen néven és milyen nyilatkozatot tett. Ennek alátámasztásaként hivatkozott az 1/
  1. Büntető jogegységi határozatra, és az ítélkezési gyakorlatra (BH 181.2007.; BH 7.1991.). A rendelkező közokirat bizonyító ereje nem terjed ki az abban foglalt ténymegállapítások, tényállásbeli és jogi érvek helyességére (BH 337.1988.). Nem tanúsítja az okirat közhitelesen, közokirati jelleggel a felek megállapodását tartalmazó részében rögzített, ügyfelek által tett nyilatkozatok helyességét, valóságát, csak azt igazolja közhitelesen, hogy ezen nyilatkozatokat az okiratban ügyfélként feltüntetett személyek megtették. [23] Álláspontja szerint az I. rendű terhelt a Közjegyzői tv.
  2. §ában és
  3. §-ában rögzített kötelezettségének eleget tett. Önmagában bármely eltérés a valóságtól nem eredményezheti a közjegyző vonatkozásában az okirat-hamisítás megállapíthatóságát, ha nem feladata annak valódiságáról meggyőződni. Miután ilyen kötelezettsége az I. rendű terheltnek - mint közjegyzőhelyettes nem volt, a terhére szándékos bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg. A gondatlan elkövetés sem merül fel, jellemzően a tévesen közölt adat okiratba foglalása esetén a tévesen adatot közlő felelőssége állapítható meg, az okiratot szerkesztőé nem. [24] A Legfőbb Ügyészség BF.128/
  4. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta. [25] Nyilatkozata szerint a földhasználati megállapodás többoldalú jogügylet, amely az adott földterület összes résztulajdonosát érinti. Ezen résztulajdonosok egy része írásban és félreérthetetlenül „nemlegesen" nyilatkozott a II. rendű terhelt megkeresésére. Az I. rendű terhelt által a közös tulajdonban lévő földterület használati megosztásáról szóló megállapodást írásba foglaló közjegyzői okirat ún. ügyleti okirat, amely esetében a közjegyző felel a megállapodással érintett nyilatkozatok valósággal egyezően történő okiratba foglalásáért. A II. rendű és a III. rendű terheltek által átadott okiratok tartalmának ismerete, a közjegyzői okiratban azzal ellentétes tény rögzítése és annak a II. rendű és III. rendű terhelt számára kedvező jogi következményei megállapítása az, amely miatt az I. rendű terhelt által elkészített közjegyzői okirat egyértelműen valótlan tartalmú volt. [26] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatokat ... I. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. [27] ... I. rendű terhelt a legfőbb ügyészségi átiratban foglaltakra írásban a következőket nyilatkozta. [28] A közjegyzőhelyettes előtt személyesen meg nem jelent, a közjegyzői okiratot alá nem írt tulajdonostársak nem minősülnek nyilatkozattevőnek, hiszen távollétükben sem személyazonosságukról, sem valódi szándékukról nem lehetett meggyőződni. Ugyanakkor az okirat így is elkészülhetett, miután a termőföld használatát szabályozó okirat az akkor hatályos Földtörvény 11/C. §-ának megfelelően úgy is létrejöhetett, ha azt nem írta alá valamennyi tulajdonostárs. Az okiratot szerkesztő közjegyzőhelyettesként tehát nem tudta és nem is volt feladata ezeknek a tulajdonostársaknak a szándékáról meggyőződni, azzal kapcsolatban a II. rendű és a III. rendű terhelt nyilatkozott, az okirat az ő nyilatkozatukat tartalmazza. [29]
  5. A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
  6. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva bírálta el. [30] A megtámadott határozatokat a Be. 659. §
(5)bekezdésére figyelemmel a megtámadott részében, a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálta felül, emellett a Be. 659. §
(6)bekezdésre tekintettel vizsgálta a Be. 649. §
(2)bekezdésében meghatározott - és az indítványozó által nem hivatkozott esetleges eljárási szabálysértéseket is. [31] Ennek keretében a felülvizsgálati indítványban foglaltakat alaptalannak, a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatát alaposnak találta. [32] A felülvizsgálat a Be. 648. § a),
  1. b)és
  2. c)pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás alapulvételével vehető igénybe. [33] A törvény tételesen megjelöli azokat az esetköröket, amikor helye van a rendkívüli jogorvoslatnak. A büntető anyagi jogszabályainak megsértését a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja, ezen belül az aa), ab), ac),
  2. ad)alpontjai;
  3. b)pontja, ezen belül a ba),
  4. bb)alpontjai; és
