Mfv.10172/2019/7 – Kúria

(1)A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Mfv.II.10.172/2019/

1. A tanács tagjai: . Stark Marianna a tanács elnöke é dr. Csernay Krisztina előadó bíró . Tánczos Rita bíró A felperes: A felperes képviselői: Bittera és Tóth Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Tóth M. Péter ügyvéd Garamvölgyi Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Garamvölgyi Róbert Kálmán ügyvéd Az alperes: Az alperes képviselője: Dr. Varga István ügyvéd A per tárgya: versenytilalmi megállapodás megszegésének jogkövetkezménye A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Miskolci Törvényszék 1.Mf.21.675/2018/
2. Az elsőfokú bíróság határozata: Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.M.988/2016/
3. Rendelkező rész A Kúria a Miskolci Törvényszék 1.Mf.21.675/2018/
4. számú ítéletét a per főtárgya tekintetében hatályában fenntartja. Az illeték viselése tárgyában a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állam javára - felhívásra - 900.000 (kilencszázezer) forint elsőfokú, 1.200.000 (egymillió-kétszázezer) forint másodfokú, valamint 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 150.000.- (százötvenezer) forint és 40.500 (negyvenezer-ötszáz) forint áfa felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] A tényállás A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint az alperes a
5. július 7-én kelt határozatlan időre szóló munkaszerződés alapján fejlesztési vezető munkakörben állt a felperes alkalmazásában. A felperes üzletviteli és vezetési tanácsadást végző gazdasági társaság. A felperes megbízási szerződést kötött a ... Zrt.-vel, illetve annak jogelődjével, amelynek keretei között ügyfélkör-bővítési és tanácsadási tevékenységet végzett. A megbízási szerződésben a felek szigorú titoktartási kötelezettséget vállaltak, illetve arra kötelezték magukat, hogy közreműködőik is megtartják az üzleti titkokat. A ... Kft.-t - amely egy gyártó, fejlesztő és kereskedelmi tevékenységet folytató gazdasági társaság - 2008-ban hozták létre, első vezetője és tulajdonosa és az alperes házastársa lett. Az alperes
6. november 1-től
7. augusztus 24-ig a ... Kft. munkavállalója volt, azonban előtte is ő irányította a cég tevékenységét. A ... Kft. fő beszállítói partnerei közé tartozott a ..., amely meghatározó részben biotechnológiai fejlesztéseket végző gazdasági társaság. A ... Kft. fő üzleti partnere, vevője a ... Kft. volt, amely a ... által értékesített ... termékeket vásárolta meg. Ezen termékek közül kiemelkedő jelentősége volt az úgynevezett BAX KIT nevű anyagnak, mely a ... Kft. bevételeinek 50%-át kivető termék fontos alapanyaga volt. A ... termékek forgalmazását 2007-ben az alperes egyéni vállalkozóként kezdte meg Magyarországon, az ehhez szükséges oktatást a ... Kft. finanszírozta számára. Az alperes ezt követően, 2008-ban kötött szerződést a ... Kft.-vel a ... termékek forgalmazására. Az eltelt évek során a ... Kft., a ...., a ... Kft. és az alperes a beszerzési és értékesítési árakat és a fizetési feltételeket részlegesen megosztották egymással. Az alperes nemcsak a ...mal fennállt munkaviszonya során, hanem a felperes és a ... közötti megbízási szerződés alapján, a felperessel kötött munkaviszonyának fennállása alatt is hozzáfért a ... működésével kapcsolatos valamennyi adathoz, ismerte az üzleti titkokat, a beszerzési és értékesítési árakat, az üzleti partnerek listáját, a munkafolyamatokat, továbbá az egyeztetésekben is aktívan részt vett. A felperes havi alapbére bruttó 500.000.- forint volt. A peres felek a
8. április 27-én kelt megállapodással
9. április 29-ével az alperes munkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntették, egyúttal versenytilalmi megállapodást is kötöttek. A megállapodás
10. pontjában a felek rögzítették az alperest korlátlan ideig és mértékig terhelő, részletesen szabályozott titoktartási kötelezettségét, amely kiterjedt valamennyi a munkaviszony során tudomására jutott üzleti és gazdasági titokra. A megállapodás
