éóA Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- évi december hó
- napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő VÉGZÉST: A tőkebefektetési csalás bűntette és más bűncselekmény miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék 17.B.596/2019/
- számú,
- szeptember
- napján kihirdetett ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlott gazdálkodás rendjét sértő cselekményét az ítélet kiadmányain is a Btk. 411.§ a./ pontjába ütköző tőkebefektetési csalás bűntettének nevezi meg, az 1-
- sorszám alatt megjelölt bűnjelek az Orosházi Rendőrkapitányságon T-59/
- szám alatt kerültek bevételezésre, majd ugyanezek bűnjelek T-49/
- számon kerültek bevételezésre a Budapesti Rendőrkapitányság Bűnügyi Szervek Kiemelt Ügyek Osztálya Bűnügyi Támogató Osztályon. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: A Fővárosi Törvényszék 17.B.596/2019/
- számú,
- szeptember
- napján megtartott előkészítő ülésen kihirdetett ítéletével vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.411.§ a./ pontjába ütköző tőkebefektetési csalás bűntettében és a Btk. 345.§-ába ütköző hamis magánokirat felhasználásának vétségében és ezért 200 napi tétel pénzbüntetésre és 2 évre a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, vagy egyszemélyi vezetője foglalkozástól, továbbá gazdasági társaság vagy szövetkezet felügyelő bizottság tagja foglalkozástól 2 év eltiltásra ítélte, a pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1000 Ft-ban állapította meg, rendelkezett a pénzbüntetés átváltoztatásának a lehetőségéről és az eljárás során lefoglalt bűnjelekről, valamint kötelezte a vádlottat a bűnügyi költség viselésére. Az ítélet ellen a vádlott és a védő a foglalkozástól eltiltás mellőzése érdekében jelentett be fellebbezést. A védő fellebbezésének indokolásában a büntetés enyhítését indítványozta arra hivatkozva, hogy a vádlott és családja, két kiskorú gyermeke megélhetését az egyszemélyi tulajdonában és ügyvezetése alatt álló Kft. biztosítja. A vádlott a bűncselekményt részvénytársaság igazgatóságának elnökeként követte el, álláspontja szerint ez a tisztség nem mutat átfedést egy egyszemélyes kft. ügyvezetői tisztségével. A foglalkozástól eltiltás a vádlottal szemben eltúlzott büntetés lenne és a megélhetését is veszélyeztetné. Mivel a foglalkozástól eltiltás alkalmazása nem kötelező, így elsősorban mellőzését, másodsorban annak korlátozását indítványozta akként, hogy a vádlott részvénytársaság vezető tisztségviselői pozícióját nem töltheti be. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.783/2019/
- számú átiratában az ítélet helyes indokai alapján történő helybenhagyását indítványozta arra hivatkozással, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadásán alapul, így annak a bűnösség megállapítására, a váddal egyező tényállásra, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítésre vonatkozó rendelkezéseit a másodfokú bíróság csak akkor változtathatja meg, ha a terhelt felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének van helye. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet csak a joghátrányra vonatkozó rendelkezés tekintetében bírálhatja felül, továbbá hivatalból dönthet az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekről. A foglalkozástól eltiltásra indokoltan került sor, a vádlott a foglalkozás nyújtotta lehetőség közvetlen kihasználásával követte el a bűncselekményt, és az eltiltás tartama sem tekinthető eltúlzottnak. A fellebbezések nem megalapozottak. A másodfokú bíróság a Be. 590.§
(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének csak a fellebbezéssel sérelmezett részét bírálta felül, de ennek során a Be. 590.§
(5)bekezdés a./ pontjában írt keretek között vizsgálta az eljárási szabályok megtartását, és megállapította, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabályt nem sértett. A vádlott beismerő nyilatkozatának elfogadására törvényesen került sor, így a Be. 606.§