  5. c)pontjában foglaltak, ezen belül a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések eseteit a Be. 649. §
(2)bekezdés a), b), c),
  1. d)és
  2. e)pontjában pontosan meghatározott okok, míg a Be. 649. §
(3),
(4)és
(5)bekezdése szerint az e §-okban meghatározott Alkotmánybíróság, illetve nemzetközi szerződéssel létrehozott emberi jogi szerv határozata biztosítják a felülvizsgálat lehetőségét. A felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [34] A korábbi (1998. évi XIX. törvény) Be. 423. §
(1)bekezdésében foglaltakkal egyezően a jelen hatályos Be. 650. §
(2)bekezdése deklarálja a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás támadásának kizártságát. [35] A felülvizsgálat alapvető szabálya tehát, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. [36] A tényállás irányadósága azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a - minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. [37] Minderre tekintettel azt, hogy történt-e az ügyben büntető anyagi jogsértés, a Kúria kizárólag az ítéletben rögzített tények alapulvételével vizsgálhatja. [38] A Kúria az irányadó tényállás általános meghatározása körében kihangsúlyozza, hogy egyrészt a tényállás a másodfokú bíróság által tett kiegészítésekkel, helyesbítésekkel irányadó a felülvizsgálati eljárásban (EBH 2011.2385.). [39] A Kúria mindezekre tekintettel a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot az abban rögzített tényállás alapulvétele mellett a felülvizsgálati indítványban megjelölt, illetve tartalmában hivatkozott Be. 649.§
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában megjelölt - a terhelt bűnösségének a megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével került sor okból bírálta felül. [40] A Kúria ... I. rendű terhelt védőjének a felülvizsgálati indítványát az alábbi indokok alapján találta alaptalannak. [41] A Kúria már utalt rá, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, annak támadására nincs lehetőség. [42] Az I. rendű terhelt védőjének a felülvizsgálati indítványban, valamint az I. rendű terhelt nyilatkozatában a jogügylet valós tartalmára hivatkozás ellentétes a megállapított tényekkel. [43] Az irányadó tényálláshoz képest nem sértettek anyagi jogszabályt az eljáró bíróságok, amikor az I. rendű terhelt bűnösségét közokirathamisítás bűntettében megállapították. [44] Az irányadó tényállás lényege szerint ... I. rendű terhelt, mint közjegyzőhelyettes a II. rendű terhelt kérésére és a III. rendű terhelt közreműködése mellett a II. rendű és a III. rendű terheltek által átadott okiratok alapján a ... helyrajzi számú, osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanokra vonatkozóan használati megosztásról szóló megállapodást foglalt közjegyzői okiratba. [45] Az I. rendű terhelt a részére átadott és általa ismert okiratok alapján olyan adatokat és tényeket foglalt közjegyzői okiratba, amelyekről tudomása volt, hogy valótlanok. Így tudott arról, hogy ..., ifj. ... és ... okirathoz csatolt - így az általa is megismert -, határidőben tett, megállapodást ellenző nyilatkozata alapján a közjegyzői okiratba valótlan tartalmú tényeket rögzített, ami nem felel meg az ő akaratuknak, miközben a szerződésben ők is felek. A tényállás azt is tartalmazza, hogy az I. rendű terhelt tudomással bírt arról, hogy kifejezett elfogadó nyilatkozat egyetlen tulajdonostárs részéről sem állt rendelkezésre. A közokirat 2. pontja valótlanul tartalmazta tehát azt, hogy „A tulajdonostársak többsége a felhívásra nem válaszolt, míg egy részük elfogadta azt." illetőleg „A használati megosztás a Földtörvény 11/C.§
(3)aa),
  1. ba)és
  2. c)pontja alapján a tulajdonostársak által elfogadottnak minősül". [46] Az eljáró bíróságok emellett kifogástalan jogértelmezéssel állapították meg az I. rendű terhelt bűnösségét, teljes körűen mutattak rá ennek keretében, hogy a bűnösség megállapítását mire alapozzák. [47] A Btk. 343. §