11. pontja - többek között - tilalmazott magatartásként és a munkáltató jogos gazdasági érdekeit sértő vagy veszélyeztető magatartásként értékelte, ha a munkavállaló a munkáltatóval részben vagy egészben üzleti versenyben álló személlyel köt munkaviszonyt. Ugyanezen pont rögzítette, hogy a munkavállaló sem saját, sem harmadik személy nevében, sem közvetlenül, sem közvetve semmilyen minőségben, önállóan, harmadik személyen keresztül vagy harmadik személlyel közösen nem alkalmaz olyan személyt, aki a munkaszerződés megszűnésének időpontjában vagy az azt megelőző hat hónapon belül a munkáltató alkalmazásában állt, ilyen személynek munkát, illetve egyéb módon történő foglalkoztatást nem ajánl, illetve nem közvetít és más módon sem bírja rá a munkáltatóval fennálló munkaviszonyának megszüntetésére. A munkavállaló sem saját, sem harmadik személy nevében, sem közvetlenül, sem közvetve semmilyen minőségben, önállóan, harmadik személyen keresztül vagy harmadik személlyel közösen, semmilyen, a munkáltató tevékenységével egészében vagy részben üzleti versenyben álló célra nem csábítja el a munkáltató vagy a munkáltató tulajdonosa, leányvállalata ügyfelét, illetve abban nem segédkezik és nem fogadja el és nem veszi igénybe a munkáltatónak vagy a munkáltató tulajdonosának, leányvállalatának az ügyfele által felajánlott üzleti lehetőséget, illetve nem működik közre az előbbiekben. [8] A versenytilalmi megállapodás ellenértékeként az alperes 24 havi alapbérének megfelelő összegében részesült, annak megszegése esetére pedig a visszafizetés mellett hat havi alapbér összegének megfelelő kötbér fizetésére volt köteles. [9] Az alperes a felperesnél fennálló munkaviszonyának megszűnését követően
12. nyarán megkereste a felperes ügyfelének, a ... Zrt.nek a partnerét (...) és azt a javaslatot tette, hogy kerüljék meg a felperest és a ... Zrt.-t és közvetlenül értékesítsék termékeiket a vevő ... Kft. részére. Az erről szóló megbeszélést Prágában tartották, a találkozót az alperes szervezte, azon maga is részt vett, mivel a piaci szereplők közötti árakkal is tisztában volt. [10] Az alperes
13. augusztusában megkereste az akkor a felperes alkalmazásában álló ...-t és részére - ... útján, majd személyesen is munkaviszonyban végzendő munkát ajánlott. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [11] A felperes a keresetében személyiségi jogainak (üzleti titok megsértése) alperes általi megsértésének megállapítását, annak abbahagyását és az alperes további jogsértéstől történő eltiltását kérte. A versenytilalmi megállapodás megszegésének jogkövetkezményeként kérte kötelezni az alperest 24 havi alapbérének megfelelő összeg visszafizetése és hat havi alapbérének megfelelő kötbér és perköltség megfizetésére. Álláspontja szerint az alperes a munkaviszonya megszüntetését követően a versenytilalmi megállapodás megszegésével a felperes és ügyfele, a ... megkerülésével hozta össze a ... korábbi partnerét a ... Kft.-t és a ....-val, illetve megkísérelte a felperes másik munkavállalóját rábírni arra, hogy szüntesse meg munkaviszonyát a felperesnél és máshol létesítsen munkaviszonyt. [12] Az alperes az érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az első- és másodfokú bíróság ítélete [13] A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.M.988/2016/
14. számú ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperes személyiségi jogát, üzleti titkait megsértette. Kötelezte az alperest a jogsértés abbahagyására és eltiltotta a további üzleti titok sértésétől. Kötelezte továbbá az alperest 15.000.000.forint, valamint 950.000.- forint perköltség és 900.000.- forint eljárási illeték megfizetésére. [14] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában a munka törvénykönyvéről szóló
15. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
16. §