(3)bekezdése alapján a bűnösség megállapítására, a váddal egyező tényállásra, valamint a vádirati minősítéssel egyező minősítésre vonatkozó rendelkezést a másodfokú bíróság akkor változtathatja meg, ha a vádlott felmentésének vagy az eljárás megszüntetésének van helye. Jelen esetben ez a feltétel hiányzik, azonban a másodfokú bíróság észlelte, hogy az ítélet kiadmányai nem a vádirati minősítéssel azonos minősítést tartalmaznak. A Fővárosi Főügyészhelyettes G.4835/2015/46-I. számú vádiratában a Btk.411.§ a./ pontjába ütköző tőkebefektetési csalás bűntette és a Btk. 345.§-ába ütköző hamis magánokirat felhasználásnak vétsége miatt emelt vádat vádlottal szemben, és ezt a minősítést tartotta fent az előkészítő ülésen is, hangsúlyozva, hogy az elkövetéskor hatályos törvény az irányadó. A Fővárosi Törvényszék az előkészítő ülésen meghozott, és aláírt ítéletében is eszerint mondta ki a vádlott bűnösségét, és az írásba foglalt ítélet indokolása is ezt tartalmazza, azonban az ítélet kiadmányainak rendelkező részében nyilvánvaló elírás folytán már a Btk. 411.§
(1)bekezdés a./ pontjába ütköző tiltott piacbefolyásolás bűntette szerepel, mely az elbíráláskor hatályos anyagi jogszabályi rendelkezéseknek felel meg. A fenti elírás a kihirdetett ítélet törvényességét nem érinti, az elírás javítása volt indokolt a másodfokú eljárásban. Az elsőfokú bíróság feltárta és értékelte a büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket, és ennek alapján - az ügyészség által indítványozott büntetés, mint felső határ figyelembe vételével törvényes büntetést szabott ki. Maga is utalt arra, hogy a pénzbüntetés egy napi tételének összege indokolatlanul került a törvényi minimumban indítványozásra, de ennek emelésére az elsőfokú bíróságnak sem volt lehetősége, és nyilván erre a másodfokú eljárásban sincs mód. Mindenben egyetértett az ítélőtábla azzal is, hogy a vádlott a bűncselekményt kifejezetten a foglalkozásának a felhasználásával követte el, így a foglakozástól eltiltás alkalmazása indokolt. Abban is osztotta a másodfokú bíróság a törvényszék álláspontját, hogy a Btk. 54.§-a nem differenciálja az egyes vezető tisztségviselői formákat, de ez az ítélőtábla álláspontja szerint nem is indokolt. A tőkebefektetési csalás bűntette a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény. A gazdasági társaság vezető tisztségviselője, jelen esetben a vádlott a foglakozásának felhasználásával követte el a bűncselekményt. Bármely gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként elkövethető gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, így a büntetés célja az, hogy a vádlott az eltiltás tartama alatt ne kerüljön olyan pozícióba, amely számára a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény elkövetését lehetővé tenné. Helyesen utalt viszont arra is az elsőfokú bíróság, hogy más törvényes lehetőség is rendelkezésére áll a vádlottnak a vállalkozásának a működtetésére, melyet az eltiltás nem érint, így a vádlott és családja megélhetése is biztosított lehet. Az elsőfokú ítéletnek az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező rendelkezései is törvényesek. A fentiek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 598.§
(2)bekezdése alapján tanácsülésen a Be. 605.§
(1)és
(4)bekezdése alapján helybenhagyta azzal, hogy javította a bűncselekmény megnevezésének nyilvánvaló elírását, és a nyomozati iratok 1557-
- oldalán található bűnjeljegyzékek alapján pontosította a bevételezési számokat. Budapest,
- évi december hó
- napján Dr. Lassó Gábor a tanács elnöke Radnainé dr. Solymosi Viktória előadó bíró . Fatalin Judit bíró A Fővárosi Törvényszék 17.B.596/2019/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf. 295/2019/
- számú végzésével történt helybenhagyás folytán
- december
- napján jogerős és végrehajtható. Budapest,
- évi december hó
- napján Dr. Lassó Gábor a tanács elnöke