(1)bekezdés c) pontjában meghatározott közokirathamisítás bűntettét az a hivatalos személy követi el, aki lényeges tényt amely alatt azon tényeket értjük, amelyek a közokirat bizonyító joghatás kiváltására alkalmas jellegét adják - hamisan foglal közokiratba. [48] Helytállóan fogalmazta meg a Legfőbb Ügyészség, hogy a felülvizsgálati indítványban foglaltakkal szemben az I. rendű terhelt által készített közjegyzői okiratban nem a II. rendű és a III. rendű terheltek egyoldalú nyilatkozata került az I. rendű terhelt által rögzítésre, ezek valóságtartalmáért ő valóban nem lett volna felelős. [49] A Kúria megállapítja, hogy jelen ügyben az I. rendű terhelt az általa készített közokiratba az abban megjelölt ingatlan használatára, a mintegy 10 tulajdonos közös tulajdonában álló földrészlet használati megosztására vonatkozó megállapodást foglalt közokiratba. A közokirat hivatkozik - a közokirat készítésekor hatályos - A Földtörvény 11/C. §
(3)bekezdés aa), ba, és c) pontjára, amely alapján a közös tulajdonban álló földrészlet használati megosztása a tulajdonostársak által elfogadottnak minősül. Az irányadó tényállásból azonban kétséget kizáróan megállapítható, hogy az I. rendű terhelt - a közös tulajdonban álló földrészlet megosztásával érintett - valamennyi fél jogügyleti akaratáról nem győződött meg, emellett az előtte okirat formájában ismert jogügyleti akaratot figyelmen kívül hagyó, attól eltérő, valótlan tartalmú tényeket rögzített az általa készített közokiratban. [50] Rámutat a Kúria arra is, hogy a Földtörvény 11/C. §
(6)bekezdése szerint akként rendelkezik, hogy „A használati megosztásról szóló megállapodást egységes okiratba kell foglalni, amelyet valamennyi tulajdonostársnak alá kell írni, ide nem értve azon a tulajdonostársat, akinek esetében a használati megosztáshoz való hozzájárulást - a 11/C. §
(3)bekezdésében foglaltak alapján, az ott meghatározott valamely körülmény miatt megadottnak kell tekinteni. A használati megosztásról szóló megállapodás valamennyi tulajdonostársra kiterjed." [51] A hivatkozott törvény 11/C. §
(3)bekezdése szerint a használati megosztáshoz való hozzájárulást megadottnak kell tekinteni az olyan tulajdonostárs esetében, akinek részére a használati megosztásról szóló ajánlat, vagy a tervezett megállapodás közlése
  1. a)nem lehetséges, mert
  2. aa)személye bizonytalan, vagy
  3. ab)lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelephelye ismeretlen;
  4. b)meghiúsul, mert a postai küldemény
  5. ba)azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy nem kereste vagy a címzett tulajdonostárs ismeretlen helyre költözött, vagy
  6. bb)átvételét megtagadta;
  7. c)eredményes, de a nyilatkozattételre megszabott határidőn belül nem nyilatkozott. [52] A tényállásból megállapítható, hogy az I. rendű terhelt részére nem lett átadva valamennyi tulajdonostársnak megküldött ajánlatra érkezett válasz, akár tartalmazott érdemi nyilatkozatot, akár nem. Ezeket az I. rendű terhelt nem értékelte. Emellett nem egy tulajdonostárs írásban közölte a használati megosztást kezdeményező tulajdonostárssal, hogy a megállapodást ellenzi, ekként az ő akaratuk az I. rendű terhelt előtt ismert volt. Ennek ellenére az I. rendű terhelt, aki jelen esetben felel a megállapodással érintett nyilatkozatok valósággal egyezően történő okiratba foglalásáért, általa is tudottan tartalmilag hamis földhasználati megállapodást foglalt közokiratba. Ebből következően a cselekmény gondatlan alakzata szóba sem jöhet. [53] A Kúria fentiek alapján megállapította, hogy az eljáró bíróságok az irányadó tényálláshoz képest nem sértettek anyagi jogszabályt sem ... I. rendű terhelt büntetőjogi felelősségének megállapításakor, sem a terhére rótt bűncselekmény jogi minősítésénél. [54] Minderre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, s a támadott határozatokat - a Be. 662. §
(1)bekezdés a) pontja alapján - ... I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [55] A Be. 653. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárás lefolytatására a harmadfokú bírósági eljárás szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A harmadfokú bíróság határozatával szemben viszont a Be. nem biztosítja a fellebbezés lehetőségét, s attól eltérő rendelkezést a Be. XC. Fejezete sem tartalmaz. A végzés ellen tehát nincs helye fellebbezésnek. Felülvizsgálatát kifejezett rendelkezéssel a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont
  1. fordulata zárja ki. A Be.
  2. §
(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. április
  2. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Krecsik Eldoróda s.k. előadó bíró, Dr. Feleky István s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Schulz Oszkárné tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.