(4)bekezdése, 9. §

(1)bekezdése, valamint

1. §-a és
2. §-a, továbbá a Polgári Törvénykönyvről szóló
3. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:
4. §

(1)és

(2)bekezdése, a Ptk. 2:47. §

(1)-

(3)bekezdései és a Ptk. 2:51. §

(1)bekezdése felhívását követően azt vizsgálta, hogy az alperes megsértette-e a versenytilalmi megállapodásban foglaltakat. A meghallgatott tanúk vallomásai alapján kétséget kizáróan állapította meg, hogy az alperes úgy vett részt a prágai megbeszélésen, hogy ismerte és a megbeszélés során a ... Kft. érdekében fel is használta azt a tudását, hogy a felperes ügyfelének, a ... Zrt.-nek a beszerzési és értékesítési árait ismerte. Nem fogadta el az alperes azon állítását, hogy az adott üzleti vacsorán csupán barátként volt jelen, mivel az ellentmondott a józan észnek és a tárgyaló felek gazdasági érdekeinek. Kiemelte, hogy a ... Kft. projekt menedzser igazgatója megerősítette a felperes állítását, miszerint az alperes volt az, aki a találkozót Prágában megszervezte. ... a ... Kft. ügyvezetőjének vallomása szerint pedig az alperes azért volt jelen ezen a megbeszélésen, mert így bíztak abban, hogy még kedvezőbb árat tudnak elérni. [15] A közigazgatási és munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felperes ezen magatartásával - miután a felperes ügyfelét nem csábította el és a felperes ügyfele által felajánlott üzleti lehetőséggel sem élt - nem szegte meg a versenytilalmi megállapodás

1. pontját, ugyanakkor a felperes üzleti titok védelméhez fűződő személyiségi jogát megsértette, ezért a jogsértés tényének megállapítása mellett a felperest a jogsértés abbahagyására és a további jogsértéstől történő eltiltásra kötelezte. [16] Az elsőfokú bíróság azonban megállapította, hogy az alperes avval, hogy személyesen és ...on keresztül munkaviszonyt ajánlott ... részére, megszegte a versenytilalmi megállapodást, ezért a már kifizetett ellenérték és a kötbér megfizetésére kötelezte. [17] A bizonyítékok köréből ... írásban tett nyilatkozatát a közvetlenség elvére tekintettel kizárta és megállapította, hogy a tanú meghallgatását az alperes a perben nem indítványozta. [18] Az alperes fellebbezése alapján eljárt Miskolci Törvényszék az 1.Mf.21.675/2018/
2. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a per fő tárgya és a perköltség viselés tekintetében helybenhagyta. Mellőzte az alperes elsőfokú eljárási illeték megfizetésére kötelező rendelkezését és megállapította, hogy a 900.000.- forint elsőfokú, valamint az 1.200.000.- fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. [19] Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a közvetlenség elvére tekintettel tanúvallomásként az írásbeli nyilatkozat elfogadása indokolatlan. ... közjegyző előtt tett vallomását az alperes egyébként is elkésetten nyújtotta be, így annak figyelembe vételét a polgári perrendtartásról szóló
3. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
4. §

(4)bekezdése szerint mellőzni kellett, amelyre az elsőfokú bíróság indokolása helytállóan hivatkozott. [20] A törvényszék a tényállást a megállapodás

1. pontjának rögzítésével kiegészítette és a felperes kereseti kérelmének pontosítását követően megállapította, hogy a perben a személyhez fűződő jogsértés megállapításáról és ettől függetlenül a versenytilalmi megállapodás megszegésének jogkövetkezményeiről kellett dönteni. Rögzítette, hogy az elsőfokú ítélet a személyiségi jogok, többek között az üzleti titokhoz való jog megsértéseként azt az alperesi magatartást értékelte, mely szerint
2. nyarán a felperessel partneri viszonyban lévő ... Zrt. partnerét a ....-t megkereste, hogy kerüljék meg a felperest és a ... Zrt. közvetlenül értékesítse termékeit a vevő ... Kft. számára, ezáltal nagyobb haszont produkálva az értékesítésen. Megállapítható volt, hogy az alperes a beszerzési árak tudatában szervezte meg és vett részt a prágai megbeszélésen. A ... Kft. egyik vezető tisztségviselőjének, ...nak a tanúvallomása szerint ragaszkodtak a jelenlétéhez, mert bíztak abban, hogy ezáltal még kedvezőbb árat tudnak elérni. Ebből következően az üzleti titok a beszerzési- értékesítési ár ismerete volt, amit a megállapodás
3. pontja szerint az alperes nem volt jogosult a felperes hozzájárulása nélkül feltárni. Mindez az elsőfokú bíróság helytálló értékelése szerint személyhez fűződő jogsértést valósított meg. [21] A másodfokú bíróság kiemelte, hogy az elsőfokú ítélet azon megállapítását, amely szerint az alperes a felperes ügyfelét elcsábította volna, a felperes fellebbezéssel nem támadta. [22] A törvényszék érvelése szerint az alperes másik kötelezettségszegő magatartásaként értékelt ... elcsábításának kísérletét az érintett tanúvallomása alátámasztotta, amely magatartás önmagában is alkalmas volt a versenytilalmi megállapodás jogkövetkezményeinek levonására. [23] A másodfokú bíróság - az elsőfokú bíróság döntésével szemben - az alperes részére munkavállalói költségkedvezményt biztosítva megállapította, hogy az első és másodfokú eljárás illetékét az állam viseli. A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem [24] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a felperes keresetének elutasítását és perköltségben történő marasztalását kérte. [25] Az alperes hivatkozása szerint a felperes a keresetében a versenytilalmi megállapodás
4. pontjának megsértését 2 magatartásra alapította, amelyek közül az eljárt bíróságok a felperes ügyfele (... Kft.) és annak partnerei, vagyis a .... és a ... Kft. közötti közvetlen kereskedelmi kapcsolat megszervezését nem állapította meg. Ugyanakkor az első- és másodfokú bíróság ítéletei szerint az alperes azzal, hogy munkalehetőséget kínált a felperes munkavállalójának, ...nak, bizonyítottan megszegte a megállapodás előírását. Az elsőfokú bíróság ítéletét a két alkalommal meghallgatott ... tanúvallomására alapította, ugyanakkor figyelmen kívül hagyta és ezáltal kizárta a bizonyítékok köréből az alperes által
5. június 19-én benyújtott beadványához csatolt és közjegyző által hitelesített okirati bizonyítékot. Mindez azonban sérti a közvetlenség elvét, így a Pp.
6. §

(1)bekezdésében foglaltakat. Az eljáró bíróságok a közokiratot tanúvallomásként kívánták értékelni, holott az alperes ezt a közokiratot okirati bizonyítékként kívánta a perbe rendelkezésre bocsátani. Függetlenül attól, hogy ennek tartalma nyilatkozatnak minősül, tárgyi bizonyítási eszköznek tekinthető okirat. Mindebből adódóan jogszabálysértő a bíróságok közvetlenség elvére alapított és az alperes által csatolt közjegyző által hitelesített okirat bizonyítékok köréből való kizárása. [26] Az alperes a határidőben előterjesztett felülvizsgálati kérelme kiegészítésében azt is panaszolta, hogy a törvényszék a felperes félrevezető állításait annak érdemi vizsgálata nélkül fogadta el. A jogerős ítélet megállapítja, hogy az alperes fejlesztési vezető volt, azaz kereskedelemmel nem foglalkozott, ekként nem rendelkezett a felperes adataival sem. A felperes a per során többszöri kérés ellenére sem mutatta be az alperes munkaköri leírását, amely egyértelműen igazolta volna, hogy nem foglalkozott a felperes üzleti ügyeivel, mert alapvetően más területen működött. Valótlan és iratellenes a törvényszék azon megállapítása is, hogy

1. november
2. előtt is ő irányította a ... Kft.-t, mert ebben az időszakban annak ügyvezetője ... volt. Iratellenes az elsőfokú ítélet azon megállapítása, hogy az alperes megkereste volna ...t, mert ezzel szemben tény, hogy nem is találkozott vele, ezt azonban a bíróság nem vizsgálta. [27] Az alperes azt is panaszolta, hogy az eljárt bíróságok a felperes állításait a többszöri ellentmondás ellenére és az ügyben kulcsszerepet játszó tanúk vallomását figyelmen kívül hagyva fogadták el. [28] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában történő fenntartását és az alperes felülvizsgálati eljárási költségben történő marasztalását kérte. A Kúria döntése és annak jogi indokai [29] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint megalapozatlan. [30] A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja (Pp.
3. §

(2)bekezdés). Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. Mindezek bármelyikének hiánya a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását eredményezni [1/2016. (II.15.) PK vélemény]. [31] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében megsértett jogszabályhelyként a Pp. 206. §

(1)bekezdését jelölte meg és a közvetlenség elvét sérelmezte. [32] A Pp. 206. §

(1)bekezdése szerint a bíróság a tényállást a felek előadása és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg. A bizonyítékokat a maguk összességében értékeli és meggyőződése szerint bírálja el. [33] A Kúria töretlen gyakorlata értelmében (BH 1995.193., BH 1999.44.) a bizonyítékok mérlegelésén alapuló ítélet felülvizsgálattal eredményesen akkor támadható, ha a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen vagy iratellenes volt. A felülvizsgálati eljárás keretében a bíróság mérlegelési körébe tartozó kérdés általában nem vizsgálható és nincs lehetőség a bizonyítás adatainak újabb egybevetésére és értékelésére. A felülvizsgálat csak arra szorítkozhat, hogy a mérlegelés körébe vont adatok, tények értékelése körében nem történt-e nyilvánvalóan helytelen következtetés. Az erre alapított felülvizsgálati kérelem akkor lehet eredményes, ha a jogerős ítéletben megállapított tényállás iratellenes, illetőleg a bíróság a bizonyítékokat azok egybevetése során nem a maguk összességében értékelte és ennél fogva a megállapított tényállás nyilvánvalóan okszerűtlen, vagy lényeges logikai ellentmondást tartalmaz. [34] A Kúria álláspontja szerint az eljárt bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékokat a Pp. 206. §

(1)bekezdésében foglaltak szerint értékelték, megállapításaik egymással és a per egyéb adataival nem voltak ellentmondásban és nem jutottak kirívóan okszerűtlen, logikátlan eredményre sem. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a perben általuk becsatolt ... tanúvallomását a bíróságok nem okirati bizonyítékként értékelték. [35] ... közjegyzői okiratban tett tanúvallomásával kapcsolatban a jogerős ítélet rögzítette, hogy mivel annak alperes általi becsatolására a Pp. 141. §

(2)-

(6)bekezdésében foglalt figyelmeztetés ellenére késedelmesen került sor, a bizonyítás elrendelését az elsőfokú bíróságnak a Pp. 3. §

(4)bekezdés alapján mellőzni kellett volna. Ennek ellenére a közigazgatási és munkaügyi bíróság az elkésetten érkezett nyilatkozatot a tárgyaláson ismertette és ezt követően a felperes ismételten indítványozta ... tanúkénti meghallgatását, amelyre

1. szeptember 26-án került sor. Ezen a tárgyaláson az alperes jogi képviselője ugyan jelen volt, azonban ...hoz nem intézett kérdéseket, tanúvallomásával kapcsolatban nem tett észrevételt és a tárgyalás berekesztésére történő figyelmeztetést megelőzően sem tett további nyilatkozatot. A törvényszék szerint mindezt az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte, amikor ...tól becsatolt nyilatkozatot alkalmatlannak tekintette ... által bizonyított tények cáfolatára. [36] Az alperes felülvizsgálati érvelésével szemben tehát az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül fogadták el ... két alkalommal azonos tartalommal megtett tanúvallomását a becsatolt írásbeli nyilatkozattal szemben. [37] Az alapiratok között
2. sorszám alatt becsatolt közjegyzői okiratban tett tanúvallomás szerint ... két alkalommal találkozott a perbeli időszakban ...ral, de állítása szerint ennek oka csupán egy szakvélemény kérése volt, valamint az, hogy megtudja valamilyen formában részt kíván-e venni az érintett az üzleti terv megvalósításában. Ez a kijelentés egyébként önmagában nem cáfolja azt a ... tanúvallomásával megerősített felperesi állítást, hogy az érintett részére állásajánlatot tett. A közjegyzői okirat a találkozót követő e-mail váltást inkoherensnek állítja, amelyet azonban a 24/T/
3. alatt becsatolt e-mail és a
4. sorszám alatt becsatolt ... által adott válasz határozottan cáfol. E válaszban ugyan ... megköszöni ... számára, hogy „következetesen átgondolt választ adott”. [38] Ezen túl utalni kell arra, hogy a versenytilalmi megállapodás megszegése nem csupán a ... által közvetített állásajánlaton, hanem az alperes személyes felkérése alapján is megállapításra került, amelyet ... tanúvallomása teljes mértékben alátámasztott. Ennek megcáfolására önmagában - egyéb bizonyítékok hiányában - az alperes állítása nem volt alkalmas, a becsatolt írásbeli nyilatkozat pedig e kérdésben nem tartalmaz vallomást. [39] Mindebből következően az eljárt bíróságok a rendelkezésükre álló valamennyi bizonyíték értékelésével logikusan és ellentmondásmentesen vontak le következtetést arra vonatkozóan, hogy az alperes ... részére két alkalommal ...on, másfelől személyesen is - állásajánlatot tett, amellyel megszegte a megállapodásban foglaltakat. A megállapodás megszegéséből eredően pedig köteles megfizetni a versenytilalmi megállapodás már kifizetett ellenértékét, valamint a kötbér összegét. [40] A fentiekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a per főtárgya tekintetében a Pp.
5. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [41] Az alperes a Pp. 78. §

(1)bekezdése alapján köteles a felperes felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. [42] A Kúria megállapította, hogy a törvényszék a jogerős ítéletében az alperes részére jogszabálysértően engedélyezett munkavállalói költségkedvezményt. A munkavállalói költségkedvezmény megállapításáról és érvényesítésének szabályairól szóló 73/2009.(XII.22.) IRM rendelet 1.§ b) pontja szerint a munkaügyi perben félként résztvevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre abban az esetben jogosult, ha a per által érintett munkaviszonyból származó bruttó havi átlagkeresete a munkaviszony megszűnésekor nem haladja meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének kétszeresét. A perben a keresetlevél benyújtására 2016. évben került sor, így megállapítható, hogy a felperes 2016. évi havi 500.000 forint összegű átlagkeresete meghaladta a 2014. évi nemzetgazdasági havi bruttó 237.700 forint kétszeresét, így a költségkedvezményre nem volt jogosult Erre tekintettel a Kúria az illeték viselése tárgyában a jogerős ítéletet a Pp. 275.§

(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13.§

(2)bekezdése alapján kötelezte az alperest az első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. [43] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§

(1)bekezdése alapján a

1. november 13-án megtartott tárgyaláson bírálta el. Budapest,
2. november
3. Dr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. előadó bíró, Dr. Táncos Rita s.k. bíró